Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-09 / 290. szám

JENTER ESTI KÜLPOLITIKA! KOMMENTÁRUNK Hszzájáruiás az enyhüléshez AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK szerdai ülése áttekintette hazánk külpolitikájának legfontosabb kérdéseit is. Immár hagyomány, hogy az MSZMP vezető szervei időről időre elemzik a két ! KB-ülés közötti időszak legfontosabb eseményeit, a 1 Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatainak, a ; pártközi kapcsolatoknak és a világpolitika ügyeinek állását. Aligha kétséges, hogy a mostani tanácskozásról kiadott közleményben a legelső hely a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületé novemberi moszk­vai ülésének értékelését illeti meg. Ismeretes, hogy a szocialista közösség országai vezetőinek ilyen típusú ; tanácskozásai nem túl gyakoriak, s mindig alapvető problémákat vitatnak meg, olyanokat, amelyek Euró­pa és az egész világ biztonságának, békéjének sorsát $ érintik. A legutóbbi moszkvai ülés beható elemzését ; adta a jelenlegi nemzetközi helyzetnek, s felhívása a fegyverkezési verseny megfékezésére, a nukleáris le­szerelésre, a pusztító eszközökre fordított milliárdok ! csökkentésére, minden ország népének és kormányá­nak józan és egyedül lehetséges alternatívát ajánlott. A Központi Bizottság közleménye a magyar kül- ' politika sarkalatos pontjaként jelöli meg a különböző ' leszerelési intézkedések támogatását. „A Magyar Nép- < köztársaság a Varsói Szerződés országaival együtt ar­ra törekszik — olvashatjuk a dokumentumban —, hogy a fegyverkezési hajsza lefékezéséről, a lesze- ; relés előmozdításáról folyó tárgyalásokon fordulat jöjjön létre.” A Központi Bizottság áttekintette az utóbbi hó-1 napok legfontosabb magyar külpolitikai eseményeit, s megállapította: jó eredmények születtek a párt és a kormány vezetőinek tárgyalásain szocialista szö­vetségeseinkkel, a tőkés partnerekkel, a fejlődő or- ! szágok államférfiaival, politikusaival és a kapitalista [ országok kommunista pártjaival. A magyar külpolitika kiemelkedő eseménye volt ; Kádár János párizsi látogatása, amely „jól szolgálta ; Magyarország és Franciaország együttműködésének bővítését, a kölcsönös megértést, az országaink, népe­ink közti jó viszony erősítését, és hozzájárult az eu­rópai biztonság megszilárdításához, a nemzetközi eny­hülés ügyéhez.” partunk, Államunk külpolitikájá­nak minden téren ez a célja: a béke, a népek kö­zötti megértés, a társadalmi haladás szolgálata, szo­cialista építésünk külső feltételeinek biztosítása. « Miklós Gábor BVT-évíorduló A Béke-világtanácsnak az emberi jogok megsértését vizsgáló nemzetközi bizott­sága ülést tartott abból az alkalomból, hogy 30 évvel ezelőtt fogadták el az em­beri jogok egyetemes nyi­latkozatát. Romesh Chand­ra. a BVT elnöke rámuta- tatott. hogy a „BVT egyik legfontosabb feladata moz­gósítani az a’anvető emberi jogok sokoldalú biztosítására a népeknek a szabadságért és az emberi jogokért foly­tatott igazságos harca támo­gatására”. Események MOSZKVA: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának külügyi bizottsága egyhangúlag rati­fikálta a Szovjetunió és a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság barátsági és együttműkö­dési szerződését. KAIRO: Kairóban már készítik elő Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter vasárnapi láto­gatását. Vance, aki Carter el­Kambodzsa felszabadított terül ten nagygyűlést tartott a haza megmentésére létrehozott Kambodzsai Nemzeti Egységfront A’ekszej Koszigin, szovjet miniszterelnök Moszkvában ta­lálkozott kollégájával. Willi Stoph-fal. az. NDK kormányfő­jével. (Népújság telefotó — VNA és TASZSZ—KS) Finnek — magyarok 3. A kultúra hídja Akikkel Finnországban ta­lálkoztam, beszélgettem, szinte kivétel nélkül szóba hozták a Néphadsereg Köz­ponti Művészegyüttesének sikerét, mint a kulturális kapcsolatok jó példáját. A kapcsolatok kezdetei egyéb­ként azokra az időkre nyúl­nak vissza, amikor mindkét ország tudósai megállapítot­ták a nyelvrokopság tényét. Sokan voltak és sokan van­nak olyan finn és magyar művészek, tudósok, műfor­dítók. akik élethivatásul vá­lasztották a másik nép kul- túrájánaK tételét, nyelvének oktatását. A két ország kul­turális kapcsolatai 1959-től. a kulturális egyezmény meg­kötésétől váltak tervszerűvé és telítődtek új tartalommal. Amint azt Kalervo Siikila, az Oktatási Minisztérium nemzetközi főosztályának vezetője elmondotta, a finn nemzetközi kulturális tevé­kenységet főosztályuk más hivatalokkal karöltve végzi. Ezek közül időben Is első az Északi Kulturális Tanács munkájában való részvétel. (A tanácsot a skandináv or­szágok hózták létre nem sok­kal a második világháború után.). Finnország 1955-től tagja a? ENSZ-nek. azóta az UNESCO minden bizottságá­nak munkájából részt vállal, s a világ legtöbb országával kulturáis kapcsolatokat tar­tanak fenn. A finn—magyar kulturális együttműködésnek megkülönböztetett helyet biztosítanak, ennek egyik legjelentősebb szerve a Finn—Magyar Társaság. (Suomi—Unkari Seura.). NérnisM 1918. december 9.. szombat Irodájukban Väinö Kauko- nsn professzor, a társaság elnöke és a magyarul is jól beszélő Anelli Aaríka-Szrok főtitkár fogadott. Az elnök lelkesen számolt be a jól sikerült Petőfi- és Ady-centenárium irodalmi rendezvényeiről. Adyt ko­rábban kevésbé ismerték Finnországban, de az elmúlt években sokat változott a helyzet. Számos finn költő és műfordító kezdett érdek­lődni költészete iránt, úgy­hogy a társaság Ady-műíor- dító versenyt rendezett, s a legjobb átültetéseket könyvben jelentette meg. A könyv megjelenését a Finn Oktatási Minisztérium, a Magyar Népköztársaság hel­sinki nagykövetsége és a Helsinki Egyetem Magyar Intézete is támogatta. Az irodalmi esteken, rendez­vényeken kívül a finn tévé­ben és rádióban is elhang­zottak Ady-műsorok. Nem ismerték korábban a Nép­hadsereg Központi Művész- együttesét sem. tíz koncert­jüket azonban telt ház tap­solta végig szerte az ország­ban, többek között a Fin- lándia Talóban, a helsinki ünnepi hetek keretében. Kaukonen professzor ez­után a társaság történetét, tevékenységét és szervezeti felépítését ismertette. A 28 éve működő társaságnak minden nagyobb városban helyi szervezete van. még­hozzá fizetett alkalmazottak nélkül. Az alapszabály ér­telmében a központi vezető-- ség felét minden második évben újraválasztják. Szoro­san együttműködnek a ma­gyar nagykövetséggel, s a felszabadulás emlékére min­dén év áprilisában magyar hetet rendeznek valamelyik vidéki városban.’ Az ünnep­ség színhelye legutóbb Lapp­föld fővárosa volt. Ezekre az ünnepségekre vendégeket hívnak a magyar testvérvá­rosokból. Az elnökség vezetői ugyanis fontosnak ítélik a tizennégy meglevő, illetve szerveződő testvérvárosi kapcsolatot. (Pécs—Lahti, Miskolc—Tampere, Debre­cen—Jyväskylä, Szolnok— Riihimäki, Szeged—Turku, Székesfehérvár—Kérni. Sal­gótarján—Vantaa, Eger— Pori. Esztergom—Espoo. Veszprém—Rovaniemig, Za­laegerszeg—Varkaus, Orosz­lány—Kuhmo. Győr—Kuo­pio, Siófok—Oulu.). Jövőre lesz húszéves a két ország kulturális egyezménye, s ez olyan esemény, amelynek évfordulóját már most egy vegyes bizottság készíti elő. Kaukonen professzor be­szélgetésünk után ifét-három napra Magyarországra uta­zott, s Debrecenben és Bu­dapesten. Enio Leino, a nagy finn költő születésének 100. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségeken nagy sikerű előadást tartott ,,Eino Leino és a Kalevala” cím­mel. Magyarországi tartóz­kodása idején éppen a finn és magyar könyvkiadók folytattak megbeszéléseket Budapesten. A két ország kulturális együttműködésében fontos hely illeti meg az egyete­meket. Magyar szak ugyan nincs a finn egyetemeken, de a finn szakosok két fél­évig, a finnugor szakosok négy félévig tanulják a magyar nyelvet. A hallgatók buzgó érdeklődést tanúsíta­nak nyelvünk és kultúránk iránt. sokan választanak magyar témájú szakdolgoza­tot, olykor még zenei tárgyút is. Finnországban három egyetemen — Turkuban, Jyväskyläben és Helsinki­ben tanítanak magyar nyel­vet, tanfolyamszerűén pedig természetesen másutt is. Turkuban mintegy hatvan, Jyväskyläben harminc, Hel­sinkiben kétszázötven hall­gató ismerkedik nyelvünk­kel. Helsinkiben Márk Ta~ más a Magyar Intézet lekto­ra, ő tanítja a magyar nyel­vet. irodalmi és nyelvtörté­neti előadásokat is tart. Márk Tamás megmutatta az 5500 kötetes könyvtárat, amelynek polcain itthon is ritkaságszámba menő köny­vek sorakoznak szép szám­mal, A könyvtár különböző forrásokból gyarapszik az intézet vezetői elégedettek a kölcsönzési forgalommal. A lektor már évek óta dolgozik Helsinkiben. így nemcsak benyomásokat, ha­nem tapasztalatokat adhat tovább. Sajnálattal említi, hogy Finnországban elég kevés magyar filmet mutat­nak be a mozikban, s amit műsorra tűznek, az sem filmtermésünk javából való. Tévéfilmjeink viszont elég gyakran kerülnek a képer­nyőre. különösen a gyermek­es animációs filmek aratnak sikert. Magyar könyv kap­ható az akadémiai könyves- boltban, de korábban na­gyobb volt a választék. Le­mezeket csak elvétve lehet vásárolni, akkor is főleg ci­gánynótákat. Amj viszont örvendetes: megjelent egy Nagy László-kötet finn nyelven, és nyomdában Ju­hász Ferenc válogatott ver- sesköhyve is. Újabban Móra Ferenc. Kardos G. György és Tamási Áron egy egy könyvét fordították le finn­re, és meg jelent egy népdal- fordításgyűjtemény is. Gazdag és eleven kapcso­latokról adhatok tehát szá­mot a kultúra területén is. Bakó Endre- sorokban nők személyes üzenetét hoz­za, megkísérli majd felgyor­sítani a tárgyalások menetét, hogy a különbéke-egyez- ményt a Camp Davidben megszabott december 17-i ha­táridő előtt aláírhassák. PÁRIZS: Giscard d’Estalng francia köztársasági elnök pénteken délelőtt az Elysée-palotában fogadta az európai magya- rázókörútra indult Musztafa Khalil egyiptomi miniszter­elnököt. BRÜSSZEL: Az észak-atlanti szövetség brüsszeli kétnapos külügymi­niszteri konferenciájáról pén­tek délután kiadott hosszú zárókommüniké a megszokott módon csupán általánosságo­kat tartalmaz, pedig a tár­gyalásokon részletesen vita­tott iráni, afrikai problémák­ról, vagy a NATO és a Kí­nai Köztársaság kapcsolatai­ról többen is szóltak már. LONDON: Nagy-Britannia egyezmény­ben ígért függetlenséget egyik, még megmaradt gyar­matának, a Csendes-óceán délnyugati részén fekvő 33 korallzátonyból álló Gilbert- szigeteknek. A 48 ezer lakosú szigetek a jövő év júliusában Karibati néven válnak füg­getlen köztársasággá. Elhunyt Hegyi Gyula Nagy veszteség érte a ma* gyár sportéletet: pénteken elhunyt Hegyi Gyula, a Ma* gyár Labdarúgó Szövetség; majd az Országos Testneve« lés és Sportbizottság egykori elnöke. Temetéséről később történik intézkedés. Bc’eiçzddiitt a műszaki hetek rendezvény- sorozata (folytatás az 1. oldalról) kell váltania a minőségei elemző értékrendszernek. Az előadást követő fel«’ szólalásokban a MTESZ vá« lasztmányi tagjai a tudomá­nyos egyesületi munkáról adtak számot. Felszólalt Prockl László, a MTESZ fő­titkárhelyettese is. s többek között beszámolt arról,’hogy a közelmúltban a szövetség végrehajtó bizottsága érté­kelte és igen jónak minő­sítette a megyei szervezet munkáját. Dr. Domán László, ä MTESZ megyei szervezeté­nek titkára összefoglalóiában kiegészítette a már korábú ban írásban közreadott szerj vezeti munkát értékelő be­számolót, majd kiosztották a legjobb aktíváknak iá^á díjakat, jutalmakat. Az idén a MTESZ megyei emlékér­mét kiváló munkájáért Barta Jánosnak, Balon' » Viktóriának és dr. Báni Gyulának adták át. FIGYELEM HATVANIAK ÉS HATVAN KÖRNYÉKIEK! Megnyitjuk új fényképész műtermünket. Esküvői, portré-, gyermekkepek készítése. Gyors, pontos kiszolgálás. Igazolvány- és amatőr képek 24 óra alatt. TECHNOLUX Szolgáltató Szövetkezet, Fényképész Műterem, Hatvan, Mártírok út 16. Autóbusz-pályaudvarhoz 2 percre. Ezüstvasárnap 301 árengedménnyel vásárolhat A KATONA ISTVÁN TÉRI AFÉSZ* ARUHAZBAN: Furdököpeny Fürdőköpeny Fürdőköpeny Fürdőköpeny Melltartók Melltartók Melltartók Dekoranyag (nylon) Dckoranyag Dekoranyag (frottír) Dckoranyag Dekoranyag Dekoranyag Jó VÁSÁRLÁST. KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK! 450 Ft helyett 315 Ft 571 Ft helyett 400 Ft 480 Ft helyett 336 Ft 631 Ft helyett 442 Ft 140 Ft helyett 98 Ft 75 Ft helyett 53 Ft 120 Ft helyett 84 Ft 80 Ft helyett 56 Ft 60 Ft helyett 42 Ft 61 Ft helyett 43 Ft 50 Ft helyett 35 Ft 45 Ft helyett 32 Ft 38 Ft helyett 27 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom