Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-30 / 306. szám

Begyújtják a forgókemencét Bélapátfalván 1979-ben: kilenc nagyberuházási átadnak, három megkezdi a termelést Nélkülözhetetlen földgáz- és villamos,áram.szolgált áfásává)-, értékes vegyi, és építőanyagok, élelmezési, könnyűipari, gyógyászati és egyéb cikkek gyártásával kezdi törleszteni jövőre a befektetett milliárdokat 12 nagyberuházásunk. Az évek óta tartó építkezés, sokféle nehézség leküzdése után az erők koncentrálásával 1979-ben kilenc nagyberuházás telje, sen elkészült, további három pedig — bár teljes üzembe. helyezésére csak később kerül sor — szintén nagy kapaci­tásokkal az ország energia, és nyersanyagellátásának, szá­mottevő import megtakarításának és a gazdaságos export fokozásának a szolgálatába áll. A tervek szerint január­ban megkezdődik a folyama­tos földgázszállítás az oren- burgi vezetéken, amelynek beruházásaiban hét szocia­lista ország vesz részt. És jö­vőre 1,6 milliárd köbméter gáz érkezik Orenburgból a 2750 kilométeres vezetéken, hazánkba. A munkálatok ez­zel még nem fejeződnek be, mert a vezeték teljes vona­lán kiépülő 22 kompresszor- állomásból jelenleg 12 kész, a jövő év folyamán azonban az együttműködő partnerek a többit is üzembe helyezik. A magyar építők például az első negyedév végéig átadják a guszjatyini állomást. Energiabázisunkat bővíti a Tiszai Hőerőmű is7 amely már az idén 3 milliárd kilo­wattóra villamos áramot adott, s jövőre — a beruházás tel­jes befejezésével — 4,5 mil­liárd. kilowattórára növeli termelését. Eddig három energiatermelő blokkja mű­ködött, néhány nappal ez­előtt azonban az erőmű 4-es kazánjának próbaüzeme is befejeződött, s így valameny- nyi egysége áramfejlesztésre kész. A befejező, nagyrészt szakipari munkák 1979 első felében érnek véget. A vegyipar gazdaságos ter­mékstruktúrájának bővíté­sét szolgálja a Borsodi Ve­gyi Kombinát PVC és a Tiszai Vegyi Kombinát polipropi­léngyárának átadása, vala­mint a tiszai kőolajfinomító részleges üzembe helyezése. A BVK új üzeme — a TVK- tól kapott etilénből — már az idén 65 ezer tonna érté­kes PVC-port gyártott, ter- , melését jövőre 125 ezer ton­nára növeli, ennek nagy ré­szét exportálj^. A leninvárosi TVK poli­propiléngyárában ez év szep­temberében kezdődött, s december első felében sike­resen befejeződött a próba­üzem. Eddig 8000 tonna mű­anyag készült el. Jövőre 36 ezer tonna polipropilént állí­tanak elő, ennek egy részé­ből kartonplaszt lemezeket, fóliákat, kötözőzsinegeket, s egyéb csomagolóeszközöket készítenek a TVK műanyag­gyárában. A polipropilén­granulátumból azonban ex­portra is számottevő menv- nyiség jut. Elmaradással küzdenek, ezért az erőket koncentrálják a tiszai kőolajfinomító be­ruházásán, hogy a jövő év harmadik negyedében meg­kezdhessék a termelést. A vasútüzem, az automatikus vagontöltő, a fűtőolaj átadá­sára szolgáló rendszer, a vil­lamos,, a víz- és a gázszol. gáltató üzem, továbbá a tar­tálypark készült el eddig, s folyamatban van az olaj fel­dolgozására, szétválasztásá­ra alkalmas üzemben a sze­relőmunka. A Bélapátfalvi Cement­gyárban a program szerint márciusban kezdik meg a bányászati, májusban pedig az őrlöberendezések próba­üzemét, s júliusban begyújt­ják az első forgókemencét. Az előkészületek biztatóak. Mindkét forgókemence si­kerrel túljutott az első pró­bán, a nyersanyagot szállító bánya és a gyár között lét­rejött az összeköttetés, fel­épült a villamos távvezeték, a vízvezeték-hálózat, ezenkí­vül a vasúti vágányok egy részét is lerakták. Teljesen befejeződik vi­szont a Magyar Gördülő­csapágy Művek nagyszabású rekonstrukciója, amelyben szovjet vállalatok is közre­működtek. A régi termelőbe­rendezéseknek 90 százalékát cserélik ki, csaknem 500 új berendezést és műszert máris üzembe helyeztek. 1979-re 23,4 millió csapágy gyártását tervezik Túljutottak a beruházások 80 százalékán a kábái Haj­dúsági Cukorgyár építkezé­sén, ahol lengyel vállalatok és munkások több mint 70 nagy létesítményt hoznak létre. Jelenleg a szerelők dolgoznak a téliesített mun­kahelyeken, május 31-e után várhatók az úgynevezett hi­degüzemi próbák, s az üzem szeptemberben már fogad­hatja az első cukorrépa-szál­lítmányokat. A Simontornyai Bőrgyár beruházása rendkívül sok nehézség, többszöri tervmó­dosítás után most már való­ban befejezéséhez közeledik. A termelőberendezések a he­lyükön vannak, s csak ki­sebb szerelési munkák van­nak hátra. A gyár jövőre 3 300 000 négyzetméter pu­ha bőrt állít elő, 1 millió négyzetméterrel többet, mint a rekonstrukció előtt. Ezzel is mentesül az ország a drá­ga importtól. A Phylaxia Oltóanyagter­melő és Tápszergyártó Vál­lalat rekonstrukciója a fővá­rosban és Karcagon szintén befejeződik jövőre. Ezzel ki­épül az állattenyésztés egyik „háttéripara”, amely évente 2 millió állat egészségügyi ellátását teszi lehetővé, új oltóanyag-készítményeivel. A befejező munkák van­nak már csak hátra a MOM budapesti és zalaegerszegi szá­mítástechnikai beruházásán is, amelynek segítségével lé- ' nyegesen bővítették a szá­mítógépek kapcsolódóberen­dezéseinek, az úgynevezett perifériáknak a gyártását. Hasonlóképpen a befejező munkák vannak hátra a Semmelweis Orvostudományi Egyetem beruházásain, ame- lyçt már korábban átadtak rendeltetésének. A szilveszteri asztalra Az óév búcsúztatásakor már hagyományosan elmaradhatatlanok a jóféle falatok, és a jó­kívánságot megpecsételi a családi, baráti koccintás. Az ipar és a kereskedelem ez a!„ kálómmal gondoskodott arról- hogy ne maradjanak üresek az asztalok. Fotósunk Gyön­gyösre látogatott, ahonnan az ünnepi készülődésről tudósít képeivel. Virslivásár a főtéri húsboltban Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát Karácsondi úti palackozó­jában végeláthatatlan sorokban töltik az üvegeket. A marcipán formája — amely a Panoráma Ven­déglátó Vállalat cukrász, üzemében készült — stílszerűen újévi malac. (Szabó Sándor képriportja) Hég most is van bőven munka SLielt«irc»aKils» m©fszés Az 1978-as esztendőből már alig van hátra néhány nap, s a közhit szerint ez az időszak uborkaszezonnak számít a mezőgazdaságban. A földeken többnyire való­ban leálltak a gépek, s csen­desebbnek tűnnek ezek a he­tek az átlagosnál. Látszólag, hisz az irodákban, gépmű­helyekben a tél hozza a leg­több munkát, ugyanis most készülnek a jövő év tervei: mór javítják a tavasszal mun­kába induló gépek nagy ré­szét: leltároznak, s az elmúlt év tapasztalatainak összeg­zése is folyik. Gyöiyöslialászon Cseres István, a Győzelem Termelőszövetkezeit elnöke elmondta, hogy a napokban tartott küldöttgyűlésen érté­kelték az elmúlt év gazdasá­gi eredményeit, megtárgyal­ták s elemezték a gondokat, s keresték azok megoldását. Ezt kamatoztatták például a különböző ágazatok vezetői is, akik most már lassan el­készülnek a saját területük terveivel, az irodák többi dolgozója nemrég fejezte be a leltározást, ami bizony ma már nagy munkának szá­mít. — Sajnos, még a földeken is akad egy kevéske szánta- nivaló, vannak olyan terü­leteink ugyanis, — mintegy 59 hektár — ahol igen ne­hezen tudnak dolgozni a gépek. A kertészek ugyanak­kor megkezdték az úgyne­vezett holland ágyak előké­szítését. Természetesen fo­lyamatosan végezzük most már a gépek javítását, fel-’ újítását, egyelőre még a meglevő alkatrészekből, s je­lentősebb gép-, illetve alkat­részvásárlásra mór csak a következő évben kerül sor — mondta a termelőszövet­kezet elnöke. Egerben Hatvanéves a magyar kommunista Hiúsági mozgalom útig egy hónapja ünne­pe' ük a Kommunistáik Ma- gy; országi Pártja megala­kul inak 60. évfordulóját, s cl: ■ rnber 30-án újabb ju­bileumira, a KIMSZ meg­alakulásának 60. születés­napjára emlékezünk. 1918. október 30-a, a pol­gári demokratikus forrada­lom győzelme és november 24_e a KMP megalakulása volt a kommunista érzelmű, és a baloldali szociálde­mokrata ifjúság akaratából megszületett kommunista if­júsági mozgalom előzménye. A KIMSZ (Kommunista If­júmunkások Magyarországi Szövetsége) elfogadta a KMP eszmei-politikai veze­tését, és csatlakozott a kommunista párthoz. Meg alakulását követően széjés körű agitációs és propagan­damunkát fejtett ki a fiatal . munkások között, tagjai pe­dig' népszerűsítették a KMP politikáját, részt vettek a párt által szervezett tünte­tésekben, terjesztették a komrpunista sajtó termékeit. 1919 első napjaiban — mi­közben szolidaritást .vállal­tak a letartóztatott kommu­nista vezetőkkel — „mi nem leszünk kizsákmányolt pro­letárok” jelszóval szerveztek nagyszabású tüntetést. Először legálisan A Tanácsköztársaság győ­zelmének kikiáltása után a kommunista ifjúsági mozga­lom virágzásnak indult. A KIMSZ megindította köz­ponti lapját, az Ifjú Prole­tárt, amely minden vitatott kérdésben a kommunisták és s. baloldali szociáldemok­raták mellett foglalt állást. Az ifjúsági szövetség tagiét. száma szinte napok alatt 120 ezer főre emelkedett, melynek kétharmadát az ifjúmunkások alkották. A KIMSZ egyik legnagyobb érdeme, hogy elsőként írta zászlajára a munkás, és pa­rasztifjúság szövetségének jelszavát. Ez alatt az idő alatt nem kevés dolga akadt a szövetségnek. Jelentős szerepe volt a dolgozó fia­talok sérelmeinek orvoslá­sában, a tanoncoknak s Közoktatásügyi Népbiztos­ság hatáskörébe helyezésé­ben, azoknak a rendeletek­nek megalkotásában, ame­lyek szabályozták a tánulá- si és munkaviszonyukat, megtiltották bántalmazásu­kat, elbocsátásukat, és fel­emelték órabérüket. Különös gondot fordított a KIMSZ a szegénysorsú fiatalokra, ösztöndíjban részesítette a rászoruló egyetemi és főis­kolai hallgatókat, megte­remtette a diá'kmenzákat, a diákotthonokat, és üdü­lést szervezett a rossz egész­ségi állapotban levő tanu­lóknak. A KIMSZ tevékenységé­nek központjában — csak­úgy, mint ma az ifjúsági szövetségnek — a fiatalok eszmei-politikai nevelése állt. Fő feladatául a prole­tárdiktatúra ügyének szol­gálatát tűzte ki. Tevékeny­ségének már első napjaiban szélesítette kapcsolatait a nemzetközi téren is, Sza­muely Tibor volt az, aki az első szálakat fonta a KIMSZ és a lenini Komszomol kö­zött. Hétköznapi forradalmi tetteik röviden summázva szerepelnek itt. Végrehaj. tásuk során voltak viták, de e viták szülték az ered­ményeket is. Ám egy do­logban nem vitatkoztak a KIMSZ lelkes tagjai. Ah. ban, hogy amikor veszélybe került a Tanácsköztársaság, fegyvert fogtak, úgy indul­tak megvédeni azt. Az Ifjú Proletár 1919 áprilisában így írt: „Ha kell, vérünk hullá­sával, utolsó leheletünkig vívjuk és álljuk a harcot, de elnyomottak, kizsákmá­nyoltak többé nem le­szünk !” ISIegaiifasiian A Tanácsköztársaságot ke­gyetlen fehérterror váltotta fel, a KIMSZ-esek pedig il­legalitásba szorultak. S bár legjobbjaikra állandóan le­csaptak a haladás ellensé­gei, megölték Krammer Sándort, a KIMSZ egyik alapító tagját, letartóztatták Krieszl Jánost, az MSZMP if­júsági csoportjának akkori vezetőjét és több más KIMSZ.vezetőt, a baloldali ifjúsági csoportok töretlenül tovább működtek. Munká­juk nyomán gyűlések, sztrájkok, leventelázadások sorakoztak egymás után, amelyeket újabb letartózta­tások és gyilkosságok követ­tek, melyeknek áldozatául esett. Lőwy Sándor, a KIMSZ KB titkára, Sali ai Imre, Fürst Sándor és Ki­lián György is. Mindez együttvéve sem törté meg a magyar kommunista ifjak hitet és bátorságát, mely. nek számos tanújelét adták előbb a spanyol szabadság- harcban, majd a második világháború leleplezésében és a német fasizmustól ■ va­ló megszabadulás harcában. Az ifjúkommunisták akció- csoportjai röplapokat nyom. tattak és szórtak, melyeken Ned ették. bo«y él a párt és â az ifjúsági mozgalom, ét német, megszállás után ki. bontakozott fegyveres par­tizánharcból is aktíváin ki­vették a részüket. Ezekből az időkből maradt^ maiak, nak emlékül Braun Éva, Kulich Gyula, Pataki Ist­ván, Pesti Barnabás, Ság- vári Endre halhatatlan ne­ve. Ez egységért A német katonák csizmái még hazánk földjét tapos­ták, amikor 1944. december 14_én az MKP kezdeménye­zésére megalakult a MA. DISZ, a Magyar Demokrati­kus Ifjúsági Szövetség, s kiadta a jelszót: Teremtsük meg a munkás-paraszt-ér- telm iségi magyar ifjúság egységét. Az akkor kiadott „Egységbe, ifjúság” jelszó értelme még ma is élő, ér. vényes. Az ezt követő idő­szakban egészen 1950-ig po­litikai harc folyt az ifjúság megnyeréséért, egymást vál­tották a különböző ifjúsági rétegszervezetek meg. és át­alakulásai, újjászerveződé­sei, míg 1950-ben az MDP központi vezetőségének feb­ruári határozata következ­tében létrejött a Dolgozó ifjúság Szövetsége, a DISZ mely szövetség helyreállí­totta a magyar ifjúsági mozgalom szervezeti, poli­tikai egységét, A DISZ hat- > esztendős tevékenységében, az ifjúsági mozgalom fejlő­désében az eredmények és a hibák együtt jelentkeztek. Az utóbbiak azonban nem homályosíthatják el a DISZ érdemeit, történelmi, poli­tikai jelentősedét. Az 1956-os ellenforrada­lom zűrzavaros, majd folyamatosan tisztuló idő­szakában pártszervezetek ösztönzésére ' a kommunista fiatalok kezdeményezték a szocializmushoz hű ifjúsági erőik összefogását. Már él­tek, s javában működtek az újból létrejött különböző ifjúsági rétegszervezetek, amikor az MSZMP Ideigle­nes Központi Bizottsága 1957. március 16-án nyil­vánosságra hozta határoza­tát „Az ifjúság nevelésé­nek néhány kérdéséről és a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség megalakítá­sáról”. A határozat kimond­ta: „A KISZ a párt ifjú­sági tömegszervezete, amely a párt közvetlen, vezetésé­vel és irányításával a szer­vezeti önállóság fenntartá­sával működik”. így jött létre 1957. március 21-én, a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség. Létrehozása jelentős politikai tett volt, mert egyértelmű állásfog­lalást jelentett a párt, a proletárdiktatúra, a prole­tár internacionalizmus mel­lett az ellenforradalommal, a revizionizmussal szem­ben. Októberre már, a KISZ I. országos értekezletének idejére 180 ezer fiatal • tö­mörült az ifjúsági szövet­ség zászlaja alá. A KISZ „Hűség a néphez, hűség a párthoz” és „Együtt az if­júság tömegeivel a szocia­lista Magyarországért” jel­szó jegyében szervezte a fiatalokat annak a követel­ménynek megfelelően, ame­lyet Kádár János elvtárs így fogalmazott meg: „A KISZ-nek az ifjúság min­den lényeges kérdésével foglalkoznia kell...” de a KISZ elsősorban az ifjúság szocialista forradalmi, poli­tikai szervezete”. A ma több mint 800 ezer fiatalt tömörítő országos szövetség mint a párt ifjú­sági szervezete és a fiata­lok öntevékeny politikai tö­megszervezete a társada­lom elismerését és megbe­csülését, az ifjúság bizal­mát élvezi. Mérő Miklós Az Egri Csillagok Terme­lőszövetkezet életében vár­hatóan jelentős változást hoz a napokban átadott új, 20 millió forintért épített gép­telep üzémbe helyezése. Az átadási ünnepségen mondták el, hogy ezzel együtt meg­szüntetnek a városban több régi, korszerűtlen telepet. Ezekben a napokban szere­lik be az új esztergagépeket és január elején már itt is hozzáfoghatnak lényegesen jobb körülmények közt a ta­vaszi előkészületekhez. Időközben elindultak a metszőibrigádok is a szőlőso­rok között és az elkövetkező hetekben nem kevesebb, mint 700 hektáron szabadít­ják meg a tőkéket a felesle­ges venyigétől. A szőlészek másik nagy téli munkája a jövő évi télepítések előké­szítése. — Az állattenyésztőink most indították útjára az utolsó tejesbárány-szállít- mányt, mely néhány nap múlva — talán már szilvesz­terkor — a nyugati országok ünnepi asztalára kerül — mondta Jászberényi József elnökhelyettes. Vágómarhát is adunk át az idén az állat­forgalmi és húsipari válla­latnak, hogy még az értük kapott pénzt is elszámolhas­suk. A gazdaság nyeresége ugyanis az idén jóval szeré­nyebb lesz, mint az elmúlt évben. Erre utalnak a most készülő összesítések, pénz­ügyi kimutatások is. , a Mátra Kincse Termelő- szövetkezet irodistái is most a tervezéssel és leltározással vannak elfoglalva. Különö­sen a jövő évi tervek össze­állítására kerül most a hang­súly, ugyanis az idei veszte­ségeket is 79-ben akarják behozni. Nemcsak az a há­romezer mázsa szőlő hiány­zik, amennyivel kevesebb termett az idén a tervezett­nél, hanem például a kuko­rica betakarítása is jelentő­sen megnövelte a költsége­get, A gazdaságban ezekben a napokban az NDK-bol érke­zett műtrágyát szállítják a teherautók a tárolókba. Saj­nos, az IFA-alkatrészek hiá­nya miatt nem tudtak erre a munkára annyi teherautót állítani, mint. ahányra szük­ség lett volna, s ugyancsak emiatt akadozik kissé a töb­bi gép javítása is. ,tlëimsâ$& 1978. december 30.. szómba!

Next

/
Oldalképek
Tartalom