Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-30 / 306. szám
Ran ód y fiimié Babift frása nyomán Rózsaillatú remek komédia Na BUMM! És BUMM! És újra BUMM! A tortaköltemények méltóságteljes ura- kon és még méltóságtelje- sebb hölgyeken csattannak. A néző felszabadultan hahó" tázik, a kritikus pedig, miközben a könnyét törli, azon lelkesedik milyen szép is az» amikor a tejszínhab tartalmasán, mondanivalót hordozóén csöpög a szereplők fejéről lefelé, nemcsak ügy, egy feltartom-a-kisujjamatpoén kedvéért. De ez már a csúcs, a Hat. holdas rózsakert című magyar film — amelyet a televíziós vetítés után a napokban mutatnak be a mozik — egyik befejező jelenete. A föntebbíektől azért nem kell elszörnyednl, ugyanazzal a finom ironikus Idézőjellel értendők, ahogyan Ra- nódy László rendező Babits Mihály írása alapján filmjét készítette. Nos, a boldog békeidőkben vagyunk. Abban a régi szépben, amikor is úgymond még nem volt divat a hosszú fiatalság, s ha valaki mégis agglegény maradt, mint Gruber Franci, annak tragikusan — ezúttal tragikomikusán — komoly okai lehettek. A mese, jó darabig akár szokványosnak Is nevezhető lenne. Az ifjú joggyakornokot, aki egy hatholdas szerelemillatú rózsakert közepén bérel olcsó szállást, a tulajdonosnő (Tolnay Klári) mindenáron igyekszik egy rokon leányzóval összeboronálni. Ebben a minden árban benne foglaltatik, hogy Franci mást szeret, hogy akarata ellenére mégis kompromittálja a számára kiszemelt jövendőbelit, hogy a cél érdekében egy egész város nyelve pletykázva peregni kezd, hogy rokonok hada mozdul tettre készen ,.. (Kiss Ma. nyi, Páger Antal, Fónay Márta). Mindez önmagában nem lenne túl érdekes. De Babits nevet, nevet a koron, amely ilyen szituációkat teremt, nevet azokon, akik a fura szokásoknak engedelmeskednek’ és Ranódy, aki Nádasy Lászlóval írt forgatókönyvet, szintén nevet, azokon is, akik máig visszasírják ezeket az időket, na és a remek színészek segítségével — akik közül kiemelkedő a főszereplő, Tahi Tóth László — Orvos és pártmunkás 75 eve szeletel dr. Szóra lieor 1903. december 30-án született Budapesten Szőnyi Tibor. a magyar és a nemzet, közi munkásmozgalom ki. emelkedő egyénisége. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte és itt szerzett ideg. gyógyász szakorvosi diplo. mát 1928. ban. A Tanácsköztársaság le. verése után a magyarországi munkásmozgalom, a kommunista mozgalom számos résztvevője talált me- nedéket Ausztriában. Itt került kapcsolatba Szőnyi Tibor is az emigráns ma. gyarokkal és ösztönzésükre kapcsolódott be a munkás, mozgalomba. 1930-ban ha. zatért. Rövid ideig jtthon. dolgozott. majd visszatért Becsbe, de most már mint az illegális kommunista párt tagja. A párt összekötője lett. Ausztria német megszállása után Csehszlovákiába, majd Svájcba emigrált. Zürichben az orvostudományi egyetemen az idegkllntkai intézetben dolgozott. Közben aktiv kommunistatevékeny, sápét lejtett ki a Svájcban éJő magyar emigránsok kö. ZÖtt. Pártcsoportot szervezett. főleg értelmiségiekből, akik aztán együttműködtek a svájci kommunista párt. tál. Szőnyi Tibor tevékeny szerepet vállalt a Magyar Függetlenségi Front svájci szervezetének létrehozásában és a front folyóirata, nak szerkesztésében, tanulmányok, cikkek írásában. 1945 tavaszán tért vissza Magyarországra. Azonnal bekapcsolódott a párt mun. kájába. A Magyar Kommunista Párt központi ap. parátusának szervezési osztályán dolgozott. Kezdetben mint munkatárs, később pedig az osztály helyettes vezetője. Szőnyi Tibor névé. hez fűződik a mai Pártélet című folyóirat elődjének, a Pártmunkásnak a létrehozása is. 1947. szeptemberben nevezték ki a Központi Vezetőség káderosztályának vezetőjévé. A párt felső vezetésében eluralkodott bizal. matlanságnak, törvénytelen eljárásoknak első áldozatai közé tartozik. 1949 májusa, ban letartóztatták, a Rajk- per egyik vádlottjaként halálra ítélték és 1949. októ. ber 15-én kivégezték. A párt igazságot szolgál, látott a személyi kultuszból fakadt törvénytelenségek áldozatainak. így neki is. Rehabilitálták és 1958.ban a Kerepesi úti temető munkásmozgalmi hőseinek pan. teonjában helyezték örök nyugovóra hamvait. A váci kórház ma dr. Szőnyi Tibor nevét viseli. V. S. Beszélsz lengyelül? !)í kihyv a nyelvtanulóknak A Lengyelország című folyóiratban az elmúlt két évbn megjelent, nagy sikert aratott „Beszélsz lengyelül?” nyelvleckesorozai módosított és bővített változatát könyv alakban is kiadta a folyóirat varsói magyar szerkesztősége. A tan1978. december 30., szombat könyv 21 leckéje a legfontosabb hangtani, alaktani és mondattani ismereteket tartalmazza párbeszédes formában folyamatosan ismétli és gyakoroltatja a lengyel nyelv mintegy ezer alapszavát. A könyvet Varsányi István a Budapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központban működő lengyel nyelvtanfolyam tanára írta. Az új nyelvkönyvet a Lenivel Kultúra boltjában (VI. Népköztársaság útja 32.) vásárolhatják meg az érdeklődők. igyekszik megnevettetni a közönséget. Gruber Franciból így lesz egy legkevésbé sem hősszerű csetlő-botló figura, szerelméből (Szilvássy Annamária) egy édes buta liba, a menyasszony jelöltből (Drahota Andrea) egy hűvösen szép nő, akinek okossága a „tragédiája”. A jól Ismert helyzetek pedig így váltanak át fergeteges mulatságba, ahol megtörténhetik, hogy a vőlegény beletottyan az ágíyba, a halálosan beteg leány párnája alól szépítőszerek hullanak a padlóra, és végül, hogy a sóti kanonok fején is csattan egy torta. Franciás szellemesség, harsány komédia, hű korrajz, filmes önirónia, és még lehetne sorolni, mi mindent sűrített a rendező filmjébe. A lényeg azonban röviden összefoglalható: siker. És korántsem csak azért, mert a kitűnően pergő produkció szinte egyetlen pillanatot sem hagy a komolyságra. Nem kis része van ebben a felsoroltakon kívül az ope* rátörnek, Illés Györgynek, aki kamerájával a képeket bájosan sziruposra igazítja. Nénseli Zsuzsa H IcgiiatalaMi Harmincéve«. Legfiatalabb a megye MHSZ-tftkárai között. Ennek ellenére „múltja” van. Egyrészt tartalékos tisztként részt vett minden honvédelmi versenyen, s azok előkészítő munkájában, meg aztán iskolának számít az új funkcióban eltöltött esztendő is, — A mozgalmi életben általában a gyakorlat nevel. Tandíj pedig a siker, máskor a kudarc — mondja — Hatvani János, aki tavaly régi „motorostól” vette át a stafétabotot. — Igen, Szabó Sándornak szintén sokat köszönhetek. Nem volt komolyabb eseményünk, amiben ne segített volna. Egyszer jó tanáccsal, máskor munkával. Mire büszke leginkább a város új MHSZ-titkára? Vagy mire nem emlékszik szívesen? Találkozásunk alkalmával e kérdéseket is napirendre tűztük, éspedig kőtelező őszinteséggel, Utóbbit egyébként maga Hatvani János hangsúlyozta, mondván, hogy a gondok agyonhallga- tása nem jelenti azok megszűnését. Hüvshvö taglétszám — Igen fontosnak tartottam az elmúlt esztendőben klubjaink taglétszámának növelését, amiben a szövetség legrégebbi tngiai, mint például Nánási Ferenc. Balázs Béla, Fábián Mihály, Szűcs János, Felföldi Pista bácsi, Szűcs Ferenc komolyan támogattak. Puszta részvételük, szereplésük példája közénk vonzotta a fiatalokat, idősebbeket, s így értük el, hogy Hatvanban és a város környéki községekben működő tizenhárom klubunk létszáma általában 10—15 százalékkal szaporodott. Mi okoz gondot a fejlesztésben? Elsősorban és legfőképpen a munkahely. A tartalékosok körében észlelhető Időnkénti lemorzsolódás amiatt van, hogy a klubtevékenységet nehéz egyeztetni a termelő- munkával. Ugyanebben gyökerezik a sorkötelesek honvédelmi előkészítésének nehézsége, a gépjárműoktatás sok-sok zökkenője. Szerveztünk az idén is két osztályt, már régen túl kellene lenniük a hivatásos jogosítvánnyal járó vizsgán, de Német Ferenc és Vona János oktatóink legjobb aka38. — Tiszteletteljes prepozícióm a következő. Tekintsük úgy, hogy foglalóm az egész Ingatlanra vonatkozik. Üdvös lenne Ilyen értelmű megállapítást tenni az előlegről szóló nyugta szövegében. Ami a nyugtát Illeti, természetesen csak ideiglenes érvényű. Már tanúkról is gondoskodtam, utólagos engedelmük- kel. Nálunk várakoznak. Holnap intézkednénk az ügyben, hogy elkészítsük a végleges adásvételi szerződést, közjegyzői segédlettel. Dezső a fejébe vette, hogy mostantól ő lesz a családi érdekek képviselője. Komolyra fordult a dolog, ehhez mérten ő is iparkodott minél komolyabban viselkedni. Már-már hivatalos hangot ütött meg. — Félix úr, elgondolását az utolsó betűig helyeslem. Már csak két dolgot kell tisztáznunk. — Mégpedig? — Az egyik, hogy mikor adjuk át az ingatlant. A másik, hogy mikor fizeti ki a teljes vételárat. — Helyes — biccentett energikusan a fémdíszműves es fény villant kopasz feje- búbján. — Ajánlatom épp oly korrekt, mint amilyen logikus. A szerződés megkötésével egy időben letétbe helyezzük a vételár fennmaradó részét. Önök kötelezik magukat, hogy a szerződés dátumától számított húsz napon belül átadják nekem az üres ház kulcsait. Ennek megtörténte után kézhez kapják a közjegyzőnél letétbe helyezett összeget, vagyis egymillió-százötvenezer forintot. Elfogadható? Ünnepélyesen, s a megille- tődéstől kissé fátyolos hangon nyilatkozott Dezső: — Áldásom reá. Mit szól a többi érdekelt? Zoltán Is méltó kívánt lenni a nagy horderejű pillanatokhoz. A milliós összeghez illő tekintély tudatában szegte le kövér állát. — El van intézve. Én se tudtam volna jobban kigondolni. Hibátlanul meg kellett adni a módját, Dezső tehát a húgára szegezte tekintetét — Részemről rendben van — nyugtatta meg a mérnöknő olyképpen, mintha szórakozottságból ocsúdott volna. A kőfaragót bezzeg nem A sorköteles gépjármű vezető-tan folyam hallgatói gyo'-ran látogatnak el a néphadsereg egyik közeli alakulatához szakmai gyakorlatra. (Fotó: Szabó Sándor) rata ellenére sem szereztek megfelelő gyakorlatot fiataljaink. Azt hiszem, e tekintetben a különböző munkahelyekkel kell majd egyezkednünk, s mivel fontos feladatról van szó, talán sikerül is... I Büszkeségek Az MHSZ Kossuth téri központjában néhány klubvezetővel is találkoztunk. Így tudtuk meg, hogv a cukorgyár, a Damjanich Szakmunkásképző Intézet, . az áfész, a konzervgyár, a Bajza gimnázium, továbbá Heréd és Boldog lövészklubjai 1978-ban tömegesen indítottak versenyzőket a Honvédelmi Kupa, a Felszabadulási Kupa küzdelmeiben, annál sajnálatosabb a nagy múltú vasutas-lövészklub visszaesése. Nincs minősített csapatuk, a legjobbak most már gyöngyösi színekben indulnak. Több örömük telt az MHSZ hatvani vezetőinek az A-kategóriás rádiósklubban, amelynek válogatott kerettagjai vannak, dicsérvén Szűcs János felkészítő munkáját, Büszkék arra, hogy Szőke Péter. Szilágyi Mihály, Szöllösi Juliánná személyében három helybéli sportoló képviselte hazánk színeit a „Testvériség-barátság” nemzetközi összetett honvédelmi versenyen. A modellezők közül pedig A/l-es kategóriájú vitorlázó gépével úttörőolimpikon lett Ócsai Gábor, míg Horváth Ferenc DM-tí- pusú hajója megyei második helyet szerzett a Jiatvani MHSZ-mozgalomnak. Tovább az úton — Az idei eredmények, de a fölmerült problémák is arra köteleznek bennünket, hogy tovább járva a megkezdett utat, javítsuk a klubok tevékenységének feltételeit — jegyezte meg beszélgetés közben Hatvani János. — Ilyen szempontból komoly előrelépést ígér az udvarunkon épülő és a különböző gépjárművezető-tanfolyamokat szolgáló oktató-, hibaelhárító termek munkáinak befejezése. Ezzel Összefüggésben jutnak végleges otthonhoz az iskolai sportöltözőben szórongó, jobb sorsra érdemes modellezőink. Bízom továbbá a vasúti csomópont vezetőiben, hogy a régi erők mozgósítása, a munkahelyi nehézségek kirekesztése révén ismét olyan lövészklubot szerveznek, amely méltóképpen reprezentálja e sportágban városunkat. Kár lenne az áldozatért, amit nem olyan régen a lőtér megépítése révén hoztak.. (moldvay) környékezte szórakozottság. Inkább azt is feledte, hogy az imént még fátyolosra vált a hangja. Mozgékony lett, mintha rámoláshoz készült volna, s visszazökkent megszokott stílusába. — Akkor hát, Félix úr, önre vár a költői munka. Foglaljon helyet ott, ahol a legboldogabbnak képes érezni magát, és támaszkodjon a híres szókincsére, önre hárul a foglalóról szóló nyugta megszövegezése. Mellékes jel árulta el, hogy a bizsust sem kímélte meg az izgalom. Szükségtelenül összegombolta pocakján sallangos bőrkabátját. — Igenis, rögtön hozzálátok. Papírt, tollat, indigót kaphatnék? Önök pedig mél- tóztassanak addig megszámolni az előleg Összegét. Az egészből most ezt vélte a legfontosabbnak Dezső. Széles önbizalommal nevetett az asztal közepén tornyosuló pénzre. — Nekem aztán menni fog a számolás, Félix úr! Elhiheti, nedves szivacs nélkül Is menni fog. Hát akkor ne lopjuk tovább a napot. Végezze ki-ki a maga kötelességét! Edit feltűnés nélkül cselekedett. A középső szobában lerámolta a kerek asztalkáról a söröspalackokat és a poharakat, szárazra törölte a hólyagos lapot, papírt, indigót, golyóstollat készített rá, a nyűtt fotelek egyikét is közelebb igazította. — Talán itt — kínált helyet Félixnek. A bizsus tisztelettudó haj- longással fogadta az előzékenységet. — Köszönöm..? Nagyon köszönöm... Ezután a mérnöknő is átment a bal oldali s 'bába. helyet foglalt az o vnótlan ebédlőasztalnál, amelyet a többiek már körbeültek. Mintha imádkoztak volna, szótlanul, magukba mélyed- ve számolták a pénzt. Elvett az asztal közepéről egy kö- teg ötszázforintost lehúzta róla a szürkéslila szalagocskát, maga is számolni kezdett. Félix Elek pedig odakint szövegezte a nyugtát. Akárha tengerfenékre merült volna a ház, tökéletes csend fogadta magába. Danka Károly ezen a vasárnapon értette meg a vándor kocsmázókat. Azokat a szerencsétlen foglyokat, akik szökni próbálnak bánatuk fantomja elől. Akik bonyolult útvonalakon keresik szabadulásukat, s kocsmáról kocsmára osonva élik bele magukat a menekülés sikerébe, hogy aztán tetőző mámorukban hangoskodva dir csekedjenek bilincstelen kezükkel. Józanul értette meg ezeket a béklyós szánandókat. Egyetlen kortyot sem ivott. De a menekülést megkísérelte. Sodródó csavargással, véletlen találkozásokkal, futó beszélgetésekkel. Elüldögélt a rakparton, bámulta a horgászokat, egy festőművész barátjával a helyi piktorok gyűlölködéséről váltott szót, játszott néhány sakkpartit a városi tanács csónakházában, meghallgatta egvik tanártársa különös elméletét a szellemi munka értékcsökkenéséről. (Folytatjuk)