Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-22 / 301. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam. 301. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1978. december 22.> péntek Jövő nyáron lép érvénybe az új büntető törvény Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka {Csütörtökön Apró Antal elnökletével, az 1979. évi költség- vetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatódott az or- {Bzággyülés tanácskozása. Az ülésszakon részt vett Losonczi Pál, Kádár János és Lázár György is. A költségvetési törvényjavaslat vitája Trethon Ferenc munkaügyi miniszter hangsúlyozta: — Nemcsak a jövő évi hanem a hosszú távú gazdasági feladataink teljesítéséhez is elengedhetetlen a foglalkoztatásban és a munkaerő-gazdálkodásban tapasztalható ellentmondások megszüntetése, a rugalmas alkalmazkodás a népgazdaság tényleges szükségleteihez, a megváltozott feltételekhez. Ezt a célt kell szolgálnia a bérpolitikának is. Társadalmunknak to. vábbra is alapelve a teljes ■foglalkoztatottság. Népköz- társaságunk alkotmánya mindén állampolgárnak biz. tosítja a munkához való jogot, amelynek gyakorid, sánál azonban a jelenlegi, nél jobban figyelembe kell venni a népgazdasági szem_ pontokat, a munkaeröhely. zctböl adódó követeimé* nyékét. — Gondjainkat nem elsősorban a létszámhiány okozza, hanem az, hogy a meglevő munkaerőforrásokat nem hatékonyan használjuk fel. Az okok rendkívül szerteágazóak, megtalálhatók a fejlesztési politikában éppúgy, mint képzési rendszerünkben. Ezért a gazdaságirányítás valamennyi esz. közének összehangolt alkalmazására, valamint az eddigi szemléletre és magatartásra épülő gyakorlatunk kritikájára, módosítására van szükség ahhoz, hogy megteremthessük a szüksé. ges alapot a nélkülözhetetlen fordulathoz. — Mai helyzetünkben elkerülhetetlen a teljes fog. lalkoztatottság biztosításé, val összefüggő feladatok vi. lágos elhatárolása a központi irányítás és a vállalatok között. A gazdálkodó szervek kötelessége a rendelkezésükre álló munka, erő ésszerű, hatékony foglalkoztatása, belső átcsoportosítása, a felesleges munkaerő felszabadítása. A központi feladat viszont a teljes foglalkoztatottság biz. tosítása, szükség esetén a munkaerő vállalatok közötti átirányítása. — Gazdaságunkban jelen, tűs tartalékok vannak. Ezek hasznosításának egyik lé. nyeges eszköze a vállalati, ezen belül az üzem. és munkaszervezés. A fegyelem a közösség eredményes mű. ködését biztosító szabályok megtartása, az e szabályok, kai meghatározott rend, cselekvésbeli, magatartásbeli, tudatos rendszeresség és mértéktartás. A bérszabályozás módosí. tásáról szólva a miniszter rámutatott: miközben szigorítják a vállalati bérfej. lesztés feltételeit, nem zárják ki. sőt. feltételezik, hogy mindenütt fokozódik a tö. rekvés a nagyobb jövede. lem — s az ennek feltété, leként — a magasabb teljeyfpmém és egyéni teljesítmények növekedését segíti elő a végzett munka mennyisége és minősége szerinti bér. és keresetdifferenciáiás erő. sítése. Olyan szemléletre és gyakorlatra van szükség, amely az alapbért sem te_ kinti természetes járandó, ságinak, a munkahelyen időben való megjelenés és ott-tartózkodás ellenértékének. Lombos Ferenc (Győr- Sopron m. 5 vk.), a megyei tanács elnöke fölemlítette, hogy a megyéjére jellemző városnéző, fürdőhelyi és tranzit turizmus mellett megjelent a környező országok határ menti településein élők bevásárló turizmusa. Rohamosan nőtt körükben az olyan szolgáltatások igénybevétele, mint például a fodrászat, a kozmetika és a fogászat. A vendégek hét végi vásárlásai egész sor olyan termékre is kiterjednek, amelyek dotáltak vagy nyugati importból származnak. A soproni vendéglátó egységekben pedig szinte rendszeressé vált, hogy az Ausztriából átjövök ott tartják az esküvői ebédet. Fülöp László (Tolna m. 3 vk.) a bátai November 7. Tsz elnöke elmondta, hogy a Sárköz igen alkalmas kukorica termesztésére, a belvíz azonban csappant ja a hozamot. Ezért kérte a MÉM és az OVH illetékeseit: vizsgálják meg a Sárköz vízrendezésének lehetőségeit, mert jó befektetésnek bizonyulna a beruházás. Sándor Dezső (Borsod m. 15 vk.), az edelényi nagyközség közös tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a következő tervidőszakban fokozott erőfeszítéseket kíván a tanácsok gondjaira bízott és a nemzeti vagyon jelentős hányadát képviselő állóeszközök megóvása. Lehetőségeiket bővítendő, talán módosítani kellene az ezzel kapcsolatos gazdasági szabályozókat. Radnai Éva (Fejér m. 8 vk.), a dunaújvárosi rendelőintézet körzeti és üzemorvosa felhívta a figyelmet: az egészségügyre fordítható milliárdokat csak a szakmai és közgazdasági szempontok egyeztetésével és ésszerűen használjuk fel. Javasolta: az egészségügyi létesítmények építésének meggyorsítára országszerte szervezzenek társadalmi munkát. A pénzügyminiszter válasza Faluvégi Lajos jólesően nyugtázta, hogy az 1979. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájában a korábbiaknál sokkal nagyobb hangot kapott a népgazdasági összefüggések, a gazdaságpolitikai munka és a gyakorlat összetartozásának megértése. Joggal mondhatta több felszólaló, hogy nem újabb összegekért emel szót, hanem azért, hogy közös munkánk még eredményesebb legyen. A törvényjavaslatot támogató előadói beszéd és vita megmutatta, hogy a gazdasági munka egy újabb szakaszánál mindenekelőtt az eddig elért eredményekre támaszkodva kell a feladatokat kijelölni, az erőket összefogni. A vita arra is rávilágított: ez az év egy nagyobb gazda- ságfejlesztési távlathoz, a VI. ötéves tervhez is kapcsolódik. Ez a megállapítás nem egyszerűen formális kifejezése az előretekintésnek, hanem nagyon mély átgondolása annak, hogy a nagyobb követelmények, erőfeszítések a következő tervidőszak munkáját is megalapozzák. Az előadói beszéd is szólt arról, hogy országunk jelenlegi gazdasági helyzete és a világgazdaság mai feltételei megkövetelik: gazdasági fejlesztési politikánk jobban illeszkedjék a nemzetközi együttműködés követelményeihez. Bontakoztassuk ki még jobban a KGST-orszá- gokkal folytatott együttműködés progresszív elemeit, s a külkereskedelmen keresztül még inkább nyissuk meg a gazdasági és társadalmi haladás forrásait. Elsősorban minőségileg nagyobbra értékelhető teljesítményekkel. Ez a megközelítés reális és arra figyelmeztet, hogy a napi feladatok mellett a nagyobb összefüggésekre is rá kell irányítani a tekintetet. Faluvégi Lajos hangsúlyozta: a terv és költségvetés végrehajtását a kormány beavatkozásra készen figyelemmel kíséri 1979-ben. Ugyanezt kérte a pénzügyminiszter más irányító szervektől is hozzátéve: a zárszámadásnál a folyamatos ellenőrzés tapasztalatairól is tájékoztatást adnak a képviselőknek. Határozathozatal Az országgyűlés az 1979. évi költségvetésről szőlő törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Áz igazságügyminiszter expozéja Dr. Markója Imre az új Büntető Törvénykönyv javaslatáról szóló előadói beszédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a jog és az ehhez mindig kapcsolódó jogi kényszer a szocializmusban is egyik fontos szervezője és szabályozója a társadalmigazdasági folyamatoknak. A bűnözésről szólva elmondta: korántsem tartjuk megnyugtatónak azt a helyzetet, hogy a bűnözés mértéke az elmúlt másfél évtizedben lényegében azonos szinten mozgott. A bűnözés elleni küzdelemben további határozott erőfeszítésekre van szükség. Ehhez viszont tisztán kell látni abban a nagyon fontos kérdésben, hogy a bűnözés a szocializmusban is társadalmi jelenség, és az eredményes küzdelem elképzelhetetlen a társadalom legszélesebb körű összefogása nélkül. A továbbiakban vázolta a magyar büntetőjog fejlődésének történetét, majd rámutatott: — E törvényjavaslat remélhető elfogadásával tulajdonképpen befejezzük az igazságügyi jogszabályok megújítását.. Igaz, az, m Bmteko %Qfe vénykönyvvel összefüggésben 1979 első félévében még néhány jogszabály megalkotására sor kerül. Ezért javasoljuk, hogy az új büntető törvény 1979. július 1-vel lépjen hatályba, mert szedöző és igazságügyi apparátusok felkészülhetnének a törvény alkalmazására, az irányító szervek pedig minden feltételt biztosítanának ehhez, ideértve a végrehajtási jogszabályok megalkotását is. — A Büntető Törvény- könyv célja, hogy védelmet nyújtson a társadalomra veszélyes magatartásokkal szemben, neveljen a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására, a törvények tiszteletére. A javaslat a bűnözés elleni sikeres harc, a hatékony bűn- megelőzés érdekében mindenekelőtt a büntetendő magatartások körének helyes megvonására, illetve e társadalomra veszélyes magatartások reális, a mai társadalmi igényeket, de a fejlődés várható irányait is kielégítő meghatározására törekedett. — A törvényjavaslat több új bűncselekményi meghatározást tartalmaz. így — döntően a nemzetközi összefüggések miatt — büntetőjogi védelmet biztosítunk a terrorcseiekmények, a mu- zeábs értékek fosztogatása, Az ülésteremben területéről engedély nélkül történő kivitele ellen, illetve fokozzuk a kábítószerrel és a kábítóhatású anyagokkal kapcsolatos cselekmények büntetőjogi fenyegetettségét. Viszont mindenekelőtt az itthoni veszélyhelyzetek felismerése miatt védjük büntetőjogilag is az emberi környezetet, természeti értékeinket, műemlékeinket és más fontos érdekeinket. Az igazságügyminiszter elmondta, hogy a javaslat több bűncselekménycsoportnál as. eddiginél szélesebb körben épít a jogi felelősség olyan egyéb formáira, mint a szabálysértési, a polgári jogi, az államigazgatási jogi és a munkajogi felelős- ség vagy a gazdasági bírság intézménye. A tervezett a bűncselekmények körének szűkítésével számos olyan magatartás elbírálását utalja ezekbe a felelősségi for- mákbaí ahol a törvény előkészítőinek megítélése szerint a büntetőjogénál még eredményesebb és hatásosabb is lehet a fellépés, a felelősségre vonás. így például indokoltnak látszik, hogy a kisebb súlyú becsületsértési és magánlakássértési ügyeket, bizonyos csekélyebb jelentőségű közlekedési bűncselekményeket, a kis kárt okozó vagyon elleni cselekmények újabb csoportjába tartozó ügyeket szabálysértésként bírálják el a jövőben. A törvényjavaslat ugyancsak szűkíti a büna gazdálkodás rendje elleni bűncselekményeknél is, ahol a jövőben azokkal a népgazdaság érdekeit jelentősén sértő» a társadalomra kiemelkedően veszélyes cselekményekkel szemben indokolt csak a büntetőjogi felelősséget kilátásba helyezni, amelyek esetében a gazdasági szankciók> illetve az egyéb felelősségi formák már nem elegendőek. — A vagyon elleni bűncselekmények között is több olyan, jelenleg büntetendő magatartás van, amelynél a bírósági eljárás szükségtelen, illetve amely szabálysértési úton is hatékonyan elbírálható. A lopás, a sikkasztás’ a csalás, a jogtalan elsajátítás, a .szándékos rongálás és a hűtlen kezelés bűncselekményt és szabálysértést megvalósító alakzatait jelenleg az 500 forintos értékhatár választja el egy' mástól. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ennél valamivel nagyobb kárt okozó magatartás társadalmi veszélyessége, is lehetővé teszi a büntetőjogon kívüli felelősségre vonást. Sőt, az ilyen cselekmények miatt a szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság a jelenleginél sokszor hatékonyabb, gyorsabb eszköz is lehet. Ezért külön jogszabályban a szabálysértési értékhatár ezer forintra emelésére tesznek majd javaslatot. E körben — értékhatártól függetlenül — to. a 3. ú&Ssfcaa)
