Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-02 / 284. szám

à További tartalék - a vezetés NAPJAINK GAZDASÁGI TEENDŐI KÖZÖTT igen gyakran említjük a tartalé­kok feltárását, azok minél előbbi és minél ésszerűbb hasznosítását. Nem véletle­nül, hiszen az utóbbi időben bekövetkezett világgazdasági változások fékezték és fé­kezik népgazdaságunk fejlő­dését, éppen ezért egyre in­kább szükség van arra, hogy a vállalatok, mezőgazdasági üzemek saját portáj UKon még jobban szétnézzenek : miként lehet a belső erőfor­rásokat, így a tartalékokat is az átlagostól jobban ki­használni. S a tartalékok feltárása, hasznosítása kap­csán — szintén nem véletle­nül — igen sok szó esik a vezetésről, a vezetésben rej­lő tartalékokról. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, a Társa­dalmi Szemle ez év novem­beri számában a népgazda­sági egyensúly helyreállítá­sa, megszilárdítása kapcsán a következőket nyilatkozta e témakörről: „Az okok össze­tettek. Szerepet játszanak közöttük irányító munkánk és a közgazdasági szabályo­zás következetlenségei, vala­mint a világgazdasági hely­zet , számunkra továbbra is kedvezőtlen alakulása. De mindenekelőtt az — és első­sorban ezt kívánom hangsú­lyozni —, hogy több lénye­ges területen a szükségesnél és a lehetségesnél is lassab­ban halad a hatékonyság ja­vítása, a meglevő tartalékok feltárása. Olyan kulcsfontos­ságú területen, mint a ter­melési szerkezet gyorsabb ütemű korszerűsítése, még csak kezdeti eredményeket értünk el, ezért exportképes­ségünk is lassúbb ütemben javul, mint az szükséges lenne. Nem lehetünk elége­dettek a beruházási munka tervszerűségével, lassan vál­tozik a munka szervezettsé­gének színvonala, kihaszná­latlan tartalékaink vannak az energiával és az anyagok­kal való gazdálkodásban. Más szóval: az a minőségi változás, ami a módosult vi­lággazdasági helyzetből ere­dő hátrányunk leküzdéséhez, áz új viszonyokhoz való al­kalmazkodáshoz. az egyen­súlyi követelmények betar­tásához szükséges, még nem eléggé bontakozott ki.” KORMÁNYUNK ELNÖKE tehát egyáltalán nem titkol­ta az irányítás, más szóval élve a vezetés esetenkénti következetlenségeit, vala­mint ráirányította a figyel­met arra, hogy jelenlegi helyzetünkben nem csapán arra van szükség, hogy a gazdaság egy-két területén kisebb-nagyobb korszerűsí­téseket hajtsunk végre, ha­nem minden területen mi­nőségi változásra van szük­ség. S e minőségi változás tudatosítása, a minőségi vál­tozásból adódó feladatok maradéktalan valóra váltása elsődlegesen a vezetők fel­adata. Hiszen az irányító munka korszerűsítése, javí­tása nyilván nem csupán a Minisztertanács, a miniszté­riumok, a megyei irányító szervek feladata, hanem minden gazdasági egységé is. Hiszen a harc — közhaszná­latú kifejezéssel élve — a frontokon dől el. annak el­lenére, hogy a stratégiát a hadvezérek határozzák meg. De vannak-e még tartalé­kok a vezetésben? A kérdés­re nyugodtan válaszolha­tunk igennel. Hiszen csupán megyénk tapasztalatait em­lítve is elmondhatjuk, hogy azonos minőségű földdel ren­delkező termelőszövetkeze­tekben a termésátlagokat te­kintve több mázsás a kü­lönbség. S ez elsődlegesen abból ered, hogy egyik he­lyen . magasabb színvonalú, míg a másik helyen gyen­gébb a vezetés. De az ipari üzemeknél is hasonló a helyzet, azonos technikai feltételek között az egyik helyen eredményesebb, míg a másik helyen gyengébben halad a munka. Arra természetesen, hogy melyik gyárban, vagy me­lyik termelőszövetkezetben konkrétan milyen tartalékok vannak a vezetésben — csak az adott helyen tudnak vá­laszt adni. Hiszen a dönté­sek előkészítésétől az üzemi demokrácia fórumainak jó kihasználásáig, az ésszerű munka- és üzemszervezéstől a középvezetők jó kiválasztá­sáig igen sok a lehetőség mindenütt. Csak.— a tarta­lékokat fel kell tárni, és hasznosítani szükséges őket. S MINÉL GYORSABBAN. ^Hiszen a Minisztertanácsel­nökének szavai egyértel­műen bizonyítják, hogy a minőségi változás kibonta­koztatása nem tűr halasz­tást. Mind belföldön, mind külföldön olyan termékekre van szükség, amelyek állják az összehasonlítást a világ legjobbjaival, és gazdaságo­san lehet előállítani őket. A mérce — amelyet a közgaz­dasági szabályozás is egyre „keményebben” közvetít az üzemek felé — igen magas. És elsődlegesen a termelés irányítóinak kell mindent megtenniük, hogy a követel­ményeknek meg lehessen fe­lelni. Kaposi Levente A Minisztertanács tárgyalta Intézkedések a Balaton védelmére A Zala folyót a természe­tes szűrőként szolgáló Kis- Balatonon át vezetik majd a Keszthelyi-öbölbe erről a tervről, valamint a Balaton vízminőségének megóvására szolgáló egyéb kérdésekről, a természet- és a környezetvédelem soron levő feladatairól hallgatta meg a Minisztertanács csü­törtöki ülésén az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Tanács tájékoztató je­lentését. A ‘beszámoló szerint legértékesebb természeti kincsünk, a Balaton vize tisztaságának megőrzésére az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottak vég­re a tó körüli településeken, bővült a csatornahálózat, új szennyvíztisztítókat adtak át. Alapvető javulást azonban csak a Kds-Balaton rekonst­rukciós tervének megvalósí­tása hozhat a vízminőség romlásának megakadályozá­sában. A Zala ugyanis nem­csak a tó legfőbb vízután- pótlója, de egyben fő szeny- nyezője is. A szennyező anyagok nagy részét a Kis- B a laton visszafoghatja, ezért különböző tervek készültek, hogy a folyót ezen a termé­szetes biológiai szűrőn át vezessék a Balatonba. Ez nagyszabású gátépítő, környezetátalakító munkát igényel, amelyhez előrelát­hatólag mintegy 1,2—2 mil­liárd forintot használnak fel. A több alternatíva közül a végleges tervet még nem fo­gadták el, addig is azonban első lépésként előrelátható­lag Zalavár térségében a Zala folyón ülepítőt építe­nek, amely lényegében egy mesterséges tó lesz. Itt a fo­lyó vize 20—25 napig áll majd, ezalatt a szennyeződés egy része leülepedik, s ily módon részben megtisztítva ömölhet a Kis-Balatomon át a Keszthelyi-öbölbe. Az üle­pítő építésének előkészítési munkái hamarosan megkez­dődnek. A beszámoló a Balatont és más élővizeinket veszélyez­tető, a koncentrált állattartó telepeken keletkező szennye­ző anyagok elkülönítésének lehetőségeivel is foglalkozik. Elsősorban a védett terüle­teken kell az eddigieknél is nagyobb gondot fordítani arra, hogy a felhalmozódó szennyező anyag ne kerül­hessen a folyókba. Ehhez újabb tisztítók, derítők építé­se szükséges. A környezet- és termé­szetvédelem hatékonyságá­nak fokozására a megyei ta­nácsoknál a korábbi dönté­seknek megfelelően sorra megalakulnak a környezet­és természetvédelmi bizott­ságok, amelyek többek kö­zött javaslatokat dolgoznak ki a levegő-, és a víztisztaság megőrzésére. Felhívják a fi­gyelmet a környezetet ve­szélyeztető szennyezőforrá­sokra, koordinálják az elhá­rításukra tett intézkedéseket. Elsőként Békés és Szaboícs- Szatmár megyében alakultak meg a helyi környezet- és természetvédelmi bizottsá­gok. (MTI) Fiatalok kiállítása Pénteken a Kertészeti Egyetemen megnyílt a mező­gazdasági, élelmiszeripari és erdészeti vállalatoknál, gaz­daságokban dolgozó fiatalok országos kiállítása; a bemu­tatón az alkotó ifjúság pá­lyázat legjobb alkotásait lát­hatják az érdeklődök. A kiállításon mintegy 120 gépmodellt. makettet, illetve mezőgazdasági és ipari ter­méket szemléltetnek. Leg­főbbjüket a iuual szakembe­rek, alkotóközösségek odáig fejlesztették ki, hogy a gya­korlati munkában is hasz­nálhatók. Egyebek között például a szállítást, a rako­dást. a mezőgazdasági talaj­munkákat és az élelmiszer- ipari feldolgozást megköny- nyítő gépi berendezéseket szerkesztettek a gyakorlat számára. A pályaművek ki­vitelezését. az esyes szerke­zetek gyártását, a MÉM, va­lamint a vállalatok, gazda­ságok felkarolják majd. Kong (Munkatársunk telefonjelen­tése). A Parlament jól ismert oroszlános kapujában álló feszes tartású kormányőrök ezúttal nem az országgyű­lésre érkező honatyákat, ha­nem a IX. magyar béke­kongresszus küldötteit kö­szöntötték tisztelgésükkel. Az Országház előtti parko­lóba egymás után gördültek be a különbuszok, nem sokkal reggel nyolc óra u1án érkezett meg a Heves me­gyeiek sárga Ikarusa is. Szűkebb hazánk békemoz­galmi küldöttei valamivel 9 óra előtt foglalták el a he­lyüket a Parlament kong­resszusi termében. Az „asz- talfő”-n, a Heves megye fel­iratú tábla mögött ült Páti Jenő, a népfront megyei tit­kára, delegációnk vezetője, körülötte — a hajdú-biha­riak és a Győr-Sopron me­gyeiek szomszédságában — foglaltak helyet a többiek. Pontosan 9 órakor bevo­nultak a külföldi delegációk tagjai, elfoglalta helyét, az elnökség, a televízió opera­tőrei a diszertielvény felé fordították a kamerákat. Munkához látott a népün­ket, nemzetünk valamennyi rétegét, osztályát képviselő kongresszus. ★ Sebestyén Nándornénak, az Országos Béketanács elnö­kének vitaindító beszédét nehéz lenne távirati stílus­ban ismertetni. Néhány jel­lemző mondat, kifejezés azonban jelzi, milyen ko­moly, fontos kérdésekről la­Bor exportra 'Már javában folyik me­gyénk borászati üzemeiben a tavalyi bor palackozása. A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság Kará- csondi úti szőlőfeldolgozó telepén mintegy 30 ezer hektoliter bort palackoz­nak exportra, a Szocialista és tőkés országokban is közkedvelt: domoszlói hárslevelűből, muskotály­ból és olaszrizlingből. Gyorsan telnek a palac­kok Szabó Lászlómé és a korszerű töltőgépe segítsé­gével a „Mátraalja folyé­kony aranyával”, a borral, amely exportra indul majd. (Fotó: Szabó Sándor) Egy gép, amely milliókat ér Ilyen csoda máshol is van: milliókat érő gép, be­rendezés. De a selypi cukor­gyárban úgy beszélnek a so­kat tudó laboratóriumról, amely precízségével minden­kinek hasznára lesz, mint különlegességről. Már ugyan működésre al­kalmas a több mint húsz­milliót érő berendezés, de az idén még nem használták, ízelítőül azonban megmutat­ták a termelőknek, mit tud. Nem kevesebbet, mint a ré­pa cukortartalmának a meg­határozását. És mindezt per­cek alatt végzi el. A répát hozó jármű beáll a gyár udvarára, oda, ahol megszabadítják a terhétől. Ekkor már azt a mintát is kiveszik a répahalomból, amelyet az új laboratórium­ba visznek. A berendezés külsőleg nagyon hasonlít va­lamiféle termelési lánchoz. Az anyag elindul útjára a lánc egyik végén, aztán a görgők viszik tovább, hogy a lánc másik végére érve már befejezett termékké váljék. A mi esetünkben a répamin­ta kerül a lánc egyik végé­re, aztán eljut az okos szá­mítógépig, amely megálla­pítja különböző jellemző tu­lajdonságait. Ennek nyomán azt is kiszámítja, hogy mennyit kap a termelő ezért a vagon vagy teherautó ré­páért. Vita nincs, hiszen a gép nem tévedhet, nem az átvevő kedvétől vagy jóin­dulatától függ, mennyi lesz a répa átvételi ára a cukor­gyárban. Objektív módon határozzák meg, a berende­zés segítségével, amelyet nyugati cégtől vásároltunk. Ezentúl senki sem érezhe­ti magát becsapva: a terme­lő sem, az átvevő sem. Hogy ne legyen nagyon új és szokatlan a laboratóriumi vizsgálatra épített átvételi eljárás, már azt csinálták az idén ősszel a selypi cukor­gyárban, hogy a számítógé­pes árat jelezték egy-egy vagonnál, teherautónál. Ez a cédulácska azt is megmutat­ta, hogy mennyi az eltérés az eddigi gyakorlat é& a jö­vő évi, az új módszer segít­ségével meghatározott ár között. A termelő tehát kal­kulálhatott : milyen répát kell jövőre szállítania a gyárba ahhoz, hogy a várt forintot megkaphassa érte. Az új berendezés millió­kat ér. Több mint húszmil­liót kellett érte kifizetni. De milliókat ér azért is, mert rengeteg időt lehet a révén megtakarítani, rengeteg vi­tát lehet a révén elkerülni és milliókat ér azért is, mert objektív módszerével való­ban milliókat védhet meg a gyárnak vagy milliókat nyerhetnek a termelők. Ez már a répa cukortartalmától függ. Ilyen az új selypi beren­dezés, amelynek premierjét nagy várakozás előzi meg. Okkal (rmf) resszusi mozaik nácskoznak a két nap során a küldöttek: nemzetközi enyhülés, szocialista békepo­litikánk eredményei és fel­adatai, a magyar békemoz­galom kapcsolódása a nem­zetközi méretű harchoz, az állampolgárok szerepe ebben a közös ügyben. Ez utóbbi­ról mondta Sebestyén Nán- dorné: nálunk az egyszerű állampolgárok is jelentős szerepet vállalnak a béke­mozgalmi munkából, legye­nek azok kommunisták, idő­sebbek, vagy fiatalabbak, pártonkívüliek. vagy vallá­sosak. .. A tanácskozás szünetében Czakó István apát, főespe­res, a megyei katolikus pa­pi békebizottság titkára mondta ezzel kapcsolatban: — Örömmel hallgattam, hogy jelentősnek értékelik a vitaindítót a vallásos embe­rek és ezzel összefüggésben a békepapok törekvéseit. Heves megyében 130 lelkész működik, közülük nagyon sokan részt vesznek a béke­mozgalomban. A népfrontbi­zottsági tagok meghívottjai a falugyűléseknek, sőt . az utóbbi időben külön tájé­koztatást is adnak egy-egy város fejlesztési eredményei­ről — jegyezte meg. — Ha egy pap ezek után a szó­székről a békéről beszél, természetes, hogy a vallásos emberek is elfogadják a jó- akaratú szavalhat. Sebestyén Nándorné bőszedc közben az jutott az eszembe, hogy a későbbiekben jó lenne össze­többet a hazai békemozga­lomban. ★ A fiatalokról is szó esett a tanácskozáson. Nem láttam kongresszusi statisztikát, de nagyon valószínű, hogy a legfiatalabb küldöttek egyi­ke az 1962-ben született Molnár Zsuzsa, a hatvani 213. számú ipari szakmun­kásképző intézet tanulója. — Még sosem jártam az Országházban — újságolja már maga az, hogy szétnéz­hettem a csodálatos termek­ben, folyosókon, óriási él­ményt jelent. Ezt az örö­möt az fokozza, hogy részt vehetek ezen az országos ta­nácskozáson. — Mit szóltak az osztály­társai, tanárai, amikot meg­tudták, hogy küldött lesz a kongresszuson? — Szinte mindenki ugyan­azt mondta: a koromhoz, ta­pasztalataimhoz mérten be­csülettel vállaljak részt eb­ből a munkából! — Ha most szót kapna, miről beszélne? A kérdés meglepi, töpreng egy kicsit, aztán sorolja: — A KISZ-íiatklok béke- vágyáról, az ifjúság nemzet­közi békekapcsolatairól... ★ Az első napi zárszóra es­te 7 után került sor. Ez is bizonyítja, hogy komoly munka áll a kongresszus résztvevői mögött. Ezt a fe­lelősségteljes tanácskozást folytatják ma reggel... Szilvái látván Országos tanácskozás a szocialista házasságról „A szocialista hazufisúg és a proletár internacionaliz­mus kérdései” címmel két­napos országos tanácskozás kezdődött pénteken Veszp­rémben az MSZMP Közpon­ti Bizottsága agitációs- és propagandaosztályának, va­lamint a Veszprém megyei Pártbizottság oktatási igaz­gatóságának rendezésében. A tanácskozás megnyitó­ján, amelyen részt vett Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetője is. Pap János, a Veszprém megyei Pártbizottság első titkára mondott beszédet. Az ezt követő plenáris ülésen Wirth Adóm, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanszékvezető tanára „A nemzeti és a nemzetközi érdekek dialekti­kája” címmel; Pach Zsig- mond Pál akadémikus, az MTA Történettudományi in­tézetének igazgatója „A ha- zafiság és a nemzetköziség a történetszemléletben” címmel; Csatári Dániel, az Eötvös Löránd íüidomány- egyetem tanára pedig „A szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus propagandája” címmel tar­tott referátumot. ISIS. december szambád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom