Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-02 / 284. szám
À B r mm ■ « malaji tigris Oiasi — francia — NSZK-kalandtUm Lassanktnt odáig jutunk, hogy bármilyen gyártó cég — tőként a koprodukciós vállalkozások kalandfilmjeit a közönség megrohamozza. Ezek a filmek rendszerint egzotikus tájakon játszódnak. bevezetnek Ismeretlen, vagy kevéssé Ismert népek, emberek szokásaiba, elébünk tárnak egy-egy történelmi szakaszt vagy szituációt, amelyben a hősök és árulók, igazi férfiak és gyávák, szép lónyolt-asszonyok és ügyes méregkeverő banyák szövik a cselekmény szálait, amíg az végig nem fut a végső megoldás remek huszárkóté- séig: amikor is mindenki elnyeri jutalmát, a jók a boldogságot, a gonoszok méltó büntetésüket. S közben folyik a vér, hullák szegélyezik a történet feltárt éá Ismert ösvényeit. Ahogy ebben a sikeres filmben is történik. Az egzotikus tájak, emberek itt is kellő félelmet keltenek bennünk, mindjárt azzal, hogy az angol halalom. a fehér rádzsa — úgy maláj, vagy inkább angol módra? — lefejeztet egy bennszülöttet. Á tücskök és a céh A tücskök a zenekar tagjai, a céh pedig az énekeseket fogja össze egy csoportba. Mindez pedig Gyöngyösön található hivatalosan így: Tilcsökzene- kar és Szépműves Céh Kamarakórus. Aligha volna okunk ezen örvendeznünk, ha a két együttes puszta léte önmagában is nem derítené fel a szépre, a szép zenére áhítozó gyöngyösiek szívét, lelkit. Mert azt is iól tudják a helybeliek, hogy a korábbi Ói'ekben. n közeli kát évtizedben voltak már ebben a mdtraníjí városban nagyon szép zenekari és énekkar! fellépések, hangversenyek, még a rádió mikrofonjának közve. t késével Is nemegyszer szó'altok meg a dallamok, aztán alábbhagyott a lendület. maid útra fellángolt valamiféle lelkesedés hogy rövid lohogás után kihunyjon a tűz. Olykor kicsinyesség, más. kor félreértés esetlca rí. asz’.ó gátak állták útját a szándéknak.. Ennek vedig csak egyetlen véainkifej. lete lehetett u dolgok in. pi’cáia szerint: annak is elment a kedve minden, töl. aki "oedia lelki teltö1- töftséggel kezdett neki a jó ügy önzetlen szolgálatának. Az események megísmét- lödhetnek-e? A riasztó kérdésre szeret, nénk nagyon pozitív választ kapni az eljövendő időktől. (a. mól.) 1918. december 2.. szombat Ml volt a bűne? Mennyit érdemelt volna? Kinek fontos az itt?! A hatalom oldaláról megesik egy mutatvány a nép megfélemlítésére. Ebben a valószínűtlen környezetben teremnek, születnek meg a valószínütlenül hősi emberek, a nagy célokért küzdő nagy jellemek? A kényszer viszi rá őket a kaland logikája szerint, hogy bosszút álljanak, mert mindig kell és van egy nagy sérelem, amely parancsot ad az egyébként esztelennek tűnő cselekvésre. S amennyire természetesnek tűnik néhány képsor után a támadás, ellentámadás és közben a hullák gyártása, olyannyira világos, hogy el kell jönnie a késleltetett pillanatoknak, amikor a szerelem fellobban, hogy a vér és bosszú játéka mellé az érzelmek Is felzárkózzanak. Ez a film is bemutatja a csaknem lehetetlent: két öldöklés között Is lehet az emberekben, egy fehér lányban és egy maláj férli- ban annyi békevágy, egymás iránti vonzalom, a szálaknak olyan szövögetése, hogy a hatalom elleni harc, a jogos megtorlás nemes szándéka és a szerelem egy úton haladhasson. Ügy hisszük, hogy ezt a valóság elemeiből összerakott, de a költészet kötőin. Most figyelj élénkén a Dezső bácsira: négyszázezret ér minden lakás. Négyszázezret, kúpéban. Az egész ház egymillió-hatszázezret. Levonjuk belőle a háromszázhúszezer OTP-kölcsönt és mindjárt megkérvényezzük az új hitelt.. Harmincezerért új telket veszünk, másik har- mincezerért bontási anyagot. Ez ugye eddig azt mondja, hogy háromszáznyolcvanezer mínusz az egymillió-hatszázezerből Béketűrőn, de eltökélten mondott ellent Dankn. — Nem. nem dobhatom oda prédának az otthonomat. A drabálls kőfaragó megint a lerohanással próbálkozott. — Prédának?! Miféle prédának?! Monoton vagy, öregem I Hu ránk hallgatsz, negyvenezer forintot keresel havonta, te marha! Dankát sem a lemarházás. sem a végső argumentum nem hozta lázba. — Én már ilyen marha vagyok — ismerte el egyetértőn. Mivel nem torkolták le azonnal, ideje volt folytatni. —- Félő, ha a pénz után kezdenék szaladni, las- san-lassan az én szememben is szemétté válna mindanyagával eggyé teremtett filmmesét azért nézzük meg szívesen, mert a szürke átlag fölé emel néhány embert, mintának, akikre fel lehet nézni, akikről el lehet hinni azt, hogy ekkora sorsot és ekkora hadakozással végigcsinálhatnak. Mintha a szürke mai kis ember lelki méretére szivárványnak szabták volna ezt a filmet is: viszonylag kis pénzért láthat valóban szép tájakat, új filmcsillagokat Ismerhet meg, mint ezt a valóban férfias Kabir Bedit is, aki nemcsak egy ázsiai népet mutat be nekünk, hanem személyében egy színészt, aki más, mint az eddigiek. Emilio Salgari forgatókönyve gondoskodik arról, hogy az angol gyarmatósítók minden szándéka és módszerei megvilágosodjanak előttünk, Sergio Sollíma rendező pedig arról, hogy az ellen- és rokonszenves hősök Carole André. Philippe Leroy, Adolfo Ceti, Andrea Gíordana, Hans Canlnenbe.rg jóvoltából elhihetőkké váljanak. És mint mindig a kalandok világában, a szemkáp- ráztatáshoz kitűnő zene is járul: Guido és Maurizio de Angelis simulékony zenével kísérik ezt a trópusi romantikát a vég felé. Farkas András az, amire ma még esküszöm. Addig szaladnék, míg örökre lemaradnék önmagam mögött. Sivár esély. Nem kell. Homályosan arra gyana- róla beszél a sógór. De nem kodott Dezső, hogy közvetve merte elhagyni az anyagi viszonylatok biztos terepét. — Bravó! — kiáltott fel esúfolkodón. — Végre tudjuk, hogy bolond Is van a családban! Ezzel ki is fogyott az arzenálja. Letörte az eredménytelenség. Hirtelen friss levegőre kívánkozott, minél távolabb a tanártól, akit e pillanatban fenntartás nélkül utált. Karonfogva vezette végig Dezső kiöltözött feleségét a virágzó külvárosban. Ügv döntöttek, azért sem sava- nyodnak bele a családi vitába. Elmennek lazítani kettejük külön örömére a Hep- kény eszpresszóba. ahol Schwarzkopf úr. a maszek cukrász Dunántúl legkiválóbb' fagylaltját méri, márpedig köztudott. hogy Dunántúlon igen sok helyt kapható, elsőrangú fagylalt. Dezső is kicsípte magst, de csak amúgy hevenyészve. Fölvette alpakka nadrágiát, azzal a díszes övvel, amelyet 70 évi munkáért gránit- diploma A Semmelweis Orvostudományi Egyetem történetében első ízben nyújtottak át grá- nltdiplomát hetvenéves munkásságért, A nyilvános, rendkívüli tanácsülésen Antoni Ferenc rektor köszöntötte és tüntette ki a kilencvenéves Spergely Béla budapesti gyógyszerészt. (MTI fotó — Tormái Andor felv. — KS1 Tudományos kutatás a főiskolán Ha már felsőfokú oktatási intézmény, kötelező, nogy ott necsak a fiatalok szakmai felkészítése történjék meg felső fokon, hanem az oktatók, a tanárok tudományos kutatást is folytassanak. nyilvánvalóan a saját szakterületükön. A gyöngyösi mezőgazdasági főiskola ilyen tevékenységének a körét az Intézmény elnevezése is jelzi. Ismert az a tény is, milyen eredményeket sikerült elérniük a szőlőfajták kitenyésztésében. a rétgazdálkodásban, a hasított fólia alkalmazásában, a zöldségkertészetben, a hegyvidéki szántóföldi növénytermesztés technológiájában, hogy csak néhány témát jelezzünk a sok közül. Végeznek olyan kutatást is, amelyek a velük szerződött közös gazdaságok érdekelt szolgálják, összesen tizenhat gazdaság jelölt meg kutatási témákat. Jellemző adatok: az intézet anyagi-műszerezettségl ellátottsága jó, a müszerállo- mány értéke megközelíti a kilencmillió forintot, a kutatásban részt vevő segéd- személyzet száma azonban csak három. A négy laboráns elsősorban oktatási feladatot lát el, tehát ők nem növelik a kutatásban dolgozó technikai személyzet létszámát. Ez a tény azt'is jelzi, hogy a különböző járulékos tevékenységet is a kutatóknak kell elvégezniük. Hogy ez milyen drága megoldás, orról kár volna elmélkedni. Az eredmények közreadását megnehezíti az utóbbi .időkben az a tény, hogy a szaktárca a főiskola évkönyvének kiadását nem engedélyezi. Egy-egy évkönyvben annak Idején tizenöt-núsz dolgozat is nyilvánossághoz jutott, Természetesen az országos vonzású szaklapok, folyóiratok a publikálást továbbra sem zárják ki, de ezekbe a kiadványokba elhelyezni egy-egy dolgozatot — nem könnyű, hiszen a szerkesztőségek elég nagy anyagból válogathatnak. A külföldi folyóiratokban való megjelenés viszont, a már meglevő kapcsolatok alapján, évekre visszanyúló gyakorlat. A növénytermesztési és a szőlészeti tanszék szovjet, a zöldségtermesztők holland és nyugatnémet intézményekkel működnek együtt. A szőlészek még olasz publikációs lehetőségekhez is hozzájutnak, A külföldi tanulmányi utak számát és a nemzetközi tanácskozásokon való részvétolt korlátozza, hogy a tanárok közül kevesen beszélnek Idegen nyelvét. A főiskola igyekszik már a hallgatókat is megnyerni a tudományos kutatásnak. Ennek keretét adja a tudomás nyos diákkör. A közeli na-- pókban a marxizmus téma- köréből készített diákdolgozat kerül országos fórum elé Gyöngyösön. Ez a legfrissebb tény. De nem klvé-J teles eset, hanem az éveié óta tartó gyakorlat egyik él-j lom fisa csupán. Megjegyezzük, a gyöngyösi főiskola életében egymást követték az átszervezések. A legújabb még most sem zárult le. Ez a körülmény egy-! általán nem kedvezett itt a tudományos munkának. Hiszen minden lényegbe vágó mozgás a kérdések egész sorát fogalmaztatja meg a ve-1 zetőkkel és beosztottakkal egyaránt. Nyugtalanságot szül, ami a kutatáshoa szükséges elmélyülést gátolja. Most már eldőlt & nagy; kérdés: a gyöngyösi főiskolának csak az üzemszervezéssel kell foglalkoznia. Er-i re kell minden erejét összefognia. Ebből következik aa is, hogy az eddig végzett, különböző szakterületű kutatások a háttérbe szorulnak. A tudományos tevékenységnek is a főiskola szakfeladatát kell szolgálnia, tehát az üzemszervezést. A korábbi évek kutatási eredményei köteleznek, egyben megalapozott bizakodást is sugallnak a tudományos munkát illetően. (gmf) épp a feleségétől kapott ajándékba negyvenharmadik születésnapján. Daliás mellkasán már-már kérkedve mutogatta merész mintázatú ingét: szerfölött nagy és élénk színezetű kockás minták ékesítették azt az inget, rnintha a Sárga Csikó valamelyik abroszából .szánták volna. — Ügy hallottam, mostanában zöld fagylaltot Is készít Schwarzkopf úr — újságolta Dezsű udvarló hangon a feleségének. —* Állítólag Erdőmester a neve. Azt megkóstoljuk. — Levert vagyok — siránkozott Paula. — Még tönkreteheti tervünket az a Károly. — Ne búsulj, én majd teszek róla. Klklopfolom belőle az igent. És tekintélyesen, vasarna- pi tartással vonultak át a betonjárdán, a kertváros juharfái alatt. Jobbról a dárdakerítések végtelen sora, balról a sírhantokra emlékeztető virágágyások petúniával, árvácskával, kardvirággal. A nyílegyenes járda végében. a mélyre csüngő juhar- lombok árnyékában egy cifra trníikosbódé díszelgett, oldalán az Aeros cirkusz oroszlános plakátjával. Innen, a trafikosbódé mögül bukkant eiö Márti. Gyönyörűen és könnyedén. Magas, karcsú lány, bronzos najtö- mege laza kötegbe csavarva, szabadon hagyva hosszú nyakénak bájos ívét. Fenér tenisznadrág és ibolyakék fiúing volt rajta. Meztelen combja és karja barnán tündökölt. Mihelyt meglátta szüleit, hatalmasat lódított sporttáskáján és futásra lendült, mint a sprinter. — Szervusztok, őseim! —■ kiáltotta már messziről, hozzájuk érve csaknem ledöntötte őket a lábukról nirte- len csókrohamával. — Hát te merről repültél ide? — hebegte a megrökönyödött apa. —• Lillafüredről!... — Gyere, hadd nézzelek kukorékolta meleg örömmel Paula. Még a könny is elfutotta a szemét. — Milyen szép vagy. Milyen mesés a színed. Jó volt a kiránduláson? — Remekült sikerült! Nevettünk, nevettünk, állandóan nevettünk! Alom az egész... Kitűnő érettségi, új ház, meg- ez a gyönyörű nyár. Ráadásul a felvételim is sikerült! Mit tudtok Imréről? ... Mókázva újságolta az apa: — Szeretne már benősülni, de nem voltál Itthon. Tegnapelőtt megkínálta anyád sárgarépafőzélékkel. Azóta nem láttuk. A boldog lány valósággal a* szüleinek dőlt, macskásán unszolta őket. — Hála istennek, még mindig a régiek vagytok. Gyertek... Na gyertek! Nem látjátok, hogy mennyire kívánkozom haza? — Mi meg a Repkénybe mennénk, egy kl« fagylaltra — mondta tétovázva Paula, hátha szabadon engedi ői<et a lány. De az nem tágított. Húzta szüleit hazafelé. — Veletek megyek én is, csak előbb le akarok tusolni a suját fürdőszobánkban. Most. mindjárt. Aztán megyünk a Repkénybe. Apa és anya összenézett: Marti csak azt látta ebből, hogy beletörődnék akartába. Gondtalanul csevegett: — Élőre kikötöm, hogy a szobámat én rendezem be. Saját Ízlés szerint! Megint összenéztek a szülők. Dezső kerülte a beszédet. Inkább elvette lányától a kerekre tömött sportszatyrot. Ebben a nyári késő délutánban volt valami emberien bizonytalan. Danka Ká- rolyon érzéki ingerek áramlottak át, idegeiben az ölelést akarat építkezett, ugyan-, akkor egyfajta belső intelem tagadni próbálta a készülődést. Editnek ugyanilyen hangulata volt. Éppen attól volt oly vitathatatlan az összetartozásuk, hogy mindig együtt változott kedélyük hőmérséklete. Józanul beszélt, ám a szavakat átfűtöt- te asszonyi bizalmával. — Vergődjünk végre zöldágra. Egyezz bele és kész. A kérést nem, de a hang-’ vételt szerencsésnek tartotta Danka. Nyomban átvette! határozottan beszélt, de a bizalmasság közvetlenségével. — Neked ártanék vele a legtöbbet. Ha engednék, újabb másfél évet pocsékolnánk el az ifjúságunkból, la huszonnyolc vagy, én harminchárom. Ránk férne még utoljáim egy kis kamaszko- dás. — Nekem már semmi' szükségem a kamaszkorra. .. Tudnám én is, jaj da tudnám, hogy mi az élet értelme. Csak lenne hozzá ele-, gendő pénzem. — Százezrek nélkül is menni fog, ez, meglátod. — De hav egyszer itt ni lehetőség, hogy megs ’erezzük a teljes anyagi jólétetj édes Karcsikám! — Hidd el, üres maradna a jólét, ha mindenáron a pénzt szeretnéd megtenni családfőnek. (Folytatjuk)
