Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-06 / 263. szám

A ml népünk érti és hittel a Nagy Október szellemét Szűcs László ünnepi beszéde Hevesen Dr. ünnepelni, méltatni, kegye­letünket és őszinte együtt­érzésünket kifejezni gyűl­tünk össze a Nagy Októberi Forradalom világot, embert és eszmét formáló grandió­zus diadala előtt — kezdte beszédét dr. Szűcs László, majd így folytatta: Ha figyelmesen lapozgat­juk az emberiség történel­mének lapjait, egy dátumig — 1917. november 7-ig — mindig azt találjuk, hogy jöhettek háborúk, megbuk­hattak királyok, kirobban­hattak forradalmak, de a I kapitalizmus, a kizsákmányo" I' lás, a tőke egyeduralma a ; világon mindig változatlan ! maradt. De az oroszországi Ï kommunisták forradalma — élén a XX. század legna­gyobb géniuszával, Vlagyimir Iljics Leninnel — megsza­kította ezt a világot átfogó, egységes és törhetetlennek hitt láncot, és két táborra szakította világunkat. A döbbenetből ocsúdó ka­pitalista uralkodó körök már 1917 őszén oly sürgősen — és azóta is folyamatosan — mindent elkövetve megszál­lottan hangoztatják, hogy mindaz, ami Oroszországban történt és történik, csak „orosz ügy” csupán. De le­het-e nekünk, magyaroknak, vagy egy sor más, szomszé­dos vagy távoli népnek, aki hazája felszabadulásán,' saját életén vagy gyermekei boldo­gulásán- érzi nap mint nap, hogy ő a Nagy Október esz­méinek kései boldog részese, lehet-e bemagyarázni, hogy ez a világmegváltó forrada­lom „orosz ügy” csupán. Er­re csak egy válasz adható: ez , nem így van. Mi, magyarok is azoknak a sorába tartozunk, akik igaz barátra, segítő szö­vetségesre találtak a Szov­jetunióban. A magyar- szovjet barátság mélyen gyökerezik a magyar nép érzés, és gondolatvilágá­ban. Nemcsak azért, mert 1919. tavaszán a magyar munkás- osztály elsőként követte az orosz példát, hanem elsősor­ban azért, mert sohasem fe­lejtjük 1944 őszét, amikor Birjukov, szovjet százados felderítő osztaga három harc­kocsival Battonyánál első­ként hazánk földjére lépett. S kedves elvtársak, ez a há­rom harckocsi — természe­tesen jelképesen —, lezárta a magyar történelem ismert arcpirító korszakát, melynek szomorú útját Horthy fehér lovától Hitler tankjaiig, a szegedi gondolattól a náci faj elméletig, a fehérterrortól a barna-fekete inges világ­pusztulásig terjedt. Ezért is testvér nekünk a szovjet nép, ezért nemzeti ünnep nekünk is november 7. A gondolat hullámain so­káig el lehet időzni az el-' múlt több mint 60 év ese­ményeinél. MiVel lehetne mégis legjobban illusztrálni a bekövetkezett változást? Az emberiség XX. századi álma végül is megvalósult. A fiatal szovjet állam, majd az új népi demokratikus or­szágok a szocializmus, a kom­munizmus útját választot­ták, és sok gonddal, nagy akarással és nem kevés ál­dozattal, de egyre határozot­tabban és sikeresebben épí­tik azt Jól vizsgáztak a népek. Ez alatt a néhány évtized alatt más lett egész műveltségük, világnézetük, öntudatuk. Megtanultak gazdálkodni, or­szágot vezetni, ismerik a szo­cializmus törvényeit és igaz­ságait Ezek a népek lerakták a kommunizmus és szocia­lizmus alapjait Kommunista pártjaik nem monológot mondanak hanem dialógust folytatnak a nép­pel. Igaz, ez az út nem a hi­bátlan dicsőség útja volt csupán. Tiszta fények és oly­kor sötét árnyak is kísérték a társadalom lépteit. A nép érzékenyen és felelősséggel reat— :*6 a buktatókra, mert ez velejárt azzal, hogy eddig nem létező társadalom épí-. lésébe fogtak. Kedves elvtársakl Az ünnepi megemlékezés nehezen viseli el a számok hosszú sorát, alig férnek ei benne a statisztikai adatok. Mégsem . mellőzhetjük őket teljesen, mert a tények ma­guk helyett beszélnek. Nem­csak azt árulják el, hogy mit, mennyit és hogyan termel az ipar, miként nő a kenyérnek való terméshozam, hogyan emelkedik az átlagos életkor és raktározódik a fejekben a tudás, hogyan valósul meg a jövedelempolitikában, a szociális juttatásokban, az oktatásban és lakáselosztás­ban a szocializmus legfonto­sabb elve, hogy mindenki annyit ér, amennyit a mun­kája. Az ilyen számok poli­tikánk megvalósításának igaz és elsőrendű paraméterei. Őszintén örülünk a Nagy Október elsőszülötte, a Szov­jetunió hatalmas és sokszor alig követhető eredményei­nek. Ha csak annyit mon­dunk, hogy a cári Oroszor­szág ipara az akkori amerikai termelés 12 százalékát állí­totta elő és ez a mai össze­hasonlításban 85—90 százalék között van, akkor is óriási az elmúlt 61 év fejlődése. Vi­szont, ha arra gondolunk, hogy egy békés fejlődésben 1990-re a Szovjetunió mint­egy kétszer akkora anyagi és pénzügyi forrással rendelke­zik majd, mint a jelenlegi években, akkor egy olyan felgyorsult ipa­ri-technikai forradalom koronázza be a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalmat, melyet alig tud felmérni korunk nemzedé­ke. A mi kis hazánkban, ha a számok és arányok nem is lehetnek ily nagyok, de el­múlt 30 évünk, sőt napjaink eseményei és eredményei is őszinte igazsággal szolgál­ják népünk fejlődésének gaz­dag útját. A 100 ezer ma­gyar internacionalista sorai között 140 Heves megyei ha­difogoly is ott küzdött az ok­tóberi forradalom és a pol­gárháború barikádjain. Az 5 harcuk következménye is, hogy 1948—62 között lerak­tuk a szocializmus alapjait, s ma már a fejlett szocializmus felépítéséért dolgozunk. Az elmúlt több mint három évtizedben hazánk agrár­ipari országból fejlett nagy­iparral rendelkező ipari-ag­rár országgá vált. Nemzeti jövedelmünk a felszabadulás előttinek több mint ötszörösére nö­vekedett, az ipari termelés 1938-hoz viszonyítva tíz­szeresére, a mezőgazdasági termelés kisebb területen és fele annyi munkaerő­vel több mint másfélsze­resére nőtt. y Megyénkben olyan országos jelentőségű beruházások va­lósultak meg, mint a Gaga­rin Hőerőmű, a Thorez-kül- fejtés és a kiskörei vízlépcső. Jelenleg folyik a szintén or­szágos horderejű bélapátfal­vi cementgyár építése és a recski rézvagyon feltárása. Teljesen átalakultak társa­dalmunk osztályviszonyai is. Az iparban dolgozik hazánk legnépesebb osztálya, az ak­tív keresők több mint 58 szá­zalékát kitevő munkásosz­tály. Megyénkben is jelenleg több mint 90 ezer munkás él, s mintegy 52 százaléka az iparban dolgozik. De a közoktatás, közművelődés, te­hát népünk tudása terén is biztatóak eredményeink. Me­gyénkben iskolák, kultúrhá- zak, felsőoktatási intézmé­nyek, kutatóintézetek sora és a tudományos kutatás he­lyi szép eredményei jól pél­dázzák az értelem művelése terén megtett több mint 30 éves szabad út szép és kelle­mes állomásait. Itt Hevesen is, politikánk valóra váltásaként hasonló szét» eredmények egész sorá­ról lehet számot adni! A lakosság növekvő létszá­ma. a fokozódó munkalehe­tőségek, különböző gyáregy­ségek letelepítése, jól műkö­dő szövetkezetek,- társulások, gazdaságok. Oj iskolák lét­rehozása, kollégium, rende-' lőintézet, művelődési otthon felépítése. Egyre modernebb szolgáltatások bevezetése, a városiasodéit életmód meg- honosulása mind-mind az itt dolgozó emberek munkájá­nak gyümölcse. Viszont egy­értelműen tudnunk kell, hogy a Nagy Október szelleme csak az új világ társadalmi és politikai lehetőségét te­remtette meg. További sike­reiért nekünk kell dolgozni. Dolgozni hatékonyabban, ésszerűbben, takarékosabban, s ahol kell, még becsülete­sebben. Csak így szilárdulhat meg jólétünk, okos közgon­dolkodásunk és szépen izmo­sodó szocialista népi-nemzeti egységünk. Kedves elvtársak! A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelmes esz­méje mindig fogékonyan érintette a gondolkodó em­bert és különösen a minden iránt érdeklődő felnövekvő nemzedéket is. A Nagy Ok­tóber szelleme és fénye tehát az ifjúságot is jelentette. A nagy forradalom szülte szov­jet állam nemcsak korát te­kintve volt fiatal, de tisztel­te és szerette az ifjúságot, és úgy nevelte, ahogy a for­radalom megkívánta. Igaz, az akkori fiatalok, akik még szemükben hordják a bariká­dok tüzét, ma megbecsült, nagy tapasztalattal rendelke­ző veteránok, vagy már el­távoztak a küzdők sorából. Életük nem lehetett egysze­rű. Nehéz társadalmi körül­mények között kellett vilá­gosan látniuk. Szenvedélyes forradalmi sodrásban ismer­ték fel a helyes utat. A nagy társadalmi átalakulás sokuk energiáját elfogyasztotta, sa felgyorsult életritmus, a nagy vállalások jó néhányukat örökre megbénították. Ezek közé tartozik utódként a mi kései nemzedékünk is. a mai 40 és 50-esek, akik a Nagy Október adta felszabadulás­sal gyerekfeiiel kiléptünk a fényre és vállaltuk, vállaliuk az új élet elindítását, munká­ját, terheit és örömeit. S hogy mindnvá bmlt sze­me fénye, mai lfjii«4<m»ife alka’mas a jövő felelős­ségteljes formálására, azt bízvást reméljük. Mert eszmeiségben nem ke­veset adunk nekik, amikor 1917. és 1919. tradícióit és nagy tanulságait adjuk át, mondván: innen jöttünk, míg elértünk a mai napig. Min­denben sokkal többet adunk át, mint amennyit apáinktól kaphattunk. S íme, most itt áll előttünk az a gigászi fel­adat, mellyel a mai ifjúság­nak megbirkózni rendeltetett. Feladat, amelyre a mi erőnk már kevés. Nekik kell tető alá hozni a fejlett szocializ­mus, majd a kommunizmus nagy, világot átfogó épületét, megérteni e világ szépségét és őszinte értelmét. Csak egy félelmet nem ismerő, egész­séges, egyenes lelkű nemze­dék képes ezt elvégezni. Ide­jében jönni, élesen látni, tel­jesen győzni. Mindig ez volt és marad az ifjúság feladata. A Nagy Október eszméje a hazafiság és az internacio­nalizmus próbaköve is. A ha­zafiság, függetlenség, szuve­renitás fogalmaink XX. szá­zadi átértékelése kikristályo­sította a szocialista hazafiság fogalmát is. S ha korábban óvatosan és szégyenlősen, ma már határozottan szemléle­tünkké válik, hogy ennek ré­sze a nemzetköziség. Ma­gyarország történelmi fejlő­désének sajátosságaiból kö­vetkezően hazafiság és nem­zetköziség, nemzeti érdek és internacionalizmus, haza és haladás, nemzeti és egyete­mes viszonya ismételten a közélet, az érdeklődés és a tudomány központi kérdésévé vált. Eljött az az idő, amikor világrendszerré szélesedett az évszázados gondolat, a szocializmus. Ezért is jelenti számunkra november 7. a nemzetköziség meleg, szép napját is. Min­den elért eredményünk be­lül, kapcsolataink, szerepünk a határon túl, azt bizonyít­ják, hogy enélkül nem lehet a szocializmust megvalósíta­ni. Világosan megfogalmazó­dott ez a gondolat a XI. párt­kongresszuson is. A két vi­lágrendszer határán álló Ma­gyarország felelőssége igen nagy a jelen nemzetközi helyzetben is. Tisztességgel és elvszerűen akkor tud ele­get tenni feladatának, ha őszinte gonddal igyekszik kapcsolatát kiszélesíteni a világgal, bekapcsolódni an­nak vérkeringésébe. Képessé kell válnia az érdekek össze­hangolására Támogatnia kell minden olyan lépést, amely kifelé az enyhülést segíti, a nemzetközi munkásmozgal­mon belül az egységet erősí­ti és a szocialista világrend- szerben az együttműködést fokozza. Nagy jelentőségű kérdések ezek napjainkban is. Hűség a nemzetköziség­hez; törvénye, forrása ez a magyar kommunista párt létének, sikereinek is. Ezért sem szabad engedni, hogy a népek közt kialakult elvi-baráti szálakat durván szétszakítsák. Az októberi forradalom a békét is jelenti, a békéről szóló dekrétumával, a békés alkotómunka lehetőségével, világméretű megvalósításá­val. Hisz az emberiség boldo­gulásának, békés, boldog életének alapvető feltétele, hogy terveiket, elképzelései­ket ne lőjék rommá a fegy­verek. Ezek a fegyverek kész­tették élethalálharcra a Nagy Október szülte fiatal szovjet államot. Ezért kell a borzalmak nem halványuló emlékével küzdenünk a há­ború réme ellen. Van rá példa, hogy az emberiség, ha összefog, elég erős ahhoz, hogy megakadályozza a tö­megpusztítás alkalmazására kiadandó parancsokat El­képzelhető. hogy az emberi­ség. ha összefog, elég erős ahhoz, hogy ne tűrje a pusz­títás démonjainak garázdál­kodását Még akkor is, ha ez az újraéledő démon olykora „művelt” Nyugat-Európa kö­zepén is próbálgatja ketté­tört szárnyait, s gyakorlato­zó léptei megremegtetik a földet. Bár egyőnk-egyönk mun­kája csepp a tengerben, egyéni felelősségünk pará. nytnak tűnik az egészben — kötelességünk tenni értük, harcolni a békéért Mert saj­nos, mi is tudjuk, hogy nincs borzasztóbb, mint a férfiarcon barázdát mosó könnycsepp, a háború okoz­ta könnytelen anyai fájda­lom és az ártalanul csodál­kozva kerekülő gyerekszem, hogy nem találja a vissza- mosolygó szülői arcokat. Mindezért kell olyan körül­ményeket teremtenünk, ahol visszaszorul „a suhogó, fé­ké tes zámyú háború, szóm. szédból szálló rémület” esé­lye Mindezért kell a tar. tós béke. A béke, amelynek vágyát századunkban oly sokszor röpítették világgá embermilliók. S ez ma már nem futó ábránd, hanem kommunista pártjaink béke. programja. Ahogyan Leo- nyid Iljics Brezsnyev a ma­gyar párt kongresszusán el­hangzott nagy hatású felszó­lalásában sommázta azt a lenini békepolitikát, amely ma világszerte élvezi a bé­kére vágyó néptömegek megbecsülését és támogatá­sát. „Mi. kommunisták, tel­jes meggyőződéssel jelentjük , ki: a népek által oly forrón és szenvedélyesen óhajtott béke nemcsak fenntartható, de meg is szilárdítható”. Ma milliók követelik, áhitják, kérik, remélik a békét. De nekünk meg kell teremteni a „futó reménységnek vélt, foraó száradok ritka ékeként feltűnő, könnyű léptű békét”. Felelősséggel, őszinte meg­győződéssel, türelemmel, munkával és hitteL Kedves elvtársak! Hamarosan lekerül rólunk az ünneplőruha, a szavakba formált gondolataink sem lesznek mindig díszesek. Kö. veti az ünnepet a hétközna­pi munka beszélő csendessé, ge. Kérem, vigyük oda ma. guhkkal a Nagy Október ta­nulságának néhány gondo­latát, s ha találtunk olyat, amelyet érdemes továbbgon. dőlni, vagy továbbadni, te­gyük meg! Ma már olyan környezetben dolgozunk, ahol van kinek átadni, van, aki meghallja. Értelmes, becsületes fel­nőtt a ml népünk. Érti és hittel valUa a nairv fnrra­d"Iom őszinte szellemét. Ha igy fonódik össze az ünnepnap a hétköznanokkal, a megemlékezés a felelős­ségteljes kötelezettséggel, akkor köszönthetjük méltó­képpen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulóját, e világot át. formáló eszme boldog dia­dalt. Éljen a Nagv Októberi Szo-ialista Forradalom! Éljen a megbonthatatlan mapuar—szovjet barátság! — fejezte be nagy tapassal fogadott beszédét dr. Szűcs László. Heves megye és Csuvesia vezetőinek táviratváltása L P. PROKOPJEV ELVTÁRSNAK, AZ SZKP CSUVAS TERÜLETI BIZOTTSÁGA ELSŐ TITKÁRÁNAK, SZ. M. ISZLJUKOV ELVTÁRSNAK, A CSUVAS ASZSZK LEGFELSŐBB TANÄCSA ELNÖKSÉGE ELNÖKÉNEK! L. P. PROKOPJEV ELVTÁRSNAK, A CSUVAS ASZSZK MINISZTERTANÁCSA ELNÖKÉNEK CSEBOKSZÁRI, SZOVJETUNIÓ — CSUVAS ASZSZK Kedves Elvtársak! Az MSZMP Heves megyei Bizottsága, Heves megye Ta­nácsa, a megye kommunis. tái és valamennyi dolgozója nevében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából szi. vélyes üdvözletünket küldjük önöknek, az SZKP Csuvas Területi Bizottságának, a Csuvas ASZSZK Legfelsőbb Tanácsának és Miniszterta­nácsának, a testvéri csuvas népnek. Népünk a szovjet néppel és a világ haladó emberiségé­vel együtt ünnepli a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulóját. Őszinte elismeréssel és tisztelettel te­kintünk a világtörténelmi je­lentőségű nap — a Nagy Október — óta megtett, ered. ményekben és tapasztalatok­ban oly gazdag történelmi múltra, a Szovjetunió Kom­munista Pártja vezetésével a szovjet nép által elért hatal­mas sikerekre. Az ünnepi évfordulón a tisztelet és a testvéri barát­ság, érzésével köszöntjük az SZKP Csuvas Területi Bi­zottságát, a Csuvas ASZSZK Legfelsőbb Tanácsát és Mi­nisztertanácsát, az egész csu­vas népet. Kívánunk önök­nek és az önök személyében a testvéri csuvas népnek to­vábbi kiemelkedő sikereket a kommunizmus építésében. VASKÓ MIHírV, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára ! FEKETE GYŐR ENDRE | Heves megye Tanácsának elnöke ★ VASKŐ MIHÁLY ELVTÁRSNAK, AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ELSŐ TITKÁRÁNAK. FEKETE GYŐR ENDRE ELVTÁRSNAK, HEVES MEGYE TANACSA ELNÖKÉNEK EGER Kedves Elvtársak! A Nagy Októberi Szocla-' lista Forradalom 61. évfor­dulója alkalmából küldött meleg szavú üdvözletükért őszinte köszönetünket fejez­zük kl. A baráti Heves me­gye dolgozóinak, kommunis­táinak új sikereket kívánunk a fejlett szocialista társada­lom felépítésében és a XL pártkongresszus határozatai­nak teljesítésében. I. P. PROKOPJEV, az SZKP Csuvas Területi Bizottság első titkára SZ. M. ISZLJUKOV, a Csuvas ASZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke L. P. PROKOPJEV. a Csuvas ASZSZK Minisztertanácsának elnöke 1978. november 6., hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom