Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-06 / 263. szám
Megyar írezetok üdvözlő távirat« a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából LEONYID ILJICS BREZSNYEV ELVTÁRSNAK, A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGA FŐTITKÁRÁNAK, A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSA ELNÖKSÉGE ELNÖKÉNEK, ALEKSZEJ NYIKOLAJEVICS KOSZIGIN ELVTÁRSNAK, A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA ELNÖKÉNEK Kedves Elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész népünk nevében forró, elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának, a testvéri szovjet népnek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme új korszakot nyitott az emberiség történetében; hatalmas ösztönzést adott a nemzetközi munkásmozgalom harcának, a nemzeti felszabadító mozgalom küzdelmének. A Nagy Október hatására és az első munkás-paraszt állam segítségével hat évtized alatt gyökeresen megváltozott a világ társadalmipolitikai arculata. A Szovjetunió népeinek erőfeszítései nyomán, a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével felépült a fejlett szocialista társadalom, s a szovjet nép ma a kommunista társadalom építésén munkálkodik. A Szovjetunió óriási sikereket ért el az élet minden területén. Gyors ütemben fejlődik a szocialista gazdaság, világra szóló sikerek születnek a tudomány, a technika és a kultúra területén. Állandóan növekszik a szovjet nép jóléte, mind kedvezőbbek a feltételek a személyiség sokoldalú fejlődéséhez. A szovjet nép kimagasló sikerei újabb tettekre lelkesítik a társadalmi haladás útjára lépett országok népeit, a haladásért küzdő embereket szerte a világon. A szovjet állam a világ népeinek alapvető érdekeit kifejező. békeszerető külpolitikát folytat, eredményesen munkálkodik átfogó békeprogramjának valóra váltásán. Az első szocialista állam nemzetközi politikai befolyásának, gazdasági erejének és védelmi képességének szüntelen növekedése egyre hatékonyabban segíti elő a világ népeinek az enyhülésért, a leszerelésért és a békéért vívott harcát. A magyar nép. a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozatait valóra váltva, abban a biztos tudatban dolgozik a fejlett szocialista társadalom építésén, hogy mindenkor számíthat igaz barátjára és szövetségesére, a Szovjetunióra. A magyar—szovjet barátság és együttműködés — eszméink és céljaink azonossága, érdekeink egybeesése alapján — napról napra mélyebbé, szorosabbá válik, országaink kapcsolatai bővülnek, szélesednek az élet minden területén, Népünk arra törekszik, hogy a szocialista közösség országai, a világ haladó erői újabb sikereket érjenek el a szocializmus. a társadalmi haladás, az egész emberiség boldogabb jövőjének megteremtése útján. A Magyar Népköztársaság a bek»« egymás mellett élés elve alapján következetesen küzd az enyhülésért, a béke és a biztonság megszilárdításáért. Ezért teljes mértékben támogatja a Szovjetunió erre irányuló nemzetközi kezdeményezéseit és tevékenyen részt, vesz a megvalósításukért folytatott küzdelemben. A marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elveinek szellemében pártjaink együtt munkálkodnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdításáért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján, a haladó emberiség nagy ünnepén további kimagasló sikereket kívánunk a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertanácsának, a testvéri szovjet népnek a kommunizmus építésében, az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a társadalmi haladásért, a békéért és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért folytatott nemes hareában. KÁDÁR JÁNOS. a Magyar Szocialista Munkásvárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY. a Magyar Népköztársaság' Minisztertanácsának elnöke Lengyelország ünnepén Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Henryk Jablonskinak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének Lengyelország függetlensége visszanyerésének 60. évfordulója alkalmából. Kitüntetések a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) Ezüst fokzatban Farkas Dezső, a Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság fogato- sa, Koricz Lajos, a MEZŐGÉP egri gyáregységének osztályvezetője ési Polgár Józsefné, a verpeléti takarékszövetkezet főkönyvelője részesült. A Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Bálint Istvánt, a Hatvani Építőipari Szövetkezet részlegvezetőjét, Körmöczy Lászlót, a Mátraalji SzénQMmlm áSíS. november 6„ hétfő bányák petőfibányai gépüzemének főművezetőjét, Oláh Istvánnét, a tiszanánai községi Vöröskeresztes alap- szervezet titkárát, Opfaff Ferencet, a SZOT mátra- füredi üdülő gáz-, víz-, bádogosszerelőjét, Szalagyi Györgyöt, az Egri Közúti Építő Vállalat főkönyvelőjét és Szekrényes Ferencet, a Domoszlói Áfész előadóját, a Hazafias Népfront marka- zi községi bizottságának elnökét o A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta meg a helyi ünnepségen Panthó Tihamér, az Állami Biztosító Heves megyei Igazgatóságának osztályvezetője. _. H eti külpolitikai összefoglalónk Ä hét 3 kérdése Nem egy. hanem húsz hét eseménye kínálkozik a heti összefoglaló élére. Pontosan 140 nap után. szerencsésen visszatért a földre, Koval- jonok és Ivancsenkov, a világrekorder űrpáros. Nem egyszerű csúcs javítás történt, hanem a gazdag munkaprogram végrehajtása jelentős mértékben gazdagította kozmikus és e világi ismereteinket. Fontos eseményekben azonban egy hétnek a földre vetített krónikájában sem voltunk híjával. i 1. Mi a jelentősége a szovjet—vietnami barátsági szerződésnek? A héten kiemelkedő jelentőségű tárgyalások színhelye volt a moszkvai Kreml; a Szovjetunió vezetői beható eszmecserét folytattak az eddig külföldön járt legreprezentatívabb vietnami delegációval. A megbeszélések eredményeként aláírták a szovjet—vietnami barátsági és együttműködési szerződést, amely nemzetközi jogi hatállyal foglalta okmányba a két ország kapcsolatait. Több gazdasági jellegű megállapodás is született: szovjet részről közvetlen segítséget nyújtanak a Hanoi és Ho Sí Minh város közötti egy- ségvasút kiépítéséhez, a Vö- rös-folyó új hídjának létesítéséhez, más kulcsfontosságú objektumokhoz s a káderképzéshez. A barátsági szerződés, valamint a gazdasági megállapodások a messzemenő szolidaritás jegyében születtek, s erre most valóban szükség van. Éppen a tárgyalások időszakában súlyos kínai provokáció érte Vietnamot: az utóbbi idők legkomolyabb határsértését követték el Dinh Phong falunál. A pekingi törekvések tudatosságáról tanúskodik, hogy az első összecsapások után további ellenséges lépésekkel tetézték a korábbiakat, sorra visszautasították az észszerű vietnami indítványokat. Nyugtalanító hírek érkeznek a kambodzsai határról is, nyugati lapjelentések már százezer kínai katonai személy kambodzsai jelenlétéről írnak. Amire annál inkább szükség lehet, hiszen az ország 19 tartománya közül 16-ban került sor zendülésre, növekszik a' népi ellenállás. Vietnamra tehát Változat- lánul több oldalú kínai nyomás nehezedik. Ebben a helyzetben a szovjet—vietnami szerződés, a moszkvai tárgyalások ismét azt jelzik, hogy Hanoi a jövőben is számíthat igaz barátainak cselekvő szolidaritására. 2. Miről tárgyalnak a bagdadi arab csúcsértekezleten? Együttes imával kezdődött meg az arab államok bagdadi csúcsértekezlete, amelyen Egyiptom kivételével ha nem is minden esetben a legmagasabb szinten, de az Arab Liga valamennyi tagállama képviselteti magát. Közös nyelven s a közösen vallott iszlám rítusa ffzerint fohászkodtak, ugyanakkor sokféle céllal és elképzeléssel, különböző érdekek szolgálatában érkeztek az iraki fővárosba. Mindenképpen kedvező mozzanat, hogy az értekezlet létrejött, miután sokan az utolsó pillanatig kételkedtek realitásában. A Camp Da- vid-i alku azonban olyan politikai vízválasztónak bizonyulhatott a Közel-Keleten, amely végül is sokban elszigetelte Szadat különutas politikáját. A résztvevők meglepően széles köre (végül az Arab Liga egyiptomi főtitkára is eljött) ugyanakkor természetessé teheti az ellentéteket, s a jobboldali arab államok próbálkozását a bírálatok felhígítására. A kulisszák mögött heves vita zajlott a Kairót lényegében támadó, omán és a PFSZ között, s aligha egyezhettek Szaúd-Arábia és Déliemen vagy Szudán és Líbia állásfoglalásai. Minden jel szerint a bagdadi találkozót legfeljebb erős kompromisszummal lehet zárni, ami viszont túlságosan általános határozatok veszélyét idézi fel. Dehát nem is annyira a tényleges szövegek az, érdeikesek, mint a tanácskozási lehetőség, amelynek során feltétlenül erősödött a különúttal szemben állók tábora és pozíciója. Mindez arra ösztönözte az egyiptomi vezetést, hogy magasabb sebességfokozatra kapcsoljon a washingtoni hármas különbéke-megbe- széléseken s megpróbáljon mielőbb kész helyzetet teremteni. A hírek szerint, belementek egy olyan egyezségbe. hogy a palesztinekre, a többi megszállt területekre való utalás csupán az elfogadásra kertilő békeszerződés bevezetőjében szerepeljen, ott is homályos célzások formájában, s a szemben álló felek a Camp Dávidból ismert levélváltással hárítanák e.1 magukról mindennemű kötelezettséget. Kairó nyilván „arcának megóvását” remélte ezektől, a manőverektől, de úgy tűnik,' hogy végül is nem marad sok eredeti arcából... 3. Milyen szerepe van az Egyesült Államokban a félidős választásoknak? Kedden az urnák elé, pon. tosabban mondva a szavazógépekhez járulnak az amerikaiak. Megválasztják az egész képviselőházat, a szenátus tagjainak egyharma- dát, s voksolnak a helyi tisztségviselőkre, köztük a kormányzók egy részére is. (Az alkotmányos előírások szerint minden szövetségi államnak két-két helye van az összesen száztagú szenátusban. Mivel a szenátorokat hat évre választják, kétévenként mindig a mandátumok harmadára vonatkozik a tisztújítás. A képviselőházat, — ahol mintegy öt. száz képviselő a lakosság arányában kerül megválasztásra, a legtöbb Kaliforniában és New York államban — két esztendőnként újítják meg.) A választási eredmények közvetlenül nem érintik az elnök megbízatását. Sőt, hagyománynak mondható, hogy a kormányon levő párt politikai kopása megnyilvánul a félidőben történő visszaesésben is. A szakértői vélemények szerint a demokraták megtartják ugyan többségüket a törvényhozásban; de 30—40 kongresszusi hely elvesztésével számolhatnak.’ Ez azonban nem robbant ki bizalmi válságot. Amiért mégis jelentősnek tartják a választásokat: a SALT-megállapodás ratifikálásához kétharmados szenátusi többség szükséges, tehát nem mellékes, kik lesznek az új szenátorok a Ca- pitoliumon. A Nagy Október és a magyar progresszió A magyar haladó közvélemény figyelmét már a februári forradalom az orosz- országi változások felé fordította. Volt, aki mint Varga Jenő, már tíz nappal a februári forradalom győzelme után a forradalmi folyamat elmélyülésével számolt, s úgy vélekedett, hogy az orosz eseményekből esetleg „tiszta proletárforradalom fog kibontakozni”; Varga nem véletlenül vált a nemzetközi kommunista mozgaloYn kiemelkedő személyiségévé a későbbiekben: most is világosan látta a jövő fejlődését. 1917. november 9-én a Népszava már így értékelte a szocialista forradalom győzőimét: „...az orosz revo- lúció ma a pétervári katonák és munkások győzelmével és kormányra jutásával eljutott a kifejlődésének csúcsáig”. De nemcsak a munkásmozgalom lapja értékelte az októberi forradalmat szükségszerű és várható fejleményként, hanem a polgári radikális „Világ” is rámutatott, hogy a forradalom győzelmének oka nem pillanatnyi hangulat, hanem a bolsevikok szívós és tartós előkészítő munkája. Hogy a magyar munkás- mozgalom forradalmi irányzata számára mit jelentett a Nagy Október, azt Hevesi Gyula utólag így fogalmazta meg: „1917. november 7-én győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom! Hírét határtalan lelkesedéssel és nagy reményekkel fogadták a magyar dolgozók legszélesebb rétegei... Az orosz proletariátus győzelme végleg megértette velünk a lenini fit helyességét. Programunk most már az orosz példa minden fenntartás nélküli követése lett. Világossá vált számunkra az is, hogy ezzel a programmal elkerülhetetlenül szembehelyezkedünk aí szociáldemokrata pártveze-n téssel”. Az orosz példa „minden j fenntartás nélküli követése”« valóban ellentétes volt a« szociáldemokrata pártveze-R tőség álláspontjával. A szo-H ciáldemokrata vezetők köz ülj Kunfi Zsigmond volt az. aki kezdettől jelentőségéhez méltón nyilatkozott a Nagy Októberről, s a későbbiekben is lehetséges példaként beszélt a győztes proletárforradalomról. Két nappal a forradalom győzelme után a Népszava szerkesztőségi cikkében Kunfi leszögezte: „... ami most Oroszországban történik, nem más, mint gigászi arányokra nagyítva az 1871-es párizsi kommün”. Egy másik cikkében Októbert a nagy francia forradalommal hasonlította össze: „A konvent, a jakobinusok, Robespierre — a szovjet, a bolseviknek, Lenin”. A POLGÁRI BALOLDAL VÉLEMÉNYE A polgári radikálisok vezérére. Jászi Oszkárra a Nagy Október ugyancsak jelentős hatást gyakorolt. Ö is a francia forradalom méltó utódaként jellemezte Októbert, ugyanakkor anarchiát, zűrzavart is társított hozzá. „Jött az orosz forradalom — írta — és végső logikai konzekvenciáig vitte a népek leszerelésének és önrendelkezési jogának gondolatát, azzal a gyönyörű, vakmerő racionalizmussal, mint amely- lyei egykor a francia forradalom az emberi jogokat proklamálta... az egész világ megremegett az orosz forradalom eszméinek hatása alatt”. Ám ezzel egyidőben kételyeinek is hangot adott: „Az orosz forradalom mai formájában éppoly kevéssé tarthatja fenn magát, mint az orosz társadalomból kivált államok mai rendszere ...” A nemzeti kérdéssel kapcsolatban, 1918-ban Jászi újra visszatért az októberi forradalomhoz: „...miként á múltban a nyugati nemzeti államok példája hevítette és élesztette a kialakulóban levő nemzetek egységtörekvéseit, ózonképpen a jövőben Oroszország vagy legalábbis az orosz forradalom által felállított nemzetiségi ideál lesz az eszményi modell az ösz- szes elnyomott nemzetiségek és a mesterségesen részekre tagolt nemzetek számára”. 1919-ben a magyarországi szocialista forradalom küszöbén Jászit újra foglalkoztatja a Nagy Október. „...naivitás azt hinni, hogy a világ- átalakulásnak az a hatalmas áramlata, amely Oroszországból indult ki, és most végighömpölyög Közép-Európá- ban, meg fog állni a szerb, román és cseh határok előtt”. ÍRÓINK ÁLLÁSFOGLALÁSA 1917. november 7-e hatása szemléletesen mérhető a korabeli magyar irodalom reprezentánsainak műveiben, további útjában. 1917. november 17-én Móra Ferenc lapjában az orosz forradalmat köszöntő cikk jelent meg. A cikkben megfogalmazódott mindaz a reménység, várakozás, amellyel a haladó írók Októberre tekintettek. November 7. „békeforradalom” volt számukra. Móra, Kosztolányi, Juhász Gyula egyöntetűen ezt a vonását tartották a legfontosabbnak. „... Az első szó, ami idehal- lik a munkások és katonák forradalmából, már új hang, friss reményeket keltő és bátor reményeket ébresztő. Ez a hang már nem tesz különbséget a hadban állók nemzetisége között, csak az az ellenség, aki háborúra uszít akár angol gyáros, akár német junker, s mindenki barát, aki összefog a békéért”. Kosztolányi Dezső az orosz parasztot a béke bábájaként üdvözölte szép soraival: „...keletről hófehér kócsagok, álombéli madarak szállnak, nagyhajú, csizmás orosz parasztok, mint a bibliai .háromkirályok’ indulnak el zarándokújukra a béke bölcsőjéhez”. Juhász Gyula szavaiból sem a káosztól való félelem, hanem annak igenlése csendül ki: ..Az a hatalmas, és ígéretes káosz, amely ma Pétervártól Vladi- vosztokig alakul, reméljük egy porából és véréből megéledt Európa új erőit fogja békére és munkára hajtani”. S hogy ezek a remények mily erősek voltak, kitűnik Pásztor Árpád szavaiból, aki ellen — Leninről írt verséért — 1919-ben, az ellenforradalom győzelme után eljárást indítottak: „1917 karácsonyán írtam Lenin címmel egy verset. Az európai és magyar politikai helyzet az volt, hogy az orosz bolsevizmus, amelyet közelebbről nem ismertünk, a békét jelenti... az volt a hit, hogy ez... a megnyugvást, a megegyezést hozza, és hogy a világ végre megpihenhet az irtózatos vérontás után. Ezek az impressziók hatottak át engem, amikor ezt a verset írtam...” SZOCIALISTA ERJEDÉS A Nagy Október aktivizáld hatása abban is megmutatkozott, hogy önálló politikai csoportosulások alakultak, amelyek a szocialista forradalom eszméi jegyében tevékenykedtek. A magyar irodalom avant-' gárdista csoportja, a Ma köre eddig sem volt mentes a vitáktól. sőt már november 7-e előtt sor került a Kas- sák-csoport néhány tagjának, György Mátyásnak, Komját Aladárnak, Lengyel Józsefnek és Révai Józsefnek a Ma köréből való kiválására. Önálló programjuk megszül letésében azonban a Nagy Októbernek döntő szerepe volt. „1917. Ez a szám az orosz forradalom történelmi dátuma, az emberiség legnagyobb gondolata. Ebből a gondolatból sarjad és ebbe a gondolatba olvad bele lapunk programja. .... Foglalj kozni akarunk mindenekelőtt a korunk társadalmi történéseit mozgató erők vizsgálatával, törvényeinek megállapításával, hogy irányításuk lehetőségének feltéJ teleit kutassuk... Propagálj ni, fejleszteni és kiépíteni akarunk minden gondolatot; mely a forradalmi cél érdekében áll és tudományosan helyesnek bizonyul.. Olyan program volt ez; mely Komját, Lengyel és Révai esetében egy életre szóló elkötelezettség vállaláJ sát jelentette. S ez a tény a Nagy Október hatását talán minden más megnyilatkozásnál meggyőzőbben bizonyítja. i Urbán Károly. J
