Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-04 / 261. szám

Szüret az Egeden Eger város határában, az Eged-hegyen található ha­zánkban a tenger szintje fe­lett legmagasabban fekvő szőlőültetvény. Az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát szőlőgazdaságá­ban a saját dolgozók mellett hagyományosan,' immár 20 éve az Alpári Gyula Közgaz­dasági Szakközépiskola ta­nulói segítik a szőlőtermelés gyors és szervezett betakarí­tását. A diákok ebben az év­ben is szorgalmasan dolgoz­tak október 16-tól november 2-ig. A betakarítás során a sző­lőgazdaság hét szocialista brigádkollektívája kommu­nista vasárnapot is szerve­zett. Szüretelt az ËDOSZ He­ves megyei bizottsága, az „Eger Csillaga” szocialista brigád a Vasút úti borpalac­kozóból. Segítette a betaka­rítást az AGROKER Kállai Éva, Tyereskova és Komarov brigádja is. A szőlőgazdaság és az AGROKER között már több éves az együttműködés. Az egri szőlőgazdaság a „bikavér-program” bázisgaz­dasága, ahol szépen fejlőd­nek az új kékszőlő-telepíté­sek. A célgazdaságban a kék­frankos és Cabernet vörös bort adó szőlőfajták leszedé­sével befejeződött a szüret, amelynek során 50 vagon szőlőt takarítottak be a kbmbinát város környéki sző. lőültetvényeiről. Lukács András A Judomény: termelőerő Kiváló agyvelők előbbre vitték az emberiséget. A. G Bell feltalálta a telefont. Puskás Tivadar a telefonhír­mondót, Gutenberg a könyv- nyomtatást találta fel, az­után valaki az újságot is.. ■ Mindig örülök, ha újabb ta­lálmányról olvasok. Most tudtam meg pl., hogy felta­lálták a mórtanból, a geo­metriából előállítható mértani, azaz geometri­kus energiát... Olvastam az Esti Hírlapban (78. okt. 30-, 1. old.), hogy ..Magyar—ja­pán együttműködés indult az energiaforrásokról. A külön­leges energiaforrások — a nap. a szél, a geometri­kus energia — hasznosítá­sáról kezdődött kétnapos tu­dományos tanácskozás a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen magyar és japán kutatók részvételével.” ... (örüljetek diákok, nem lesz többé geo­metria, az egészet energiává alakítják magyar és japán tudósok...) Mert valóban különleges energiafor­rásokról tárgyaltak, ilyenről nem hallottam eleddig. . ■ Pedig 45 éve, mikor én a ma­tematika—fizika szakot hall­gattam, nagyon figyeltem! Persze azóta liaiidt a tudo­mány. Az én időmben még csak a földgolyó belső hő­iéből nyerhető geoter­mikus energiát ismertük, pl. a földből feltörő meleg­forrásokkal. a gejzírekkel kapcsolatban... Most ver­hetem a fejem, hogy ezt az újabbat nem én találtam fel. Pedig milyen egyszerű: a geometria és a geolermia szavak ugyanazon betűkből állnak. ■ Csak össze kellett volna keverni őket, illetve bennük a betűket. Termia = metria. De hát elkéstem mert összekeverték helyet­tem az újságban. Így szüle tett meg a geotermikus ener gia helyett a geometriku energia... Avagy: Ez is b zonyítja, hogy manapság c tudomány termelőerővé vá­lik! Bizçny! (DR. SZEMES—VARGA) mer Visszhang s Létrejött-e 1919 előtt a KMP-nek helyi szervezete? Érdeklődéssel olvastam a Népújság október 31-i, no­vember 1. és 2-i számában dr. Nagy József: 1918 Heves megyében című cikksoroza­tát, amelyet a magyar pol­gári demokratikus forrada­lom 60. évfordulója tisztele­tére közölt a lap szerkesztő­sége. A szerző írásának har­madik részében az eddigi kutatások alapján megállapí­totta. hogy 1919-ben, a Ta­nácsköztársaság kikiáltása előtt .. Heves megyében nem jött létre kommunista pártszervezet". A legújabb adatok, illetve kutatások tükrében azonban úgy hiszem, hogy ezt az ed­dig elfogadott tényt a jövő­ben minden bizonnyal korri­gálni kell majd. Az eddig fi­gyelembe nem vett,, illetve újabb adatok a következők: Németi Lajos, egri származá­sú, ma is élő, internaciona­lista harcos a Lobogó című folyóiratnak adott nyilatko­zatában (1978/37. szám) el­mondotta, hogy 1919. január 22-én Egerben, a mai Dobó téren levő Otthon Kávéház­ban néhány elvtársával együtt megalakították a KMP egri szervezetét. A ve­zetőség tagjai emlékezése szerint: Németi Lajos, Jaksi Ferenc kőműves. Czvanczi- ger Lajos vasmunkás és Szepesi András földműves lettek. Csiffáry Gergely legújabb közleményében (a Magyar Tanácsköztársaság néhány Heves megyei szerve és pe­csétje, Egri Múzeum Év­könyve. 1977. 15. köt.) Ko­rács Domokos, Dancza János és Németi Lajos egy korábbi visszaemlékezése során szin­tén azt állapította meg, hogy a KMP-nek Egerben helyi szervezete alakult meg. Csif­fáry cikkében a visszaemlé­kezések alapján Kovács Do­mokost, Németi Lajost, a Riha testvéreket. valamint Dernier és Feledi nevű sze­mélyeket említi meg, mint párttagokat, illetve pártszer­vezőket. Ezeken kívül felté­telezi azt is, hogy a párt tagja Volt a Németi Lajos által is említett Jaksi Fe­renc, s rajta kívül az egri SZDP balszárnyához tartozó Gyifka Ferenc, Veress Fe­renc. Közismert, hogy a törté­nettudományokban a tény­kérdések eldöntésében alap- vetőek az írásos dokumentu­mok A visszaemlékezések csak akkor fogadhatók el igaznak, ha egy eseményről, tényről, különböző kortárs személyek ugyanazt mond­ják. illetve, ha a visszaemlé­kezést valamilyen írásos do­kumentum erősíti meg. Jelen esetben a KMP egri szerve­zetének megalakulásáról Né­meti Lajos. Kovács Domokos és Dancza János visszaemlé­kezése áll rendelkezésünkre. Úgy hiszem, az említett anyagokat alaposabban meg kellene vizsgálni, s ezenkí­vül a levéltári forrásokat, s a korabeli sajtót is kutatni kellene. A visszaemlékezések elemzése, a levéltári és a ko­rabeli sajtóforrások alapos kutatása bizonyára meg­nyugtatóan tisztázná a KMP egri szervezete megalakulá­sának tényét. Dr. Szecskó Károly Eger Vízműtársuiat, faluvirágosítás Novajon Az egész község lakosságát érintő, sürgető kérdés meg­valósításáról tartott kibőví­tett ülést a Hazafias Nép­front novaji bizottsága. Dobó József elnök öröm­mel jelentette be, hogy No­vajon is megalakult a víz­műtársulat. A község lakos­ságának már 85 százaléka aláírta a belépési nyilatkoza­tot. így a munkálatokat még az idén megkezdi a Heves megyei Vízmű Vállalat. A beruházás összköltsége meg­haladja a 11 millió forintot, melyhez a tagok 10 év alatt 12 ezer forinttal járulnak majd hozzá. A törpe vízmű két tá­rolóból, 11 kilométer folyó­vezetéken biztosít jó ivóvizet Egerből. A vízműhálózat befejezési határidejét előreláthatólag 1980 végére tervezik, melyhez támogatást ígért a megyei ta­nács, valamint a miskolci ÉVIZIG képviselője is. Novaj községben régi ha­gyományai vannak a virágos, falu mozgalomnak. Ebben az évben is jelentős eredmé­nyekről szólt a beszámoló: a község 80 százaléka virággal ékesített. Az értékelés alap­ján a 7-es tanácstagi körzet: Nagy P. József tanácstag utcája a kiemelkedő; rajta kívül még két tanácstagi körzet részesült pénzjuta­lomban. Ezek után a téli művelő­déspolitikai tervekről esett szó; így többek között a po­litikai vitakör, szabás-varrás tanfolyam szervezéséről és a kismamaklub megalakításá­ról. A soron következő fásítási mozgalom lehetőségeiről az egri áfész kiküldötte tartott tájékoztatást, kiemelve azt a jelentős kedvezményes tá­mogatást, amelyet a szövet­kezeti tagoknak nyújtanak. Daragó István Táncsics orvosa A Hatvan melletti Boldog község temetőjében állt egy fehér márvány síremlék: dr. Davida Sándor orvos. A rokonságon kívül szinte már senki nem tudja, hogy a süppedő sírhant alatt az 1800-as évek nagy hírű or­vosa a „szegények doktora” nyugszik. Dr. Davida Sándor a len­gye'országi Stogovdoini köz­ségben született. Korán be­kapcsolódott a lengyel sza­badságmozgalmakba, ezért — mint annyi kortársa, ő is menekülni kényszerült. Budapesten telepedett le. Tudásával és emberszerete- ‘ével hamai'o-"'- °*t szert. A szegények ^ „k ingyen gyógyította >anem a gyógyszereikről is gondosko­dott. így kapta a ,,szegények doktora” nevet Különösen a szabadságharc üldözöttjei iránt érzett mélységes szá­nalmat, hiszen maga is ül­dözött volt. Táncsics Mihály Életpá­lyám című művében így ír róla : „Erős természetem minden betegségtől soká megóvott, de utóbb mégis eg.v-más bajban jónak lát­tuk orvoshoz folyamodni. De ki legyen az, kinek ma­gam kijelenthetem? Davida Sándor lengyel származású orvos volt az, ki irántam nemcsak valódi emberbarát­nak, hanem jó hazafinak is bizonyította magát, ki nem­csak elrendelte, miféle tyógyszert kell használ­nom, hanem azt saját pén­zén el is hozta, mikor szük­ségeltetett. Minthogy a kül­földre menekültek között nevem soha. sehol elő nem fordult, s minthogy ellenben itthoniétemnek világos nyo­maira akadtak, de a mindig zárva tartott utcai ajtón be­lül a nyomok eltűntek a kémkedők bosszújára; min­dig őrszemek voltak házkör­nyékünkre függesztve, hogy utóvégre majd egyszer csak rám akadnak, de feleségem esze túljárt vizslaságukon. Ekkép történt, hogy Davi­da orvost hozzánk gyakran látván bejárni, s a rendőr­ség elé állították, de tőle vallomást kicsikarni nem si­került”. Dr. Davida Sándor a ro­konsága iránt is mélységes szeretettel viseltetett. Neki gyermekei nem voltak. Len­gyelországban maradt test­vérének. Davida Jánosnak gyermekeit magához vette, és neveltetésükről ' is ő gon­doskodott. Unokaöccsének, Davida Mihálynak Boldogon vett földeket, aki ott gazdálko­dott. Boldog lett a Davida család második otthona. Dr. Davida Sándor is szívesen töltötte ott azt a kis időt, amit pihenésre szánhatott. Annyira megszerette ezt a csendes kis falut, hogy vég­akarata szerint ott temet­ték el. Két unokaöccséből orvost nevelt. Dr. Davida Miklós Pesten folytatott orvosi gya­korlatot. Dr. Davida Leó előbb Budapesten, majd Ko­lozsváron volt egyetemi ta­nár. Tankönyveket is írt. Ezeket még az 1930-as évek­ben is használták az egye­temen. Munkásságáért ma­gyar nemességet kapott, és a boldogi előnevet vette fel. A temetőt, ahol dr. Davi­da Sándor nyugodott, sza­nálták. Ma már síremléke sincs meg, de márványnál is maradandóbb emléket ál­lított neki Táncsics Mihály, aki valódi emberbarátnak, és jó hazafinak ismerte el. Újabban örsi Ferenc Te­réz című drámájában idézte fel nagy történelmi hűség­gel az életre felesküdött, és esküragaszkodó orvost, az üldözöttek védelmezőjét. Ez is bizonyítja, hogy az emberszeretet és az igaz ha- zafiság túléli a márványt. A lengyel nép nemcsak kiváló szabadságharcosokat, — Bemet, Dembinszkit — adott hazánknak, hanem olyanokat is akik a szabad­ságharc sebesültjeit gyógyí­tották, üldözöttjeit ápolták. Újvári Ferenc Gödöllő Szerencsét hoz-e a kéményseprő? Fortuna asszony jóvoltából ez év júniusának végén „örö­költem” — többek között egy 12 éves öreg cserépkály­hát. Ügy április közepétől már amolyan .,neadjisten begyújtani” állapotban volt. minden igyekezetem ellenére sem ment kifelé, annál vas­tagabban hömpölygőit befelé — a füst! Valamit tenni kell — gon­doltam. A kéményseprőknél pró­báltam szerencsét. Telefon. Felveszik. Segítőkész, meg­értő hang: ......persze, per­s ze, nagyon veszélyes is le­het, mert a szén-monoxid, ... okvetlenül meg kell néz­ni, ... tessék a városi ké­ményseprő-irodába menni..." A városi irodában barát­ságos fogadtatás. Megegye­zünk: szeptember elejének egyik reggelén, 7—8 óra kö­zött jön a segítség. Jött is! Méghozzá reggel 6.30-kor. Kis híján zavarba jöttem, de fekete barátom megnyugta­tott. izgalomra semmi okom sincs, mert aznap a brigád­jukat Pétervásárára vezé­nyelték. tehát nem kerülhet, sor az én kályhámmal való foglalkozásra! Sőt, azon a héten sem, esetleg csak a jövő héten. Mit mondjak? Ha ez van, hát akkor is jő lesz. Megegyeztünk újabb időpontban. Ravaszkodtam. Aznap 6 órára rendeltem el az éb­resztőt magamnak. A munkát esetleg hátráltató bútorokat gondosan eltávolítottam a cserépkályha „körletéből”. Aztán vártam. Az idő ment — a kéményseprő nem jött. Minek cifrázzam. Kilenc órára elfogyott a türelmem, s „megpróbálok zongorázni, hátha tudok” alapon szétbon­tottam a kályhát, kitakarítot­tam, s a téglagyártól kapott anyaggal annak rendje és módja szerint össze is rak­tam I Szeptember 26-án begyúj­tottam a kályhába. Micsoda sikerélményem volt. Azóta is jó. Többször eszembe jutott már: mégis van némi igaz­ság abban, hogy a kémény­seprő szerencsét hoz. Nekem hozott! 250 forintot, méghoz­zá úgy. hogy nem jött! A mai napig sem ... V. Imre Eger MAI műsorok: BUDID KOSSUTH 8.27 Rómeó és Júlia (opera­részletek). 9.10 Népek me­séi. 9.40 Énekeljünk! 10.05 „Nyitnikék”. 10.35 Édes anyanyelvűnk. 10.40 Zene­kari muzsika. 11.20 .Me­gyen a szekér..11.40 A boldog ember. 12.35 Vála­szolunk Békés megyei hall­gatóinknak. 12.51 A rádió dalszínháza. A cigánybáró. 15.10 Régi csárdajelenet. 15.28 Hétszínvirág. 16.05 Zengjen a muzsika! 17.10 George London énekel. 17.45 Lengyel tudósoké a szó. 18.00 Népi zene. 18.15 Hol volt,' hol nem volt. 18.30 Esti magazin. 19.15 „Megy három kapu a le­gényen át..20.00 Mu­szorgszkij : Egy kiállítás képei. 20.30 Népdalok. 21.03 Lengyel szerzők műveiből. 22.25 Rádiószínház. 23.28 Massenet operáiból. PETŐFI 8.33 Nóták. 9.00 Egy óra dzsessz. 10.00 Zenedélelőtt. 11.55 Pillanatkép. 12.00 Népdalok. 12.33 Napkerge­tő dala. 12.38 Tánczenei koktél. 13.25 BITEF ’78. 14.00 Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. 14.55 A rádió kívánságmű­sora. 16.28 Műsorismerte­tés. 16.35 Filmzene. 16.45 A város és a természet. 17.15 Ötödik sebesség. 18.15 Sportkrónika. 18.45 A-tól Z-ig a popzene világában. 19.25 Népi zene. 20.00 Moszkvából érkezett. 20.33 Társalgó. 22.30 Kellemes pihenést! SZOLNOK 17.00_től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek. időjárás — Zenés hétvége — Közben : El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyze­te — 18.00 Észak-magvar- országi krónika — 18.15 Szombat este. Zenés maga­zin. Szerkeszti: Antal Mag_ da és Nagy István — Hí­rek. lapelőzetes. 8.05 Tévétorna. 8.10 Kame­ra. 8.40 Fizika 78. 9.20 Vi­lágnézet. 16.25 Vértestvé­rek (NDK kalandfilm). 18.10 Magyar tájak. 18.40 Nagy­becsű hegyesek. 19.20 Té­vétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Az eltűnt miniatűr (tévéjáték). 21.30 Röpülj páva! 22.30 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Csajkovszkij: VI. szimfónia. 20.35 Fiesta (bot- ' gár rövidfitin). 21.20 Tv- híradó 2. 21.30 Megmenti a várost. 1978. november 4„ szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom