Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-04 / 261. szám
Uráli gondok Cseljabinszki vasmű. Acélt ad Vlagyimir Grebnyev olvasztár. (Fotó — APN—KS) Falusi orvosok... > A Szovjetunió egyik legszebb vidéke az Európa és Ázsia határán fekvő Ural hegység. Most azonban nem a hegylánc gazdag növény- és állatvilágáról van szó, hanem az uráli gazdasági körzet prózai. ugyanakkor rendkívül fontos jelenéről és jövőjéről, amelyről Valerij Csicskanov professzor, az Uráli Tudományos Központ közgazdasági intézetének igazgatóhelyettese ad tájékoztatást. A szovjet hatalom évei alatt ez a vidék hatalmas ipari központtá változott. Ezt indokolták a rendkívül gazdag ásványi, mindenekelőtt vasérclelőhelyek. A geológusok 70 ásványt tartanak különösen értékesnek, ebből 52 megtalálható az Üralban. Bár ez a gazdasági körzet a Szovjetunió területének csupán 3 százalékát foglalja el. innen kerül ki a vaskohászati termékek egyharmada, a nehézipari berendezések jelentős része és az azbeszt háromnegyede. Az iparban foglalkoztatottak részaránya az országos mutatónak kétszerese. A gyárakat táplálni hell Egyszer azonban minden kincs elfogy. Az Ural hatalmas ipari bázisának már kevés a helyi nyersanyag. A gyárak ellátásához évente sok millió tonna vasérc érkezik Kazahsztánból, az európai országrészből, a Kola- félszigetről. A kazahsztáni vasérctelepek a Dél-Urai közvetlen közelében helyezkednek el, így a szállítás viszonylag olcsó, a távolabbról érkező nyersanyag azonban jelentősen megnöveli a termékek önköltségét. Az SZKP XXV. kongresz- szusán megfogalmazták azt a feladatot, hogy közelíteni kell egymáshoz a nyersanyagforrásokat és a feldolgozó bázist. Ezt kétféleképpen lehet elérni: az ásványi lelőhelyek közelében kell új termelési kapacitásokat léte,,Várható időjárás a BAM- nál ... ”. A Szovjetunió rádió- és televízióműsoraiban ötödik éve mindennap fel- hangzanak e szavak. Fontos információt jelentenek azoknak. akik az 50 fokos fagyban építik az évszázad vasútvonalát. — Az időjárást a BAM-nál, pontosabban annak hidro- meteorológiai szempontból legbonyolultabb szakaszán, a Bajkáltól a Hanyi folyóig mi vizsgáljuk — mondja P. Lap- tyijev. a Bajkálon túli terület hidrometeorológiai szolgálatának vezetője. — Ezen a mintegy 1000 km-es szakaszon a 30-as évek óta dolgoznak kutatóink. A meteorológusok nem csűr pán regisztrálják a hőmérsékletet és a csapadékot. Megállapítják az éghajlati, vízi *s szeizmikus jellemzőket. Ez Wv>tővé teszi, hogy előre lassúk a veszélyes természeti jelenségeket, komoly információt jelent a tervezőknek. síteni. vagy bővíteni kell a meglevő vállalatok közelében a geológiai feltárásokat. Az Uraiban ez az utóbbi út járható. Egyelőre ugyanis még csak a lelőhelyek felső rétegében folyt a kitermelés. Az előzetes feltárás arra vall, hogy nagy mélységekben további vas- és színesfémérctartalékok vannak. A szakemberek számításai szerint a mélyen fekvő érc felszínre hozása gazdaságosabb, mint a nyersanyagszállítáS nagy távolságokból. A nyersanyagellátás másik útja — a geológiai szempontból sokat ígérő Északi- és Sarkköri-Ural részletes felkutatása. A Harmadik lehetőség: az általában sok értékes összetevőből álló ásványi kincsek teljesebb hasznosítása. A kísérőfémek kinyerésével az ércvagyon 25 százalékkal növelhető. Munkaerő-tartalékok Az utóbbi 10 évben jelentősen megváltozott az ország munkaerőhelyzete, s a szakértők előrejelzései sem biztatnak kedvező előjelekkel. Ez a gond az Uraiban súlyosabb, mint az országban általában. A termelés jelentős részben itt még mindig ex- tenzív szakaszban van, vagy_ is növelik a munkahelyek számát. Ugyanakkor Keletéi Nyugat-Szibéria, Közén- Ázsia, a Távol-Kelet most meghódítás alatt, álló területei sok embert igényelnek, az építőknek, a természeti kincsek kiaknázóinak. A BAM-nál dolgozó meteorológusok nemcsak az időjárással foglalkoznak. A Baj- kál, Kalari, Udokáni, és Ko- dari hegygerinceken lavinajelző állomások működnek. A gépkocsivezetők indulás előtt lavinatérképeket kapnak. amely tájékoztatja őket a hegyek között levő hóviszonyokról. Mielőtt a vasútvonal építésével idáig érnének, a tudományos kutatóintézetek meghatározzák a leendő utak helyét, a falvak és városok elhelyezését és azt. hogy milyen építőanyagokat kell használni a különleges időjárási körülmények közepette. E felelősségteljes feladattal a földi megfigyelő szolgálat egyedül nem tudna megbirkózni. Az időjárásról teljesebb és operatívabb jelzéseket biztosítanak a meteorológiai űrállomások. , Ural viszont régóta híres tapasztalt szakembereiről. Így természetes, hogy onnan sok szakmunkás és munkaképes korba lépő fiatal távozik az új létesítményekhez. A falvak hagyományos munkaerő- forrásai viszont ma már csaknem teljesen kimerültek. Hogyan akarnak a közgazdászok megbirkózni ezzel a feladattal? Az első és legfontosabb teendő — áttérni a termelés intenzív fejlesztésére. vagyis a termelés növelését nem új munkahelyekkel, hanem a termelékenység emelésével kell elérni. Ehhez feltétlenül szükséges a tudomány közreműködése. Növelhető a termelékenység — E téren az Uraiban nem állunk rosszul — mondta Csicskanov professzor. — A legnagyobb szverdlovszki vállalat, az Uralmas tapasztalata például azt mutatja, hogy a munkaszervezés javításával, költségek nélkül, 8—12 százalékkal növelhető a termelékenység. Az uráli vállalatoknál a szervezési tényezőkből adódik a munkatermelékenység növekedésé, nek egyharmada. Nagy tartalékot jelent a termelékenység növelésében a több szakmával rendelkező munkások számának gyarapodása, s az, hogy egyre többen dolgoznak több gépen. Az Uraibán jelenleg a munkások 16,4 százaléka szolgál ki több gépet, s ez az arány növelhető. Egyedülálló történelmi — építészeti együttes található Moszkva központjában, a Vörös tér szomszédságában levő Zarjagyjében. A környék arról kapta nevét, hogy valamikor a Vörös téren működött kereskedősoron túl foglal helyet. Még korábban Moszkvának ezt a részét N agy-elővárosnak nevezték. Az ásatások során itt talált iparosműhelyek, amelyeket a XI. századból származtatnak, arról tanúskodnak, hogy ez az előváros már Moszkva története kezdeti időszakában is létezett. Zarjagyje közepén haladt át a Nagy Utca a keresked ósorokkal — ez kötötte össze a Kremlt a kikötővel. A XV. századtól kezdve nemcsak kereskedők és kézművesek, hanem híres bojárok is letelepedtek Zarjagyjében. Később Zarjagyje mint kereskedőutca elvesztette jelentőségét és fokozat tosan fogadók, kocsmák és rossz állapotban levő lakóházak negyedévé vált. 1931-ben, amikor jóváhagyták a szovjet főváros rekonstrukciójának általános tervét, megkezdték a város fokozatos átalakítását. Az utcákat kiszélesítették, a régi faházakat lebontották, de a kulturális-történelmi értékű építményeket gondosan óvták és helyreállították. Sor került Zarjagyjére is. Az egykori Varvarkán megkezdték a rozzant házak eltakarítását, miközben kiderült, hogy ezen a helyen a XVI—XVIII. századból származó, egyedülálló épületek egész gyűjteménye van. Zarjagyjében épült fel a Rosszija szálló sokemeletes komplexuma, mögötte pedig csillogni kezdtek a restaurált, sokszínű orosz templomok, harangtornyok, sátorfödémek, régi Angol Udvar emeleteinek aranyozott külső díszítései, a Romanov Bojárok Házának felújított rácsosablak- díszítései. A Szovjetunióban minden öt ember közül kettő falun lakik. Az orvosi segélynyújtás elvei az egész lakosság számára azonosak, ám annak falusi szervezése sajátos. Miben rejlik ez a sajátosság? Az APN kérésére az egészségügyi minisztérium szaklapja, a „Megyicinszkaja Gazeta” tudósítói három falusi orvost szólaltattak meg. Klavgyija Megyusko falusi rendelőorvos, húsz évvel ezelőtt végezte el a belorusz- sziai, vityebsziki orvosi egyetemet, és azóta a belorusz- sziai Zaozerjében dolgozik. — Városban nőttem fel, ahol a legközelebbi orvosi rendelő, kórház vagy poli- klinika legföljebb néhány megállónyira volt. Itt falun ^természetesen más a helyzet. Körzetem három falu — két és fél ezer lakossal. Egyik végétől a másikig 22 kilométer. Az emberek többsége az állami gazdaságban és az erdőgazdaságban dolgozik. Reggelenként a rendelőben várom a betegeket, délután házakhoz megyek. A rendelőnek van gépkocsija. Egyébként fogorvos is rendel naponta. A két faluban — az egyik hat, a másik tizennyolc kilométerre van Zao- zerjétől — egy-egy felcser és szülésznő működik. Ezek szükség esetén elsősegélyt nyújtanak, rendelésre küldik a beteget, vagy engem hívnak ki. Utasításaimra pontosan elvégzik az egyszerűbb gyógykezeléseket. Segítenek a megelőzésben, részt vesznek a szűrővizsgálatokban. A védőnő és a szülésznő az anya. és csecsemővédelmet látja el. A kismamákat már a terhesség első három hóSok ezer turista jön el ide, hogy gyönyörködjön az orosz műemlékek egyedülálló szépségében. Zarjagyje a szovjet főváros egyik védett zónájává vált. Moszkvában 10 ilyen körzet van — építészetül* és a városrészek arculata történelmi és kulturális értékű. napja után nyilvántartásba vesszük. Veszélyeztetés esetén a kismama azonnal a járási kórház szülészeti osztályára kerül. Egyébként minden szülés itt bonyolódik le. Arszen Ajrijan, Armas örmény község falusi kórházának főorvosa. A bakui orvosi egyetem befejezése után, feleségével együtt huszonöt évvel ezelőtt jött ebbe a kórházba. — Nem fenyegeti-e a falusi orvost a szakmai lemaradás? A közömbös orvost ez a városban is utolérheti. A szakmai továbbképzés lehetőségei ma falun legalább olyanok, mint a városban. Állandó kontaktusban vagyunk a járási kórház orvosaival, és a legjobb kórházakban végezhetünk orvosi gyakorlatot. Végül, a falusi orvosok ötévenként legalább egyszer kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni, tanfolyamokat hallgatni a Szovjetunió legkiválóbb egészségügyi intézményeiben. Ezek a rezervátum jellegű városrészek a moszkvai Kreml körül, a Szadovaja- körúton belül találhatók. Csupán Moszkva központjában csaknem 600 építészeti, történelmi és kulturális emlék van. Az ősi város óvja régi emlékeit. A baszkok grúz eredetűek? Űjabb tény áll a tudósé'* rendelkezésére, amely a Spanyolországban élő bas, g népnek, a grúzok elődeivel, a kaukázusi ibérekkel fennálló esetleges rokonságát oi- zonyítja. A régészek által a baszk város, Bilbao körzetében talált, eddig még megfejteden írásjegyekkel telerótt tábia valószínűleg felfedheti a * baszk nép eredetét. A tábla szövegét sokáig nem tudták megfejteni. Néhány évvel ezelőtt egy lelkes grúz amatőr nyelvész, Sote Hvedelidn ze mérnök azonban hozzáfogott az Ibériai Tábla rejtélyének megfejtéséhez. Figyelmét a szövegben feltűnően gyakran előforduló kettőspontok keltették fel. A kettőspontok az ősi grúz írásbeliségben a vessző szerepét töltötték be. így a megfejtés alapjául az ógrúz nyelv szolgált. Sota Hvedelidze kiírta az egyforma betűket. Ezek egy, részének volt ógrúz megfelelője. A legnagyobb gondot! a magánhangzók meghatározása okozta. Variációk sokaságát próbálta ki, hogy megbizonyosodjék, helyesen értelmezte-e a magánhangzók jelentését. Két magánhangzót jelölő betű és a mássalhangzósor ismeretében olyan négybetüs szavakba helyettesítette be őket, amelyekben csak egy ismeretlen magánhangzó szerepelt, és az ógrúz szavak jelentéséhez folyamodva határozta meg ezeket a betűket is. Nos, az örökül hajból !i Ibér Tábla így szólt a régi baszkokhoz: ,,Keserű és nehéz sors jutott nekünk. A 4100. évben (a mi időszám:- tásunk szerint körülbelül 3480 évvel ezelőtt) a föld nagy robajjal hirtelen megremegett. A bölcs Rio emlékeztette honfitársait, egyszer már volt ilyen és az ibérek földje akkor a feneketlen mélységbe tűnt, ezért hát el kell hagyni ezt a tájékot és el, kell indulni a Nap nyomában. Sikerült maga kö'4 gyűjtenie az embereket és elindultak napnyugat felé. Ott új hont találtak maguknak ...” Az ibérek új hazája Spanyolország lett. De vajon, valóban a Kaukázusból indultak. el? A tudomány számos esetet ismer, amikor a leglelkiismeretesebb kutatások is pontatlanságokat, tévedéseket, eredményeztek. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy meglehetősen sok érv szól a „honnan jöttek a baszkok” problémában a kaukázusi hipotézis mellett. Nyugat-Grúziában fennmaradtak olyan mondák, amelyek megemlítik, hogv ..megindult a föld”, a baszkok legendái pedig elmesélik elődeiknek ,.a tűz. a föld és a víz roppant harcát” követő elköltözését a keleti +áiak_ ról. Több mint 360 grúz és baszk szó hangzása meő“ egyezik. í A BAM és a meteorológiai űrállomások HÁZTŰZNÉZŐBEN A HAVONTA VISSZATÉRŐ HÁZTŰZNÉZŐBEN CÍMŰ ROVATUNKBAN RENDSZE RÉSÉN BESZÁMOLUNK A SZOCIALISTA ORSZÁGOK HÉTKÖZNAPJAIRÓL. MOST A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM KÖZELGŐ ÜNNEPE ALKAL MÁBÓL E ROVATUNK A HATALMAS SZOVJETORSZÁG ÉLETÉBE KÍVÁN ŰJABB BETEKINTÉST NYÚJTANI. Védett övezet Zarjagyjében A Vaszilij Blazsiny székesegyház látképe Zarlagyje felől nézve. Az előtérben jobbra az Angol Udvar XVI. századi műemlék, mögötte a klasszikus stílusú Szent Barbara templom. (Fotó — TASZSZ—MTI—KS) « Az észt Kirov kolhoz poliklinikájának fogászati rendelője
