Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-02 / 259. szám
\ Milliók mozgalma Beszélgetés Gál Lászlóval, a SZOT főtitkárhelyettesével Húsz éve; 1358 őszén, a gyárakban, az üzemekben ismét fellendült a munkaver- seny-mozgalom. Ahogy ezt akkoriban sokat — talán túl sokat is — hangsúlyozták: a munkások kezdeményezésére, minden központi, vagy ^felsőbb” intenció nélkül. Egyesek még ma is kételkednek abban, hogy így történt, ám ez mitsem változtat a 1 lényen: a szocialista brigád - ! mozgalom ma több mint két- j millió embert tömörít, moz- j g ósít, több mint kétmillió i ember napi munkájának je- 1 lent mozgalmi, szervezeti 1 kereteket. , — Hogy a munkaverseny újjáélesztésének gondolata vaioban a gyárakban szüle- j tett, s hogy az első munkabrigádok — ugyanis húsz év- i vei ezelőtt még nem létezett a szocialista cím, illetve meg- 1 jelölés, — szóval, hogy az első brigádok valóban a munkások kezdeményezésére alakultak, ez ma már történelmi tény — mondja beszélgetésünk kezdetén Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese. — Visszapillantva az akkori időkre, ma már nyilvánvaló, hogy nem is lett volna szükség a munka verseny- mozgalom bármiféle erőltetésére. Az ellenforradalom után voltunk, sajátságos korszakot éltünk, amikor az emberek egymással való szolidaritása, a megvalósítandó nagy társadalmi és gazdasági feladatok különös hangsúlyt 1 kaptak az életünkben. A munkaverseny-mozgalom megjelenése és rohamos terjedése, lényegében az ország jövőjéért érzett felelősség megnyilvánulása volt a.munkásság legjobbjai részéről._ S gyorsan kiderült, hogy az úttörők — talán nem is egé- . szén tudatosan, de a korábbi hibákból, torzulásokból okulva — egészen más típusú, más jellegű versenymozgalmat kezdeményeztek, mint ami a munkaversenyt az ötvenes évekei edén, közepén jellemezte.’” X ’termelési - feladatok teljesítése mellett, rendkívül fontos szerepet kapott a közösségi élet, a mozgalom emberformáló hatása, azok a törekvések, amelyek később a híressé vált hármas jelszóban fogalmazódtak meg: .,Szocialista módon élni, dolgozni, tanulni!” A példa adva volt: akkoriban jöttek az első hírek, hogy a Szovjetunióban olyan kommunista munkabrigádok alakultak, amelyek a termelési versengés mellett képzéssel, önműveléssel a közösségek tagjainak nevelésével foglalkoztak. S az csak természetes, hogy az első brigádok vezetői. tagjai közül sokan jöttek tanácsokért, információkért, s gondolom, az is természetes, hogy amennyire tudtunk, segítettünk ezeknek a közösségeknek. Ha ez jelentené a ,,felsőbb” beavatkozást, akkor azt alighanem nyugodt lélekkel vállalhatjuk. Később, amikor kiderült, hogy országos méretűvé tágítható mozgalom van kibontakozóban. s hogy ezt a kezdeményezést a munkahelyek gazdasági vezetői is szívesen fogadják, már elkerülhetetlenné vált a helyi kezdeményezések összefogása, a szükséges szervezeti keretek meghatározása, a munkaverseny-mozgalom rendszerének megszervezése, segítése, irányítása. — A sokat emlegetett hármas jelszó mintha háttérbe szorult volna az utóbbi években; pontsabban: kevesebb sző esik arról, hogy „szocialista módon élni ... és tanulni”, s mintha — a gyakorlatban Is — nagyobb hangsúlyt kapna a termelőmunka. vannak, akik ebből azt a következtetést vonják le, hogy a szocialista életmód, mint fogalom, meglehetősen tisztázatlan ,.. — A mozgalom céljait, törekvéseit frappáns módon tömörítő jelszó nem attól válik tartalmassá, ha azt állandóan idézgetik. Tovább: lehetnek elméleti viták arról, hogy mit is jelent a szocialista életmód, vagy, hogy milyen ismertetőjegyek jellemzik a szocialista típusú ‘embert, de meggyőződésem, hogy a fogalmak elvi tisztázásához a szocialista brigádok' is hozzájárultak, hozzájárulnák a maguk módján. Például: felismerték — és ezt a felismerést a gyakorlatban is érvényesítik —, hogy a közösségi élet nem korlátozódhat csak a közvetlen munkatársak egymást segítő magatartására, hogy a - szocialista módon élni jelszó megvalósítása nem jelentheti az „építsünk együtt házat. .. ”, vagy „látogassunk közösen .egy árva kisgyermeket. .. ” típusú vállalásokat. Sietek megelőzni az esetleges félreértést: az ilyen elhatározások nem lebecsülendők; ám az igazi közösség egyik jellemzője, hogy felelősséget érez. s valami módon cselekszik a nagyobb közösségért is. Ez a felismerés figyelhető meg a szocialista brigádok mai életében és tevékenységében akkor, amikor elvállalják egy-egy iskola patronálását, amikor társadalmi célok megvalósítása érdekében kommunista szombatokon dolgoznak, amikor a munkahelyi vagy a lakóhelyi környezet szépítéséért vállalnak munkát, egyszóval, amikor a tágabb közösség érdekeiért dolgoznak. Hogy a termelőmunkával kapcsolatos feladatok mintha nagyobb hangsúlyt kapnának a brigádok vállalásaiban*? Lehet, Ha így is van, — gondolom érthető. A termelési feladatok egyrészt konkrétabban, pontosabban körülhatárolhatok, másrészt: ne feledjük, hogy a munkabrigádokról van szó. akiknek legfontosabb feladata 'mégiscsak munkájuk lehető legjobb elvégzése. S ha már erről esett szó, hadd jegyezzem meg: elég baj,is a mozgalom fejlődését nagymértékben hátráltatja, hogy vannak munkahelyek és vannak gazdasági vezetők, akik visszaélnek a szocialista brigádok vállalkozókedvével. — Mire, illetve kikre rrmtinit — Azokra, akik nyakra-főre szervezik például a kommunista szombatokat, mert így próbálják a munka rossz megszervezéséből adódó lemaradásokat behozni ; vagy azokra, akik hangzatos jelszavakkal érvelve arra kényszerítik a brigádokat, hogy erejükön felül vállalva segítsenek kikecmeregni a vállalatnak az év vége. felé fenyegető lemaradásból. Egyszóval azokra, akik a munkaversenyben rejlő erőket és lehetőségeket saját mulasztásaik elkendőzése érdekében használják fel. — A munkaverseny-mozgalom irányitól miért nem lepnek fel az ilyen törekvésekkel szemben? — Mert ez nem olyan egyszerű. Adjninisztratív módszerekkel gátoljuk a kommunista szombatok szervezését? Utasítsuk a vállalati szerveket, hogy minden ilyen akció szervezéséről előzetes jelentést kérünk? Ez megengedhetetlen lenne. Az ilyen akciókról mindig csak utólag szerzünk tudomást, s nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mert csak áttételesen — a politikai agitáció eszközeivel — próbálkozhatunk az ilyen jelenségeknek elejét venni. Be kell vallanom, hogy sajnos kevés sikerrel. De ennek beismerése közben felötlik bennem az a gondolat is, hogy vajon miért van ez így? A gazdasági vezetők miért nem látják be. hogy a mun- kaverseny-mozgalmat nem szabad ilyen módon, és ilyen célok érdekében diszkredi- tálni? — Nem kerülhetem ki a kérdést: clégcdell-e ön azzal a magatartás-, illetve gondolkodásmóddal, ahoey a gazdasági vezetők a munkaverseny-mozgalmat kezelik? — Az iménti dohogásom ellenére is azt kell mondanom, hogy lényegében igen. Az anomáliák éppen azt bizonyítják, hogy a munkahelyek vezetői nagyon is tisztában vannak a szocialista brigádmozgalomban rejlő lehetőségekkel. Gondunk csak az, hogy a brigádok eredményes működését meghatározó feladatrendszer meghatározása, kijelölése nem eléggé egyértelmű, nem eléggé határozott. Sokszor hallani — s leggyakrabban éppen a gazdasági vezetők hangoztatják —, hogy a munkaverseny-mozgalom résztvevőinek vállalásai formálisak, legtöbbször a munkaköri kötelezettségekből adódó feladatokra korlátozódnak. Miért? A brigádok vállalásait — és ezt senki sem yitathatja! — az önkéntesség jellemzi, önként vállalják bizonyos tennivalók elvégzését,^ a szóban forgó munkahelyre megszabott termelési programból. S ha ezt a munkahelyi programot csak úgy nagy vonalakban körvonalazzák? S ha az erre épülő, ugyancsak nagyvonalú általánosságokban mozgó brigádvállalásokat a munkahelyi vezetők jóváhagyják? Ez esetben milyen jogok teszik szóvá a megalapozatlan, vagy éppenséggel semmitmondó brigádvállalásokat ? Joguk, lehetőségük, sőt kötelességük a brigádvállalások elbírálása. — Időről időre rendre visszatérő megállapítás, hogy tovább kell fejleszteni a szocialista brigádmozgalmat. Napjainkban mit jelent a „továbbfejlesztés” követelménye? — A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása óta eltelt időszak tapasztalatait a SZOT decemberi ülésén értékeljük. S itt akarjuk felhívni a figyelmet például olyan tendenciák erősítésére, mint az egyes brigádok közötti együttműködés javítása, a komplexitás elvének gyakorlati meg- vaLósítása.,. — A komplexbrigádok gyarapítására gondol? — ... ahol szükséges, ott igen. Ahol pedig az egymás közötti kooperáció jelentheti az eredményesebb, gazdasági munkát, ott erre kell törekedni. A lényeg mindenképpen az, hogy a szocialista brigád mozgalom az eddigieknél még hatásosabban, még eredményesebben szolgálja gazdasági feladataink megoldását. Vértes Csaba (Fotó: Perl Márton) A Tárná túlsó partján, a zsadányi cigánysor egyik kis házában találtuk meg az éppen betegszabadságon levő fiatal kertészlányt. A lábára panaszkodott, azzal van probléma, és az orvos pihenést parancsolt neki. Így nem tudott menni a tarnabodi paradicsomszedőkhöz, ahol eddig napi munkáját végezte. A kis szobában, a nemrég vásárolt garnitúra kényelmes foteljébe ültünk le beszélgetni. A szemüveges, élénk tekintetű lány a szakmaválasztás örömeit tárta elénk: — Véletlenül lettem kertész. mert gyors- és gépírónak készültem az általános iskola elvégzése ulán. Itt, Átadták a századik szovjet gyártmányú mezőgazdasági helikoptert A Szovjetunióból vásárolt századik KA 2(>-os helikoptert átadták a MÉM Repülő* gépes Növényvédő Szolgálatának. A nagy teljesítményű beli. kopter a mezőgazdaság munkáját segíti. (MTI fotó — Bajkor József (elv. — KS) November: fogászait hónap Száz éve gyakorlatilag nem volt hazánkban rossz fogú gyermek, ma a 3 évesek 50 százaléka, az általános iskolás korúaknak pedig 90 százaléka fogbeteg. A megelőzés érdekében nélkülözhetetlen tehát a folyamatos egészségügyi felvilágosítás — hangsúlyozta Tóth Pál tanszékvezető egyetemi docens kedden, a SOTE, Gyermek- fogászati és Fogszabályozási Klinikáján tartott sajtótájékoztatón. Az idén tizedik alkalommal rendezik meg novemberben az állami egészségügyi és társadalmi szervek — mindenekelőtt az Országos Egészségnevelési Intézet, a megyei egészségnevelési központok és a Vöröskereszt — a fogászati hónapot. Zsadányban járt akkoriban Gáspár László, az egri Mező- gazdasági Szakmunkásképző Intézet ma már nyugdíjas igazgatóhelyettese és beszélt az iskoláról, a mezőgazdasági szakma szépségeiről. Én itt, falun nőttem fel, ahol mindig közel volt a mezőgazdaság, főleg a zöldség, amely ezen a vidéken szinte őshonos. Megtetszett, és Egerbe jelentkeztem, a szakiskolába. Legnagyobb örömömre a zöldségtermelő szakra fel is vettek. Botos Katalin előtte soha nem járt a megyeszékhelyen, így újdonságnak számított a változás életében. Különösen, amikor a kollégiumba került, közösségbe, ahol befogadták. Szorgalmára, érdeklődésére tanárai is felfigyeltek. — Nagyon szeretek tanulni — sorolja élményeit —, a szakmai tárgyak, főleg a zöldségtermelés mellett leginkább a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tetszett. Legszívesebben számoltam és verset tanultam, Arany János és Petőfi a kedvencem. Szabad időmben legszívesebben olvasok, gyűjtöm a könyveket. Sok hasznos ismeretet szereztem, és amellett, hogy megtanultam ' hogyan kell paprikát, paradicsomot, hagymát, dinnyét és más zöldségféléket termelni, a traktorvezetést is elsajátítottam. Hamar bekapcsolódtam az iskolai KISZ-szervezet munkájába és végig alapszervi titkár voltam. Nagyszerű Számos előadással, tájékoztató kiadvánnyal, - játékos versenyekkel próbálják — a többi között — még inkább ráirányítani a figyelmet a helyes táplálkozásra és a fogápolásra. A fogbetegség ugyanis valójában táplálkozási betegség; elszoktunk a rágástól és mindinkább leszoktatjuk erről gyermekeinket is. A szülők általában a gyér- mek egyéves koráig.betartják a helyes étrendre vonatkozó előírásokat, ezt követőe‘n azonban már a „felnőtt koszttal” a kevésbé rágásigényes ételekkel kínálják az apróságokat is. Pedig — a szakemberek véleménye szerint — legalább 15 éves korig igényelnék a több fehérjét, gyümölcsöt és a lehető közösség alakult ki közöttünk, amit nehezen hagytam * ott és most is hiányzik! Amióta végeztem, már kétszer is jártam Egerben a szakiskolában, ahol most is kedvesen fogadtak. A nyáron jeles eredménynyel szerzett szakmunkásbizonyítványt és jó szervező tevékenységét elismerve megkapta a KISZ Központi Bizottságának dicsérő oklevelét is. — Amikor harmadikos lettem — folytatja —. az utolsó évben társadalmi ösztöndíjat kötöttem a tarnamérai Lenin Termelőszövetkezettel. örültem neki, hiszen jó tanulmányi eredményem alapján ösztöndíjam elérte a havi 800 forintot. Boldog voltam, mert nekem ennyi pénzem soha nem volt, és ezzel könnyítettem szüléimén, főleg bányász édesapámon, aki a családfenntartó, és minden áldozatot megtett, hogy tanulhassak. A szövetkezetét már korábban ismertem, hiszen tavaly nyáron itt töltöttem a szakmai gyakorlatot, pontosabban Tarnahodon, az asszonyok között, a kertészetben. Az idén júliusban álltam munkába, nem sokkal utána, hogy megszereztem a szakmunkás-bizonyítványt. Fizikai munkára osztottak be. ugyanoda, ahol a gyakorlatot korábban végeztem. Szorgalmas asszonyok közé kerültem. akik között én vagyok egyedül szakmunkás, mint fizikai dolgozó. — ..Szakkapás” vagy — mondják sokan kicsit gúnyolegkevesebb mennyiségű szénhidrátot, főleg édességet tartalmazó ételeket. A fogbetegségek megelőzése nem csupán emberi, egészségügyi okokból áll a figyelem előterében, rendkívül nagy munka hárul a gyógyító hálózatra is. Több nagyobb városunkban — például Szegeden. Miskolcon. Szombathelyen — elkezdődött az önálló gyermekfogászati hálózat kiépítése is. Ahhoz, hogy minden gyermeket kellően el. tudjanak látni, az elkövetkező 4—5 évben további 100—120 új gyermek-. illetve iskolafogorvosi státuszra lenne szükség vidéken, és sürgető feladat országszerte, hogy minden fogorvos a gyermekfogászatban is tevékenykedjék. san a munkatársak közül. Hát, oda osztottak be, ezért vagyok ott, de azért becsülettel ellátom a munkámat, bár több szeretnék lenni ! Legalább brigád-, vagy csoportvezető, hiszen a szakmunkásképzettségem megvan hozzá.' Azért reménykedem, hogy ennek is eljön az ideje! Legutóbb a sárgarépa-betakarításnál segédkeztem, de aztán jött a betegségem, így egyelőre nem mehetek vissza, mert pihennem kell. Szeretem a gazdaságot, de úgy, érzem, többre vagyok képes, mint amilyen beosztásban most dolgozom. Ezért jelentkeztem a gyöngyösi Nemecz József Mezőgazdasági Szak- középiskolába is, ahová levelező tagozatra különbözeti vizsga után felvettek. Szeptember végén volt a vizsga, sikeresen túljutottam rajta és most második osztályba járok. Ha sikerül elvégeznem, három év múlva technikus leszek. Botos Katalin nem titkolja, élete nagy célja, hogy üzemmérnök legyen, és ezért mindent el is követ! A tanulásról, a további előrelépésről nem mond le. hanem a mindennapi munka mellett áldozatot is vállal érte. — A szüléimén is szeretnék segíteni — emlegeti határozottan —, akiktől eddig nagyon sok támogatást kaptam. Négyen vagyunk tes'verek és minden forintra szükség van. Tehát dolgozni akarok, hogy én is adhassak. Mentusz Károly IBIS. november A., cbiitörtók Cigány kertész