Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-02 / 259. szám

A vasutas-utánpótlásért...! Jól ragfolt Hatvan á| sszalkfcözépiskoláia — Kell az utánpótlás, kü­lönben bezárhatjuk a boltot1 Az egyik vasúti tisztet Idézzük, akivel a nyáron be­szélgettünk Hatvan új szak- középiskolája, a vasútfor- galmi intézet születéséről. Akkor még eléggé határo­zatlanok voltak a tervek, az elgondolások, csak a szán­dék erős mind a szakmi­nisztérium oktatási főosztá­lyán. mind az új-hatvani gimnáziumban, amelyet az új iskola befogadására kije­löltek. Nem tudták, lesz-e elég érdeklődő, megfelelő szakoktató gárda? S a szak­mai képzés, a gyakorlati ok­tatás körülményei is tisztá­zatlanod voltak. A nyári eszmecsere óta sok víz le­folyt a Zagyván, sok min­den történt a speciális tan­intézet munkájának beindí­tása terén. Ami a legfonto­sabb: a gépezet beindult, s ime, két hónap tapasztala­tairól adhatunk már számot. Seií! az állomás — A szaktárgyak oktatá­sához szükséges tanerők biz­tosítása tűnt a legrázósabb­nak! — emlékezik a nyár végi hetekre dr. Máté Jó­zsef igazgató. — De nagy szerencsénk, hogy a helyi vasútállomás főnöke, Ko­vács Kálmán segített a szervezésben, sőt maga vál­lalta a közlekedéstan elő­adását. ö egyben a szakmai munkaközösség vezetője, s e minőségben összehangolja az elméleti, gyakorlati tárgya­kat, a közismereti órákat. Kívüle a vasúti munkavéde­lem ismereteire Szűcs Já­nos, a jogi és díjszabási tud­nivalókra Kiss Pál tanítja második hónapja újsütetű diákjainkat. S nagyon fon­tos szerep jutott Borsodi György és Györfi Miklós tiszteknek, akik minden csütörtökön a gyakorlati foglalkozásokat irányítják. Egyébként hadd mondjam el. hogy az idekerült fiata­lok jövője biztos, megalapo­zott. A budapesti és a mis­kolci vasútigazgatóság egya­ránt alig várja az első eresztést, a tőlünk négy esz­tendő múltán kikerülő tech­nikusokat. s egymással ver­seng érettük. A minisztérium álláspontja, hogy azok a fiatalok, akik nálunk befejezik a tanulást: Győrben, a vasútforgalmi főiskolán folytathassák ! Kincs tanulóhiány Megtudtuk iskolalátogatá­sunk során, hogy az új-hat­vani gimnáziumi osztályok fokozatosan leépülnek, s a belépő vasútforgalmisták a kiürülő tantermekben jut­nak helyhez, valamint sike­rült biztosítani a különböző technikai berendezések el­helyezésére, a szemléltető oktatás céljára alkalmas otthont is. Ez a lépés nem érinti viszont az intézet közgazdasági tagozatát, amely változatlanul fennmarad! Évnyitóra a vasútforgalmi szakközéviskola első osztálya 34 diákkal vonult fel. s eddigi tapasztalatok szerint mihamar megkedvelték a fiatalok a legkülönbözőbb szakmai jellegű tárgyakat. ßz osztályttkár Bálint Zsolt jeles rendűén végezte az általános iskolát, így került a vasútforgalmi- ba. ahol néhány nap múltán az osztálv héttagú diákbi­zottságának titkára lett. — Tudom, hogy négy esz­tendő múlva bárhová felvé­telizhetnék. mert erre az is­kolai szabályzat lehetőséget nyújt. Én azonban vasúti szakember akarok lenni, s ha megfelelően helytállók ebben az intézetben, vasút­forgalmi főiskolán szeretném magam továbbképezni. Tet­szik ez a munka, s tetszik, ahogyan a hivatástudatot be­lénk ültetik. Mást ne mond­jak, már az első gyakorlati OMmm ISIS. november 2.. csütörtök Nyitrei Zoltán tanár irányításával hazánk vasútföldrajzá- val ismerkednek az első éves hallgatók- Kovács László cs Fekete Éva (F~“ foglalkozás nagyon izgalmas volt. Sorra látogattuk a hat­vani pályaudvar részlegeit, a gurítótói a gépjavítóig, utána, legközelebb, az inté­zet költségén a budapesti Közlekedési Múzeumot néz­tük meg, hogy lássuk, hon­nan indultunk, mire vittük.. . A világ szeme A vasutasvilág szeméről van itt szó. Jobban mondva a felügyeleti szervek figyel­méről. Mert nemcsak dr. Máté József és tanártársai látták el megfelelő pedagó­giai tanácsokkal a frissen munkába állt szakoktatókat, hanem a különböző MÄV- igazgatóságok oktatási osztá­lyai is az első tanítási nap­tól minden lehető támoga­tást megadnak. — Két hónap sem telt el, de legalább háromszor meg­fordult nálunk Józsa Gyula minisztériumi szakfelügyelő, s ugyanannyiszor fogadtuk Baranyi István főtanácsost, a miskolci vasútigazgatóság osztàlvvezetô-helyettesét S amiben lehetett, már segí­tettek ! Kaptunk külön üze­mi telefont, hogy bármely pillanatban kapcsolatot te­remthessünk velük, vagy a helyi állomással. Útban van­nak a legkülönbözőbb szem­léltetőeszközök. Továbbá nagyon reménykedünk, hogy kapunk mielőbb egy főhiva­tású szakmai nevelőt, aki a vasútforgalom minden terü­letén ismerős, s az alkalmi szakelőadói hiányt rögtön betölti. A diákok ösztöndí­ját is rendeztük, a vidékiek egy részét pedig kollégiu­mokban helyeztük el. Ez volt egyébként a legkisebb gond — mondja az igazgató —, mert diákjaink zöme szíve­sebben választja a napi be­járást. Bízom tehát az új iskolatípus sikerében, s na­gyon remélem, hogy jó kö­zépkáderek nevelésével eny­hítjük az államvasutak munkaerőhiányát... ! Moldva* Gvlíiíl Baráti látogatáson Dániában Magyar est Ringstedben Már öt éve annak, hogy a dániai Ringsted és Gyöngyös között baráti kapcsolat ala­kult ki, amelynek keretében nemcsak a két város vezető testületéinek küldöttségei lá­togattak el kölcsönösen egy­máshoz, hanem művészeti csoportok és sportolók is megismerkedtek a baráti vá­ros lakóival. Mint arról hírt adtunk, most a Gyöngyösi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak tagjai utaztak ki Dá­niába és velük tartott a He­ves megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat néhány vezető beosztásig dolgozója Is az ottani húsipari üzem meghívásának eleget téve. Arról érdeklődtünk Tir Dezsőtől, a város megbízott tanácselnökétől, a gyöngyö­si küldöttség vezetőjétől, mi­lyen élményekkel és további tervekkel tértek haza né­hány napos kinntartózkodá- suk után? — Bár időben nem volt hosszú a dániai látogatásunk, mégis igen tartalmasnak és hasznosnak kell azt minősí­tenem — válaszolta kérdé­sünkre Tlr Dezső. — A kop­penhágai repülőtéren G- Moeller Rasmussen, Rings­ted polgármestere és az otta­ni húsipari vállalat szakszer­vezeti bizottságának elnöke fogadott minket. Másnap a ringstedi városi vezetés és a pártok képvise­lői köszöntötték a delegá­ciónkat. Ekkor említette G. Moeller polgármester úr, hogy éppen ötéves a kapcso­lat a két város között. A küldöttségek azonban nemcsak ilyen hivatalos ren­dezvények alkalmával talál­koztak és folytattak eszme­cserét a kommunális és szo­ciális témakörben, hanem lehetőséget kaptak a gyön­gyösiek ahhoz is, hogy a ringstediek mindennapi éle­tébe is betekinthessenek. Fel­kerestek egy gyermeknevelé­si intézetet, ahol az óvodás kortól a középiskola elvég­zéséig együtt élnek és tanul­nak a fiatalok, ellátogattak egy öregek szociális ottho­nába, és a dán mezőgazda­ság jellegzetességének bemu­tatásaként egy 180 hektáros gazdaságot is megtekintet­tek. A vendéglátók úgy rögzí­tették a programot, hogy a ringstedi új művelődési há­zat a gyöngyösi delegáció látogatásának idején avas­sák magyar est keretében. Természetesen jegyző­könyv is készült a találkozó alkalmából, amely nemcsak az eseményeket rögzítette, hanem a további évek prog­ramkeretét is megadta. Meg­állapodtak abban, hogy ezen­túl kétévenként látogatnak el egymáshoz a két város küldöttei. Szélesítik a kap­csolatokat a sportkörök kö­zött, valamint kiállítások rendezésével tágítják a la­kosság ismeretkörét Gyön­gyös, illetve Ringsted életé­ről. — Legközelebb 1980-ban köszönthetjük a dán vendé­geket itt, a Mátraalján, ahogy ebben Ringstedben megállapodtunk. Vélemé­nyünk szerint a két város közötti baráti kapcsolatok elmélyítése megfelel arvnak a törekvésnek, amely Helsinki szellemét a mi lehetőségeink útján is igyekszünk ápolni, elmélyíteni — fejezte be a tájékoztatást Tir Dezső, a Gyöngyösi Városi Tanács megbízott elnöke a dániai látogatásukról. (ami) Színházi estek — Disco — Tudományos előadások Gyöngyös novemberi kulturális programjából A november bő műsorvá­lasztékot kínál a gyöngyösi közönségnek, olyat, melyek közt ki-ki megtalálhatja az ízlésének, igényének megfe­lelő programot. Gazdag lesz a hónap színházi előadások­ban, ezeket már az új műve­lődési központ színháztermé­ben láthatja majd a közön­ség. Így elsőként 14-én este 7 órakor Molnár Ferenc Li­liom című színművét a Nép­színház társulatának előadá­sában, Szigeti Károly rende­zésében. A gyerekek számá­ra nyújt jó szórakozást a Farkas a tilosban című báb­játék, 22-én 10 és 17 órakor. Azoknak pedig, akik a vi­dámságot. sok humort ked­velik, Bánki Zsuzsa estje, melyet Azért is viccelek címmel november 30-án es­te 7 órakor tűztek műsorra. A fiatalok számára disco- programot szerveztek, 18-án hat órától. Az estet Debrei Sándor és a RANDOL1 kaszkadőrcsoport bemutatója színesíti. A művelődési központ bé­lyeggyűjtő köre húszéves fennállását ünnepli. Ebből az alkalomból rendeztek kiállí­tást 18. és 26-a között. Ezt követően az őszirózsás for­radalom és a KMP megala­kulásának 60. évfordulójára hirdetett pályázat legjobb alkotásaiból lesz tárlat 27- től december 4-ig. A „tudományos délutánok” házigazdái a természettudo­mányi körök, nyílt foglalko­zásaikra minden érdeklődőt várnak. 15-én négy órakor Gazda István egyetemi ta­nársegéd tart előadást a fi­zika történetéről. A nap­rendszer keletkezéséről Már­ta Ferenc tanár beszél majd 29-én hat órai kezdettel. A hónap kiemelkedő kuU: turális eseményeihez tarto­zik még a Radnóti Miklós országos szavalóverseny első elődöntője, melyet 14-én két órától rendeznek meg ugyané napon, hat órakor kezdődik Pécsi Ildikó előadóestje a Fegyveres Erők Klubjában. A szovjet déli hadsereg Köz­ponti Művészegyüttesének vendégszereplése pedig 25-én hat órától a művelődési ház­ban lesz. 1918 Heves megyében Laktanya, ahol az eszmék otthonra leltek A polgári demokratikus forradalom győzelme után Heves megyében is sor ke­rült a nemzeti tanácsok meg­alakítására. Az egri tanács formális megalakulása no­vember 3-án történt meg. A százas bizottság a városi ta­nács nagytermében megvá­lasztotta a végrehajtó bizott­ságot. amelynek elnökei: Jan- kovics Dezső polgármester, Babocsai Sándor ügyvéd, Al­földi Dávid ügyvéd és Mil- litzer Gyula szőlőbirtokos lettek. Ezután a Nemzeti Ta­nács tagjai a polgármester kezébe letették az esküt. A Nemzeti Tanács összeállítá­sán erősen érződött a kisvá­rosi proletariátus gyengesé­ge. A 21 tagú végrehajtó bizottságban mindössze két munkás és két földműves volt, a tagság többi része a burzsoázia, illetve az értel­miség közül került ki. Ez az arány később még tovább romlott, mivel a polgármes­ter javaslatára beválasztot­ták még a végrehajtó bizott­ságba Trak Géza főjegyzőt (az érsekség és káptalan em­berét). Friedl Gyula rendőr- kapitányt és még három köz­ismerten reakciós tisztvise­lőt. November 3-án esküdtek fel a Nemzeti Tanácsra a megvei és városi tisztviselők, dr. Vass János kormánybiz­tosnak. A megye új főispán­ja előbb dr. Vas? János lett. majd miután államtitkárrá nevezték ki, Módly László jogakadémiai tanár foglalta el a tisztséget. Az alispán Isaák Gyula, addigi alispán maradt. November 4-én az egri érsek és az egész egri papság felesküdött a Nemze­ti Tanácsra. A papságot és a burzsoázia egy részét is nem a demokratikus maga­tartásuk állította 1918 őszén a Nemzeti Tanács mellé. Tisztában voltak azzal, hogy a forradalom ellen semmit nem tehetnek és úsztak az árral. Kihasználták a hely­beli munkásság gyengeségét, kezükbe ragadták a forrada­lom irányítását, hogy to­vábbra is biztosítsák a hely­beli burzsoázia és birtokos elemek uralmát. Gyöngyösön november 1-én alakult meg a Nemzeti Ta­nács. A város életében már hosszú idő óta kettősség mu­tatkozott. Egyrészt erős volt a papság és a keresztény- szocialisták befolyása, viszont ezt veszélyeztette egy erősen radikális szabadkőműves ér­telmiség, amelynek egyes tagjai gyakran szocialista szólamokat is hangoztattak. Ezeknek a vezetője Wallner Fülöp fiatal ügyvéd volt. aki a Gyöngyösi Újságban nyíl­tan és burkoltan már évek óta támadta az uralkodó osztályt. így most a Nemze­ti Tanács megválasztásánál heves küzdelemre került sor a radikálisok és keresztény­szocialisták között, amelyben azonban egyelőre a kérész-- tényszocialisták győztek. A megválasztott Nemzeti Tanács elnökei Kemény Já­nos polgármester, Bozsik Pál plébános, Haczker Béla fő­ügyész lettek. Somogyi Ist­vánt a rendőrkapitány mellé közrendészeti és közbizton­sági előadónak rendelték ki. Bozsiknak és Somogyinak a városi vezetőségben való részvétele erősen éreztette hatását a Nemzeti Tanács tagjainak az összetételénél is. A 200 tagú Nemzeti Tanács­ban 103 keresztényszocialis­ta földműves volt, 15 szerve­zett munkás, a többi a burzsoázia sorai közül került ki.. A Bozsik által vezetett keresztényszocialista paraszt­ság döntő súlya a Nemzeti Tanácsban lehetetlenné tett minden radikálisabb refor­mot. A helyi Nemzeti Tanáisok megalakulása után megindult a harc a pártok között a ha­talomért és a tömegek meg­nyeréséért. A szociáldemok­rata pártok szervezkedése a forradalom után indult meg komolyabb mértékben. Több esetben azonban ha nem tud­nánk, hogy munkáspártról van szó, azt kellene gondol­nunk, hogy a polgári pártok­nak valamilyen frakciója. Egerben a szervezkedés ve­zetői Lájer Dezső, Fischer Manó, Vályi István, Kovács Domonkos. Kolacskovszky La- jos, Gyiffka Ferenc. Ha né- hányan közülük — mint Vá­lyi, Kovács. Gyiffka vagy Kolacskovszky — el is jutnak később a kommunista pár­tig többségükben nem tudtak szakítani a kispolgári gon­dolkodással, s így számos tettükkel a burzsoáziát tá­mogatták. A párt vezérszó­noka Fischer Manó, teljesen a polgársággal való együtt­működés, az osztálybéke hí­ve. November 3-án a Kossuth téren tartott nép­gyűlésen fegyelemre és együttműködésre hívta fel Eger lakosságát, majd kije­lentette: ... ő szegény em­ber, de a mai időben meg­védi mindenki vagyonát, le­gyen az akár az egri érsek is". Bár mind a szervezésben, mind a vezetőségben súlyos hibák voltak, a megye mun­kássága és dolgozó paraszt­sága tömegesen özönlött a szociáldemokrata párt felé. November közepére már nem fért meg a tagság Egerben a régi Diófakút utcai helyiség­ben, s kiigényelték a vá­rostól az üresen álló Szar­vas-laktanyát munkásotthon és párthelyiségek céljaira. Itt helyezték el a hazatért lakás nélküli katonákat, és itt kaptak szállást és élelmet a munkanélküli dolgozók is. A szociáldemokrata párt ugyanakkor magára vállalta a munkások elhelyezését és érdekeik védelmét. A forra­dalom további menetében a Szarvas-laktanya vált a kom­munista eszmék terjedésének melegágyává. Az itt megtar­tott gyűléseken nyomul fo­kozatosan előtérbe a balolda­li munkásság és szorítja vissza a burzsoáziával együtt­működő elemeket. A Heves megyei ipari dol­gozók nagy része kisipari munkás volt. Kevés olyan üzem volt a megye terüle­tén, amely a munkások szá­zait tömörítette volna ma­gába. s ezáltal elősegítette volna a munkásság erőtelje­sebb fejlődését. A klsáruter- meléssel való összekapcsoló­dás rányomta bélyegét a dol- bozók ideológiai fejlettségére is. Ahhoz, hogy Egerben a forradalmi eszmék határo­zottabban tért hódítsanak, feltétlenül az kellett, hogy országosan létrejöjjön az a következetes forradalmi szerv, amely a munkásság ki­zsákmányolás elleni harcát vezetni tudja. Ez a november 24-én megalakult Kommu­nisták Magyarországi Pártja volt. A kommunista párt meg­alakulásának döntő jelentő­sége volt a forradalom to­vábbi menetére. Bár Heves megyében nem jött létre kommunista pártszervezet, egyre több dolgozó tette ma­gáévá a kommunista párt esz­méit és harcolt megvalósu­lásáért. A kommunista pátt megalakulásának köszönhető, hogy Egerben is létrejött a szociáldemokrata párton be­lül egy baloldali ellenzék, amely a proletárdiktatúra ki­kiáltása után igyekezett át­venni a hatalmat. A kom­munista eszmék terjesztásó- ben nagy szerepük volt azok­nak az Oroszországból haza­tért hadifoglyoknak. akik részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban. Ilyenek voltak Németi Lajo*. Vdvardi Béla, Jakai Ferenc, és mások, akik a munkásság körében kommunista agitá- ciót folytattak. 1919. január 12-én Egerben, a szociálde­mokrata párt megyei érte­kezletén a kommunisták is felszólaltak, és nvíltan hir­dették elveiket. Már ekkor megvolt a szándék bennük egy helyi kommunista szer­vezet létrehozására. Ha a helyi baloldali párttagok nem rendelkeztek is elég erővel ahhoz, hogy önálló kommu­nista szervezetet hozzanak létre, erjesztő munkájuk mégis nagyban hozzájárult n proletárdiktatúra tényleçes megvalósításához. (Vége) I Dr. Nagy József 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom