Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-06 / 236. szám

«H*f«**.AAAAAAAAAAAAAAAAAAA*<AAAAAAAAAAAAAA*A*AAA**A*AAAAAAAA*A*» Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: A libanoni játszma Ü.iabb felvonásához érkezett a véres libanoni pol­gárháború. A harcok, amelyeket a kis közel-keleti or- ! szágban a haladó és a jobboldali erők, valamint az ; arab békefenntartó erők szír katonái, illetve a palesz-• tin fegyveresek vívnak, ismét állandósultak. Aligha : van ma már olyan politikai-katonai megfigyelő, aki 1 meg tudná mondani: hányadik tűzszüneti megállapo­dást sértik meg a falangista miliristák, hányadik bé- ; keteremtő tárgyalás zajlik a Közel-Kelet hajdani ; ..Svájcában”, s hogy az. állandósult kormányválság : éppen milyen szakaszában van. Tudott dolog : a szemben álló egyes csoportok 1 mögött jelentős erők állnak; a jobboldali fegyveresek; legfőbb szövetségese, egyben hátországa Izrael, a 1 l pénzügyi támogatás jelentős részét pedig Szaúd-Ará- bia szolgáltatja. A jobboldali csoportok bizton szá- ; mítanak az Egyesült Államok és Franciaország sokol- ; dalú segítségére is. A jelenlegi összecsapások fő résztvevői a jobbol- ; dali katonai alakulatok és az arabközi erők, a „zöld- I sisakosok” szíriai katonái. Milyen célok vezérlik Dzsemajel és Samun milicistáit az utcai harcok ki- ! provokálásában? Nos, elsősorban azt szeretnék elérni,; hogy a szír alakulatok, amelyek az utóbbi időben j több-kevesebb eredménnyel, de biztosították a nyu- ; galmat Bejrutban, távozzanak az országból. A jobb- oldal arra számit: Szíria katonailag lépéshátrányba; került azzal, hogy Szadat lényegében felszámolta az 1 arab keleti arcvonalat. Ez azt jelenti, hogy Izrael ka- ; tonai erejének lényegesen nagyobb részét összponto- j sí that ja északi határaihoz, s nyomást gyakorolhat ’ Szíriára.-illetve ismét beavatkozhat védence, a liba-; nőni jobboldal mellett. (Izraelnek és a libanorfi jobb- ; oldalnak közös érdeke a palesztinok katonai és politi­kai semlegesítése, vagy ahogy ezt Tel A,vivban nyíltan kimondják: a PFSZ felszámolása.) A libanoni válság kiéleződése nyilvánvaló össze- I függésben van a közel-keleti helyzet egészével. Erre ; utalt legutóbbi berlini sajtóértekezletén Asszad szíriai elnök is, aki kijelentette: országa ugyan nem tekinti ; magát a konfliktus közvetlen résztvevőjének, de el- ! utasította azt a francia indítványt, hogy az ENSZ li- banoni erőit, (amelyeket az izraeli határ lezárására ; vezényeltek az ország déli részébe), a belharcok meg- ; akadályozására alkalmazzák. Máskülönben, hasonló í terveket készített elő az amerikai kormányzat is, a hírügynökségek szerint Carter elnök rendezési javas- ; lata szintén a szírek kivonását írná elő. Asszad elnök — akit ezzel az arab Szilárdság Frontja országainak államfői bízták meg — jelenleg ; Moszkvában tárgyal a szovjet vezetőkkel. Aligha két­séges. a Kremlben is sok szó esik majd a libanoni helyzetről, hiszen vitathatatlannak látszik: az arab és a nemzetközi reakció ezen a fronton támadva akarja a Camp David-i alku végrehajtását biztosítani. Palotai Gábor Felhívás a harcoló felekhez A Biztonsági Tanács tag­jai szerdán nem hivatalos, tájékozódó jellegű megbeszé­léseket folytattak az egyre robbanásveszélyesebbé váló libanoni helyzetről. Ezt kö­vetően Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára és Jacques Leprette, a Biztonsági Ta­nács e havi francia elnöke felhívással fordult a „Liba­nonban szembenálló felek­hez”. Aggodalmukat nyilvá­nították a legutóbbi napok drámai, emberéletek százait követelő események miatt, s felszólították a „szembenálló feleket”, tanúsítsanak ön­mérsékletet, hogy késedelem nélkül létrejöhessen egy olyan tartós tűzszünet, amely megkönnyíené a béke hely- megkönnyítené a béke hely- reá’lításához vezető út fel­kutatását Libanonban. Waldheim főtitkár három napon belül immár másod­szor — megbeszélést folyta­tott erről a kérdésről Cyrus Vance amerikai külügymi­niszterrel. A libanoni fővárosnak a jobboldal kezében levő nyu­gati és keleti részében szer­dán éjszaka is szünet nélkül dörögtek az ágyúk. A jobb­oldal hírforrásaira támaszko­dó nyugati hírügynökségi jelentések szerint az elmúlt huszonnégy órában a har­coknak körülbelül hatszáz­ötven halálos és sebesült ál­dozata volt. Dajan az USA-ba utazott Mose Dajan izraeli kül­ügyminiszter csütörtök reggel Tel Avivból az Egyesült Ál­lamokba utazott, hogy hét­főn New Yorkban felszólal- joné az ENSZ-közgyúlésén, majd az egyiptomi—izraeli delegációt vezesse. Elutazá­sa előtt a sajtónak adott nyi­latkozatában hangsúlyozta, hogy a jövő csütörtökön kezdődő egyiptomi—izraeli ta­nácskozáson kizárólag két­oldalú kérdéseket — a Sinai félszigetről történő izraeli ki­vonulást, Izrael biztonságá­nak ügyét — vitatnak meg. Célzott arra, hogy a Camp Davidban kötött második ke­retmegállapodás, amely Cisz- jordánia jövőjével is foglal­kozik, nem lesz a mostani tárgyalások témája. Irak november 1-i kezdet­tel javasolja a Camp David-i megállapodások megvitatásá­ra hívatott arab csúcsérte­kezlet megtartását — jelen­tette be Szadun Ghaidan iraki távközlési miniszter csütörtökön bahreini látoga­tása alkalmával. A Bagdad­ban összehívandó arab csúcs- konferencián részt vevő or­szágok külügyminisztereinek értekezlete előzné meg, amely október 20-án kezdődnék. Csütörtöki sajtóértekezle­tén azt is közölte, hogy a nap folyamán még hat iraki küldött indult el Bagdadból különböző arab országokba. A megbízott személyiségek Ahmed Hasszán el-Bakr ál­lamfő üzenetét adják át a ter­vezett csúcsértekezlettel kap­csolatosan. (AFP, Reuter.) A bagdadi tanácskozás gondolatát támogató Palesz­tin Felszabadítási Szervezet vezetője Jasszer Arafat, szin­tén az Arab-öböl országaiban tesz körutat. Arafat csütör­tökön befejezte rövid kuvai­ti látogatását, amelynek so­rán fogadta őt a kuvaiti emír. A libanoni helyzetről és a legutóbbi közel-keleti fejleményekről tárgyaltak. Arafat az Al-Rai Al-Amm című kuvaiti lapnak nyilat­kozva, a libanoni esemé­nyekről kijelentette: ameri­kai kezdeményezésű összees­küvésről van szó, amelyben Izrael és Libanon kettészakí- tására törekvő jobboldal egy újabb fajüldöző ország létre- hozásáhozé akar segédkezet nyújtani. (AFP) (MTI) ]. B. Singer: Hi 1978. évi irodalmi lei-díjas Isaac Bashevis Singer, az Egyesült Államokban élő lengyel származású amerikai író kapta az 1978. évi iro­dalmi Nobel-díjat, s az azzal járó 725 ezer svéd koronát. A díjat odaítélő Svéd Tu­dományos Akadémia indok­lása szerint Bashevis Singer & lengyel-zsidó kultúrha- gyományban gyökerező szén. vedélyes elbeszélő művésze­tével érdemelte ki az elis­merést. Isaac Bashevis Singer 1904. július 4-én született a len­gyelországi Radzymin’oen. 1935 óta él az Egyesült Ál­lamokban. Külföldi hírek ŰJ.DELHI További súlyos károkat okoznak és emberéleteket kö­vetelnek Indiában az áradá­sok. Üj-delhi hivatalos je­lentések szerint csupán Nyu- gat-Bengáliában 312-re emelkedett a halottak szá­ma. Az árvizek következté­ben számos település telje­sen elszigetelődött a külvi­lágtól, egyes körzetekben megszűnt a közúti és vasúti közlekedés. A mentési mun­kálatokat külön megnehezíti, hogy bizonyos áradások súj­totta területeken kolera ütötte fel a fejét. Szerdán Calcuttát is elér­te az árhullám. Hét méternél magasabb víztömeg zúdult a városra és egyes kerületeket teljesen ellepett a szennyes áradat. Az egyébként is Szertefoszló svéd illúziók Betűk a gyárkéményen Akármelyik nyugati lap­ban, ha Svédországról esik szó, szinte természetes, hogy megemlítik a Nyugat-Euró- pában legmagasabb béreket és a hozzájuk illően legma­gasabb jövedelmi adókat. Előfordul még, hogy elma­gyarázzák: miért zajlanak szinte szüntelenül a viták az 1976 szeptemberében uralom­ra jutott polgári koalíciós ka­binetben. Akkor, 44 éves szo­ciáldemokrata kormányzás után Thornbjörn Fálldin centrumpárti vezető alakított kormányt, amelyben a mi­niszterelnök pártján kívül konzervatívok és liberálisok is részt, vesznek. Mostanában mind gyakrabban suttognak arról Siockholmban : vagy a liberálisok, vagy a konzerva­tívok otthagyják a kormányt, Fälldint, és ez könnyen újra a miniszterelnöki szobába vi­heti vissza Olof Palmét. a szociáldemokrata párt veze­tőjét. Legtöbbször csak a kor­mánypalota. a Kanslihuset kérdéseiről írnak még gazda­sági témákat érintve is nyu­gati lapok. Pedig történik a valóban magas életszínvonal­lal büszkélkedő Svédország­ban más is. Nem is olyan ré­gen érdekes fényképet közölt a kommunisták lapja, a 1978. október 6., péntek Ny Dag. A fotóriporter Grängesbergben készítette a felvételt egy felvonulásról. Fiatal nők követelték: vesse­nek véget a városban a nö­vekvő munkanélküliségnek. Kép nincs róla, de újságcik­kek sora számolt be — per­sze nem a polgári lapok ha­sábjain —, hogy Borasban. Dél-Svédország legnagyobb textilipari központjában egy 106 méter magas gyárké­ményre egy éjszaka hatal­mas fehér betűkkel felfestet­ték a város fiataljai a „Skaf- fa fier jobb!” — feliratot, az­az azt követelték, hogy te­remtsenek több munkahelyet. A Svéd Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi szervezetének aktivistái — kezükben ecset­tel és fehér festékkel — nem­csak a város jelenleg kétezer munkát kereső fiatalemberé­nek jövőjét kívánták szolgál­ni harcos fellépésükkel. A polgári koalíciónak első­sorban a tőkések javát szol­gáló intézkedései, éppúgy, mint az elmúlt esztendők egymást követő válságperió­dusai. súlyosan érintették a svéd gazdaságot. Fálldin és pártja az 1976-os választáso­kon valószínűleg azért szer­zett jóval több mandátumot mint előbb, m.ert azt ígérte, hogy négyszázezer új munka­helyet létesít, megállítja az áremelkedést és az alacso­nyabb jövedelműek adóját is csökkentik. Más történt. Nemrég irta Bu Hammar. a Svéd Baloldali Párt-Kom­munisták egyik vezetője: „1977 már a harmadik esz­tendő volt, amikor csökkent az ipari termelés, és a brut­tó nemzeti termék. Az ipar­ban foglalkoztatottak száma évről évre negyvenezer-öt- venezer fővel csökken. Gyor­sul az infláció üteme. A hat­vanas években az árak éven­te mintegy négy százalékkal nőttek, a hetvenes évek első felében nyolc, majd tíz, 1977- ben pedig körülbelül 15 szá­zalékkal. Nőtt a munkanél­küliek száma. A nyílt és rej­tett munkanélküliség 1967- ben körülbelül 325 000 főt érintett, 1972-ben már 425 000-t, 1977-ben pedig túl­lépte az 500 000-t. Számos megfigyelő szerint a munka- nélküliség növekedése ezzel még korántsem ért véget.” A grángesbergi fiatalok és azok az ifjúkommunisták, akik a borasi gyárkéményre festették fel a munkát köve­telő jelszót, a könnyűiparban hihetetlenül gyorsan növekvő munkanélküliség ellen léptek fel. A szakemberek éppen ta­vasszal állapították meg, hogy a hajóépítés, amelyben Svédország mindeddig az egyik vezető helyet foglalta el a világon, hanyatlani kez­dett. A vas- és az acélipar, a gépipar több ágazata és a fa­ipar is súlyos nehézségekkel küzd. Bu Hammar cikkében olvasható: ..A válság elmé­lyülésével mindinkább szer­tefoszlanák azok az illúziók, amelyek szerint Svédország­ban megteremtődött a »vál­ságmentes és stabil ióiéti tár­sadalom«”. Ráadásul, hosszú idő után először 1977-ben csökkent a munkások és al­kalmazottak reálbére, s a prognózisok szerint 1978-ban tovább hanyatlik az életszín­vonal. A burzsoá kormány és a vállalkozók minden ere­jükkel arra törekszenek, hogy a válság terheit a dolgozó nép vállára rakják át.” Augusz­tusban a szakszervezeti szö­vetség, a LO köreiben újra felvetették, hogy komolyan foglalkozni keli azzal az 1976-ban már részletesen ki­dolgozott tervezettel, amely kötelezné a tőkéseket a profit egy része befizetésére egy úgynevezett „munkavállaló alapba". Ugyanakkor terjed­tek el hírek arról, hogy a li­berálisok köreiben növekszik ennek az elképzelésnek a tá­mogatótábora. s lehet, hogy éppen ezek a liberálisok se­gítik majd elő a koalíció bu­kását. A stockholmi Konjunktúra- kutató Tanács nyári jelenté­sében volt ez a mondat: ..A harmincas évek óta aligha fe­nyegette bármikor is jlven nagy veszély a jólét további emelkedését Svédországban”. Ügyes fogalmazás. Emelke­dést fenyegető veszélyről be­szélni. amikor már a való­ság: csökkenés. Lars Werner, a Svéd Baloldali Párt-Kom­munisták elnöke a nyár vé­gén. felsorolva a legsürgetőbb tennivalókat, egy beszédében az esztendő legnagyobb gond­jának a fiatalok körében nö­vekvő munkanélküliséget ne­vezte. Esztendőnként 75 000 fiú és lány fejezi be iskolai tanulmányait — a munkanél­külivé” növekvő számai is­meretében éppen az ő elhe­lyezkedésük válik évről évre kérdésesebbé. I-*) rendkívül súlyos helyzetben levő Midnapure körzetében valóságos özönvízzel kísért ciklon puszított az utóbbi napokban. (APF) TUNISZ A tunéziai hatóságok az­zal vádolják Habib Asurt. a Tunéziai Általános Munkás­szövetség volt főtitkárát és huszonkilenc vezetőtársát, hogy a januári tüntetések hátterében álltak. Emlékeze­tes, hogy a szakszervezetek felhívására január 26-án ál­talános munkabeszüntetés volt Tunéziában. A rendőr­ség és katonaság ekkor bru­tálisan rátámadt a tüntető tömegre, s az összetűzések­ben több százan életüket vesztették. A hatóságok ezt követően tartóztatták le Ha­bib Asurt és több más szak- szervezeti vezetőt. Az AP amerikai hírügy­nökség jelentése szerint a szakszervezeti vezetők peré­ben szerdán vagy csütörtö­kön hoz döntést a tunéziai állambiztonsági bíróság. BUKAREST Szerdán hivatalos baráti látogatásra a ro’mán főváros, ba érkezett Ziaur Rahman, a Banglades Népi Köztársaság elnöke. A bukaresti repülő­téren Nicolae Ceausescu, román köztársasági elnök és más hivatalos személyek fo­gadták a bangladesi elnököt. (TASZSZ) CARTAGENA Szerdán a kora reggeli órákban összeütközött egy algériai teherhajó egy olasz teherhajóval a Földközi-ten­geren, mintegy 100 kilométer­nyire a spanyol partoktól. Az összeütközés következté­ben az algériai hajó el­süllyedt. 30 főnyi legénysé­géből 2S eltűnt, 4 szemé'yt egy közeli francia hajó vett fedélzetére. Az összeütközés következtében az olasz hajó is megsérült. Spanyol hajók és repülőgépek kutatnak az összeütközés színhelyén az eltűntek után. (UPI, AFP) BRASILIA: Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök helyi idő szerint szerdán délután négynapos hivatalos látoga­tásra Brasíliába érkezett. Brazil kollégájával, Ernesto Geisel tábornokkal még az­nap megbeszéléseket folyta­tott a Planalto-palotában. fiz üvegpalota Tegyük fel kereken » kér­dést: milyen haszna van az ENSZ-nek, hoz-e annyit az emberiség konyhájára, mint amennyit ilyenkor a köz­gyűlés őszi-téli ülésszaká­nak idején az újságok cím­oldalai. nagy tudósításai ér­zékeltetnek? A töprengés azért is indokolt, meri van­nak, akik kételkedve arra hivatkoznak, hogy e nem. zetköz] szervezet még csak határozatokat sem hoz. mind­össze ajánlásokat fogad el. s az elmúlt három évtized világproblémáit nem itt. ha­nem másutt oldották meg. Valójában az ENSZ a nemzetközi élet és az együtt- ’) működés nélkülözhetetlen része lett. Olykor egy-esry v ország lakói nem is tudják. * hogy valamilyen egészség­ügyi változás, iskolai újítás, tudományos vívmány neki. az általa létesített alapnak köszönhető. Sokkal látvá­nyosabb és más jellegű az a i szolgálat, amelyet a kéksi- * sakosok végeznek: rend­fenntartó szerepet töltenek ; be a világ egyik-másik rob­banásveszélyes pontján, je­lenleg a Közel-Keleten és Cip­ruson. E katonák meg jele- v nése, szerepe föl-fölvillanó jele annak, hogy kezdenek érvényesülni a világban a helyi érdekek fölött az össz-V emberiek. Egy-egy elterje- ' déssel fenyegető fegyveres összecsapás megakadályozá­sát jóformán mindenki szük­ségesnek tartja. Ezért dönt immár sorozatosan az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhan- \ gúiag vagy tartózkodásokkal 1 a békefenntartó (kisebb or­szágokból származó, nor­vég. nigériai, lengyel, svéd és más) katonák odakül dó­séról. Magát a Biztonsági Tanácsot is azért hozták létre, hogy átfogó érdekeket fejezzen ki: ez az egyetlen ENSZ-szerv, amely kénysze­ríthet. erőszakot alkalmaz­hat. de csak egyhangú hatá­rozattal. Tagja mind az öt világhatalom, és csak olvan döntést hozhat, amely elten egvikük sem emel kifogást. De éppen az öt nagyhata­lom között feszülnek a leg­nyugtalanítóbb ellentétek bizonyos nemzetközi kérdé­sekben! — hangzik a nem indokolatlan ellentmondás. Igaz. S engedtessék meg a cikkírónak, hogy ennél a pontnál személyes vélemé­nyét is hozzáad ia e töpren­géshez: az ENSZ igazi je­lentősége nem is a fentebb fölsorolt megnyilvánulások­ban keresendő. Fontosak, de nem ők adnak választ kér­désünkre. Az emberiség alapvető vá. gyai közösek — béke, gazda, sági fejlődés, egészség, műve­lődés —. de sehol másutt nem nyilatkozhat meg ez együt­tesen, százötven állam kö­zös tanácskozásán, csak a New York-i üvegpalotában. Abban egyetért a közvé­lemény, hogy a vitákat, az ellentéteket tárgyalásokon kell rendezni. másokkal együttműködve. kölcsönös megértéssel. És azoknak is figyelembe kell venniük ezt a közvéleményt, ezt a nyil­vánosságot, ak’knek n’ors inrükre az enyhülés, és in­kább a bizalmatlanság sün. disznóá'lásába húzódnának. Végeredményben az ENS?- ben képviselt államok ’izén nazy része egyetért az a’an- vetö érdekek szolgálatában. Megmutatkoz’k ez a szava­zásoknál: a leszerelés szük­ségességét. a faü és a nem. zefi elnyomás. felszámo,á'át< pgv demokratikusabb gazda, sági világrendszer megte­remtését szolgáló — és job­bára a sznoia'lsta országok által benyújtott — javasa­tok mindig sikert aratnak. Az ENSZ! küzgyv’é«én le­ien van a világ. Bár tenv, hogy nem minden kormány kénviseli népének valódi ér. dekeit. vagv nem minden­ben teszi ezt — az ENSÏ ma már nem szavazógép, hanem olvan fórum ahol az embe­riség jó törekvései nemcsak hangot kapnak, hanem igen gyakran többséget is. «, Tatár Laura J \

Next

/
Oldalképek
Tartalom