Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-24 / 251. szám
V y l^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA>\^AA^AAAAAA^y^|/vvvww>J. ÍIETFÖ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Okmánycsere, kovelkezményekkel Japán és Kína külügyminisztere ünnepélyesen kicserélte a még augusztus 12-én Pekingben aláírt szerződés ratifikációs okmányait. A diplomáciai aktus magas rangú kínai vendég. Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettes jelenlétében történt, aláhúzva ezzel azt a jelentőséget, amit elsősorban Peking tulajdonít az okmánynak. Az előzmények közismertek: Kina a rábeszélés és a nyomás széles eszköztárával rábírta a hosszasan szabódó Tokiót az úgynevezett hegemóniacikkely elfogadására, ami egyértelműen a Szovjetunió ellen irányul. Ezzel a térségben voltaképpen új helyzet állt elő, amelynek következményei hosszabb távon is hatást gyakorolhatnak. Mik — minden japán hivatalos cáfolat ellenére — ezek áz új motívumok? 1. Bár Tokió továbbra is azt állítja, hogy külpolitikájának alapja az úgynevezett „egyenlő távolság” elve, a hegemóniatétellel súlyosbított japán—kínai szerződés fényében ez az állítás többé nem állja ki a tények próbáját. Mivel az ország két nagy szomszédja közül az egyik javára és kifejezetten a másik rovására kötött hosszú távú, ráadásul automatikusan meghosszabbodó szerződést, nem lehet immár szó egyenlő távolságokról. Ezt — pártállásra való tekintet nélkül — a japán sajtó is sűrűn megállapítja, méghozzá félreérthetetlenül a kabinetet figyel mezetető módon. Jó példa erre a tekintélyes Japán Times legfrissebb, cikke. Eszerint „Japán számára súlyos probléma, vajon képes-e ösz- szeegyeztetni kínai kapcsolatát Fukudának azzal a doktrínájával, hogy Tokió minden országgal ellenségeskedés nélküli, baráti viszonyt kíván fenntartani.” 2. A Teng jelenlétében történt ratifikációs okmánycsere olyan folyamat része, amely nagyobb szerephez juttatja Japán revansista köreit és máris érezhetően meggyorsítja a japán fegyveres erők — alkotmányellenes — fejlesztését.. A kölcsönhatás ősi politikai törvénye szerint a folyamatnak ez a vonatkozása távolról sem csak szovjet viszonylatban, hanem a Japán külkapcsolatok széles szférájában érezteti majd hatását. Hiszen Délkelet-Azsia egész sor országa nem is olyan régen még szenvedő áldozata volt a japán imperializmusnak. Nem meglepő, hogy jó néhány fővárosban máris aggódó hangok hallatszanak az egyenlő távolság elvének látványos megtagadása és ezzel párhuzamosan a hadsereg fejlesztésének gyors üteme miatt. Harmat Endre Sokoldalú egviitlmüiodés Egyenletesen fejlődnek a magyar-dán kapcsolatok Egyenletesen fejlődnek a magyar—dán kapcsolatok, a két ország között soikolxalú együttműködés bontakozott ki politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt. Dánia vezetése külpolitikájában a békés egymás mellett élésért száll síkra, a? enyhülés folytatásáért, ezt tekinti az egyetlen lehetséges alternatívának. Mindkét ország részéről több jelentős látogatásra került sor: a dán külügyminiszter 1975-ben járt Magyarországon, látogatását Púja Frigyes 1976-ban viszonozta, Bíró József külkereskedelmi miniszter ugyancsak 1976-ban utazott Dániába. Polinszky Károly oktatási miniszter 1975-ben- Ábrahám Kálmán, az építésügyi tárca vezetője az idén találkozott partnerével Koppenhágában. A dán mezőgazdasági miniszter 1977-ben járt hazánkban. Tavaly és az idén kulturális miniszterink tettek kölcsönös látogatást. Hivatalos kapcsolat jött létre a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Dán Szociáldemokrata Pán között. Anker Jörgensen elnök — jelenlegi kormányfő — vezetésével a dán szociáldemokrata pártdelegáció 1974-ben járt Budapesten. A látogatást 1976-ban Óvári Miklós- nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának vezetésével küldöttség viszonozta. A magyar és dán parlament, valamint a két szaktanács részéről szintén kölcsönös a tapasztalatcsere. Ami a gazdasági kapcsolatokat illeti: behozatalunknak csaknem kétharmadát az anyagiellegű és félkész termékek (a többi között vegyipari és gyógyszeripari alapanyagok), valamint a fehérjetakarmányok (halliszt, húsliszt) teszik ..kj-. Imoprtunk mintegy 30 százalékát a gén*pari termékek alkotják. Dániából különféle műszereket, elektronikus gépeket, kazánokat és szivattyúkat hozunk be. Kivitelünk nagy hánvadát különböző anyagok és félkész termékek továbbá ipari fogyasztási cikkek teszik ki. A kapcsolatok fejlődésének jelentős állomása volt az 1976-ban aláírt új tízéves gazdasági, ipari, műszaki és tudományos együttműködési megállapodás, amely megfelelő keretet ad a két ország vállalatai közötti együttműködés kibontakoztatásához. A gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről vegyes bizottsági üléseken folytatnak eszmecserét. Dánia különböző vállalataival jelenleg 20 kooperációs szerződést tartunk számon, de reális lehetőség van további ilyen együttműködés megteremtésere a gépipar, a környezet- védelem, az építő- és építő- anyagipar, valamint a ruházati és a műszeripari területen. A sokoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése érdekében figyelemre méltó tevékenységet folytat a Magyar Kereskedelmi Kamara dán tagozata. A testület szoros kontaktust tart dán partnerszervezeteivel, tevékenysége kiterjed gazdasági, illetve műszaki napok szervezésére, delegációk kölcsönös cseréjére, különböző rendezvények szervezésére. Kulturális kapcsolataink az, 1971-ben aláírt államközi kulturális és tudományos egyezmény alapján fejlődnek. A vegyes bizottság idén áprilisban tartotta IV. ülését, amelyen az 1981—ig érvényes munkatervet rögzítették. A dokumentum szerint elevenebb kapcsolat létesítésére nyílik lehetőség az irodalom, a zene és a képzőművészet területén. A két ország illetékes kulturális szerveinek képviselői hozzáfogtak a filmvásárlásokra. a forgatócsoportok cseréjére és a koprodukciós filmkészítésekre vonatkozó együttműködési tervek kidolgozásához is, ezek aláírása 1979 végére (illetve 1980 elejére várható. (MTI) Fegyver nélküli világért! Október 24-én világszerte, hazánkban is, megemlékeznek az ENSZ megalakulásának 33. évfordulójáról. Ez a nap, a világszervezet napja, az embereket arra figyelmezteti már több mint három évtizede: a pusztító világégés után jött létre a föld szuverén államait egyesítő szervezet. Ma már másfél száz tagja van az Egyesült Nemzetek Szervezetének — többségük a fejlődő országok közé tartozik. A leszerelés kérdése, a fegyverkezésre fordított mil- liárdok sorsa a föld e legszegényebb régiói számára egyre égetőbb problémává válik. Egyszerű adat; a világ országai katonai célokra ma annyi pénzt fordítanak, mint amennyi bolygónk lakossága 45 százalékának évi jövedelme. Egy korszerű atom-tenger- aiattjáró árából a fejlődő világban 16 millió ember oktatását lehet ne megoldani.. - de még sokáig lehetne sorolni számokat. A leszerelés századunk harmadik harmadában a föld minden lakója számára létkérdés. Az ENSZ az idén júniusban rendkívüli ülésszakon vitatta meg a leszerelés problémáit, s fontos munkaprogramot, nyilatkozatokat fogadott el. a Békevilágtanács javaslatára a világszervezet 1978. október 24 —30. nemzetközi leszerelési hétnek nyilvánította. A döntés célja: minél több ember &,Nwtisü}, 1978. október 24., kedd figyelmét felhívni korunk legégetőbb problémájára. A hazai békemozgalomnak ebből a szempontból nem kell nehézségeket legyőzni. Országunkban a békepolitika nem csupán lelkes társadalmi aktivisták szívügye. Szocialista hazánk külpolitikai tevékenységében alapfeladat a nemzetközi és az európai béke megőrzésére, a leszerelésre, az államok közötti együttműködésre való törekvés. Kifejezésre jutott ez az MSZMP KB október 12-i ülésén elfogadott határozatában: „Az enyhülés folytatásának, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának alapkérdése a leszerelés. Hazánk a szocialista közös, ség országaival együtt mindent megtesz a fegyverkezési verseny leszerelési intézkedések előremozdításáért. Ezen az úton döntő fontosságú, hogy mielőbb megegyezés szülessen a hadásza, ti támadó fegyverek korlátozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Európa békéjének és biztonságának megszilárdítását szolgálná, ha a NATO tagállamai a kölcsönös biztonság elvé. nek megfelelő konstruktív választ adnának a Varsói Szerződés országainak legutóbbi javaslatára a középeurópai haderők és fegyverzet csökkentésével folgalkozó bécsi tárgyalásokon”. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán a küldöttek többsége is rámutatott: életbevágó, hogy az emberiséget teljes^ megsemmisítéssel fenyegető nukleáris és rakétafegyverek korlátozásáról mielőbb megállapodások szülessenek, s hogy két világháború hadszínterén — Közép-Európá- ban — csökkenjen a fegyveres erők veszélyes , koncentrációja. A szocialista országok igen sok kezdeményező javaslatot tettek eddig is tárgyaló partnereiknek. A leszerelés ügyének természetesen százmilliók hívei a tőkés országokban is. Annak ellenére van ez igy. hogy a burzsoá propagandagépezet minden erővel arra törekszik, hogy az állítólagos szovjet veszélyről költött kampánnyal a leszerelés, a feszültség csökkentése ellen hangolja a NATO- országok lakóit. A neutronfegyver elleni tiltakozó lapokon álló 700 millió aláírás bizonyítja — erőfeszítésük hiábavaló, a nyugati országok polgárai is belátják: fegyverkezést verseny nem biztonságot, hanem pusztulással fenyegető bizonytalan • Ságot szül. a hadiiparba áramló milliárdok nem prosperitást teremtenek, de az inflációt, a válságot állandósítják. A leszerelési világhét rendezvényein országszerte nyilván sok szó esik minderről. A IX. kongresszusára készülő magyar békemozgalom aktivistái. előadói ezekre a problémákra, veszélyekre hívják fel a figyelmet. Az elmúlt évtizedek történelmi tapasztalata bebizonyította: korunkban a békeszerető nemzetközi közvéleménynek egyre nagyobb a súlya. Az emberek békevágyát kifejező felelős szó nem * pusztába kiált.Miklós Gábor Össiehívták az Arab Liga tanácsát Csütörtökre összehívták az Arab Liga tanácsának rendkívüli ülését, hogy megvitassák a Libanonban állomásozó arabközi békefenntartó erők mandátumának újabb fél évre történő meghosszabbítását —^jelentették be hivatalosan Kairóban. Az Arab Liga Libanonban állomásozó csapatainak megbízatása október 26-án jár le. Eliasz Szárkisz libanoni államfő a múlt héten kérte az Arab Liga vezető testületét, hogy újból hosszabbítsa meg a békefenntartó erők megbízatását. A zömmel Szíriái katonákból álló egységek 1976. óta állomásoznak Libanonban. Határozott igen Adolfo Suarez miniszter- elnöknek a párt ellenszavazat nélkül újraválasztott elnökének zárszavával szombaton este véget ért a spanyol kormánypárt, a Demokratikus Centrum Uniói, kongresszusa. Beszédében Adolfo Suarez elégedetten szólott pártjának és kormányának a demokrácia kifejlesztésében elért eredményeiről, és méltatta az új alkotmánytervezetet, amelyet a Demokratikus Centrum Unió tagjai — mint mondotta — határozott „igen”-nel fognak jóváhagyni a népszavazáson. A záróülésen bejelentették, hogy a párt politikai bizottsága szombaton délelőtt tartott alakuló ülésén Rafael Arias Salgadot választották meg a Demokratikus Centrum Unió főtitkárává. Meghalt ünasztasz Mikojan A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksése es a Minisztertanács vasárnap délután kiadott közleménye mély fájdalommal tudatta, hogy szombaton, hosszas, súlyos betegség után 83 éves korában elhunyt Árasztasz Ivanovics Mikojan. az SZKP egyik legrégibb tagja. Anasztasz Mikojan 1922—23. között az SZKP Köz. ponti Bizottságának póttagja volt 1923-ban választották a Központi Bizottság tagjává. 1926—35. között a Politikai Bizottság póttagja 1935-től 1952-ig tagja. 1952-től 1966. áprilisáig tagja volt a Központi Bizottság elnökségének. Számos alkalommal választották be a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába, az SZKP 24. kongresszusán a Központi Bizottság tagja lett. Anasztasz Mikojan számos alkalommal kapott magas kormánykitüntetést. Legutóbb 80 éves korában Lenin- renddel tüntették ki. Néhány hónaDpal ezelőtt a Kom. szomolszkaia Pravda közölt vele interjút a forradalmi harcok napjait elevenítve föl. Utolsó éveit nyugdíjban töltötte. Elutazott Piotr Jaroszewicz Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására Piotr Jaroszewicz,, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke október 20—22. közötti baráti látogatást tett hazánkban. Kádár János szívélyes légkörű megbeszélésen fogadta a lengyel kormányfőt. Lázár György és Piotr Jaroszewicz tájékoztatta egymást az országaikban folvó szocialista építőmunka időszerű kérdéseiről és áttekintette a magyar—lengyel együttműködés helyzetét. Megállapították, hogy a magyar párt- és kormányküldöttség ez év júniusi lengyel- országi látogatásakor elfogadott megállapodások valóra váltása eredményesen folyik, a kapcsolatok gyümölcsözően fejlődnek az élet minden területén. Állást foglaltak a gazdasági együttműködés további dinamikus fejlesztése, a termelési szakost', sítás és a kooperáció bővítése mellett. Hangsúlyozták országaik érdekeltségét a KGST .komplex programjának végrehajtásában, a szocialista országok gazdasági' együttműködésének további kiszélesítésében. A miniszterelnökök megbeszélése szívélyes, elvtársi légkörben, népeink testvéri barátságának és kölcsönösen előnyös együttműködésének elmélyítésére irányuló törekvés jegyében folyt le. Piotr Jaroszewicz lengyel- országi látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Beiktatták • Oj; II. János Pál pápát II. Jáftos Pál, a Vatikán történetének 265. pápája, vasárnap elfoglalta a Szent Péter Bazilika előtt jelképesen felállított trónját. Az új egyházfő — elődjéhez, I. János Pálhoz hasonlóan — eltekintett a nyilvános megkoronázástól, a földi hatalmat jelképező tiara viselésétől. A pápa misét pontifikáit latinul a Szent Péter téren egybegyűlteknek. A tömegbe többezer lengyel hívő vegyült, akik a krakkói érsek pápai beiktatása alkalmából rendezett ünnepségre külön- repülőgépekkel érkeztek Rómába. II. János Pál ünnepélyes beiktatásán 125 ország képviseltette magát hivatalos küldöttséggel. Olaszország képviseletében megjelent Pertini köztársasági elnök és Andreotti kormányfő. A Lengyel Népköztársaságot Henryk Jablonskí államfő képviselte. A Magyar Nép- köztársaság delegációját Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács elnökhelyettese vezette. Tagjai voltak Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Palotás Rezső római magyar nagykövet. Az egyházi küldöttséget dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek vezette. (MTI) Fontos kínai—japán tárgyalások kezdődtek Vasárnap délután nyolcnapos hivatalos látogatásra Japánba érkezett Teng Hsziao- ping kínai miniszterelnökhelyettes. Tenget, aki a Kínai Népköztársaság 1949-ben történt kikiáltása óla a legmagasabb rangú pekingi látogató Japánban, államfőnek kijáró fogadtatásban részesítették és indulása előtt magas rangú kínai funkcionáriusok búcsúztatták, élükön Li Hszien-niennel az államtanács alelnökével, miniszterelnök-helyettessel. Teng Hsziao-ping Tokióban hétfőn jelen volt azon az ünnepségen, amelyen Szono- da japán és Huang Hua ki- nai külügyminiszter kicseréli a japán—kínai szerződés ratifikációs okmányait. A kínai politikus tárgyalásokat folytat Fukuda kormányfővel és az üzleti körök képviselőivel, felkeresi Hirohito császárt, s ellátogat üzemekbe. Jól értesült tokiói hírforrások szerint Teng a helyszínen óhajtja felmérni, hogy Japán milyen szerepet fölt— hét be Peking nemzt közi stratégiai céljainak szolgálatában. és a kínai „négy mo. dernizálás” program megvalósításában. A japán Times Teng látogatásáról szólva megállapítja: „Japán számára súlyos problémát okoz, vajon képes-e összeegyeztetni kínai kapcsolatát Fukudának azzal a doktrínájával, amely szerint Tokió minden országgal baráti viszonyt kíván fenntartani ellenségeskedés nélkül. Vajon képes-e fejleszteni Japán kapcsolatait a Szovjetunióval és a délkeletázsiai államokkal? À kormány elképzelését nehéz lesz megvalósítani, mivel külföldön azt gyanítják: létrejött egy japán—amerikai—kínai tengely, vagyis összefüggés áll fenn az amerikai—japán katonai szövetség, a japán— kínai szerződés, valamin* i Peking irányába tett washingtoni lépések között.” j
