Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-09 / 213. szám

PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Barátok közt ItfBongölíában SOKOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS a gazdasági élet szféráiban, egyetértés a nemzetközi helyzet meg­ítélésében — így lehetne összegezni Lázár György miniszterelnök eredményes mongóiiai látogatását. Ami a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat illeti, mindnyájunkat jóleső érzés tölthet el, hogy a ma­gyar ipar „névjegyei” a távoli baráti országban is fellelhetőek. Mi több, korszerű üzemek tanúskodnak mérnökeink, technikusaink alkotókészségéről, nép­gazdaságunk fejlettségéről, s egyben hírül adják: a Magyar Népköztársaság az internacionalizmus elvei­nek megfelelően minden támogatást megad az elma­radottságát rohamléptekkel felszámoló Mongóliának. Kormányfőnk és kísérete büszkén nyugtázhatta a mongol vezetők elismerését a darhani húskombinát és a szonginói biokombinát működéséért — mindkettő magyar segítséggel épült és üzemel. A KÉT KORMÁNYFŐ ÉS A SZAKÉRTŐK tár­gyalásai körvonalazták a magyar—mongol gazdasági együttműködés közeli és távoli jövőjét. Mongólia ipari-agrár országgá válásához hasznos hozzájárulás részünkről az ásványkincsek feltárásához nyújtott segítség, az 1981—1985 közötti időszakra vonatkozó ötéves tervek jövőre esedékes egyeztetése, valamint a szélesebb alapokra helyezett tapasztalatcsere a két ország minisztériumai, tudományos és kulturális in­tézményei között. Érthetően sok szó esett a megbeszéléseken a világpolitika alakulásáról, különös tekintettel Ázsiá­ra. Ezzel összefüggésben a közös közlemény nyoma­tékkai szól Kína expanzionista, nagyhatalmi politi­kájáról, azokról a hegemonista törekvésekről, ame­lyek Pekingből kündulva a népek békéjét, nemzeti függetlenségét és társadalmi haladását komolyan veszélyeztetik. A kormányfők egyben szolidaritásuk­ról biztosították a kínai és a kambodzsai provokáci­ókkal bátran szembehelyezkedő vietnami népet. Mindkét kormányfő kifejezte a látogatás kapcsán azt az eltökéltséget, hogy továbbra is mindent elkö­vetnek az enyhülési folyamat akadályainak elhárítá­sáért, a konstruktív szovjet leszerelési javaslatok támogatásáért, s kölcsönösen nagyra értékelték az európai, illetve az ázsiai földrész békéjéért kifejtett aktív tevékenységüket. HAZÁNKAT FÖLDRAJZILAG nagy távolság vá­lasztja el Mongóliától. A két testvéri nép azonos cél­kitűzései azonban áthidalják ezt a messzeséget. Kap­csolataink folyamatában kiemelkedő jelentőségűek a párt- és állami vezetők időről időre ismétlődő láto­gatásai. Lázár György most véget ért mongóiiai útja, a tárgyalásokon kinyilvánított nézetazonosság, a mindvégig tapasztalt szívélyes, baráti légkör híven tükrözte hazánk és Mongólia eltökéltségét az elvtársi, testvéri kapcsolatok további ápolására és erősítésére. Gyapay Dénes <*V\AAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA»VV*WNAAAAAAA/VV\AAAAAA/VSAA/WWV' , Teherán „fekete péntekje“ Teherán katonai kormányzó­ja közleményben jelentette be, hogy pénteken az iráni fővárosban 58 személy vesz­tette életét a biztonsági erők és a rendszer ellen tüntetők között lezajlott utcai harcok­ban. A hírügynökségi jelentések szerint a fővárosban válsá­gos a helyzet. Az APN fran­cia hírszolgálati iroda Tehe­rán „fekete péntekjéről” tu­dósított. A helyszíni beszá­molók a véres összetűzések halálos áldozatainak a szá­mát jóval nagyobbra teszik, mint a katonai kormányzó közleménye. Az AFP azt je­lentette, hogy a sebesültek számát nehéz felmérni, a kórházak teljesen megteltek (a közlemény 208 sebesültről beszél). A tüntetők filmszín­házakat, éttermeket, bank­épületeket gyújtottak fel és gépkocsikat rongáltak meg. Fid©l Castro nyilatkozata Amerikai lépések az enyhülés szellemében A kubai—amerikai kap­csolatok megjavítása kizá­rólag az Egyesült Államok­tól függ. A két ország viszo­nya nem javulhat mindad­dig, amíg az Egyesült Álla­mok teljes mértékben és feltétel nélkül nem szünteti meg a Kuba elleni gazdasá­gi blokádot — jelentette ki a Havannában tartózkodó ku­bai származású amerikai új­ságírók előtt Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt. Központi B;zottságának első titkára, p Kubai államtanács és minisztertanács elnöke. A kubai vezető egyebek között hangsúlyozta: a je­lenlegi amerikai kormányzat számos olyan pozitív lépést tett, amely megfelel az eny­hülés szellemének. Az ame­rikai hatóságok például fel­Csaknem egymillió ember tüntetett Teheránban az Iráni kormány politikája ellen (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Korea—három évtized A HAJNALI NYUGALOM ORSZÁGA — így is nevezik ezt az államot, amely ha­zánktól sok ezer kilométerre fekszik. Népének viharos tör­ténelmében új fejezet kezdő­dött harminc esztendővel ez­előtt. 1948. szeptember 9-én j kiáltották ki a Koreai Népi i Demokratikus Köztársaságot. I A sorsforduló lehetősége akkor adatott meg, amikor 1945 augusztusában a szov­jet hadsereg szétzúzta az Észak-Kínát és Koreát meg­szállva tartó japán hadsere­get. A második világháború után a Koreai-félszigeten a 38. szélességi foktól északra a szovjet, délre pedig az amerikai hadsereg feladata volt lefegyverezni a japáno­kat és gondoskodni az élet beindításáról. A következő három év az átmenet idősza­ka volt. Csakhogy, amíg északon valóban demokra­tikus fordulat ment végbe, addig délen az amerikaiak visszaélve jogaikkal, meg­akadályozták a politikai, tár­sadalmi és gazdasági változá­sokat, bábjaik védelmében szembefordultak a nép­akarattal. „önálló” or­szággá nyilvánítva délt, kettészakították Koreát. Er­re válaszul rendeztek általá­nos választásokat északon, s ezek eredményeként alakult , meg a legfelsőbb népi gyű­lés, amely ma harminc éve 'ßl.NmiisM If78. szeptember 9„ szombat kikiáltotta a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságot. Még ebben az évben — a korábbi megállapodások alapján — elhagyták az északi részt a szovjet csapa­tok. Az amerikaiak azonban megszegve ígéretüket fegy­ver- és hadianyagszállítá­saikkal, sorozatos provoká­ciókkal napról napra növel­ték a feszültséget. Javában dúlt a hidegháború, s Korea lett e hidegháború forró ösz- szecsapásainak színhelye. A koreai nép a szolidáris szo­cialista országok támogatá­sával hősi harcban késztette meghátrálásra az amerikai agresszorokat és azok tá­mogatóit. Éppen negyedszázada már ennek és ez alatt az idő alatt az KNDK imponáló fejlődés­ről tett tanúbizonyságot. Aki járt ott, meggyőződhetett er­ről. Az egymilliós főváros, Phenjan méltán késztet cso­dálkozásra. Ezt a várost az amerikai agresszorok rom­boló technikájukkal a föld­del tették egyenlővé. Talán ha három épület menekült meg a teljes pusztulástól. Ma széles sugárutak, sokemeletes panelházak, korszerű sport- csarnokok, színházak, szállo­dák és parkok jellemzik a népi Korea fővárosát. À „nullpontról” indult az ország 1953-ban, a háború után. Ma gyáraiból villany­mozdonyok, programvezérlé­sű szerszámgépek, bulldóze­rek, 20 ezer tonnás halászha­jók kerülnek ki. Sőt Észak — korábban Dél volt a fél­sziget éléstára — már nem­csak önellátó gabonából, rizsből és kukoricából, hanem jut exportra is. AZ IDÉN INDULT HÉT­ÉVES TERV — helyi szó- használattal élve — „új ma­gaslatok” meghódítását tűzte ki célul. Csak néhány ezek közül: 7,4—8 millió tonna acél; 70—80 millió tonna szén; 12—13 millió tonna ce­ment; tízmillió tonna gabo­na. E nagy tervek valóra vál­tása kemény áldozatvállalást követel. Ám ezt senki sem titkolja Phenjanban. A Szov­jetunió, a szocialista orszá­gok támogatása mellett ed­dig is ez volt fő forrása az eredményeknek, a „csodá­nak”, ahogy egyes szemlélők nevezték a fejlődést. S ilyen­kor óhatatlanul tettek össze­hasonlítást is Déllel. „Dél- Koreával ellentétben itt észa­kon valamennyien egyforma terhet viselnek, s a pusztán egzisztenciális alapok bizto­sítva vannak minden egyes ember számára. Nincsenek hajléktalanok, rongyosan jár­káló koldusok, nincsenek be­tegen vánszorgó öregembe­rek, de nem létezik úgyneve­zett édes élet sem. Az ország arculatát a tiszta öltözékű emberek egységes egyszerűsé­ge, az állandóan növelt ter­mőterület gondos megműve­lése, valamint az határozza meg, hogy mindenféle üdülé­si lehetőséget teremtenek, egészségügyi intézményeket és iskolákat létesítenek” — így egy nyugatnémet gazda­sági folyóirat főszerkesztője. A HATÁRTALAN SZOR­GALOM, az áldozatok vá'la_ lása nem öncélú: a népi Ko­rea legfontosabb célkitűzésé­nek, az ország újraegyesítésé­nek érdekében történik. Ösz- szeszámlálni is nehéz lenne, hány javaslatot tett erre a KNDK. Az 1972-ben a békés egyesítés elveiről aláírt észak —déli közös nyilatkozat re­ményt keltett, ez azonban nem vált valóra. A déli re­zsim makacssága miatt a tárgyalások megszakadtak, s a Koreai-félsziget megma­radt veszélyes feszültséggóc­nak. Több mint 40 ezer ameri­kai katona állomásozik dé­len, s jóllehet hangzottak el amerikai ígéretek kivoná­sukra, mindeddig semmi sem történt. Ellenkezőleg, létszámuk még valamelyest nőtt is. Sőt, az idén tartották meg a háború óta a legna­gyobb szabású amerikai—dél­koreai hadgyakorlatot, s Washington — miközben az emberi jogok védelméről prédikál — sok százmillió dolláros katonai segélyben részesíti a polgári ellenzékét is elnyomó dél-koreai rezsi­met. A MEGOLDÁS KÉZEN­FEKVŐ: Phenjanban válto_ zatlanul hangoztatják a tár­gyalási készséget, de azt is, hogy a békés, külföldi be­avatkozástól mentes újra­egyesítés feltétele az ameri­kai csapatok távozása Dél­ről. E küzdelemében a most harmincéves KNDK élvezi a Szovjetunió. Magyarország és a szocialista közösség más országainak segítséget. Tá­mogatjuk azokat a javasla­tait. amelyek a feszültség csökkentését, a békés, ön­álló egyesítést szorgalmazzák, azt. hogy Korea valóban — nevéhez méltóan — a Hajna­li Nyugalom Országa Ipgyen. Z. I. hagytak a Kuba-ellenes ter­rorista tevékenységnek, az ellenforradalmár kubai ele­mek fegyveres akcióinak nyílt támogatásával. Ugyan­akkor, az amerikai kormány folytatja a gazdasági blokád politikáját és más etlen«*ges cselekményeket hajt végre, a CIA pedig Kuba-eílenes kémkedéssel és felforgató te­vékenységgel foglalkozik. A továbbiakban elutasítot­ta a búrzsoá propaganda ar­ról szóló állításait., hogy a kubai csapátok jelenléte né­hány afrikai országban aka­dályozná a kubai—amerikai kapcsolatok fejlődését. Rá. mutatott: éppen az Egyesült Államok tartja fenn a leg­nagyobb számú fegyveres erőt a világ különböző térsé­geiben. Fidel Castro végezetül hangsúlyozta: Kuba csak maguknak az, afrikai orszá­goknak az egyetértésével irá­nyít. csapatokat, e térségbe, s akkor, amikor jelenlétükre szükség van. „Kzt a kérdést nem kívánjuk megvitatni az Egyesült Államokkal” — fűzte hozzá. Pham Van Don találkozója a ihaiiSIdí uralkodóval * A hivatalos látogatáson Thaiföldbe tartózkodó Pham Van Dong vietnami kor­mányfő pénteken látog tst tett Bhumibol thaiföldi ural­kodónál. A találkozóra Pham Vari Dongot elkísérte Ki*iér>gS<-. k Csamanand thaiföldi minisz­terelnök is. A bangkoki r- - dió pénteki adása felhívta a figyelmet arra. hogy a thai­földi kormányfő gesztusára eddig nem volt példa. A kétoldalú meabe/é'ée- ken Kriangszak Csamár 1 kifejtette: Thaiföld az‘ e- méli, hogy a jelen’eci esz­mecsere megalapozza a kö'- csönös bizalmat, a két or ■ g közötti barátságot. — A v i­lág most ránk figve’ — mondta a thaiföldi kor­mányfő, — mert arra kivár,- esi: képesek xtaevimV_e {V>i- éoítpni a békés Délke'et- Ázsiát? Pham Van Dö"g viaszá­ban utalt rá, hogy a két or­szágnak kénesnek kell lennie a szoros együttműködésre Pénteken több szid’en folytatódott a vie'nami — thaiföldi párbeszéd. Miköz­ben a vietnami kormányfő 1 thaiföldi uralkodónál tett lá­togatást. a ga-'dasági szakér. tők folytatták eszmecseréjü­ket. K&darccsI végzi® az I peringéi kermsBY Malisa A tok portugál politikai' pár- nűvösen, sőt ellensége­sen fogadták Nobre Da Cos­ta új minisztere’nök „szak- ember”-kormányának bemu­tatkozását a lisszaboni par­lamentben —. írja tudósítá­sában az E! Pais című mad­ridi lap. A kormány első parlamenti napja a tudós'';3 szerint kudarccal végződő’ t. A politikai pártok egyetér­tettek abban, hogv emlékez­tetik Nobre Da Costát: m. magukat tekintik a nén ö--_ vénve« és egvetlen képvise­lőiének és erről nem hajlan­dók 'lemondani egy szakem­bercsoport javára. Győzedelmes szeptember A bolgár történelem lap- " jai egyezerháromszáz esztendőt ölelnek át, s en­nek a tizenhárom évszázados históriának minden bizony­nyal 1944, szeptember 9. az egyik legfényesebb napja. Ma harmincnégy éve győ­zött a balkáni országban a népi forradalom, megdőlt a monarcho-fasiszta kormány, a kommunista partizánok bevonultak Szófiába, s meg­alakult a hazafias front kor­mánya, amely hadat üzent a náci Németországnak. Az azóta eltelt évek mindegyi­ke rengeteg változást hozott Bulgária életében: közismert, a balkáni ország Európa egyik legelmaradottabb me­zőgazdasági állama volt Ma bolgár barátaink elsősorban új szocialista iparukkal büsz­kélkednek. Valóban az el­múlt évtizedekben Bulgária igen fejlett mezőgazdasággal rendelkező Ipari országgá lett, ahol ma már személy- gépkocsikat, elektronikus számítógépeket, bonyolult termelőeszközöket állít elő a felszabadulás után létreho­zott gyáripar. Bulgáriában nem titkolják — az ország korszerűsítésében igen nagy jelentősége volt és van a szovjet segítségnek, s a többi, fejlettebb, szocialista ország példájának. Bulgária alapító tagja a KGST-nek és a varsói szer­ződésnek — a szocialista po­litikai és gazdasági együtt­működés a Bolgár Kommu­nista. Párt, az állam minden­napi tevékenységének meg­határozó eleme. A Bolgár Nénköztársaság különösen fontosnak tartja a ió viszony fenntartását a szomszédos országokkal a Balkán-félszi­geten. A történelemből jól ismert: valaha ez a térség Európa puskaporos hordó'a volt. Szófiában most arra tö­rekszenek. hogv valamennyi szomszéddal gyümölcsöző ió kapcsolatokat, együttműkö­dést alakítsanak ki, s meg- oldiák a történelemtől örö­költ problémákat. A Bolgár Népköztársaság vezető ál- lamférfíai toVo ízben kije­lentették: országuk a helsin­ki dokumentum szellemében folytatja politikáját, s a fennálló határok érintheteu- lenségének elvéből indul ki. Hazánk és Bulgária kap­csolatai az elmúlt évtizedes­ben példamutatóan fejlődték. Magyarországon nem felejtik azoknak a bolgár hősök ne* az emlékét, akik életüket adták szabadságunkért a dél­dunántúli felszabadító har­cokban. Országaink harminc évvel ezelőtt kötötték meg első barátsági és együttmű­ködési szerződésüket, amely jó alapokat adott a sokolda­lú együttműködés kibonta­koztatásához. Az MSZMP és a BKP a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus szellemében alakította ki a pártközi kapcsolatokat, a magas szintű látogatások, ta­pasztalatcserék rendszerét. A két ország gazdasági együttműködése is dinamiku­san fejlődik. Jól jelzi ezt az adat: a mostani ötéves terv­időszakra szóló hosszú lejára­tú kereskedelmi megállapo­dás 735 millió rubel értékű forgalmat irányoz elő. Sza­mos kooperációs szerződést kötöttek országaink s már évek óta működik két bo - gár—magyar vegyesvállalat is. Számos példája van a kul­turális, oktatási együttmű­ködésnek. A magyarra átül­tetett bolgár irodalmi alkotá­sok, a Bulgáriában bemuta­tott magyar drámák és f- - mek mind-mind hozzájáru. _ nak ahhoz, hogy népeire megismerjék egymást. Tól segítik az emberek közötti barátság kibontakozását a kiegyensúlyozottan fejlődő turizmus, a testvérvárosi kapcsolatok. C zeptember 9-én tiszte­** lettel s meleg szere­tettél köszöntjük bolgár ba­rátainkat legnagyobb nemze­ti ünnepükönI 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom