Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-05 / 209. szám
Párfosoportok a heves! járásban Küzdőterük a pártmunka első vonala K@dv@i© állami támogatás Less-e ftö&Si Heues megyében...? a tisztséget —, politikailag felkészült, vezetésre alkalmas párttagokból áll. S ez nagyon fontos, mert a bizalmi tevékenysége nem választható el a pártcsoport egészének a munkájától, de képességei, tudása, szervező- készsége. magatartása és példamutatása rendkívül jelentős a közösség összekovácso- lódásában a kis csoport együttes tevékenységének hatékonyságában. Irányító munkájukat segíti, hogy rendszeres kapcsolatban vannak az alapszervezet vezetőségével, amelynek irányító munkája a pártbizalmi személyén keresztül is érvényesül. A pártcsoportbizalmiak rendszeres felkészítése , egy- egy feladat végrehajtására nemcsak kötelessége az alapszervezetek vezetőségének, hanem feltétele is a határozatok megvalósulásának. Jó tapasztalat az is a hevesi járásból, hogy törődnek a pártcsoportbizalmiak „karbantartásával”, időnként a járási szintű tanácskozásokon az időszerű feladatok megbeszélése mellett jut idő a jó módszerek, a tapasztalatok kicserélésére is. A hevesi járásban működő pártcsoportok nem távoli jövőbeni feladatait a ma gondjai határozzák meg. A pártcsoportok egy része — indokolatlanul — még nem lép fel eléggé határozottan a hiányosságok ellen. A függőségi viszonyból adódóan, a következményektől ' tartó párttagok olykor még bátortalanok a kommunista magatartástól idegen jelenségek bírálatában. Gondot okoz az is, hogy a képzettebb párttagok egy része nem ott végez pártmunkát, ahol szükség lenne rá, kiesik az alapszervezet, a pártesoport hatósugarából. Néhány alapszervezetben a pártcsoportok indokolatlanul kevés megbízatást adnak a párttagoknak és az alápszerveZeti vezetőségek kisebb része sem nyújt elegendő segítséget a bizalmiak munkájához. Van javítanivaló a bizalmiak egy részénél és a hatókörben működő KlSZ-csoportveze- tők és szakszervezeti bizalmiak közötti munkakapcsolatban, együttműködésben is. Ma és holnap Annak ellenére tehát, hogy a hevesi járásban működő pártcsoportok sokat fejlődtek az utóbbi években, van mé(f tennivaló és van még lehetőség is a munka további javítására. És ezt azért sem árt hangsúlyozni, mert a pártcsoportok további előrelépése — ma és holnap egyaránt — feltétele a folyamatos és még eredményesebb politikai munkának, az aktívabb szervezeti életnek, a párt előtt álló célkitűzések megvalósításának. N Papp János A közelmúltban egy országos tanácskozáson Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, élelmiszer-termelésünk helyzetét elemezve kritikus szavakkal szólt az ültetvény- telepítésekről. Különösen a gyümölcstelepítésekről, melyek lassúbb ütemben haladnak, mint ahogy tervezték az V. ötéves terv eddig eltelt két és fél esztendejében. Pedig a'magyar gyümölcsök hírét nem kell különösképpen bizonygatni. Közkedveltek, nemcsak idehaza, hanem Európa piacain is. Természetes, hogy gyümölcsökből nyáron egy hét alatt kétszer annyit vásárolunk, mint télen. Miután a friss árúkból a kínálati időszakot lassan lehet széthúzni a különböző érési idők miatt, így az igény érthetően konzgrvek és a mélyhűtött termékek felé fordul. A IV. ötéves tervidőszakban a tartósított gyümölcsfélékből a fogyasztás 10 százalékkal nőtt, és 1980-ig további növekedésre számíthatunk. Ez az igény követeli, hogy sokkal több gyümölcsre van szükség ahhoz, hogy bőségesen jusson a piacokra, az élelmiszerüzletek, be, ugyanakkor jusson exportra is. A miniszterhelyettes kritikusan aláhúzta, a gyümölcs- telepítéseknél a fajtaösszetétel szinte alig változott az elmúlt két esztendőben. Inkább emelkedett az alma aránya, ezzel szemben csökkent a csonthéjasok és a bogyós gyümölcsösök területe. Bár Heves megye nem tartozik az olyan nagy gyümölcs^ termelők közé, mint Sza- bolcs-Szatmár, Bács-Kiskun, Pest vagy Borsod megye, az itt lévő gyümölcsösök mégis számottevőek. A csányi almát, a Gyöngyös környéki őszibarackot vagy a mélyhűtött nagyrédei málnát, szívesen fogyasztják határainkon túl is. Heves megyében a nagyüzemi gyümölcstermelés a II. és a III. ötéves tervben ugrásszerűen növekedett. Különösen az almatelepítés fejlődött gyorsan. 1970—1975 között, a IV, ötéves tervidőszakban az elöregedett, rosz- szul termő gyümölcsösök nagy részét kivágták, és a helyükön a gazdaságosabb bogyós, illetve csonthéjas gyümölcsöket: málnát, cseresznyét és meggyet telepítettek. Az elmúlt ötéves tervben a gazdaságokban magasabb szintre emelkedett a gyümölcsösök tápanyag-utánpótlása és növényvédelme. Ennek is köszönhető, hogy sokat javult a betakárított gyümölcsök minősége! Az MSZMP Központi Bizottsága március 15. ülésének határozata, egyebek mellett hangsúlyozza: „A gyümölcstermelésben a kiegyensúlyozott hazai ellátás és a gazdaságos export fokozása a feladat. Gyorsítsuk meg és tegyük folyamaMagyar—szovjet belkereskedelmi együttműködés fossá a nagyüzemi gyümölcs- telepítéseket. illetve rekonst_ rukciókat. Szervezett támogatást kell nyújtani a háztáji és kisegítő gazdaságoknak, elöregedett gyümölcseik újratelepítéséhez!. . Heves megyében 3545 hektár a gyümölcsös, melyből több mint kétezer a szövetkezetek tulajdonában van. A többi az állami gazdaságoké. Ami pedig a fajtaösszetételt illeti, legtöbb az alma, azután a meggy, majd a kajszi- barack következik a területi nagyságot illetően. daság és az erdőtelki szövetkezet, meggyet a Csányi \1- Iami Gazdaság, szamócát a kál-kápolnai, tarnamérai, az erdőtelki szövetkezet, málnát pedig a domoszlói és a nagyrédei közös gazdaság telepít. Ez utóbbiból mind a két községben nemcsak a nagyüzemben, hanem a háztáji gazdaságokban is ültetnek. A 70-es évek közepétől a gyümölcstelepítési kedv valamelyest csökkent, mert azóta sem a legjobb a szaporítóanyag ellátás. A közös gazdaságokban panaszkodnak, hogy különösen az őszibarackoltvány hiánycikk! A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium az idei őszre 5,4 milliós gyümölcsfa- oltvány-ellátást ígér, ami 10 százalékkal meghaladja a múlt évit. Ezzel az igényeket várhatóan biztosítják. Hiánynyal egyedül csak őszibarackoltványból kell számolni továbbra is, annak ellenére, hogy kereken 200 ezerrel több lesz, mint egy évvel ez. előtt. A hiányt az üzemi telepítésekhez importtal igyekeznek pótolni. Heves megyében a gazdaságok 1980-ig 500 hektáron telepítenek új gyümölcsöt. Téli almát a bátori, a bodo- nyi termelőszövetkezet és a Csányi Állami Gazdaság. Őszibarackot az egerszalóki. a gyöngyöspatai szövetkezet, a Gyöngyös—domoszlói és a Csányi Állami Gazdaság. Kajszit a verpeléti, az ecsédi és a tarnaőrsi szövetkezet. Szilvát a Csányi Állami GazA telepítésekhez államunk anyagi támogatással járul hozzá. Az alma-, a szilva- és szamócaültetvények létrehozásához 40, az őszi- és kajszi.- barack-, a ribizli- és málnatelepítésekhez pedig 50 százalékos állami támogatást kapnak a gazdaságok. Miután évről évre csökken a kézi erő a közös gazdaságokban, így az új telepítéseknél már a gépi betakarításra is gondolnak. Erre vannak törekvések országosan, sőt megyénkben Is. A szilva, a kajszi és a meggy szedésére rázógépet használnak már a dánszent- miklósi Micsurin Termelőszö. vetkezetben. valamint a Csányi Állami Gazdaságban. Remélhetőleg a 80-as években máshol is elterjed majd. A gyümölcsök a zöldségfélék mellett legfontosabb vitaminforrásaink. Az egészséges táplálkozással érthetően növekszik az igény irántuk. Kell a friss gyümölcs a zavartalanabb belső ellátásra, és exportra is. Megyénk gyümölcsöseinek hírnevét ismerik, ez a hírnév azonban csak akkor ragyog tovább ha folytatódik a telepítési kedv, és megvalósul az öt évre előirányzott terv! Mcntusz Károly Műtrágya a földekre Ősszel mintegy 500 vagonnyi NPK—Ill.as műtrágyát szórnak a földekre, a hatvani Lenin Termelőszövetkezetben a jobb terméshozam érdekében. Képünkön Fazekas András és társai bontják a zsákokat. (Szabó Sándor felv.) Megnyílt a lipcsei őszi wásáp A pártcsoport — amely az alapszervezet legkisebb szervezeti egysége — jelentős helyet foglal el a pártszervezetek életében. Mint kis kommunista közösség, az egyik legalkalmasabb forma a párt előtt álló feladatokból, a párthatározatokból adódó tennivalók továbbítására, az egységes értelmezés és végrehajtás biztosítására. Küzdőterük a pártmunka első vonala. A pártcsoportokban történik a párttagság pártmunkával való folyamatos ellátása, a kommunisták nevelése, az akarati és a cselekvési egység erősítése. Ugyanakkor a pártcsoport hivatott — mint egy jelzőrendszer — hírt adni a kommunisták és a szűkebb környezetükben dolgozó pártonkí- vülieknek a párt politikájával, a munkahellyel kapcsolatban kialakult véleményéről. Jelentős a szerepük a párttagság utánpótlásának nevelésében, biztosításában is. Munkájuk a pártszervezet tevékenységére épül, annak határozataihoz kapcsolódik. Az alapszervezetekben folyó munka sok tekintetben itt, a pártcsoportokon belül realizálódik. Egy vüzeíőségi.tag — egy pártcsprt A pártcsoportok jelentőségét húzza alá az is, hogy munkájuk gyakran szerepel a választott párttestületek üléseinek napirendjén. Legutóbb a megyei párt-végrehajtóbizottság a hevesi járás pártcsoportjainak munkáját tette a mérleg serpenyőjébe. Munkájukat — 'amellett, hogy felhívták a figyelmet arra, hogy tovább lehet azt javítani — elfogadhatónak ítélte meg a megyei párttestület. A hevesi - járás...területén 55 alapszervezetben 2333 párttag él és 177 pártcsoporton bélül tevékenykednek a kommunisták. A pártcsoportok kialakításánál az azonos, ■ vagy hasonló munkaterületeket, a termelési, a hivatali egységeket . vették alapul. Döntő többségük gazdasági, termelési egységhez kötődik. Az alapszervezetek vezetőségei rendszeresen figyelőmmel' kísérik a pártcsoportok tevékenységét. Általános gyakorlat az, hogy a vezetőség tagjai egy-egy pártcsoportot patronálnak. Ez jellemzi például a hevesi áfész, a tarna- örsi Dózsa Tsz, a Hevesi Háziipari Szövetkezet és a tarnamérai Lenin Tsz pártalap- szervezetek vezetőségeinek tevékenységét. A pártcsoportok munkarendjét, a rendszeresség jellemzi. Az alapszer. vezetek féléves munkaterveiben ajánlásokat rögzítenek a pártcsoportok munkájához. A községi, a területi alapszervezetek pártcsoportjai negyedévenként, a termelési egységekben működők pedig kéthavonként tartanak megbeszélést, itt értékelik saját munkájukat. Ezeken a tanácskozásokon az alapszervezet és a felsőbb pártszervek határozatából rájuk eső feladatokát ismerik meg a pártcsoport tagjai és meghatározzák a végrehajtás módját is. Munkájuk középpontja: segíteni Az őszinteség, a nyíltság, a felelősségérzet a feladatok eredményes megoldásáért — íme ezek jellemzik e párt- csoport-értekezletek légkörét. Munkájuk centrumában a termelési, a hivatali munka segítése áll, és megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szocialista brigádmozgalomra. A tiszanánai Petőfi Tsz-ben, a Finomszerel- vénygyár hevesi gyáregységében és a Hevesi Háziipari Szövetkezetben tevékenykedő pártcsoportokban — de általában .is..—- kezdeményező szerepük a gazdasági feladatok megoldására irányul, jó hatással vannak a szocialista munkaerkölcs megszilárdítására. Fegyelmezett tevékenységük meghatározó szerepet tölt be a kollektívák formálásában. Segítik a párt utánpótlását is. A párttagságra alkalmas kiemelkedő pártonkívüliek tevékenységét — munkáját, társadalmi, közéleti szereplését, magatartását — figyelemmel kísérik és különböző feladatokkal bízzák meg őket, és munkájuk végzéséhez segítségét nyújtanak. A pártba jelentkezők zömét — például a hevesi Rákóczi Tsz-ben, vagy a kiskörei vízigazgatóságnál — ma már a pártcsoportok készítik fel a párttagságra. Foglalkoznak — és elsősorban ők! — a párttagok egyéni gondjainak enyhítésével is. Időnként felkeresik az idős párttagokat, szót váltanak velük és igyekeznek mindennapi gondjuk megoldásában ' segítséget nyújtani. Mindezt a sokirányú feladatot a pártcsoportok csak úgy tudják megoldani, ha münden kommunista kiveszi részét a munkából, ha a párttól kapott megbízatásukat önzetlenül, önként, a közösségért érzett felelősség tudatában vállalják. A hevesi járásban a párttagok 75 százaléka — az idősek és a betegek nem — rendelkezik állandó, vagy egy-egy párthatározathoz kötődő pártmeg- bizatással és ami figyelemre méltő: nőtt a termelő munkával összefüggő megbízatások aránya. A pártcsoportokon belül ismerik legjobban egymás felkészültségét, érdeklődését, ezért testre szabott megbízatást adnak a párttagoknak. A párttag azonban akkor érzi csak igazán megbízatása jelentőségét és megbecsülését, ha munkáját figyelemmel kísérik, értékelik. A hevesi járás pártcsoportjaiban nem „divat” a látszatmegbizatás. A pártcsoport-értekezleten nyílt és őszinte kritikával, vagy dicsérő elismeréssel, általában félévenként, de egy- egy feladat végrehajtása után is értékelik egymás és saját munkájukat. Jut idő a tapasitalatcserira is A pártcsoportok munkájának megszervezéséért, összefogásáért, a pártcsoport által választott bizalmi a felelős, aki feladatait az alapszervezet vezetőségétől kapja cs munkájáról annak és a taggyűlésnek, valamint a pártcsoportnak köteles beszámolni. A hevesi járás alapszervezeteiben tevékenykedő pártcsoportbizalmiak többsége tapasztalt — 79 százalékuk 1975-től tölti be ezt Az állami kereskedelemben idén előirányzott 7,3 millió rubel értékű szovjet áru 83 százalékára, a 6,9 millió rubel értékű magvar fogvasztási cikkeknek pedig a 74 százalékára jött létre szállítási megállapodás — könyvelték el eredményként a magyar—szovjet belkereskedelmi munkacsoport kő. zelmúltban tartott évközi ülésén. A megbeszélésen intézkedtek a még hiányzó tételek pótlásáról, sőt a forgalom további fejlesztéséről is. A tárgyalások eredményeként, túlteljesítve az előirányzatot az idei választék., csere — exportban és importban egyaránt — eléri a 7,8 millió rubeles forgalmat. -Egyeztetve aa- 1979. évi együttműködés lehetőségeit, árulistáit, jövőre együttesen. 16 millió rubel értékű árucserét tartottak reálisnak. Jó tíz esztendeje egyre jobban segíti a belföldi áruellátást a magyar—szovjet belkereskedelmi választékcsere, amelynek értéke 1970 óta mintegy másfélszeresére növekedett. A forgalom — főleg az utóbbi években — a szövetkezeti kereskedelem közvetlen kapcsolatainak erősödésével fejlődött nagyobb mértékben ; a szövetkezeti szektor ma már a választékcsere 55—60 százalékát bonyolítja le. A kölcsönös cserében a forgalom 12 százalékát az élelmiszerek, á 4 százalékát a ruházati cikkek teszik ki. yáiasztékcserében szerzünk be az év végéig egyebek között 1,4 millió rubel értékű Junoszty televízió, készüléket. 300 tonna zo. máncedényt, 140 000 asztali evőeszközkészletet. 150 000 rubel értékű mezőgazdasási szerárut, 175 000 karórát. 37 000 kerékpárt, 4 millió szárazelemet. Az export jelentősebb tételei között műselyem és szövetáruk. Írószerek. autóüléshuzatok, világítástechnikai cikkek, szeszes italok vannak. A külkereskedelmi forgalomban is egyre több fogyasztási cikket szerzünk be a Szovjetunióból. A tavalyi 107,3 millió rubellel szemben erre az évre 113.7 millió rubel értékű importot irányoztak elő. Negyvenhét ország és Nyugat-Berlin több. mint 6000 kiállítójának részvételével, a Német Demokratikus Köztársaság számos párt. és állami vezetőjének jelenlété ben. vasárnap reggel megnyílt: a lipcsei őszi vásár. A jövő vasárnapig nyitva tartó idei vásárra eddig több mint 109 országból jelentkeztek látogatók. köztük 20 ezer szakember a szocialista országokból. A vásáron részt vesz a KGST valamennyi tagországa. A vásáron szereplő 26 ma . gyár vállalat képviselői nagy súlyt fektetnek az 1979-es üzleti szerződések kötésére: az első magyar—NDK tárgyalások már a vásár megnyitásának órájában megkezdődtek. Az , NDK Magyarország második legfontosabb partnere: az idei árucsere értéke előreláthatóan meghaladja az 1 3 milliárd rubelt, s jövőre mindkét, ország tovább kívánja növelni a forgalmat. 1978. szeptember 5.. kedd /
