Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

%^A>^AAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAA^AAAAA/SAAAA^WVSAAAAAA/»AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VvVWV\ .*•/'.'■ Mmmu; 100 % Î%1 ; / , ft A magyar gyűjteményekben található lengyel műkincsek, bői rendezett kiállítást ,az Iparművészeti Múzeum. Képe. ink a kiállított tárgyakból mutatnak be kettőt. Jobbra: egy kabinetszekrény, a galíciai rendek ajándéka Rudolf trónörökösnek és Stefánia hercegnőnek 1881-bőb Fönt: . brokát dalmatika a XIX. század elejéről •A/NAAAAAAAAAA^AAA/WNAA^^/NAAAAAAAA^^AAAA/v^*­Robotkutya Kaliforniában elkészült a világ első robotkutyája, amely á világ legmagasabb színészével társulva most ar­ra készül, hogy túlszárnyal­ja a ..Csillagháborúk” cimű film sikerét. Mind a kutya, mind a szí­nész — Richard Kiel — a „Humanoid” cimü tréfás amerikai ürwestern hősei. A film természetesen csillaghá­borúról szól; egy sötét űrbéli erő, ..az éjszaka fivére” har, cosaival meg akarja hódítani a béke bolygóját. A történet­ben ezenkívül szerepet kap még egy őrült tudós, egy ti­beti varázsló, egy öregasz- szony. akinek szépsége azon­ban egy titokzatos varázsszó segítségével fennmaradt és természetesen sok űrhajó. Ami a robotkutyát illeti. Kip önállóan száguld az űr­ben, nyitja a száját és ugat, nyitja és csukja a szemeit, csóválja a farkát és mozgatja a füleit. Azonkívül fények villannak fel rajta, ha dühös. A címszereplő humanoid eredetileg közönséges ember volt. akinek az agyát és vele együtt egész lényét sebezbe. tétlen gépezetbe helyezték át. Szokolay Sándor; Molnár Edit müuészfotöí Ha a fülemet nem is, de szememet szívesen elcserél­ném Molnár Edittel... Ham­let anyjától, Gertrúdtól kér­dezte,: „Van szemed? Hát Molnár Editnek „lényeglátó” szeme van, „rácsodálkozó” szeme van, „szigorúan sze­rető” szeme van, a „kirobba­nó pillanatokat” kiváró sze­me van, türelemmel égő „kí­sérő szemei” nem arcokat, hanem sorsokat ragadnak ki a múló időből. Megállítja villanása az Időt! Ezeket a szavakat mottó­nak szántam ... Molnár Edit művészetét nemcsak kiválónak, inspiráltnak, rend­kívül tehetségesnek tartom, hanem Igaznak, Őszintének, s emberileg mélyen gazdag­nak. Ezért nincs nehéz dol­gom, amikor bevezetőt, megnyitót mondok a Hatva­ni Galériában rendezett ki­állításához. Ezt nem először teszem, nemrég Hódmező­Kossuth-díjas zeneszerzőnk mél­tő szaval Molnár Etilt hatvani tárlatának megnyitó ünnepségen, 1378. augusztus 13-én. vásárhelyen a Tornyai Mú­zeumban gazdagodhattam én is „iátnitanitó” művészeté­ből. Igaz, ott nagyobb mére­tű, áfogóbb anyagot láthat­tunk. De művészi látásmód­ja itt is él, mert minden­képpen él, hat, tanít... Ez itt egy ízelítő, kóstoló ta­lán, de a szépre éhes sze­meknek ez sem kevés! Molnár Edit mindig meg­látja az Egyéniséget, az Em­beri Tartást, a Jövőbe-mu- tatő példaképeket, s nem fél a „Halálba-néző arcoktól” sem ! Még mindig fájdalom ha­sít belénk, ha Nagy László’ fenséges ezüstös fejére te­kintünk ... Az ilyen „Nagy László-féle”, „Sütő-féle” em­berekben talált iitenigazában magára, mondjam úgy:,.em­berére” Molnár Edit... Misz- sziós megszállottsággal kere­si azokat, akik másként hagyják itt a világot, mint ahogy találják... Nem akarok én értékelni, szakanalízist tartani itt: csak hangolni szeretnék... Mert e művészet értelme a rezo­nancia... De ehhez szeretet is kell... Ezek a. portrék szerelhetők, ezek ennek a kis magyar népnek az igaz­gyöngyei ... Hagyjuk hát őket hatni...! Mplnár Edit fénymérői az örökkévalóság, az emberi alkotása mérői, őrzői. A mű­veken kívül az embert, az emberi arcokat is őrzik! Ezek a képek Vigasztalást adnak a múlandóságban, erőt és kapaszkodót saját életünkhöz... A „Nagy-öregek” nem a múltba-nienekülést, hanem a Jövőbe-Mentést célozzák ... így Füst Milán,, Szabó Pál, Illyés Gyula, Weöres Sán­dor, Déry Tibor és Illés Endre...! Edit az írók után talán leginkább a muzsikusoké: erről vall Richter, Kodály, Menuhin, Casals, Sztravinsz­kij. Fischer Annie képe is... Ezeknek a művészeknek a megközelítése már maga kü­lön művészet. Elmondhatom róla Weöres Sándor sorait: „A Minden- ség a szemedben fészkel...”! Száz éve született' Upton Sinclair a modern doku» mentum- és irányiegény egyik megteremtője. A centená­rium alkalmából jelentette meg az Európa Kiadó a 100 % című regényét Upton Sinclair a századelő amerikai irodalmának jellegzetes, rendkívül nagy hatású képviselője. Az ifjúkor lángolásai utópisztikus eszmék hirdetőivé tették. Kísérle­tei csődbe jutnak. A keserű tapasztalatok, a könyörtelen valóság tényei késztetik írásra. A valóságból meríti mű­veinek anyagát. Világhírt hoz első regénye: A dzsungel. A chicagói húströsztök visszásságait leplezi le. Könyvé­nek társadalmi hatásáé mutatja, hogy Roosevelt elnök indít vizsgálatot a húströsztök ellen. A szenátus új hús- • vizsgálati törvényt hoz. A könyv európai visszhangjának következményei : svájci, olasz interpellációk az amerikai húskonzervek miatt Magyarországon is megszigorítják az ellenőrzést a húsiparban és a kereskedelemben. A népszerű írót képviselővé választják. Ojabb művei­ben az acél trösztök panamáit veszi célba. Fegyházba ke­rül, mert az uralkodó körök rossz szemmel nézik szen­vedélyes leleplezéseit A börtöhélményekből újabb könyv szü'etik Az elitéit címen. A társadalom kitagadottjairól, a kapitalista viszonyok miatt bűnözővé váltakról szól a , regény. Jimmy Higgins címen Sinclair írja az első ame- I rikai regényt, amely rokonszenvez a Szovjetunióval, amelynek hőse a nemzetközi munkásmozgalomért áldoz- I za életét. A tiszta emberség, az igazság törvényszerű bu­kását, a kapitalista rend embertelenségét mutatja be Az ács fiának hívnak. A nagyváros benzinszagú életébe ér­kező főhős. Krisztus is vigasztalan marad az amerikai valóság láttán. Végkövetkeztetése: ezekéri az emberekért ■ nem érdemes meghalni, mert megválthatatlanok, a pusz­tulásra ítélt; igazságtalan . és romlott társadalommal -■ együtt Ezért is menekül vissza az égi szférába, bevallva ■küldetésének csődjét, lehetetlenségét. Sinclair cselekményszövése izgalmas, pergő ritmusú cselekménysorai az amerikai társadalmi élet színtereit mutatják be. A szokatlan, a különleges mozzanatok élén­kítik a társadalmi képet Politikai nézetei miatt sokszor kerültek szépírói művei is a viták pergőtüzébe. A szo­cialista eszmék kemény, veszedelmesen őszinte hirdetőjét jellemzi az antilfapitaliemus, utópisztikus reformelképze­lés; rokonszenv a munkások és a Szovjetunió iránt. Jack. London és Walt Whitman nyomán vallotta: a tőke és a munkásság gigászi harcában a munkásmozgalom meg­osztottsága kudarcot jelent, csak az egység vezethet siker­hez. Nevezték őt a társadalom lelkiismeretének, a szoci­alista eszme zászlóvivőjének, de ellentmondásos tanai mi­att támadták is. Lenin így értékelte Upton Sinclairt: „ér­zelmi szocialista, elméleti képzettség nélkül". Felismerte, műbe fogalmazta az irodalmi élet tőkés kisajátításának folyamatát. Oszlályharcos, szocialista szemlélettel bírálta kora társadalmát A pénz diktál, Haj­sza a pénz után című műveiben. A legolvasottabb, leg­népszerűbb amerikai írók közé tartozott Magyarországon is a két világháború között. Hat évtized«! át az egész világon munkásgenerációk nőttek fel művein. A fasiz­mus előretörésével indexre kerültek írásai. A sárkány fogai címen a náci vezető körök, a fasiszta terror ural­mát leplezi le. Nálunk a sematizmus korában tűnik el- az irodalmi közUidafbó}. Átmenetileg feledésbe kerül mű­veinek történeti értéke, hatásuknak vitathatatlan érderpe is. Sinclair regényei a munkásolvasók marxizmushoz ve­zető útját egyengették. A 100 cfl című regényének alcíme: egy hazafi törté- nete. Az amerikai kisember kiszolgáltatottságát, a machi­nációk. a kegyetlen farkastörvények dzsungelvilágát mutatja be egy besúgóvá aljasult fiatalember sorsában. A kalandregény izgalmas, fordulatos élményvilágát tár­sadalmi vádirattá tudja erősíteni, irodalmi rangra tudja emelni. „Sinclair tudatos irányregény író, akinek eszkö­ze az irodalom, de célja kifejezetten társadalmi, politikai és morális cél” — írja Vadon Lehel, Sinclair életművé­nek, magyar recepciójának legjobb hazai ismerője. U.i könyvének megjelenését a magyar könyvkiadás jubile­umi tiszteletadásának. Cs. Varga István í I ó katonákban nem volt hi- ány a nagyalföldi alakulat­nál. Sokan szolgáltak itt olyanok, akik később nagy emberek lettek. Ott volt például Németh Péter honvéd, a labdarúgócsapat kapi­tánya, aki a makaó nevű kártya­játékban is megállta a helyét. Rettentő csatákban vezette győ­zelemre a csapatát, s mindig em. berveszteség nélkül. Kevés katona mondhatja ezt el magáról. Aztán nálunk szolgált Kóbor László honvéd is, népszerű nevén Beton Laci. Egszerű gyalogos közlegény­ből küzdötte fel magát Nagyalföld . falucska nőinek bálványává, s a felderítő század lélektani hadvise­léssel foglalkozó tudományos ku­tatócsoportja vezetőjévé. Nagyobb hadgyakorlatokon, amelyeken tá- bornokök is részt vettek, rendsze­rint őt dobták le a „kékek” hát­országába, és sohasem eredmény­telenül. Végigmasírozott a „ké­kek” helyőrségének főutcáján, a péknél is ejtett néhány szép szót a liszteszacskóval sorbanálló asz- szonyoknak és lányoknak végig- korzózott a piacon, a vasútállomás és a postahivatal előtt, aztán beült a presszóba (persze eivüruhá- ban), és a presszóslányoknak tur- békolt. — Kóbor László költő és had­vezér vagyok! — így mutatkozott he a hölgyeknek, akik a megle­petéstől. a csodálkozástól és a gvö. nyörűségtől összepisilték magukat. Mire az éj fátyola diszkréten a helyőrségre terült, megérkezett az Gulay István : Lélektani hadviselés első jő barát a postahivatal bezárt ajtaja elé, és verni kezdte a pos­tás vénkisasszony ablakát. Zsör­tölődve kelt ki hideg ágyából: — Ki a ménkű zavar fel leg­szebb álmomból? — rikácsolta a függöny mögül kilesve, noha még nem aludt. Dehát a vénkisasszo­nyok ébren is tudnak álmodni. — Ébredjen, Paula kisasszony, ébredjen! — kiabált be a felhaj­tott gallérú jó barát, s körbetekin­tett, látja-e valaki. W égre kinyílott a zöldre fes­” tett kisablak, Paula kisasz- szony az asztalához telepedett, bő­gős ujjai közé tollszárat kapott. — Írja Paula kisasszony, táv­irat lesz! Cím: Nagyalföldi had­gyakorlat, péef tizenhárom. Meg­van? — Megvan? — Klein Tamás honvéd. Meg­van? — Megvan ? — Barátom, a Pirid elveszett! — Aláírás? — Paula kisasszony, mit írjunk oda? Paula kisasszony mindenkit is­mert a faluban, és mindenki min­denkijéről tudott mindent- A csél­esap fiúkat és a kikapós lányo­kat szívből megvetette. — Írjuk azt, — suttogta —, hogy Vilmos, a hajósinas. Olvas­ta? Jaj, de cuki könyv! — és in­cselkedve bekapta a kisujját. A jó barát helyeselt, fizetetet és nyakát behúzva eltűnt a helyőr­ségben. Paula kisasszony alighogy továbbította a táviratot, ismét megkocogtatták az ablakot. — Huhu, Paula! — Most meg egy jó bárátnő volt oly kedves, hogy tudósítsa a „kékek” katoná­jának egyikét kedvese elestéről. Paula kisasszony természetesen szömyülködött, noha még nem sejtette, hogy hajnalig összesen háromszázhetvenkilencen esnek Beton Laci áldozatául, tehát ösz- szesen háromszázhetvenkilenc táv­iratot kell majd felvennie és to­• vábbítania. Reggel fél nyolckor a falusiak legnagyobb csodálkozására heli­kopter jelent meg a lóvasártér fö­lött. Egy helyben berregett, majd amikor feltűnt egy lassan cammogó, agyonhasznált férfi, kö­télhágcsót engedett alá. A heli­kopteren piros jelzés volt. A „kékek” táborában először a rádiókapcsolat kezdett akadozni. A tábornoki kar már kora haj- ^ nalban összegyülekezett egy magaslaton hogy megindítsa a terv szerinti meglepetésszerű tá­madást. A legmélyebb hangú és a legsűrűbb szemöldökű tábornok megnyomott egy gombot. A harc- álláspontot hívta. — Nagy Medve hívja Bátor Kék Katonát! Nagy Medve hívja Bá­tor Kék Katonát! Vétel! —recseg­te a mikrofonba. A hátuk mögött levő hatalmas hangszóróból csak sistergés hallat­szott. A tábornok idegesen a táborno­ki karra nézett. — Nagy Medve hívja Bátor Kék Katonát! Nagy Medve hívja Bátor Kék Katonát! Jelentkezzen! Vétel! — ismételte. A sistergés alábbhagyott, és re­ménykedő, gyenge hang hallat­szott: — Piriké? A tábornok elvörösödött, kida­gadtak a nyakán az erek. ordított: — Ezért a viccért lecsukatom! — Csukasson! — hallatszott ugyanaz a fátyolos, életunt, hang. — Nekem mar úgyis mindegy... — Mit beszél’ Megőrülök! — pillantott tábomoktársaira a leg­mélyebb hangú és legsűrűbb szemöldökű tábornok. Tehetetlen volt és kétségbeesett. Máris negy­venhét másodpercet késtek a tá­madás megindításával. Mit gon­dolnak a „pirosak” róluk, hogy késik a meglepetésszerű támadás? — A tartalék harcálláspontot! — adta ki a mellette álló rádiósnak a parancsot. — A tartalék harcálláspontot! — ismételte a rádiós és elfordí­tott a készüléken egy gombot. — Jelentem, a parancsét végrehaj­tottam. — Nagy Medve hívja Bátor Kék Katona Kettőt! Nagy Medve hívja Bátor Kék Katona Kettőt! Vétel! — megcsuklott a tábornok hangja. A hangszóróban megszűnt a “ sistergés. — Már mindent tudok! Miért kínoztok még mindig? Tudom a kötelességemet, a Rózsit a szerető­jével együtt megfojtom, aztán a kútba ugróm. — Halló! Halló! Bátor Kék Ka­tona Kettő? — lett úrrá a tábor­nokon a pánik. — Igen, igen! Mondom, hogy mindent tudok. A Rózsit a szere­tőjével együtt... Ekkor megszakadt a vonal. A legmagasabb és legokosabb . tábor­nok hangját hallották. Ez azt je­lentette. hogy minden elveszétt. — Kérem a tábornoki kart, fe­jezze be a hadműveleteket. A gyakorlatnak vége. Értékelés vé­gett jöjjenek át a legmagasabb magaslatra. Végeztem. A „kékek” táborában persze nagy volt. az ujjongás. Csak Kó­bor László honvéd nem dobálta magasba a sapkáját, mert ő aludt Art álmodta, hogy körbeüli bará­taival az otthoni kerek asztalt, makaóznak, miközben szerető hit vese, Magdi elalvás előtti apai csokra vezeti hozzá két apró kis- lanykajat, Blankát, és Imolát. n c ezzel o mesének még nincs _ vége. Mert az értékelés el­mondása még hátra van. Igaz M Sn a£ta §«Í meg S, VOlt katona’ ' ***** AAAAAAAAAAAWAAAAAAAAAAAAAAAAVAAAAAVVVV\AMAAAA*AAAA*A*A^ ^*AAAA^^iAAAAAAA<V\AAMAAiAAAAAAAAAAAAAAAAAAVvVW<>A!«>*> I 4 V.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom