Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-03 / 208. szám
Egyházi gyűjteményeink ilsa@#li 9 9 10 w * * — Verték- és keresztneMátyás király bölényszarv kupája Évszázadok során — különösen a középkor végén és az újkor hajnalán — a képző- és iparművészeti alkotások nagy része egyházi célokra készült. Így volt ez Európa számos országában, de nálunk talán még inkább, mivel abban az időben az egyház legalábbis egyike volt a leggazdagabb mecénásoknak. Mindezek akkor igazi értékek, ha minél többen gyönyörködhetnek bennük. Hazánkban az utóbbi években- évtizedekben egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a művészetek iránt. Ez is, az államnak a mű_ és művészetiemlékek iránt érzett felelőssége is sürgette azt a megegyezést, amely 1969-ben jött létre. Az állami és az egyházi hatóságok abban egyeztek meg. hogy a művészettörténészek meghatározzák: milyen művészeti kincsek vannak az egyházak birtokában. Megalakult az Iparművészeti Múzeum mellett működő Egyházi Gyűjtemények Szakfelügyelete. Nagyszabású, az egész országra kiterjedő feladatot kapott a szakfelügyelet: felfedezni az egyházak tulajdonában levő műkincseket, megismerni azokat és — természetesen mindig a tulajdonos, az egyház egyetértésével — bemutatni a műértő és a szélesebb laikus közönségnek. A munka máig is folyik: kis falvak templomaiban, kápolnáiban is kerülnek elő olyan értékek, amelyekről mindeddig senki sem tudott. Azok a papok, egyházi emberek, akik naponta látták, szertartásokhoz használták a tárgyakat, sokszor maguk sem tudták, mekkora érték van a kezükben. Talán a legismertebb egyházi gyűjtemény — az ország egyik leglátogatottabb gyűjteménye — az Esztergomi Fő. egyházmegye Keresztény Múzeuma. Tulajdonosa — mint a név is mutatja — az egyház, költségvetésének nagy részét az állam fedezi. Szomszédságában van a még nagyobb értéket képviselő főszékesegyházi kincstár, amelyet kevésbé ismer a nagyközönségAnnál ismertebb a csodálatosan szép helyen fekvő Pannonhalma, a bencés apátság, amelyben a rend tagjai és a bencés gimnázium növendékei kalauzolják az érdeklődőket. A bevétel itt ugyanúgy, mint Esztergomban vagy a többi egvházi múzeumban, gyűjteménynél, kizárólag a tulajdonosé. a katolikus egyházé. Egerben az érseki palotában tekinthető meg egy kamarakiállítás, amelyhez hasonlót kívánnak nyitni Veszprémben, a püspöki palotában is. Ez utóbbi megrendezése elé még helyiséggondok állítanak akadályt csakúgy, mint Szegeden, ahol állami segítséggel rendezik újjá a Ferences Múzeumot. Előreláthatólag mindkét állandó kiállítás a legközelebbi években megnyílik. Sok látogatót vonz Debrecenbe a történelmi múltú református kollégiumban levő egyházművészeti és iskolatörténeti kiállítás. Ez a református egyházé, ugyanúgy, mint a sárospataki kollégium és a pápai Ótemplom egyházművészeti kiállítása. Mindegyiket a nagyközönség számára rendezték, állami segítséggel. A magyarországi evangélikus egyháznak nemrégiben nyílt meg egy kisebb múzeuma a dunántúli Nemeskéren. Ott a XVIII. században épült templomot az állam rendbehozatta. a környék egyháztörténetét bemutató kiállítás a papiak egy részében kapott helyet. A tervek szerint 1979- ben megnyílik a nagy, országos Evangélikus Múzeum is, Budapesten, a Deák téri templom szomszédságában. Működik és sok látogatót vonz Budapesten a Zsidó Múzeum. Még több lenne az érdeklődő, ha a helyiség nem volna annyira kopott, elhanyagolt. A málló falak között igen nagy értékű vallási és történeti ereklyéket őriz a múzeum. Most rendezik — igen jelentős állami és helyi tanácsi segítséggel — a Miskolcon megnyíló Magyar Ortodox Egy. házi Múzeumot Görög, orosz és hazai készítésű, egyházi rendeltetésű műtárgyakat állítanak ki, mindazt, amire nincs szüksége az egyháznak a szertartásokhoz. A — többek között — értékes ikonokat bemutató kiállítás előreláthatólag 1980-ban nyílik meg a nagyközönség számára. Ikonok, az ortodox egyház számos művészeti alkotása van Szentendrén, a szerb ortodox egyház tulajdonában. Ez is nyilvános gyűjtemény, a közönség számára hozzáférhető, de a művészi értékű tárgyakhoz méltatlan állapotban van. Gombásodnak a festmények, a farészeket eszi a szú. s az idő előrehaladtával ez mind súlyosabb károkat okozhat■ Csaknem egy évtizede jött létre a megegyezés az állam és az egyházak között a műkincsek védelméről, felkutatásáról és bemutatásáról. Azóta az állam sok millió forintot költött ezeknek a nagy értékű, sőt pótolhatatlan kincseknek a rendezésére, rendbe hozására és a nagyközönség számára hozzáférhetővé, megtekinthetővé tételére. Va'amennyi tárgv az egyház birtokában van és marad, az állam „haszna” belőle az, hogy min<H szélesebb — hívő és nem hívő _ tö megek ismerhessék meg a hazánkban levő kulturális értékeket. Talán hozzá sem kellene tenni; a nyilvánossá teff gvűiteménvek. múzeumok, eevháztörténeti és egyéb kiállítások belépti díjai is a tulajdonosok, tehát az egyházak pénztárába folynak be. Az állam és az egyházak, illetve a különböző vallások közötti egyetértés és békesség jegyében rendezik meg — előreláthatólag a jövő év végén — hat egyház ke**sbé ismert, egvházi tulajdonban levő- műtár«vait bemutató kiállítást. Színhelyét még nem határozták meg. de annvj előre is bizonyos, homr állami kiállításként, állami épületben nyílik meg. az Egyházi Gyűjtemények Szakfelügyeletének rendezésében._________ V arkonyi Endre — Vezeték- és keresztneve? — kérdi az orvos. — Mary Smith. — A születendő gyermek apjának vezeték- és keresztneve? '• ' ' — Nem tudom. Nem voltunk ennyire jóban! w. I — Ugye, szép a kalapom, Jacqueline? — Csodálatos, édesem, de én úgy gondolom, hogy másként kellene hordanod. — Hogyan? — Dobozban! í?. Három font sterlinget kínál a képemért? — kérdi sértődötten a kezdő festő. — Gúnyt űz belőlem? Hiszen a vászon is többe került! — Ez igaz, de amikor vette tiszta volt! «—«» A nagymama megkérdi a kis Amétől: — Ki törte be az ablakot? — A mama. De a papa tehet róla. Mert leguggolt, amikor a tányér a feje felé repült. w. — Miért ülsz itt a kocsma előtt a földön? — Éppen most próbálgatom, hogy fel tudok-e állni. Ha igen, akkor bemegyek még egy stampedlire, ha nem, akkor hazamegyek. — Van itt valamilyen szálloda? — kérdezősködik a turista a kisvárosban. — Igen. Kettő is, de egyikben sem tud nyugodtan alud- ni. — Es miért? — Mert egész éjjel szemrehányást fog magának tenni, hogy miért nem inkább a másik szállodát választotta! c—» fti —, Ugye elárulja nekem, Marcelka kisasszony, hogy juthatok be a hálószobájába? — kérdezi Leonard úr. — Szívesen! A házasság- kötő termen keresztül! . t—•. — Szeretlek Irénke — mondja Kvetoslav — és mindent megteszek, amit csak kívánsz! — Akkor szerezz nekem egy gazdag vőlegényt! — hangzik a válasz. Lecsófagylalt Az emberi lelemény nagyon lele’ ményes. Most például fel- és kitalálta a zellerfagylaltot. Meg a sárgarépafagylaltot is. Sőt a paprika-, meg a paradicsomfagylaltot is. A lecsófagylalt feltalálása még hátravan ugyan, de már eny- nyitől is elhűlhet az ember: lám, hová fejlődünk! Ha valaki akárcsak néhány évvel ezelőtt is, azzal fogadott volna hogy: — Uram, fel fogják találni a zeller- fagylaltot ... Es mi magyarok fogjuk feltalálni. Nem is oly sokára... .. .nos, akkor az első hallásra nemcsak, hogy hihetetlennek, de egyenesen nevetségesnek tűnt volna a dolog. S csak azért nem hahotáz- tam volna bele a képibe a merész jósnak, mert mégis csak magyar . ember lévén, egy leendő, még oly nevetséges, és soha fel nem található találmánynak is illik ZALÁN TIBOR: Szerelmesvers Lecsendesítem gondolataimat, mint szendergő, ki alunni akar. Szoknyád harang-suhanása mcglegyint. ha elfáradtál volna Itt e kar. ez oroszlánokat legyőzni képes. Kényes címer a férfi-büszkeség, hadd dédelgetni magad. Tenyeremre veszlek, mint pihenés csillagát az ég. Hánykódnak a homokban fillér-kagylók, fekszel, a tenger öledig szalad. Látod, kegyetlen, megint megbántottál, azért hívtál, hogy rajtakapjalak? S most elmész, azt hiszed megélek szépe bronz-állkapcsú idegenek között! Agyamba fészkel és párzik már a gond. hajaim közé a nyű költözött. Hogy elmenésed elhinni tudjam, lestek hozzá embertelen tájat. > Majd jössz friss széllel, harangkondulásbar Ï s e választott magányból kiváltasz, kenyeret hozol és törsz majd belőle, az ölelésben megfeleződünk. Azért melledhez kezem gonddal emeld, > most, hogy egymástól elkergetődzönk > Búcsú... Feltalálta — eltalálta A film feltalálója, Iouis Lumeiere élete alkonyán bevallotta egy újságírónak: „Azért találtam fel a mozit, mivel Influenzás voltam és három napig ágyban feküdtem, ahol elkészítettem a „kl- nematográf” terveit. BetegMeg a zellert, meg a paradicsomot és paprikát is. Büszke vagyok, hogy ember vagyok, s hogy magyar ember vagyok. Büszkeségem csak fokozódna, ha kitalálnák a lecsófagylaltot is. Kolbásszal, tojással, tölcsérben négyért, pohárban ötért. Sót! Hiába, telhetetlen az ember, ha fagylaltról van szó, újabb ötleteim is lennének a feltalálók számára, hogy miket találjanak fel és ki a fagylaltválaszték még további növelésére. Jómagam cseppet sem zárkóznék el például a kétszemélyes sertéscsülökfagylalttól, . tejszínhab helyett sok pirított hagymával rajta. Egyáltalán nem hatna rám a meglepetés legalábbis komoly ar- erejével az sem, ha cot vágnom, ha az bemennék a cukrászmagyar. És tessék, dába és a fagylaltos most itt van, tölcsér- pultnál, a kifüggeszr be is helyezik a sár tett kis táblácskán garépafagylaltot. mogyoró, málna, zeller, csokoládé és paprika mellett azt is olvasnám, hogy pap- rikáscsirke-f agyialt. Vagy bableves csülökkel fagylalt. Avagy töltöttkáposz- ta-fagylalt, egy gombóc, akarom mondani, egy töltelék kettő, két töltelék négy, három töltelék öt forint lehetne, mintegy kedvezményt nyújtva a nagyobb tömeget fogyasztóknak. Olyasmire már gondolni sem merek, hogy vadasnyúl-fagy- lalt burgo.nyafánk- fagylalttal, leöntve vadasmártás-f agyialttal, mert ezek már olyan fagylaltfélék, amiket nagyüzemi módon. elkészíteni nem lehet, tehát cukrászdái árusítása ráfizetéses lenne. segem utolsó napján, amikor már jobban éreztem magam, megmutattam a tervet August fivéremnek. Elmosolyodott és kijelentette: „Érdekes játék, csak ne kerüljön túl sokba”. Hát ezt is megértük. Málna helyett zellert nyalunk, s megérjük majd még azt is hogy: — Mit nyalsz? — Sertéscsülköt tormával... És te? — Kolbászos lecsót .. * Istenem, be szép is lesz ez majd. Egy dolog azonban elkeserít, s ez kordába fogja a fantáziámat, csendre és rendre inti lelkendezésemet és kissé kilátástalanná is teszi e téren a jövőbe vetett hitemet. Hogy én ki sem állhatom a fagylaltot. Ott fogok majd ülni késsel és villával az asztal mellett, nyakam ban szalvéta, birkózom a csülökkel, csupa zsír lesz a szám, meg a kezem, cuppogni is fogok a csont mélyebb rejtekeit szopogatva, míg körülöttem vidám arcú emberek nyüzsögnek, kezükben egyszerű tölcsért tartva és azt nyalják, amit én rágok: a kétszemélyes sertés csülköt, fagylaltnak. A tudomány, mint ócska kavicsot félredobott és az út- szélen hagyott. Gyurkó Géza Up-to-date...? Az olvasó méltán és joggal kérdezheti, hogy egy anyanyelvi ismeretterjesztő közlemény címéül miért választottunk angol szókapcsolatot. Annál is inkább jogos a kérdés, mert a címbeli angol nyelvi formáról a szakembernek is az a véleménye, hogy határozóként, illetőleg jelzőként „ritkán fordul e!ő, s csak a több-kevesebb angol nyelvismerettel bírók körében” (Országh László: Angol eredetű elemek 87.). Valóban, nem véletlenül szólunk róla. A verseket sze«. rető és olvasó magyar közönség néhány olyan költeménnyel is találkozhatott, amelyben a címbeli angol nyelvi képlet kulcsszóként jelentkezik. Illyés Gyula például két költeményében is sajátos kifejező, közlő értékben szerepelteti az up to date nyelvi formát: „Festett- fülű kis ómama / itt az előkelő / vendéglő teraszán: ß gyönyörű rajtad a tolí-boa. ß És az a kardigán! / S az az up to date új cipó!" (Illyés: Mimikriben). — „De hogy... / kandidátus mondta ki, — élcül — azt, hogy / mi baj, ha ötödrangú nyelvek népe fogy?... / Azt hiszed, nem kapcsoltam, / micsoda ócska téma ez már, s hogy hova kerül amúgy se / változatos művem e nem up to date falovon ?” (Illyés: Ninivében). Hajnal Anna ejtés szerinti átírásban illeszti bele versébe az angol kifejezést: „Fűtés, meleg víz, ap-tu-détl f jól megtervezett lakógép" (Hajnal: A test dicsérete: Hálás és elkapatott ének). A magyar versolvasót feltétlenül megállítja az angol szókapcsolatnak versbeli szerepeltetése, s a szövegösszefüggés alapján is megpróbálja értelmezni azt. Ha ez nem jár sikerrel, akkor a szótárakat hívja segítségül hogy rátaláljon az angol nyelvi forma magyar megfelelőire. Van miből válogatnia! Az angol kifejezés jelentéstartalmával és használati értékével ugyanis ebbe a gazdag magyar rokon értelmű kifejezéssorba illeszthető bele: mai, korszerű, divatos, legújabb divatú; a legfrissebb eredmények színvonalán álló; modern gondolkodású, jól tájékozott, jól értesült; jókor, idejében, időszerű stb. Jogosan kérdezheti az olvasó, ha ennyi jó magyar kifejezéssel lehet helyettesíteni az angol megfelelőt, akkor miért jutott versbeli szerephez. Azért, mert mindkét költő külön is sajátos, egy kissé gunyoros, ha úgy tetszik, ironikus élű kritikájának felnagyítását is rábízta az angol szókapcsolatra. Dr. Bakos József íiUhKM il I » 1 I
