Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

Egyházi gyűjteményeink ilsa@#li 9 9 10 w * * — Verték- és keresztne­Mátyás király bölényszarv kupája Évszázadok során — különösen a középkor végén és az újkor hajnalán — a képző- és iparművészeti alkotások nagy része egyházi célokra készült. Így volt ez Európa szá­mos országában, de nálunk talán még inkább, mivel abban az időben az egyház legalábbis egyike volt a leggazdagabb mecénásoknak. Mindezek akkor igazi értékek, ha minél többen gyö­nyörködhetnek bennük. Hazánkban az utóbbi években- évtizedekben egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a művészetek iránt. Ez is, az államnak a mű_ és művészeti­emlékek iránt érzett felelőssége is sürgette azt a megegye­zést, amely 1969-ben jött létre. Az állami és az egyházi hatóságok abban egyeztek meg. hogy a művészettörténé­szek meghatározzák: milyen művészeti kincsek vannak az egyházak birtokában. Megalakult az Iparművészeti Múzeum mellett működő Egyházi Gyűjtemények Szakfelügyelete. Nagyszabású, az egész országra kiterjedő feladatot ka­pott a szakfelügyelet: felfedezni az egyházak tulajdonában levő műkincseket, megismerni azokat és — természetesen mindig a tulajdonos, az egyház egyetértésével — bemutatni a műértő és a szélesebb laikus közönségnek. A munka máig is folyik: kis falvak templomaiban, kápolnáiban is kerülnek elő olyan értékek, amelyekről mindeddig senki sem tudott. Azok a papok, egyházi emberek, akik naponta látták, szer­tartásokhoz használták a tárgyakat, sokszor maguk sem tudták, mekkora érték van a kezükben. Talán a legismertebb egyházi gyűjtemény — az ország egyik leglátogatottabb gyűjteménye — az Esztergomi Fő. egyházmegye Keresztény Múzeuma. Tulajdonosa — mint a név is mutatja — az egyház, költségvetésének nagy részét az állam fedezi. Szomszédságában van a még nagyobb ér­téket képviselő főszékesegyházi kincstár, amelyet kevésbé ismer a nagyközönség­Annál ismertebb a csodálatosan szép helyen fekvő Pannonhalma, a bencés apátság, amelyben a rend tagjai és a bencés gimnázium növendékei kalauzolják az érdeklődő­ket. A bevétel itt ugyanúgy, mint Esztergomban vagy a többi egvházi múzeumban, gyűjteménynél, kizárólag a tu­lajdonosé. a katolikus egyházé. Egerben az érseki palotában tekinthető meg egy kama­rakiállítás, amelyhez hasonlót kívánnak nyitni Veszprém­ben, a püspöki palotában is. Ez utóbbi megrendezése elé még helyiséggondok állítanak akadályt csakúgy, mint Sze­geden, ahol állami segítséggel rendezik újjá a Ferences Múzeumot. Előreláthatólag mindkét állandó kiállítás a leg­közelebbi években megnyílik. Sok látogatót vonz Debrecenbe a történelmi múltú re­formátus kollégiumban levő egyházművészeti és iskolatör­téneti kiállítás. Ez a református egyházé, ugyanúgy, mint a sárospataki kollégium és a pápai Ótemplom egyházművé­szeti kiállítása. Mindegyiket a nagyközönség számára ren­dezték, állami segítséggel. A magyarországi evangélikus egyháznak nemrégiben nyílt meg egy kisebb múzeuma a dunántúli Nemeskéren. Ott a XVIII. században épült templomot az állam rendbe­hozatta. a környék egyháztörténetét bemutató kiállítás a papiak egy részében kapott helyet. A tervek szerint 1979- ben megnyílik a nagy, országos Evangélikus Múzeum is, Budapesten, a Deák téri templom szomszédságában. Működik és sok látogatót vonz Budapesten a Zsidó Múzeum. Még több lenne az érdeklődő, ha a helyiség nem volna annyira kopott, elhanyagolt. A málló falak között igen nagy értékű vallási és történeti ereklyéket őriz a mú­zeum. Most rendezik — igen jelentős állami és helyi tanácsi segítséggel — a Miskolcon megnyíló Magyar Ortodox Egy. házi Múzeumot Görög, orosz és hazai készítésű, egyházi rendeltetésű műtárgyakat állítanak ki, mindazt, amire nincs szüksége az egyháznak a szertartásokhoz. A — többek kö­zött — értékes ikonokat bemutató kiállítás előreláthatólag 1980-ban nyílik meg a nagyközönség számára. Ikonok, az ortodox egyház számos művészeti alkotása van Szentendrén, a szerb ortodox egyház tulajdonában. Ez is nyilvános gyűjtemény, a közönség számára hozzáférhető, de a művészi értékű tárgyakhoz méltatlan állapotban van. Gombásodnak a festmények, a farészeket eszi a szú. s az idő előrehaladtával ez mind súlyosabb károkat okozhat■ Csaknem egy évtizede jött létre a megegyezés az állam és az egyházak között a műkincsek védelméről, felkutatá­sáról és bemutatásáról. Azóta az állam sok millió forintot költött ezeknek a nagy értékű, sőt pótolhatatlan kincseknek a rendezésére, rendbe hozására és a nagyközönség számára hozzáférhetővé, megtekinthetővé tételére. Va'amennyi tárgv az egyház birtokában van és marad, az állam „haszna” belőle az, hogy min<H szélesebb — hívő és nem hívő _ tö megek ismerhessék meg a hazánkban levő kulturális ér­tékeket. Talán hozzá sem kellene tenni; a nyilvánossá teff gvűiteménvek. múzeumok, eevháztörténeti és egyéb kiállí­tások belépti díjai is a tulajdonosok, tehát az egyházak pénztárába folynak be. Az állam és az egyházak, illetve a különböző vallások közötti egyetértés és békesség jegyében rendezik meg — előreláthatólag a jövő év végén — hat egyház ke**sbé ismert, egvházi tulajdonban levő- műtár«vait bemutató ki­állítást. Színhelyét még nem határozták meg. de annvj előre is bizonyos, homr állami kiállításként, állami épület­ben nyílik meg. az Egyházi Gyűjtemények Szakfelügyele­tének rendezésében._________ V arkonyi Endre — Vezeték- és keresztne­ve? — kérdi az orvos. — Mary Smith. — A születendő gyermek apjának vezeték- és kereszt­neve? '• ' ' — Nem tudom. Nem vol­tunk ennyire jóban! w. I — Ugye, szép a kalapom, Jacqueline? — Csodálatos, édesem, de én úgy gondolom, hogy más­ként kellene hordanod. — Hogyan? — Dobozban! í?. Három font sterlinget kí­nál a képemért? — kérdi sér­tődötten a kezdő festő. — Gúnyt űz belőlem? Hiszen a vászon is többe került! — Ez igaz, de amikor vette tiszta volt! «—«» A nagymama megkérdi a kis Amétől: — Ki törte be az ablakot? — A mama. De a papa te­het róla. Mert leguggolt, amikor a tányér a feje felé repült. w. — Miért ülsz itt a kocsma előtt a földön? — Éppen most próbálga­tom, hogy fel tudok-e állni. Ha igen, akkor bemegyek még egy stampedlire, ha nem, akkor hazamegyek. — Van itt valamilyen szálloda? — kérdezősködik a turista a kisvárosban. — Igen. Kettő is, de egyik­ben sem tud nyugodtan alud- ni. — Es miért? — Mert egész éjjel szem­rehányást fog magának ten­ni, hogy miért nem inkább a másik szállodát választotta! c—» fti —, Ugye elárulja nekem, Marcelka kisasszony, hogy juthatok be a hálószobájába? — kérdezi Leonard úr. — Szívesen! A házasság- kötő termen keresztül! . t—•. — Szeretlek Irénke — mondja Kvetoslav — és min­dent megteszek, amit csak kívánsz! — Akkor szerezz nekem egy gazdag vőlegényt! — hangzik a válasz. Lecsó­fagylalt Az emberi lele­mény nagyon lele’ ményes. Most példá­ul fel- és kitalálta a zellerfagylaltot. Meg a sárgarépafagylal­tot is. Sőt a paprika-, meg a paradicsom­fagylaltot is. A le­csófagylalt feltalálá­sa még hátravan ugyan, de már eny- nyitől is elhűlhet az ember: lám, hová fejlődünk! Ha vala­ki akárcsak néhány évvel ezelőtt is, az­zal fogadott volna hogy: — Uram, fel fog­ják találni a zeller- fagylaltot ... Es mi magyarok fogjuk fel­találni. Nem is oly sokára... .. .nos, akkor az első hallásra nem­csak, hogy hihetet­lennek, de egyenesen nevetségesnek tűnt volna a dolog. S csak azért nem hahotáz- tam volna bele a ké­pibe a merész jós­nak, mert mégis csak magyar . ember lévén, egy leendő, még oly nevetséges, és soha fel nem található ta­lálmánynak is illik ZALÁN TIBOR: Szerelmesvers Lecsendesítem gondolataimat, mint szendergő, ki alunni akar. Szoknyád harang-suhanása mcglegyint. ha elfáradtál volna Itt e kar. ez oroszlánokat legyőzni képes. Kényes címer a férfi-büszkeség, hadd dédelgetni magad. Tenyeremre veszlek, mint pihenés csillagát az ég. Hánykódnak a homokban fillér-kagylók, fekszel, a tenger öledig szalad. Látod, kegyetlen, megint megbántottál, azért hívtál, hogy rajtakapjalak? S most elmész, azt hiszed megélek szépe bronz-állkapcsú idegenek között! Agyamba fészkel és párzik már a gond. hajaim közé a nyű költözött. Hogy elmenésed elhinni tudjam, lestek hozzá embertelen tájat. > Majd jössz friss széllel, harangkondulásbar Ï s e választott magányból kiváltasz, kenyeret hozol és törsz majd belőle, az ölelésben megfeleződünk. Azért melledhez kezem gonddal emeld, > most, hogy egymástól elkergetődzönk > Búcsú... Feltalálta — eltalálta A film feltalálója, Iouis Lumeiere élete alkonyán be­vallotta egy újságírónak: „Azért találtam fel a mozit, mivel Influenzás voltam és három napig ágyban feküd­tem, ahol elkészítettem a „kl- nematográf” terveit. Beteg­Meg a zellert, meg a paradicsomot és pap­rikát is. Büszke vagyok, hogy ember vagyok, s hogy magyar em­ber vagyok. Büszke­ségem csak fokozód­na, ha kitalálnák a lecsófagylaltot is. Kolbásszal, tojással, tölcsérben négyért, pohárban ötért. Sót! Hiába, telhetetlen az ember, ha fagylaltról van szó, újabb ötle­teim is lennének a feltalálók számára, hogy miket találja­nak fel és ki a fagy­laltválaszték még további növelésére. Jómagam cseppet sem zárkóznék el például a kétszemé­lyes sertéscsülök­fagylalttól, . tejszín­hab helyett sok pirí­tott hagymával rajta. Egyáltalán nem hat­na rám a meglepetés legalábbis komoly ar- erejével az sem, ha cot vágnom, ha az bemennék a cukrász­magyar. És tessék, dába és a fagylaltos most itt van, tölcsér- pultnál, a kifüggeszr be is helyezik a sár tett kis táblácskán garépafagylaltot. mogyoró, málna, zel­ler, csokoládé és pap­rika mellett azt is olvasnám, hogy pap- rikáscsirke-f agyialt. Vagy bableves csü­lökkel fagylalt. Avagy töltöttkáposz- ta-fagylalt, egy gom­bóc, akarom monda­ni, egy töltelék ket­tő, két töltelék négy, három töltelék öt fo­rint lehetne, mintegy kedvezményt nyújt­va a nagyobb töme­get fogyasztóknak. Olyasmire már gondolni sem merek, hogy vadasnyúl-fagy- lalt burgo.nyafánk- fagylalttal, leöntve vadasmártás-f agy­ialttal, mert ezek már olyan fagylaltfé­lék, amiket nagyüze­mi módon. elkészíteni nem lehet, tehát cuk­rászdái árusítása rá­fizetéses lenne. segem utolsó napján, amikor már jobban éreztem magam, megmutattam a tervet Au­gust fivéremnek. Elmosolyo­dott és kijelentette: „Érdekes játék, csak ne kerüljön túl sokba”. Hát ezt is megér­tük. Málna helyett zellert nyalunk, s megérjük majd még azt is hogy: — Mit nyalsz? — Sertéscsülköt tormával... És te? — Kolbászos le­csót .. * Istenem, be szép is lesz ez majd. Egy dolog azonban elke­serít, s ez kordába fogja a fantáziámat, csendre és rendre in­ti lelkendezésemet és kissé kilátástalanná is teszi e téren a jö­vőbe vetett hitemet. Hogy én ki sem áll­hatom a fagylaltot. Ott fogok majd ülni késsel és villával az asztal mellett, nya­kam ban szalvéta, birkózom a csülök­kel, csupa zsír lesz a szám, meg a ke­zem, cuppogni is fo­gok a csont mélyebb rejtekeit szopogatva, míg körülöttem vi­dám arcú emberek nyüzsögnek, kezük­ben egyszerű tölcsért tartva és azt nyal­ják, amit én rágok: a kétszemélyes ser­tés csülköt, fagylalt­nak. A tudomány, mint ócska kavicsot félredobott és az út- szélen hagyott. Gyurkó Géza Up-to-date...? Az olvasó méltán és joggal kérdezheti, hogy egy anya­nyelvi ismeretterjesztő köz­lemény címéül miért válasz­tottunk angol szókapcsola­tot. Annál is inkább jogos a kérdés, mert a címbeli angol nyelvi formáról a szakem­bernek is az a véleménye, hogy határozóként, illetőleg jelzőként „ritkán fordul e!ő, s csak a több-kevesebb an­gol nyelvismerettel bírók körében” (Országh László: Angol eredetű elemek 87.). Valóban, nem véletlenül szólunk róla. A verseket sze«. rető és olvasó magyar kö­zönség néhány olyan költe­ménnyel is találkozhatott, amelyben a címbeli angol nyelvi képlet kulcsszóként jelentkezik. Illyés Gyula pél­dául két költeményében is sajátos kifejező, közlő ér­tékben szerepelteti az up to date nyelvi formát: „Festett- fülű kis ómama / itt az elő­kelő / vendéglő teraszán: ß gyönyörű rajtad a tolí-boa. ß És az a kardigán! / S az az up to date új cipó!" (Illyés: Mimikriben). — „De hogy... / kandidátus mondta ki, — élcül — azt, hogy / mi baj, ha ötödrangú nyelvek népe fogy?... / Azt hiszed, nem kapcsoltam, / micsoda ócska téma ez már, s hogy hova kerül amúgy se / változatos művem e nem up to date fa­lovon ?” (Illyés: Ninivében). Hajnal Anna ejtés szerinti átírásban illeszti bele versé­be az angol kifejezést: „Fű­tés, meleg víz, ap-tu-détl f jól megtervezett lakógép" (Hajnal: A test dicsérete: Hálás és elkapatott ének). A magyar versolvasót fel­tétlenül megállítja az angol szókapcsolatnak versbeli sze­repeltetése, s a szövegössze­függés alapján is megpró­bálja értelmezni azt. Ha ez nem jár sikerrel, akkor a szótárakat hívja segítségül hogy rátaláljon az angol nyelvi forma magyar meg­felelőire. Van miből válogat­nia! Az angol kifejezés je­lentéstartalmával és haszná­lati értékével ugyanis ebbe a gazdag magyar rokon ér­telmű kifejezéssorba illeszt­hető bele: mai, korszerű, di­vatos, legújabb divatú; a legfrissebb eredmények szín­vonalán álló; modern gon­dolkodású, jól tájékozott, jól értesült; jókor, idejében, időszerű stb. Jogosan kérdezheti az ol­vasó, ha ennyi jó magyar ki­fejezéssel lehet helyettesíte­ni az angol megfelelőt, ak­kor miért jutott versbeli szerephez. Azért, mert mind­két költő külön is sajátos, egy kissé gunyoros, ha úgy tetszik, ironikus élű kritiká­jának felnagyítását is rábíz­ta az angol szókapcsolatra. Dr. Bakos József íiUhKM il I » 1 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom