Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-28 / 229. szám

/ SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: „Kémregény" — csattanóval ISMÉT — ki tudja, hányadszor — összeomlott egy gondosan kitervelt kampány. Bármennyire hízott­nak látszott a kacsa, az adott pillanatban szétpukkant és, legfeljebb azoknak ártott, akik felröppentették, A nyugatnémet „kémügyről” van szó. Az állító­lagos „keleti ügynökökről”: Uwe Holtz szociáldemok­rata parlamenti képviselőről és négy másik, magas rangú hivatalnokról, köztük Egon Bahr, az SPD egyik vezető politikusa személyi titkáráról. Most a karsruhei államügyészség döntése nyomán megszün­tették a nyomozást. Ila valamiben, az újabb nyugatnémet kampány­ban világosan kilátszik a lóláb. Alig néhány héttel a csakugyan sorsdöntő hesseni választások — október 8. — előtt a CIA megkereste az NSZK politikai rend­őrségét. „Bizalmas” tájékoztatásuk egy román állam­polgár homályos, egyáltalán nem ellenőrzött és min­den bizonnyal célzatos „információira” épült. E sze­rint Hóltz és társai kémek, akik fontos államtitkokat juttattak a „keleti tömb” kezére. Hallatta szavát az ügyben Brzezinski is. ALIG NÉHÁNY NAPPAL a CIA „leleplezése” után, a kampány teljes erővel beindult. Ki más, mint a hasonló, „megbízható értesüléseiről” már közismert, hírhedt jobboldali Springer-sajtó vállalkozott a pony­varegénybe illő história tálalására. Drámai hangú cik­kek láttak napvilágot, amelyek — így kívánta a gondosan kimunkált forgatókönyv — közvetve és közvetlenül a nyugatnémet szociáldemokrata pártot vették célba. Ha sikerül bebizonyítani a „kémügy” valódiságát, ha a gyanú akár parányi árnyéka éri Bahr környezetét és Holtz képviselőt, a CDU—CSU biztos győztesnek tekinthető a hesseni választásokon és tekintélye, számaránya megnő a nyugatnémet tör­vényhozásban is. Nem így történt. A kampány kifulladt, a kém- hisztéria máris alábbhagyott. Kurt Rebmann főállam- ügyész beszüntette a nyomozást, miután a legcseké­lyebb bizonyságot sem találtak a gyanúsítottak bű­nösségére. AZ AMERIKAI SEGÉDLETTEL — a CIA aktív részvételével — kezdeményezett manőver összeomlott. Tanulsága azonban egyértelmű: a nyugatnémet ellen­zék — az USA bizonyos köreinek támogatásával — mindenképpen meg akarja kaparintani a hatalmat az NSZK-ban. Eszközeiben nem válogatós. A politikai hitelrontás, tekintélyes személyiségek bemocskolása bevált módszerei közé tartozik. Ezúttal azonban — mint már annyiszor — a vádlókból lett vádlott. Vagyis: a „kémregény” csattanója sem maradt el. Csak éppen más előjellel, mint ahogy szerzői várták. Gpapay Dénes Púja Frigyes beszéde az E?iSZ-közgyűlés 33. ülésszakán (Folytatás as i. oldalról) be való beavatkozás ellen, a békéért a biztonságért. A Magyar Népköztársaság álláspontja e sorsdöntő kér­désben közismert. A tartós békéért, a szilárd biztonság­ért küzdünk, és semmilyen erőfeszítést nem sajnálunk azért, hogy megakadályoz­zuk a hidegháború szelle­mének kitörését a múlt pa­lackjából. Következetesen síkraszállunk a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett éléséért, a nemzetközi együttműködés bővítéséért, a fegyverkezési hajsza meg­akadályozásáért, a béke és a biztonság még szilárdabb alapokra helyezéséért. A leszerelés előmozdítása szempontjából ’ különösen fontosnak tartjuk a Szovjet­unió kormányának a lesze­reléssel foglalkozó rendkívü­li ülésszakon beterjesztett javaslatát a fegyverkezési verseny megszüntetésének gyakorlati módszereiről. Sok hasznos, további tanulmá­nyozásra méltó gondolatot tartalmaznak a nagy szám­ban benyújtott egvéb doku­mentumok is. Közös felada­tunk a leszerelés ügyében előterjesztett építő javasla­tok valóra váltása. Mindez­zel nagyban hozzájárulha­tunk a leszerelési világérte­kezlet megfelelő előkészíté­séhez. A magyar kormány nagy figyelemmel, kíséri a nuk­leáris fegyverkísérletek tel­jes betiltásáról folyó három, hatalmi tárgyalásokat. A szerződés megkötése jelen­tős lépés lenne a nukleáris háború veszélyének csök­kentése terén. A Magyar Népköztársaság melegen üdvözli és igen je­lentős lépésnek tartja a Szovjetunió kormányának új javaslatát, amely az ülés­szakon a nukleáris fegyver­rel nem rendelkező orszá­gok biztonsága garantálásá­nak megerősítésére vonatko­zó szerződéstervezet meg­tárgyalását indítványozta. A Szovjetunió már 1966-ban tett hasonló javaslatot, de az akkor még nem talált kellő megértésre- Ügy véljük, hogy most adva vannak a reális lehetőségek ilyen szerződés megkötésére. A Magyar Népköztársaság kormánya — mint a múlt­ban — a jövőben is arra törekszik, hogy következete­sen végrehajtsa a helsinki záróokmány ajánlásait, s ezen keresztül is hozzájárul­jon a nemzetközi légkör ja­vulásához, országunk kap­csolatainak bővítéséhez Nyu- gat-Európa és Észak-Ameri- ka országaival. Hazánk az emberi jogok tényleges tiszteletben tartá­sa érdekében megvalósuló nemzetközi együttműködés­ben a maga részérói az ENSZ alapokmánya szelle­mében, a helsinki záróok­mányban foglaltaknak meg­felelően kíván részt venni ás ezt várja el másoktól I«. Éppen ezért kormányom visszautasít minden olyan kísérletet, amelynek az a célja, hogy az emberi jogok védelmének ürügyén be­avatkozzon a más országok belső joghatóságába tartozó ügyekbe. Az emberi jogok tiszteletben tartása érdeké­ben történő jogos nemzetkö­zi fellépést továbbra is meg kell különböztetni az olyan politikai kampányoktól, amelyek célja a hideghábo­rús konfrontáció felújítása — mondotta Púja Frigyes. A közgyűlés általános vi­tájában szerdán délután kö­zép-európai idő szerint a késő esti órákban a többi között a holland, az olasz, és a görög külügyminiszter szólalt fel. Csütörtökön — helyi idő szerint — délelőtt összeül a Biztonsági Tanács. Napiren­den a namíbiai kérdés sze­repel. Mii iakar Kina jóindulata! HANOI — À kínai félnek az $ döntése, hogy egyoldalúan, határidó nélkül felfüggeszti a Vietnammal folytatott tárgyalásokat, világosan fel­tárja Peking alapvetően ne­gatív viszonyulását a pár­beszédhez — állapította meg a többi között a Nhan Dán szerdai számában. A VKP központi lapja a kínai magatartást fölöttébb veszélyesnek nevezi. — A tárgyalások megszakítása megmutatta, mit is takaí Kína jóindulata — írja *■ vietnami lap. hozzáfűzve: önkényes, egyoldalú lépésé.: vei párhuzamosan Kína láza­san fokozza Vietnammal szembeni propaganda-hadjá­ratát, fokozza provokációit 3 határtérségben, s továbbra is megsérti Vietnam légterét,' vizeit és szárazföldi vidékeitj A lap emlékeztet rá, hogy Kína eredetileg nem is akart a tárgyalóasztalhoz ülni. Napirenden a Camp David-! egyezmény & A jelek szerint nem hoz­tak különösebb eredményt Hafez Asszad Szíriái elnök és Fahd Ibn Abdul Aziz szaúd-arábiai trónörökös, miniszterelnök-helyettes szerdán Taifban folytatott tárgyalásai. A Szíriái elnök azzal a céllal érkezett a szaúdi ki­rályok nyári rezidenciájára, hogy tájékoztassa Fahd her­ceget aSzilárdság Frontjához tartozó arab országok és a PFSZ múlt heti csúcsérte­kezletéről és annak hatá­rozatairól. Minden bizony­nyal a Camp David-i egyez­ményekkel szembeni hatá­rozottabb fellépésre igyeke­zett rávenni az olajban gaz­dag és ennek révén rendkí­vül befolyásos Szaúd-Ará- biát. A szaúdi tájékoztatási szervek reagálásából kitű­nik, hogy Asszad kísérleté nem járt kellő eredménnyel. HUti netten 40 eue 40 évvel ezelőtt — 1938. szeptember 29-én — Mün­chenben négy hatalom — a náci Németország, a fasiszta Olaszország, Franciaország és Anglia — vezetői összeültek tanácskozásra, hogy döntse­nek Csehszlovákiáról — pon­tosabban Hitlernek arról a követeléséről, hogy Prága ürítse ki és adja át a fa­siszta Németországnak az úgynevezett Szudéta-vidéket. A konferenciára ugyan meg­hívták a csehszlovák kor­mány két megbízottját is, de a fasiszta küldöttek követe­lésére az érdemi tárgyalások­ra nem engedték be őket. Hitler már 1938 tavaszán ki­jelentette: „Visszavonhatat­lan elhatározásom, hogy ezt az országot letörlöm a tér­képről.” És, hogy ez nem­csak afféle szónoki fordulat volt. azt bizonyítja: a német had vezetőség már egy évvel korábban kidolgozta a „Fali G:-ün”-tervet, amely Cseh­szlovákia katonai megszállá­sáról intézkedett, A Csehszlovák kormány tu­datában volt a veszélynek, amely nyugatról fenyegette, és éveken át nagy gonddal és költséggel erősítette nyu­gati határait. A több éves munka eredményeképpen ki­alakult nyugat-csehországi erődrendszert annak idején bevehetetlennek tartották és „kis Maginot-vonal”-ként is emlegették. A katonai elő­készületek mellett Prága ter­mészetesen külföldi támoga­tást is keresett. A fasiszta fe­nyegetés elleni védelmet szolgálta a csehszlovák- francia és a csehszlovák— un. umi. K, csütörtök Hitler katonái bevonulnak az ősi prágai várba — a Hradzsinba szovjet katonai segélynyújtá­si szerződés. Párizs azonban már az el­ső komolyabb válság idején figyelmen kívül hagyta a do­kumentumot. 1938 tavaszán, amikor Hitler lehetségesnek látott egy Csehszlovákia elle­ni katonai akciót és megkez­dődött a német hadsereg fel­vonulása a határokra — Pá­rizs és London közös jegy­zékben szólította fel Prágát, hogy a legmesszebbmenőkig támogassa a szudéta-néme­tekre vonatkozó berlini köve­teléseket, A franciák 1938 őszén is hasonló magatartást tanúsítottak. A brit kor­mánnyal közösen kidolgozott koncepciójuk ugyanis az voll hogy minden eszközzel, és minden áldozat árán kelet felé,-vagyis a Szovjetunió el­len kell irányítani a német terjeszkedést A szovjet kor­mány mind a tavaszi, mind az, őszi csehszlovák krízis idején közölte, hogy kész ele­get. tenni szerződéses kötele­zettségeinek, és hajlandó csa­patokat küldeni a csehszlo­vák haderő támogatására ak­kor is, ha ezt Franciaország nem teszi meg. Prága azon­ban a szovjet segítséget mindvégig határozottan visz- szautasította. A Hradzsinban ugyanis úgy ítélték meg, hogy az esetleges szovjet ka­tonai jelenlét társadalmi vál­tozásokat is előidézhet, emel­lett mindvégig bíztak abban, hogy a nyugati szövetségesek végül is nem hagyják cser­ben Csehszlovákiát. Ennek a politikának lett a végső eredménye, hogy a csehszlovák megbízottak részt sem vehettek a Szudéta-vi- dékről folyó érdemi tárgya­lásokon. Csupán annyi sze­repük volt, hogy aláírják a hazájuk megcsonkításáról in­tézkedő szerződést. A doku­mentumot 1938. szeptember 29-én érvényesítették és más­nap már megindultak a német csapatok a Szudéta-vidék el­foglalására. Chamberlain an­gol kormányfő azt hitte, hogy Hitler követeléseinek elfoga­dásával sikerült elhárítani a háborút, vagy legalábbis végérvényesen kelet felé irá­nyítani a fasiszta terjeszke­dést. Néhány hónap múlva rá kellett döbbennie, hogy nemcsak a világháborút nem sikerült elkerülni, hanem még a maradék Csehszlová­kia államiságának megóvá­sát sem sikerült biztosítani. Hitler nem egészen egy év múlva kirobbantotta a má­sodik világháborút. München­ről szólva emlékeztetni kell arra is, hogy a Horthy-Ma- gyarország vezetői teljes erő­vel támogatták Csehszlovákia szétzúzására irányuló német törekvéseket, hiszen ettől várták revíziós igényeik ki­elégítését.. A szégyenletes négyhatal­mi döntést és annak követ­kezményeit lényegében a Szovjetunió világháborús győzelme szüntette meg, majd a csehszlovák népi de­mokrácia tette lehetővé, hogy egyszer s mindenkorra sem­missé váljon a müncheni diktátum. A nyilvánvaló té­nyek ellenére a háború utáni nyugatnémet CDU- kormányok ugyanis sokáig nem voltak hailandók elfo­gadni a megállapodás ér­vénytelenségét. A fasiszták­kal való együttműködés miatt Csehszlovákiából kite­lepített németek revansista szövetségeseire támaszkodva a Kereszténydemokrata— Keresztényszociális Unió ve­zetői Münchent a hideghábo­rú egyik alkalmas eszköze­ként fogták fel és alkalmaz­ták. Végül is Willy Brandt szo­ciáldemokrata kabinetje ju­tott el odáig, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és Csehszlovákia 1973. decem­ber tl-i szerződésében a müncheni egyezményt és an­nak minden politikai követ­kezményét semmisnek nyil­vánította. (KS) A Camp David-1 meg?Papodásókról folyik a vita az izraeli parlamentben. Képünkön: Menachem Begin miniszterelnök (balra) Ezer Weizman hadügyminiszterrel (középen). (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Uj független állam: a Salamon-szigefek Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakának megnyitó ülé­sén a Salamon-szigetek fel­vételével 150-re emelkedett az ENSZ taglétszáma. Az új független állam hat fő és sok kisebb szigeten terül el. Területe 29 785 négyzetkilo­méter. lakóinak száma 180 ezer, ebből 93 százalék me- lanéz. 4 százalék polinéz, 2 százalék mikronéz, a többi kínai és európai. A trópusi éghajlatú szigeteket a spa­nyolok fedezték fel a XVI. század második felében. A XIX. század végén az angol—német gyarmatosító vetélkedés után brit protek­torátussá vált. A ll világhá­ború idején Japán szállta meg. majd súlyos harcok után az új hóditót a, régi hódító visszatérése követte: ismét brit védnökség' alá került. Alapvetően mezőgaz­dasági ország, főleg kó­kuszt, kakaót, rizst, ana­nászt és banánt termel. Fej­lett erdőgazdálkodással és fakitermeléssel rendelkezik. Exportját — amely első­sorban Nagy-Britanniaba, Japánba és Ausztráliába irányul — áz adottságainak megfelelően mezőgazdasági termékek adják (kókusz, kopra, fa- és fűrészáru kro­kodilbőr). Az elsősorban N agy-Britannlából, Atisztrá~ liából és Japánból szárma­zó importját gépek, trakto­rok kőolajtermékek, húsfé­leségek liszt és közlekedési eszközök teszik ki-TERRA— *

Next

/
Oldalképek
Tartalom