Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-28 / 229. szám
/ Energia 50 milliárdért ¥ Ésszerűen, takarékosan Modern gazdaság nem létezhet energia. nélkül — a növekvő termeléshez természetesen egyre több energiára is szükség van. De nemcsak az ipar, a. mezőgazdaság, a szállítás — hanem az ember mindinkább korszerűsödő életformája is egyre több energiát igényei. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy mennyivel többet. Ebben az \évben a ' népgazdaság energiaigényeinek kielégítése — beleértve a termelés, az import, a feldolgozás és a szállítás költségeit is — körülbelül 50 milliárd forintba kerül. Ha ez a tetemes költség csak egyetlen százalékkal emelkedik, az is 500 millió forint. EGYRE TÖBBE KERÜL És ez a számítás még mindig nem jelzi elég pontosan a helyzetet. Jelenleg ugyanis teljes energiaszükségletünknek csaknem a felét importáljuk. És bár a hazai energetikai ágazatok nagy erőfeszítéseket tesznek termelésük növelésére, erre — akár a szén-, akár a kőolaj- és földgázbányászatot nézzük — a természeti körülményeket is figyelembe véve csak korlátozott mértékben van mód. Az energiaigények túlzott növekedése tehát az import növekedését vonja maga után. A kérdésnek azonban ez még csak az egyik oldala. A növekvő energiaigények kielégítéséhez ugyanis beruházásokra is szükség van. A negyedik ötéves tervidőszakban például az összes ipari beruházásoknak 33 százalékát fordították energetikai célokra, ez az arány az ötödik ötéves tervidőszakban már 43 százalék. És minél nagyobb befektetéseket igényel az energiaigények kielégítése, annál kevesebb pénz jut más ágazatok fejlesztésére. A cél tehát az, hogy úgy növekedjék áz ipar, a mezőgazdaság ( termelése, úgy elégítsék ki : az állandóan emelkedő szállítási igényeket, hogy közben az energiafogyasztás ne. vagy csak igen kis mértékben emelkedjék. Ennek a célnak érdekében azonban még igen spk a tennivaló — jól mutatják ezt az idei adatok is. A TERVEZETTNÉL IS NAGYOBB FOGYASZTÁS Az első félév eredményeire támaszkodó előrejelzések szerint ugyanis az ország összes energiahordozó-felhasználása körülbelül 2 százalékkal meghaladja a tervezetet. Természetesen vannak ennek objektív okai is — például a túlságosan hosszúra nyúlt fűtési idény, vagy a mezőgazdaságnak az esős aratás miatti nagyobb energiaigénye. De jelez ez a magas energiafogyasztás még valamit: minden jelentékeny eredmény ellenére a vállalatok tevékenységében még mindig nem kapott helyet az energiával való ésszerű gazdálkodás, a takarékosság. Természetesen vannak ezen a téren eredmények is. Példa erre a rendszeresen megfigyelt 250 nagyvállalat csaknem egymilliárd forint értékű megtakarítása, vagy azok az energiaracionalizálási beruházások, amelyek az elmúlt években valósultak meg, s energiahordozó-megtakarítást eredményeztek. Csakhogy ezek az eredmények elsősorban a nagy energiafogyasztó vállalatoknál születtek, azoknál a vállalatoknál, ahol az energiaköltség kis- arányú, kevesebb figyelmet fordítanak a takarékosságra. ELPOCSÉKOLT KALÓRIÁK Pedig még bőségesen vannak olyan lehetőségek, amelyek kihasználásával csökkenthető a fogyasztás. És korántsem csak a feleslegesen égő villanykörtékről, az üresen járó gépekről, az üzemek kitört ablakain a levegőbe kiengedett melegről van szó. Sok helyen elhanyagolt állapotban vannak a kazánok, nincs megfelelő műszerezés, nem fordítanak figyelmet a tüzelőberendezések hatásfokának növelésére. Sok még az üresen futó gépkocsi, pedig ezek jobb kihasználása korántsem csak az energia- fogyasztást csökkentené. De van az energiatakarékosságnak közvetett útja is. Gondoljunk például arra, hogy ha egy építkezésen egy kiló cementet szétszórnak, 900 kalória energiát is elpocsékolnak. Ha 100 kiló műtrágyát feleslegesen, rossz időpontban vagy nem a megfelelő helyen szórnak a földekre, csupán az elpazarolt energia költsége 70—80 forint. És végül még egy tényező : kétségtelen, hogy nemcsak az energia előállítása, hanem megtakarítása is pénzbe kerül, hiszen az energiafogyasztás jelentékeny csökkentése beruházásokat igényel. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a takarékosságot célzó fejlesztések olcsóbban „termelik” az energiát, mint a bányáik és az erőművek. Sajnos a vállalatok ezt nem mindig érzékelik, mert olcsóbban jutnak az energia- hordozókhoz, mint a népgazdaság s ezért alig-alig kezdeményeznek energiafogyasztási; racionalizáló intézkedéseket és fejlesztéseket. Pedig ezekre mindinkább szükség van az energiafogyasztás mérséklése, a népgazdaság kiadásainak csökkentése, egyensúlyi helyzetének javítása érdekében. K. J. Száztizenöt településen fülének már gázzal Az év végéig még 'több mint háromezer lakást látnak el vezetékes gázzal, ezzel az idén az országban megközelítően 37 ezer háztartás kapcsolódik be a gázhálózatba. A Nehézipari Minisztériumban és az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél elmondták, hogy a gázprogram sikeres végrehajtása nyomán már 115 település háztartásai kapnak vezetékes gázt. Ez évben az országos gázvezetékrendszer hálózatának több mint 100 kilométeres bővítésével egész sor további városban, községben térhetnek át erre a korszerű energiaforrásra, így Hajdúnánás, Gyöngyös, Gödöllő és Főt új lakásaiba vezetik vagy vezették már be a gázt. Kiskunhalas pedig a közelben tavaly feltárt új gázmezőből kapja az energiát. Ezzel együtt az év végétől mintegy 388 ezer lakásban, fűthetnek vezetékes gázzal. Befejezéshez közeledik a városi gázról a magasabb fűtőértékű földgázra való átállás is. Az év hátralevő szakaszában Dunaújváros, Győr és Szombathely háztartásaiban térnek át a földgázra. Jelentősen gyarapodott — az idén eddig mintegy 92 ezerrel — a palackos gázzal ellátott háztartások köre is. így most már néhány ezer híján kétmillió háztartásban használják a palackos gázt. Az idén több mint száz új cseretelepet kapcsolnak be az ellátásba, ezek között legnagyobb a békéscsabai, a fóti, valamint az év végéig átadásra kerülő albertirsai, edelé- nyi és ibrányi telepek. Ezzel több mint 2500 cseretelep működik majd az országban, s megszűnnek a korábbi sorbaállások, várakozások a gázpalackok cseréjénél. A tervek szerint 1990-ig valamennyi 500 lakosnál nagyobb településen kiépítik a cseretelepeket. Fejlesztik majd a házhoz szállítást is. (MTI) A 80-as években elterjednek A holnap szőlővédő gépei lesznek Az Egerben bemutatott holland Myers-gép mintául szolgál az új nagy teljesítményű hazai növényvédő gépek gyártásához. (Fotó: Szabó Sándor) A hazai növényvédelem az utóbbi évtizedben jelentős sikereket ért el. A korszerű vegyszerek alkalmazásával nemcsak a gabonaféléknél. hanem a szőlővédelemben is kimagasló eredmények születtek. Különösen történelmi borvidékeinken: az egri dombokon és a Mátra alján. A szőlővédelem ma már jól gépesített, hiszen a permetezést és a porozást repülőgépek és helikopterek mellett, nagy ‘ teljesítményű földi gépekkel végzik. Sokan mondják, hogy drága a védekezés, hiszen drágák a szerek, ezért ném mindegy, hogyan juttatják ki azokat a növényekre. A vegyi védekezés egy-egy nagyüzemben a termelést meghatározó tényező; hiszen a művelési költségek 20—25 százalékát erre költik a gazdaságok. Ez a betakarításra fordított kiadások mellett a légtöbb! Érthető tehát, hogy a szőlővédelemre milyen nagy figyelmet fordítanak gazdaságaink Heves megyében is. Bizonyítják ezt az idei permetezések, melyekkel a rendkívüli időjárás ellenerő is sikerült megvédeni a szőlőket a kártevőktől. A teljesítmény növelésére és főleg a vegyszerfelhasználás csökkentésére nemrég új típusú nyugatnémet és holland gyártmányú szőlővédelmi gépeket mutattak be Egerben, a borgazdasági kombinát által irányított szaktanácsadási rendszerhez tartozó gazdaságok képviselőinek a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet munkatársai. A hazai gépek mű- tzakteljesítménye ugyanis elmarad a várttól. Tízórás napi műszakban tíz-tizenöt hektáron permetezik meg a szőlőket, ami kevés! A további teljesítménynövelés érdekében a gépkísérleti intézet munkatársai a megyeszékhelyen bemutatott importgépek vizsgálatával és azok továbbfejlesztésével új hazai gyártmányú gépsorok és technológiák kidolgozására! törekszenek. Az úgynevezett átfúvásos rendszerű permetezési módot, melyet hazánkban is bevezetnek a következő években, a nyugati országok szőlőiben már elterjedten alkalmazzák. A bemutatott gépekkel a szőlökordonokat teljesen átfújják vegyszerrel. így a jertözésveszelynek legjobban kitett felső hajtásokra cs lomblevelekre is elegendő jut belőle, ami biztonságot nyújt a kártevők ellen. Ezeknek a gépeknek a teljesítménye 2—3-szorosa. a jelenleg használt magyar gépeknek, a permetlé-fel- használás ugyanakkor 50—100 literre csökken hek- táranként. Az új szerkezetű szőlővédő gépek hazai fejlesztései a debreceni MEZŰGfiP VáL. lalatnál már megkezdték. Várhatóan a nyolcvanas évek elején meg is jelennek és elterjednek megyénk szőlőiben is, amellett, hogy a gazdaságok nem mondhatnak le a légi és a jelenleg használt földi növényvédő gépekről sem. Ezekre is szükség lesz, hiszen az új szőlőtelepítések még több jól működő gépet igényelnek. Mentusz Károly Bulgáriai képeslapok 3. Gyárban készülő lakótelep Ebben a csarnokban végleges külsőt kapnak a falak, a helyszínen csak az összeszerelést és a belső munkálatokat végzik, lajdonosoknak. Jelenleg azonban a munka fejlesztésének még csak a kezdeteinél tartanak. Fokozatosan érik el, hogy évente 7—800 egy-, két- vagy háromszobás új lakással gazdagítsák a megye városait. Mint Zdravko Atanószov igazgatóhelyettes elmondta, azon fáradoznak, hogy az építési mód által megszabott kereteken belül minél változatosabb. színesebb környezetet alakítsanak ki az új városrészekben. Akárcsak nálunk, Bulgáriában is sokan várják, hogy beköltözhessenek új otthonukba. Igyekeznek ezért meggyorsítani az építkezés menetét. Önkéntes felajánlással több órát dolgoznak az építkezésen, segítenek a nem szakipari jellegű munkák elvégzésében, s így maguk a jövendő lakók faragnak le napokat abból az időből, ami még a kulcsátadástól elválasztja őket. (Folytatjuk) Fotó: Perl Márton Szöveg: Virágh Tibor Diana Kirilova két hónappal ezelőtt került a gyárba, közvetlenül szakmunkástanulmányainak befejezése után. Vasak csattognak, cement- port kap fel a szél, hegesztőgépek szórják a szikrát ezerfelé. Hegesztővel font acélhálókra borítják a frissen kevert betont a síneken gördülő emelőgépek. Targoviste új lakótelepének arculata készül, formálódik a munkások keze alatt. A lakásépítő kombinátban jelenleg még gyártanak elemeket mezőgazdasági és ipari felhasználásra is. de a fő feladat már a lakásépítés. A falak elkészítésétől, összeállításától az új házak átadásáig minden munka a gyár dolgozóira vár. Jövőre lesz húszéves az üzem. A nehéz, fáradságos fizikai munka következtében itt sem marad meg mindenki a belépéstől a nyugdíjig. De főként bent az üzemben jó néhányan már alapító tagok. így a la- Ratosműhely egyik brigád- vezetője, az 59 esztendős Parvan Boskov is. Ebben az évben még 280 új lakást kell felépíteniük, s ebből 120-at át is adnak az új tuJordan Tödorev. brígádveze* tő. az üzem alapító tagjainak egyike. x - v. ■ 55 •••. T-TÜv" •« ■ ' ~— Az új lakótelepnek ebbe a házába ősszel már beköltöznek a lakók. Á t1978. szept. 38., csütörtök V /
