Népújság, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

A lignitbe zárt jöv5 Mintha még mindig mostoha gyerek lenne a szénbányá­szatban a külfejtés. A Mátraalji Szénbányák pedig még ott is segít az igények kielégítésében, ahol más a cég­tábla. Igaz, a gond Visontán is gond, méghozzá ma még megválaszolatlan kérdőjel. Bár a feleletet már fogalmaz­zák. Ami pedig a távolabbi jövő: Kál-Kápolna név* hangzik el egyre gyakrabban Bükkábrány mellett. Országos tanácskozás. Va­lamikor talán nagyobb áhí­tattal mondtuk, mint mosta­nában, mivel ritkább alkal­mat jelentett, de még min­dig van tekintélye egy ilyen összejövetelnek, az ott el­hangzottakra odafigyelnek, ! mert azon a legilletékeseb- i bek vesznek részt. I A Magyar Szénbányászati I Tröszt igazgatói tanácsa au­gusztus végén Gyöngyösön I ült össze. Itt hangzott el: I — Az a munka, amit a Mátraalji Szénbányák Orosz­lányban végzett, nagyon jó és eredményes volt eddig. A külfejtés korábbi terve 150 ezer tonna volt, ez emelke­dett 240 ezer tonnára. Ma már csak gépkocsi kérdése, hogy a kívánt mennyiségű i 6zenet el tudjuk szállítani. Mindezt az Oroszlányi Szénbányák igazgátója, Var­ga Albert mondta el a ta­nácskozáson. Még egy véleményt idé­zünk: Még egy véleményt idé- zünk: — A tatabányai szénme­dence a következő négy-öt évben nem nélkülözheti a Mátraalji Szénbányák szak­tudását és áldozatkész mun­káját. Ez a kollektíva nél­külözhetetlenül sokat 6egít nekünk és a jövőben is tá­maszkodni akarunk rájuk. Az a kérésünk, hogy a ter­melendő százezer tonnát még további húszezerrel emeljék meg Dr: Gál Istvánnak, a Tata­bányai Szénbányák Vállalat igazgatójának a szavai voltak ezek. Mindkét megjegyzésből az derül ki, hogy a Mátraalji Szénbányák más vállalatok­nál ia dolgozik, termel, még- j hozzá jelentős mennyiséget, különben nem kapott volna I ilyen hangsúlyt a tevékeny- í ségük. De a mennyiségi tel- I jesítésen túl a munka minő- j ségét is nagyra értékelik az érdekeltek, ez is egyértel­műen kicsengett a két igaz­gató felszólalásából. Kinek ne esne jól a dicsé­ret? Azonban az is eszünkbe jut, hogy Oroszlány és Tata­bánya más vállalat területe. Ilyen jól állnak a „mieink”, hogy jut az erejükből mások megsegítésére is? o o o Valahogy azt az 1974-es kritikus időszakot sehogy sem lehet kikerülni, ha szó­ba jön a visontai külfejtés tevékenysége. Emlékezni kell rá. — Akkor minden össze­jött, de az előzmények már korábban is intő jeleket tar­talmaztak — hívja fel a fi­gyelmet Györy Sándor, a Mátraalji Szénbányák igaz­gatója. Honnan is kezdjük? A leg­elejéről, hogy érthető legyen. A kutatáskor kevés figyel­met fordítottak a lignitet ta­karó meddőrétegre. Erről csak a termeléskor derült ki, hogy a homok helyett a jó­val keményebb homokkővel áldotta meg a természet. Nem bírtak vele a gépek. Ennek az lett a következmé­nye, hogy képtelenek voltak elegendő lignitet szabaddá tenni a fejtéshez. Az erőmű­nek pedig nem lehetett azt mondani, hogy lignit pedig nincs annyi, amennyi kelle­ne, tehát fogja vissza az áramfejlesztést. A 74-es csapadékos idő­járás, a vízzel elárasztott bá­nya pedig nemcsak a terme­lést vetette vissza, hanem a gépeket is elnyúzta, a beren­dezéseket is felélte. Itt jött el a mélypont. Ha gyorsan talpra akartak állni, rövid idő alatt kellett elegendő lignitet kiszabadí­tani, ehhez pedig egy későb­bi időkre tartalékolt bányá­hoz kellett nyúlniuk, az úgy­nevezett Nyugati-mezőhöz. És mi lesz akkor, ha ez a hamarabb művelésbe vont terület kimerül? A kérdésből egy nagyon fontos dolog érzékelhető. A bányászatban sem lehet csu­pán a mai gondokkal foglal­kozni, mivel az egyenletes, nyugodt termelést csak a megfelelő előkészítés bizto­síthatja. Magyarán : jókora mennyiségű lignit felől kell leszedni a takaró meddőréte­get, hogy a szénfejtés ritmu­sát ne csökkentse az előké­szítettség hiánya. Olyan könnyű feladat ez most Visontán? O O O l A Nyugati-bánya még jő néhány évig bírja a felada­tot. A Keleti-bányában vi­szont nehézségek lesznek, mert a későbbi években a lignit mennyisége átmeneti­leg csökken majd ott. Hon­nan biztosítsák a hiány pót­lását? Azt mondják, fel kell ké­szülni egy olyan terület mű­velésére, ahol most a meddő­réteg jóval vastagabb az ed­dig megszokottnál. Nagyobb a domb, ezt is mondhatjuk. Annak elhordása viszont több gépet igényel. Persze, a pénz. Bármilyen kellemetlen is, ezt a kérdést kikerülni nem lehet. Még sokáig ha­logatni sem a döntést, mivel az időveszteség újabb drámai feszültséggel fenyeget. Nem kis összegekről van szó. Tehát a helybelieknek nincs lehetőségük arra, hogy akár igent, akár nemet mondjanak. Ók csak a tények alapos elemzésére és az eb­ből fakadó következtetés megfogalmazására vállal­kozhattak. Nem kevesebbről van ezó. mint arról, hogy a Gagarin Hőerőmű Vállalat hiánytala­nul meg tudja-e kapni a jö­vőben is a szükséges meny_ nyiségű lignitet? A nyolc­száz megawatt teljesítményt nem lehet és nem szabad kockáztatni. De ha nincs lig­nit, akkor senki sem adhat. Mit kell csinálni? A lignitet a napfényre tárni o o o Minden bánya kimerül egyszer. A visontai is. Ott áll majd a Gagarin erőmű árván, kihűlt kazánokkal a Mátra kék hegyeinek előte­rében ? — Kál-Kápolnán újabb külfejtéses bánya nyitható — adja a választ a kérdésre Győry Sándor. Pontosan a mostani vison­tai külfejtés folytatása le­het. Mát sem kell csinálni, mint a gépekkel menni to­vább a napkelte irányába. Annyi itt a lignit, hogy újabb ezer megawatt fejlesztésére ad alkalmat, ha a Gagarint akarják bővíteni, de ha a kápolnai szénmezőre új erő­művet akarnak telepíteni, akkor annak a teljesítőké­pessége 2500—3000 megawatt lehet. Gondoljuk el. Tehát a A házigazdák nyerték a lejöversenyt Mintegy 30 fiatal verseny* ző mérte össze politikai és szakmai tudását a hét végen Pétervásárán a megyei me­zőgazdasági ifjúsági és pá­lyaválasztási napok nyitó­rendezvényén, a gépi fejők versenyén. A legjobb csapat­nak a pétervásári Gárdonyt Termelőszövetkezet együtte­se bizonyult, megelőzve a ti. szanánai Petőfi és a hatvani Lenin Termelőszövetkezet csapatát. Az egyéni versenyt Kovács Imre, a hatvani gaz. daság szakmunkása nyerte, aki a második helyezett eger- szalóki Molnár Lajossal, il­letve a csapatverseny győz­tesével együtt képviseli majd megyénket Agárdon az országos döntőben. A győzte­sek egyúttal elnyerték a BOSCOOP termelési rend­szer vándordíját is. kérdés úgy hangzik: érde­mes-e máshol, új bányát i nyitni, amikor a visontait ! folytatni lehet, és ha foly- $ tátják Kápolna térségében, I akkor új erőművet építse- % nek-e vagy a Gagarint kell bővíteni? A választ ott fogalmazzák meg, ahol á fontos döntése­ket meghozzák. Es bár a tényleges termelés csupán több mint tíz év elteltével , válhat napi fakorláttá, * mégsem érünk rá annyira, mint ahogy az feltételezhető lenne a jövőbeni időpont ís- ' méretében­A majdani kiegyensúlyo­zott termelést most kell ; megalapozni. o © o Az idei teljesítményük is példamutató. Már most több mint százezer tonnával több szenet bányásztak ki, mint amennyit a tervük szerint kötelességük lett volna. A meddő eltávolításában, te­hát a takaró földréteg lesze­désében pedig tartják a terv előírásait. A feladatuk pedig egyre nő. Nemcsak azért, mert a Ga­garin erőmű igényeit mara­déktalanul ki akarják elé­gíteni, hanem azért is, mert a magyar szénbányászat egyéb területein bekövetke­zett termelési kiesést a kül­fejtéssel látszik a legköny- nyebben pótolni. A belső használatra kiala­kított statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a lignit tonnáinak a száma egyre nagyobbodik. Az idén eléri a 6,8 milliót. Meddőből pedig 43,5 köbmétert kell leszed­niük és elszállítaniuk a szén­ről. Oroszlányban és Tatabá­nyán végzett „külső” mun­kájukról már szóltunk. Ami pedig a paksi atorperőmű építkezéseire vonatkozik, az­zal szintén nyugodtan szá­molhatnak el. Augusztus 31—i határidővel teljesítették az I-es reaktor celláinak elké­szítését. A többi reaktor cel­láinak munkálatait is határ­időre akarják teljesíteni. Büszkék erre a paksi te­vékenységükre is. o o o Ha bányásznapi számve­tést akarunk csinálni, akkor azt kell mondanunk, a Mát­raalji Szénbányák minden rendű és rangú dolgozója állta a szavát. Felelősséggel végzik a munkájukat a napi feladataik teljesítésében, de ezzel egyidőben a tekintetük a távoli jövőt is fürkészve kutatja, mert ők jól tudják: a bányászat csak akkor ké­pes helytállni, ha a holnap­jaiban, de a holnaputánjai- ban is biztos lehet. Az évek folyamatában lát­ják a tevékenységüket. Mert az a lignit, ami még nem is olyan régen inkább csak mosolyra késztette az emberek egy részét, még a bányászok közül is sokakat, ma már ez a lignit a legol­csóbb alapanyaga a nagy mennyiségű gőztermelésnek. Miután a Mátra és a Bükk lábánál a lignit külfejtéssel bányászható, ennek a műve­lési módnak a jövője is biz­tosított. A külfejtéses bányászko­dásban a Mátraalji Szénbá­nyák még nem is olyan ré­gen a tanulóidejét töltötte, ma már tapasztalatokban gazdag szakértője és a to­vábbi fejlesztés záloga is. Büszke öröm ezt így ki­mondani a bányásznap al­kalmával. G. Molnár Ferenc Október 2-án Munkaruházati bolt nyílik Egerben 1 Régi megoldásra váró fel­adat teljesítésére vállalko­zott az egri körzeti áfész. A megyében és Egerben dol­gozó vállalatok, üzemek ké_ résének teljesítésére munka- ruházati boltot nyit Egerben a Tűzoltó.tér szomszédságá­ban. Augusztus közepén meg­történt az üzlet műszaki át­adása és a használatbavételi engedély után október 2-án átadják a forgalomnak. Az üzletben — amely a Buda­pesti Munkaruházati Nagy­kereskedelmi Vállalattal kö­zös üzemeltetésű lesz — mintegy 2 millió forint érté­kű készletet halmoznak fel. Hovemher 8-7.: kétnapos munkasziinel l Ebben az évben november 7-e kedd, ezért a munkarend a korábbi évek gyakorlatá­nak megfelelően — a kö­vetkező : november 4-én, szombaton rendes munkanap lesz, ekkor kell ledolgozni a hétfői munkanapot, Novem­ber 5-én, vasárnap a nem szabad szombatos munka­rendben dolgozók részére szombati munkaidő-beosztás, a többieknél szünnap. No­vember 6-a, hétfő heti pihe­nőnap, november 7-e mun. , jkaszüneti nap lesz. Nem vo­natkozik ez a munkarend a megszakítás nélkül üzemelő (folytonos) és a rendelteté­sük folytán munkaszüneti napokon is működő vállala­toknál, illetőleg ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott „ dolgozókra. (MTI) ___-j Traktorokra nem lesz.szükség *■ *>» Konténeres szüretre készülnek Markazon Becse és tisztelete van a szőlőnek Markazon. A Mátra alatti kopár hegyoldalakon, ahol kötött és kövekkel teli a föld, nem nagyon terem meg más, csak a szőlő. Szin­te élvezet rápillantani a falu fölött kúszó nagyüzemi táb­lákra, mert a szőlő és az erdő váltakozva fő ékessége ennek a tájnak. Kicsiny a markazi gazda­ság, hiszen alig ezer hektár a művelt terület, mégis ezen a kicsin, a szőlő a legértéke­sebb. Van néhány hektár szántó is erre, de a gabona itt nem elsőrendű! Az ezer­ből a több mint kétszáz hek­tár szőlő adja az árbevétel nagyobbik hányadát Szőlőt lőrkészö tekintet Most ősz előtt a gazda te­kintete leginkább a szőlőket fürkészi a Mátra alján is, ahol nincsenek megelégedve az éréssel. — Mint a paprika, ugyan­úgy a szőlőfürtök is később érnek az idén — jegyzi meg méltatlankodva Halasi Já­nos, a közös gazdaság elnöke. — Tavaly ilyenkor már szü­reteltünk nemcsak csemegét, hanem borszőlőt is a korai fajták közül. Nem így van az idén, most minden eltoló­dott. Pedig a markaziak szorgo­san készülődnek a szüretre. Ez megmutatkozik a pincé­ben, ahol a hordókat tisztít­ják, a szőlőfeldolgozóban, ahol a présgépet készítik elő. A szokásos készülődés köze­pette újjal is találkozik a lá­togató. A pince előterében nemrég fejezték be a mun­kát a szövetkezet kőművesei, akik rövid idő alatt a határ­ból érkező szőlő fogadására egy tekintélyes nagyságú be­tonteret alakítottak ki. On­nan emberi kéz érintése nél­kül szállítócsiga viszi majd a szőlőt a présgéphez. Hogy miért volt erre szükség, azt megint csak az új indokol­ja, mert az idei szüretet kor- szerűsítib a markaziak. Ko- ; ren János íomezogazdasz már erre utal: — Alig két esztendővel ezelőtt szüretkor, az innen nem messze lévő Nagyré- dén, elsőként a Mátraalján bevezették a konténeres sző­lőszállítást. A rédeiek ked­vező tapasztalatait felhasz­nálva valósítjuk meg mi is ezt, az idei ősszel. Egymillió korszerűsítésre A konténereket, a speciá­lis emelőkocsival már meg­vásárolták a markaziak, csaknem egymillió forintot költöttek a korszerűsítésre. — Vettünk egy IFA teher­kocsit, melynek a platója könnyen leszerelhető — so­rolja Halasi János. — Ennek a helyére egy hidraulikus működésű konténeremelő szerkezetet szerelünk. Erre kerül majd a 15 nagy befo­gadóképességű konténer, melyeket szüretkor a szőlő­sorok mentén helyezünk el. Ezekbe gyűjtjük a szőlőt és szállítjuk a feldolgozóba. Itt Markazon már évek óta meg­szűnt a hagyományos putto­nyozás, helyette, műanyag ládákba szedjük a szőlőt, a sorokban haladva. Ez egye­lőre megmarad a jövőben is. A konténeres szállítás jelen­tős újítás lesz, mert eddig szüretkor öt pótkocsis trak­tor vitte a földekről a szőlőt a feldolgozóba. Ezekre már nem lesz szükség az idei ősz­től, mert a szállítást a spe­ciális IFA teherkocsi egyma­ga elvégzi. A traktorokat így a szürettel egyidőben átcso­portosíthatjuk a szántóföl­dekre, a vetéshez, az őszi be­takarításhoz, ami jelentős könnyítést jelent majd a munkában. A konténeres szőlőszállí­tással tehát meggyorsulhat a szüret, a járművekre nem kell várni, mint eddig gyak­ran, hanem a munka folya­matosabb lesz. — Az idén különös fontos­sága lesz ennek az újításnak .— mondja Koren János fő­mezőgazdász. — Miután ké^ són érik a szőlő, könnyen el­képzelhető, hogy október második felében lesz a szüre­ti csúcs, s olyankor a gyors, folyamatos szállítás elenged­hetetlen, hogy ne akadozzon a feldolgozás! Minden el­veszett óra ugyanis jelentős kiesést okoz. A markaziak távolabbra is tekintenek. A konténereket ugyanis egész évben haszno­sítani kívánják. Nemcsak a szüretkor, a szőlő szállításá­ra, hanem nyáron, aratáskor, gabonaszállításra is. Miután a speciális ' teherkocsira a konténermozgató szerkezet mellett műtrágya- és vegy­szerszóró adaptert is szerel­hetnek, így kora tavasztól őszig ezt is felhasználhatják a fontosabb munkáknál. A szőlő adja a kenyeret — Nekünk a szőlő adja a kenyeret, a megélhetés leg­főbb forrását — folytatja az i elnök. — Így minden törek­vésünk a termelés korszerű­sítésére irányul. Ezt tesszük a konténeres szüret beveze­tésével, sőt az újabb telepíté­sekkel is. Az ötéves terv vé­géig közel 100 hektáron ho­zunk létre új szőlőket, me­lyekből 40 hektár nagyüzemi művelésű háztáji lesz. A ta­gok körében nagy az érdek­lődés ezek iránt, hiszen a szőlők a legkorszerűbb, gépi szüretre lesznek alkalmasak, ami újabb előrelépés lesz a termelésben! Mi optimistán nézünk elé, hiszen nagyobb területeken honosítjuk meg a szőlőt itt, a hegy alatt. Meg­vannak hozzá a lehetősé­geink és élünk is vele... Mentusz Károly .tjêmsâsÊÜ 1978. szeptember 3* vasárnap !

Next

/
Oldalképek
Tartalom