Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-25 / 200. szám
Hullócsillagok Meteorok és az élet — A végtelen vándorai — Futóhomok A Kiskunsági Nemzeti Park másfél ezer hektáros fülöpházi védett területén még mindig találhatók mozgó homokdombok. A legnagyobbak tizenöt-húsz méter magasak. Erős szél esetén a laza homoktömeg — betemetve a növényzetet, ;fákat — megindul. Európában is egyedülálló ez a sivatag, jellegű táj. (MTI fotó — Karálh Imre felv. — KS) SZERKESZTŐ Az égbolt színpadán főszereplő a Nap, a Hold, a csillagok é6 a bolygók. Vannak Váratlan „jelenetek" is, ezeknek a szereplői a meteorok, „szövegük" nem több mint az egymondatos epizódszínészé. Am ha e villámgyors jelenségek mögé nézünk, színes kép tárul elénk. Ilyenkor még meleg van, sokat tartózkodunk a szabadban, és egyre korábban sötétedik, a bárki gyönyörködhet a hangtalan meteorfelvillanásokban. „Valaki meghal” „Lefutott egy csillag az égről — valaki meghal” — babonás, idősebb emberek ma is mondogatják, amikor egy- egy hullócsillag felvillan. Kz az állítás kétszeres tévedés. Először is: ettől senki sem hal meg. Ha a hullócsillag emberhalált okozna, akkor az emberiség egyetlen nap alatt kihalna, mert a légkörbe behatoló meteorok száma naponta több milliárd... Másodszor: a csillagok nem futnak le az égről. A távoli fénypontok a Nap testvérei, önvilágitó égitestek, izzó gázgömbök, amelyek — esetleg — évmilliárdokig tündökölhetnek s laikus eszközökkel, módszerekkel soha senki nem lesz képes egy csillag „hirtelen halálát” megfigyelni. A koromfekete égbolt kárpitja hirtelen kettéhasad, s úgy tűnik, mintha a rés mögött az örök tűz lángolna. Pedig csak egy parányi (néhány milligramm súlyú) vasvagy kődarab izzott fel 120— 130 kilométer magasságban, s alig egy másodperc múlva 70—80 kilométer magasságban a „tüzes sikló” már le is fékeződik, fénye kialszik. A roppant sebességgel betolakodó „idegent” a Föld légköre megsemmisíti! A meteor felizzik, de felmelegszik maga a levegő is, a kis testecske forró gázréteget tol maga előtt, azután megsemmisül, s csak a hamuja kezd lassan alálebegni. Sokan feltették a kérdést: mennyivel gyarapszik naponta és évente a Föld tömege (súlya), ha olyan nagy meny- nylségű meteor jut a légkörbe? Vannak nappali — láthatatlan — meteorok is és léteznek egészen kis tömegű- ek is, amelyek egyáltalán nem okoznak fényjelenséget. A kérdés évtizedek óta foglalkoztatja a tudományt. Mindenesetre megadjuk a becslések alsó és felső határát: a Földre jutó meteorpor vagy hamu napi 1000—10 000 tonna lehet (ez évi 350 ezer, esetleg 3,5 millió tonna). Ez igen nagy mennyiség, ha vasúti kocsira akarnánk rakni, összehasonlításként : négy Kheopsz piramis súlya 3,2 ri)illió tonna. A Nap energia- vesztesége másodpercenként mintegy 0,8 millió tonna. B tengerfenék vallatása Egy évszázaddal ezelőtt a híres angol Challenger-expe- dició tengerfenék-kutatást végzett az Atlanti-óceánon. Több helyen mintát vettek az Atlanti-óceán üledékéből. Ez a csokoládébarna anyag évmilliók alatt rakódott le, a tudósok ismerik az ülepedés sebességét. Másfél méter mély mintát vettek, s ez két dolgot azonnal bizonyított. Az Atlanti-óceán alja 15—25 millió évvel ezelőtt is tengerfenék volt, tehát Atlantisz, a legendás kontinens sohasem létezett. A másik — bennünket jobban érdeklő — felfedezés: az utóbbi 15—25 millió évben egyenletesen jöttek a meteorok, nem volt „hullámszünet”. (Ez abból következik, hogy a tengerfenék üledékének minden rétege egyenletesen tartalmaz nem földi eredetű (vas- és nikkelmeteori tokát) fémeket. A Föld felszínén talált nagyobb meteoritok korát is felbecsülték. Kitűnt hogy ezek legalább 70—30 millió évesek, később 700—800 millió évet számoltak. Most, az fi '-korszak modern eszközeivel megállapították, hogy a meteo'-ok tulajdonképpen azt az ösanyagof képviselik, amelyből talán 5 milliárd évvel ezelőtt az egész bolygó- rendszer keletkezett. A meteorit — üzenet a múltból! (Itt jegyezzük meg, hogy modern atomfizikai módszerrel ma már az is megállapítható, hogy egy megtalált vasmeteor mióta „vendégeskedik” a Földön, azaz mikor érkezett? Az USÁ-ban és az Antarktiszon találtak már 5—10 millió éve lehullott meteort) Nyomozás radarral Az embert és tudományát már a múlt század vége óta érdekli egy furcsa kérdés: van-e bizonyíték arra, hogy az élet (csírái) tényleg a Föl- ' dön keletkeztek? Hátha csak „bevándorlók" — azaz máshol keletkeztek és meteorok „hátán" érkeztek erre a bolygóra! (Arrhenius svéd tudós pánsperma-elméletének ez a lényege.) Az élet — szerinte — meteorokba ágyazva vándorol csillagtól csillagig. A radarberendezések kozmikus alkalmazása sajátos módon cáfolja Arrhenius elméletét. A radar persze nem azt vizsgálja, van-e életnyom a meteorokban, hanem azt, hogy honnan származik a meteor! Ez a következőképpen dönthető el. Az inter- sztelláris (csillagközi) térből származó meteorok sebessége ugyanis nagyobb, mint a Nap tagjainak a sebessége. Vegyünk egy példát. A Föld keringési sebessége (a Naptól 150 millió kilométeres távolságban) másodpercenként 30 kilométer. Ez az érték a Napra vonatkoztatott első kozmikus (kör) sebesség. Ha a Földet meg akarnánk szöktetni a Naprendszerből, további 12 kilométerrel kellene növelni a sebességét. Ez a szökési sebesség mintegy 42 kilométer másodpercenként. Ennek a fordítottja is igaz! Ha egy idegen test másodpercenként 42 kilométernél nagyobb sebességgel érkezik a Föld közelébe, akkor az nem lehet a Naprendszer tagja, hanem idetévedt, távolról jött vendég! 150 éve. 1828. szeptember 9-én született Lev Nyiko- lajevics Tolsztoj, kritikai reálista orosz író, a Háború és béke. az Anna Karenina, a Feltámadás és több más nagyszerű regény ál. kotója. A rejtvény fő soraiban további Tolsztoj- művek címeit olvashatják megfejtés után. Vízszintes: 1. önéletrajzi trilógiájának 1854-ben írt kötete. (Zárt betűk: S, L). 10. 1886-ban írt drámáin. (Zárt betűk: A, T. S, H, A). 13. A helyzet kulcsa. 14. Lengvel város Poznan közelében. 18. Középen kísér! 18. Könnyű, fehér fém. 19. Régi kínai pénz- és súlyegvség. 20. Érmére vert dombormű. 22. Fajsúly rövidítése. 24. Bejárat. névelővel. 26. Folyó Portugáliában, a Duoróba torkollik. 27. Ismert színművész (Lajos). 29. Ügyiratokat őrző helyiséggel kapcsolatos. 31. Kieitett, mássalhangzó. 32. Külföldi tartózkodása alatt szerzett benyomásait ebben az elbeszélésében irta meg. 34. Mezőgazdasági erőgép. 35. A bőgő beNe.ie. 36. Korpás liszt. 37. Szénhidrogée- vegvület. 39. A közelebbi tárgvak. 4P. Mozdulatlanul, mereven né’. 41. A kút oe- reme, 43. Tőzsdei papírok árfolyamesése. 44. Betét után fizetik 45. Ugyanott, röviden. 47, Alávalónak tart. 48. Á libafon<!é,'t''he’ tartozó gyomnövény. 4P. Azono, mássalhangzóié 50. Ebben a művében szakított az uralkodó osztályok erkölcsi felfogásával és meghirdette új tanait. 58. Helvrag. 53. Kn-sikísérő. 53 Az azonos nevű tartomány székhelye Boieium. ban 57. Németh Miklós. 58. Tngfaita. 59. Éhben a vám«, ban székel a Nemzetközi BíDienst a raliból Mindenki ismeri a sebességek összetevődésének törvényét. Ha egy „gyors” meteor rohan be a Föld légkörébe hajnalban, s annak sebessége több, mint 72 kilométer másodpercenként, akkor az nem lehetett előzőleg a Naprendszer tagja. (A Föld sebessége 30, a meteoré 42, összesen 72 kilométer/másod- perc, ha a találkozás pontosan szemben történik.) A légkörbe hatoló meteor pályája mentén izzó (úgynevezett ionizált) gázréteg keletkezik, s ez visszaveri a radarhullámokat, radarecho — visszhang — képződik a vevőberendezésben. Több méréssel megállapítható a hullócsillag sebessége. (Természetesen mindig kalkulálni kell a meteor behatolási irányát, s így kell kiszámítani az „abszolút” sebességét). B múlt hírnökei Eddig több mint százezer mérést végeztek s mindössze 4—5 olyan meteort találtak, amelynek a sebessége csillagközi eredetre utal. Ez azt jelenti, hogy valamennyi meteor a Naprendszer tagja, mert a csekély számú kivételt mérési hibának is tekinthetjük! (Most már csak az a feltevés maradna, hogy a meteorok által hurcolt életcsirák eredetileg is naprendszerbeli eredetűek! Ez az elmélet azonban megdőlt. Az egyes kőmeteorokban talált színes zárványok nem élő- és nem szervesanyag-marad- ványok; csupán hasonlítanak azokhoz!) A késő nyári esték szép „hullócsillag-műsora" • láttán nem árt ha eszünkbe jut: ezek az anyagparányok Naprendszerünk múltjának hírnökei. Akár a levegőóceánból akár a tengerfenékről „halásszuk ki” őket, vallatásuk érdekes információkhoz juttatja a tudományt. róság. 60. Igekötő. 62. GJL. 63. Díszes, ünnepi sütemény. 65. Megszólítás többes száma. 67. Egyik esztétikai írása. (Zárt betűk: Ü, T). , Függőleges: 2. eee. 3. Folyó spanyolul. 4. Közép- Európa legnagyobb vízi útja. 5. Ver. 6. Az a férfi, akitől valamely család származik. 7. Az álszent pclgári erkölcsöket leplezi le e kisregényében. 8. OOL. 9. Némán ered! 11. Könnyező. 12. Háborítatlan, nagy, sűrű erdő. 15. Héja-nász az... — Ady Endre egyik versének címe. 17. Az orosz falu ellentéteit ábrázolta mesterien ebben a novellában. (Zárt betűk: A, S, E G, E). 19. 375 kilométer hosszú folyó Franciaor„Asszony” jeligére: Magyarországon jelenleg csak 14, esetleg 18 karátos aranyáru kerül forgalomba. A jelzett áron lehet gyűrűt kapni, — kis méretű köves gyűrűt —. Garanciát az aranyárukra nem adnak, viszont a számlán feltüntetik, hány karátos aranyból, milyen súlyban készült az ékszer. Külföldön kerülnek általában forgalomba 6—9—12 karátos aranyékszerek, azonban kereskedelmi forgalomban ezek nálunk nem kaphatók. ér. 33. Balettművész, koreográfus — Imre. 37. Regél. 38. Fémtermékeket kovácsoló kisebb ipari berendezés. 40. .. —park — Edison kutatólaboratóriuma működött itt. 41. Bakonyi hegycsúcs. 42. Elhagyott, zord vidék. 43. Benyújttat. 44. Szájízesítő cukorka. 46. Folyó a Dél- afrikai Köztársaságban. 47. Szovjet város Ukrajnában. 48. Buddhista szerzetes. 51. Egyedül én. 54. Szükség van rá. 56. Descartes személyneve. 59. Kusza hír! 61. Sárgás, porhanyós talaj. (Az utolsó négyzetben kettős mássalhangzó!) 64. OM. 65. Ruhához tartozhat. 66. Kicsinyítő I képző. K. Ferenc, Ostoros: A jelzett szerszámról mi sem tudunk semmit, s az építőipari szakemberek sem hallottak még róla. írja meg, melyik vállalatnál dolgozik, így pontosan kivizsgáltathatjuk, hogyan került e rejtélyes nevű szerszám „birtokába”, Sz. Lászióné, Eger: Egy korábbi .rendelkezés értelmében jutalomszabadságot nem lehet még a kollektív szerződésekben sem kötelező jelleggel előírni, kivéve a törzsgárdatagság 5— —10—15, vagy ennél magasabb jubileumi évét. Előfordulhat, hogy valamelyik vállalat igazgatója esetenként ad jutalomszabadságot a nyugdíjkorhatáron túl levő aktív dolgozóknak, de ezt jogszabályok nem teszik kötelezővé. Ugyanez vonatkozik az ösztönző jutalomra is. A vállalat kollektív szerződése tartalmazhat olyan előírást, melynek alapján a nyugdíjkorhatáron túl is aktív állományban maradó dolgozók megbecsülését anyagiakban is kifejezik, de ez nem kötelező jogszabály alapján történik. így vállalatonként eltérő lehet a gyakorlat. A levélben említett 3 százalék másra vonatkozik. Azok a dolgozók, akik a nyugdíjkorhatár betöltése után is munkahelyükön maradnak, — fizikai állományban évi hét, egyéb beosztásban évi 3 százalékos nyugdíjpótlékban részesülnek majd. Ez az úgynevezett ösztönző pótlék minden ledolgozott év után számít, s a nyugdíj összegéi-e vonatkozik. T. B„ Eger: Általánosságban nemmel kell válaszolnunk kérdésére. A rendelkezések szerint senki sem rendelkezhet két lakással. Például, ha két fél ősz- 6zeházasodik, az egyiknek ■ le kell mondania tanácsi lakásáról, de ez vonatkozik a magántulajdonra is. De! Jogában áll a szülőnek, hogy házasuló gyermeke részére önálló lakást vásároljon, építtessen. Ezen belül elképzelhető, hogy a szülők költöznek be a lakásba, ideiglenesen. Jogosan használ valaki tanácsi tulajdonban levő lakást, ha saját magántulajdonában valami gátló ok miatt nem tud beköltözni. Hogy az ön által említett esetekben van-e visszaélés, azt csak a konkrét tények vizsgálatával lehet megállapítani. Ehhez viszont az kell, hogy ne csak általánosságban újon a dolgokról. MAI MŰSOROK BADID KOSSUTH 8.25 A Sárrét hagyomány- őrzője. 8.55 Csajkovszkij kamaramuzsíkájából. 9.31 Ispiláng. 9.50 Lottósorsolás. 10.05 Hang-játék. 10.30 Mozart: g-moll szimfónia, 11.00 Gondolat. 11.45 Madrigálok. 12.00 Déli krónika. 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Népi zene, nóták. 14.00 Ki az a Verne? 15.10 Kóruspódium. 15.24 Rácz Aladár cimbalmozik. 16.05 Gondolatjel. 17.10 Régi híres énekesek műsorából, 17.35 Láttuk, hallottuk. 18.00 Énekszóval, muzsikával. 18.30 Esti magazin. 19.15 Sporthíradó. 19.32 Világszínház. 20,42 Nagysiker volt! 23.38 Virágénekek. 0.10 Részletek Millök- ker operettjéből. PETŐFI 8.05 Énekek a békéről. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Népdalcsokor. 9.15 Alá Tau-Ararát. 9.30 Fúvószene. 9.50 Lottósorsolás. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 11.50 Hasonlítás. 12,00 Dzsesszfelvételekből. 12.40 Carmen. 13.30 Művész az erdőn. 14.00 Kettőtől ötig... 17.00 Ötödik sebesség. 18.00 Történelmi arcképcsarnok. 18.33 Éva, 19.05 Énekegyüttesek félórája. 19.40 Esti mese. 19.48 Nóták, cimbalom, 20,33 Részletek Lai filmzenéjéből. 20.47 Az élet lehetőségei az űrben. 21.35 Slágermúzeum. 22.33 Könnyűzene. 23.40 Két szimfonikus költemény. SZOLNOK 17.00-től 18.30-íg. MISKOLC 17.00: Hírek, időjárás — Fegyveres erőink életéből. .. Riporter: Nagy István. Cseh Tamás énekel. — Hol töltsük a hét végét? — Kultúrális és sportprogram. 18.00—18.30: Északmagyarországi krónika Jazz-kedvelőnknek a Benkó dixieland együttes játszik. Lap- és műsorelőzetes. TÓI 9.00 Tévétorna. 9.05 Gyere velünk, csináld velünk1 10.00—10.15 Csak őszintén! 16.30 A mandarinkacsa. 16.55 Természetbarát. 17.15 Játék a betűkkel. 17.40 Pannon krónika. 18.25 Nyitott boríték. 19.05 Esti mese. 19.20 Tévétorna. 20.00 Budapest—Belgrad. 21.00 Delta. 21.40 Telesport. 23.40 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Mesék az Ezeregyéj- szakáról. 21.00 Tördelékek egy muzsikusról. 21.35 Tv. híradó 2. 22.00—22.50 Juharlevél. Gauser Károly Keresztrejtvény Lev Tolsztoj szagban. 21. Bugás virágzatú, szürkészöld fű. 23. Egyiptomi város az azonos nevű öbölben. 25, Mely személyre? 26. Ördög. 28. Katonai egység. 30. A csúcspontjára