Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-25 / 200. szám

Hullócsillagok Meteorok és az élet — A végtelen vándorai — Futóhomok A Kiskunsági Nemzeti Park másfél ezer hektáros fülöpházi védett területén még mindig találhatók mozgó homokdom­bok. A legnagyobbak tizenöt-húsz méter magasak. Erős szél esetén a laza homoktömeg — betemetve a növényzetet, ;fákat — megindul. Európában is egyedülálló ez a sivatag, jellegű táj. (MTI fotó — Karálh Imre felv. — KS) SZERKESZTŐ Az égbolt színpadán fősze­replő a Nap, a Hold, a csil­lagok é6 a bolygók. Vannak Váratlan „jelenetek" is, ezek­nek a szereplői a meteorok, „szövegük" nem több mint az egymondatos epizódszíné­szé. Am ha e villámgyors je­lenségek mögé nézünk, szí­nes kép tárul elénk. Ilyen­kor még meleg van, sokat tartózkodunk a szabadban, és egyre korábban sötétedik, a bárki gyönyörködhet a hangtalan meteorfelvillaná­sokban. „Valaki meghal” „Lefutott egy csillag az ég­ről — valaki meghal” — ba­bonás, idősebb emberek ma is mondogatják, amikor egy- egy hullócsillag felvillan. Kz az állítás kétszeres tévedés. Először is: ettől senki sem hal meg. Ha a hullócsillag emberhalált okozna, akkor az emberiség egyetlen nap alatt kihalna, mert a légkör­be behatoló meteorok száma naponta több milliárd... Másodszor: a csillagok nem futnak le az égről. A távoli fénypontok a Nap testvérei, önvilágitó égitestek, izzó gázgömbök, amelyek — eset­leg — évmilliárdokig tündö­kölhetnek s laikus eszközök­kel, módszerekkel soha senki nem lesz képes egy csillag „hirtelen halálát” megfigyel­ni. A koromfekete égbolt kár­pitja hirtelen kettéhasad, s úgy tűnik, mintha a rés mö­gött az örök tűz lángolna. Pedig csak egy parányi (né­hány milligramm súlyú) vas­vagy kődarab izzott fel 120— 130 kilométer magasság­ban, s alig egy másodperc múlva 70—80 kilométer ma­gasságban a „tüzes sikló” már le is fékeződik, fénye kial­szik. A roppant sebességgel betolakodó „idegent” a Föld légköre megsemmisíti! A me­teor felizzik, de felmelegszik maga a levegő is, a kis tes­tecske forró gázréteget tol maga előtt, azután megsem­misül, s csak a hamuja kezd lassan alálebegni. Sokan feltették a kérdést: mennyivel gyarapszik napon­ta és évente a Föld tömege (súlya), ha olyan nagy meny- nylségű meteor jut a légkör­be? Vannak nappali — lát­hatatlan — meteorok is és léteznek egészen kis tömegű- ek is, amelyek egyáltalán nem okoznak fényjelenséget. A kérdés évtizedek óta fog­lalkoztatja a tudományt. Mindenesetre megadjuk a becslések alsó és felső hatá­rát: a Földre jutó meteorpor vagy hamu napi 1000—10 000 tonna lehet (ez évi 350 ezer, esetleg 3,5 millió tonna). Ez igen nagy mennyiség, ha vas­úti kocsira akarnánk rakni, összehasonlításként : négy Kheopsz piramis súlya 3,2 ri)illió tonna. A Nap energia- vesztesége másodpercenként mintegy 0,8 millió tonna. B tengerfenék vallatása Egy évszázaddal ezelőtt a híres angol Challenger-expe- dició tengerfenék-kutatást végzett az Atlanti-óceánon. Több helyen mintát vettek az Atlanti-óceán üledékéből. Ez a csokoládébarna anyag évmilliók alatt rakódott le, a tudósok ismerik az ülepedés sebességét. Másfél méter mély mintát vettek, s ez két dolgot azonnal bizonyított. Az Atlanti-óceán alja 15—25 millió évvel ezelőtt is ten­gerfenék volt, tehát Atlan­tisz, a legendás kontinens sohasem létezett. A másik — bennünket jobban érdeklő — felfedezés: az utóbbi 15—25 millió évben egyenletesen jöttek a meteorok, nem volt „hullámszünet”. (Ez abból következik, hogy a tengerfe­nék üledékének minden ré­tege egyenletesen tartalmaz nem földi eredetű (vas- és nikkelmeteori tokát) fémeket. A Föld felszínén talált na­gyobb meteoritok korát is felbecsülték. Kitűnt hogy ezek legalább 70—30 millió évesek, később 700—800 mil­lió évet számoltak. Most, az fi '-korszak modern eszközei­vel megállapították, hogy a meteo'-ok tulajdonképpen azt az ösanyagof képviselik, amelyből talán 5 milliárd év­vel ezelőtt az egész bolygó- rendszer keletkezett. A mete­orit — üzenet a múltból! (Itt jegyezzük meg, hogy modern atomfizikai mód­szerrel ma már az is megál­lapítható, hogy egy megtalált vasmeteor mióta „vendéges­kedik” a Földön, azaz mikor érkezett? Az USÁ-ban és az Antarktiszon találtak már 5—10 millió éve lehullott meteort) Nyomozás radarral Az embert és tudományát már a múlt század vége óta érdekli egy furcsa kérdés: van-e bizonyíték arra, hogy az élet (csírái) tényleg a Föl- ' dön keletkeztek? Hátha csak „bevándorlók" — azaz más­hol keletkeztek és meteorok „hátán" érkeztek erre a boly­góra! (Arrhenius svéd tudós pánsperma-elméletének ez a lényege.) Az élet — szerinte — meteorokba ágyazva ván­dorol csillagtól csillagig. A radarberendezések koz­mikus alkalmazása sajátos módon cáfolja Arrhenius el­méletét. A radar persze nem azt vizsgálja, van-e életnyom a meteorokban, hanem azt, hogy honnan származik a meteor! Ez a következőkép­pen dönthető el. Az inter- sztelláris (csillagközi) térből származó meteorok sebessége ugyanis nagyobb, mint a Nap tagjainak a sebessége. Vegyünk egy példát. A Föld keringési sebessége (a Naptól 150 millió kilométe­res távolságban) másodper­cenként 30 kilométer. Ez az érték a Napra vonatkoztatott első kozmikus (kör) sebesség. Ha a Földet meg akarnánk szöktetni a Naprendszerből, további 12 kilométerrel kel­lene növelni a sebességét. Ez a szökési sebesség mintegy 42 kilométer másodpercen­ként. Ennek a fordítottja is igaz! Ha egy idegen test má­sodpercenként 42 kilométer­nél nagyobb sebességgel ér­kezik a Föld közelébe, akkor az nem lehet a Naprendszer tagja, hanem idetévedt, tá­volról jött vendég! 150 éve. 1828. szeptember 9-én született Lev Nyiko- lajevics Tolsztoj, kritikai reálista orosz író, a Hábo­rú és béke. az Anna Kare­nina, a Feltámadás és több más nagyszerű regény ál. kotója. A rejtvény fő so­raiban további Tolsztoj- művek címeit olvashatják megfejtés után. Vízszintes: 1. önéletrajzi trilógiájának 1854-ben írt kötete. (Zárt betűk: S, L). 10. 1886-ban írt drámáin. (Zárt betűk: A, T. S, H, A). 13. A helyzet kulcsa. 14. Lengvel város Poznan közelében. 18. Középen kísér! 18. Könnyű, fehér fém. 19. Régi kínai pénz- és súlyegvség. 20. Ér­mére vert dombormű. 22. Fajsúly rövidítése. 24. Bejá­rat. névelővel. 26. Folyó Por­tugáliában, a Duoróba tor­kollik. 27. Ismert színmű­vész (Lajos). 29. Ügyiratokat őrző helyiséggel kapcsolatos. 31. Kieitett, mássalhangzó. 32. Külföldi tartózkodása alatt szerzett benyomásait ebben az elbeszélésében irta meg. 34. Mezőgazdasági erőgép. 35. A bőgő beNe.ie. 36. Kor­pás liszt. 37. Szénhidrogée- vegvület. 39. A közelebbi tárgvak. 4P. Mozdulatlanul, mereven né’. 41. A kút oe- reme, 43. Tőzsdei papírok árfolyamesése. 44. Betét után fizetik 45. Ugyanott, röviden. 47, Alávalónak tart. 48. Á libafon<!é,'t''he’ tartozó gyom­növény. 4P. Azono, mással­hangzóié 50. Ebben a művé­ben szakított az uralkodó osztályok erkölcsi felfogásá­val és meghirdette új tanait. 58. Helvrag. 53. Kn-sikísérő. 53 Az azonos nevű tarto­mány székhelye Boieium. ban 57. Németh Miklós. 58. Tngfaita. 59. Éhben a vám«, ban székel a Nemzetközi Bí­Dienst a raliból Mindenki ismeri a sebes­ségek összetevődésének tör­vényét. Ha egy „gyors” me­teor rohan be a Föld légkö­rébe hajnalban, s annak se­bessége több, mint 72 kilo­méter másodpercenként, ak­kor az nem lehetett előzőleg a Naprendszer tagja. (A Föld sebessége 30, a meteoré 42, összesen 72 kilométer/másod- perc, ha a találkozás ponto­san szemben történik.) A légkörbe hatoló meteor pályája mentén izzó (úgyne­vezett ionizált) gázréteg ke­letkezik, s ez visszaveri a ra­darhullámokat, radarecho — visszhang — képződik a ve­vőberendezésben. Több mé­réssel megállapítható a hul­lócsillag sebessége. (Termé­szetesen mindig kalkulálni kell a meteor behatolási irá­nyát, s így kell kiszámítani az „abszolút” sebességét). B múlt hírnökei Eddig több mint százezer mérést végeztek s mindössze 4—5 olyan meteort találtak, amelynek a sebessége csillag­közi eredetre utal. Ez azt je­lenti, hogy valamennyi me­teor a Naprendszer tagja, mert a csekély számú kivé­telt mérési hibának is te­kinthetjük! (Most már csak az a feltevés maradna, hogy a meteorok által hurcolt élet­csirák eredetileg is naprend­szerbeli eredetűek! Ez az el­mélet azonban megdőlt. Az egyes kőmeteorokban talált színes zárványok nem élő- és nem szervesanyag-marad- ványok; csupán hasonlítanak azokhoz!) A késő nyári esték szép „hullócsillag-műsora" • láttán nem árt ha eszünkbe jut: ezek az anyagparányok Nap­rendszerünk múltjának hír­nökei. Akár a levegőóceán­ból akár a tengerfenékről „halásszuk ki” őket, vallatá­suk érdekes információkhoz juttatja a tudományt. róság. 60. Igekötő. 62. GJL. 63. Díszes, ünnepi sütemény. 65. Megszólítás többes szá­ma. 67. Egyik esztétikai írá­sa. (Zárt betűk: Ü, T). , Függőleges: 2. eee. 3. Fo­lyó spanyolul. 4. Közép- Európa legnagyobb vízi útja. 5. Ver. 6. Az a férfi, akitől valamely család származik. 7. Az álszent pclgári erköl­csöket leplezi le e kisregé­nyében. 8. OOL. 9. Némán ered! 11. Könnyező. 12. Há­borítatlan, nagy, sűrű erdő. 15. Héja-nász az... — Ady Endre egyik versének címe. 17. Az orosz falu ellentéteit ábrázolta mesterien ebben a novellában. (Zárt betűk: A, S, E G, E). 19. 375 kilomé­ter hosszú folyó Franciaor­„Asszony” jeligére: Magyarországon jelenleg csak 14, esetleg 18 karátos aranyáru kerül forgalom­ba. A jelzett áron lehet gyű­rűt kapni, — kis méretű kö­ves gyűrűt —. Garanciát az aranyárukra nem adnak, vi­szont a számlán feltüntetik, hány karátos aranyból, mi­lyen súlyban készült az ék­szer. Külföldön kerülnek ál­talában forgalomba 6—9—12 karátos aranyékszerek, azon­ban kereskedelmi forgalom­ban ezek nálunk nem kap­hatók. ér. 33. Balettművész, kore­ográfus — Imre. 37. Regél. 38. Fémtermékeket kovácso­ló kisebb ipari berendezés. 40. .. —park — Edison kuta­tólaboratóriuma működött itt. 41. Bakonyi hegycsúcs. 42. Elhagyott, zord vidék. 43. Benyújttat. 44. Szájízesítő cukorka. 46. Folyó a Dél- afrikai Köztársaságban. 47. Szovjet város Ukrajnában. 48. Buddhista szerzetes. 51. Egyedül én. 54. Szükség van rá. 56. Descartes személyne­ve. 59. Kusza hír! 61. Sárgás, porhanyós talaj. (Az utolsó négyzetben kettős mással­hangzó!) 64. OM. 65. Ruhá­hoz tartozhat. 66. Kicsinyítő I képző. K. Ferenc, Ostoros: A jelzett szerszámról mi sem tudunk semmit, s az épí­tőipari szakemberek sem hal­lottak még róla. írja meg, me­lyik vállalatnál dolgozik, így pontosan kivizsgáltathatjuk, hogyan került e rejtélyes ne­vű szerszám „birtokába”, Sz. Lászióné, Eger: Egy korábbi .rendelkezés értelmében jutalomszabad­ságot nem lehet még a kol­lektív szerződésekben sem kötelező jelleggel előírni, ki­véve a törzsgárdatagság 5— —10—15, vagy ennél maga­sabb jubileumi évét. Előfor­dulhat, hogy valamelyik vál­lalat igazgatója esetenként ad jutalomszabadságot a nyugdíjkorhatáron túl levő aktív dolgozóknak, de ezt jogszabályok nem teszik kö­telezővé. Ugyanez vonatko­zik az ösztönző jutalomra is. A vállalat kollektív szer­ződése tartalmazhat olyan előírást, melynek alapján a nyugdíjkorhatáron túl is aktív állományban maradó dolgozók megbecsülését anyagiakban is kifejezik, de ez nem kötelező jogszabály alapján történik. így vállala­tonként eltérő lehet a gya­korlat. A levélben említett 3 százalék másra vonatkozik. Azok a dolgozók, akik a nyug­díjkorhatár betöltése után is munkahelyükön maradnak, — fizikai állományban évi hét, egyéb beosztásban évi 3 százalékos nyugdíjpótlékban részesülnek majd. Ez az úgy­nevezett ösztönző pótlék min­den ledolgozott év után szá­mít, s a nyugdíj összegéi-e vonatkozik. T. B„ Eger: Általánosságban nemmel kell válaszolnunk kérdésére. A rendelkezések szerint sen­ki sem rendelkezhet két la­kással. Például, ha két fél ősz- 6zeházasodik, az egyiknek ■ le kell mondania tanácsi laká­sáról, de ez vonatkozik a magántulajdonra is. De! Jogában áll a szülőnek, hogy házasuló gyermeke részére önálló lakást vásároljon, építtessen. Ezen belül elkép­zelhető, hogy a szülők köl­töznek be a lakásba, ideigle­nesen. Jogosan használ vala­ki tanácsi tulajdonban levő lakást, ha saját magántulaj­donában valami gátló ok mi­att nem tud beköltözni. Hogy az ön által említett esetek­ben van-e visszaélés, azt csak a konkrét tények vizsgálatá­val lehet megállapítani. Eh­hez viszont az kell, hogy ne csak általánosságban újon a dolgokról. MAI MŰSOROK BADID KOSSUTH 8.25 A Sárrét hagyomány- őrzője. 8.55 Csajkovszkij kamaramuzsíkájából. 9.31 Ispiláng. 9.50 Lottósorsolás. 10.05 Hang-játék. 10.30 Mozart: g-moll szimfónia, 11.00 Gondolat. 11.45 Mad­rigálok. 12.00 Déli krónika. 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Népi zene, nóták. 14.00 Ki az a Verne? 15.10 Kóruspódium. 15.24 Rácz Aladár cimbalmozik. 16.05 Gondolatjel. 17.10 Régi hí­res énekesek műsorából, 17.35 Láttuk, hallottuk. 18.00 Énekszóval, muzsiká­val. 18.30 Esti magazin. 19.15 Sporthíradó. 19.32 Világszínház. 20,42 Nagy­siker volt! 23.38 Virágéne­kek. 0.10 Részletek Millök- ker operettjéből. PETŐFI 8.05 Énekek a békéről. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Népdalcsokor. 9.15 Alá Tau-Ararát. 9.30 Fúvósze­ne. 9.50 Lottósorsolás. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 11.50 Hasonlítás. 12,00 Dzsesszfelvételekből. 12.40 Carmen. 13.30 Művész az erdőn. 14.00 Kettőtől ötig... 17.00 Ötödik se­besség. 18.00 Történelmi arcképcsarnok. 18.33 Éva, 19.05 Énekegyüttesek fél­órája. 19.40 Esti mese. 19.48 Nóták, cimbalom, 20,33 Részletek Lai filmzenéjé­ből. 20.47 Az élet lehetősé­gei az űrben. 21.35 Sláger­múzeum. 22.33 Könnyűze­ne. 23.40 Két szimfonikus költemény. SZOLNOK 17.00-től 18.30-íg. MISKOLC 17.00: Hírek, időjárás — Fegyveres erőink életé­ből. .. Riporter: Nagy Ist­ván. Cseh Tamás énekel. — Hol töltsük a hét végét? — Kultúrális és sportprog­ram. 18.00—18.30: Észak­magyarországi krónika Jazz-kedvelőnknek a Benkó dixieland együttes játszik. Lap- és műsorelőzetes. TÓI 9.00 Tévétorna. 9.05 Gyere velünk, csináld velünk1 10.00—10.15 Csak őszintén! 16.30 A mandarinkacsa. 16.55 Természetbarát. 17.15 Játék a betűkkel. 17.40 Pannon krónika. 18.25 Nyi­tott boríték. 19.05 Esti me­se. 19.20 Tévétorna. 20.00 Budapest—Belgrad. 21.00 Delta. 21.40 Telesport. 23.40 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Mesék az Ezeregyéj- szakáról. 21.00 Tördelékek egy muzsikusról. 21.35 Tv. híradó 2. 22.00—22.50 Ju­harlevél. Gauser Károly Keresztrejtvény Lev Tolsztoj szagban. 21. Bugás virágzatú, szürkészöld fű. 23. Egyipto­mi város az azonos nevű öbölben. 25, Mely személy­re? 26. Ördög. 28. Katonai egység. 30. A csúcspontjára

Next

/
Oldalképek
Tartalom