Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-13 / 190. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk Az események — címszavakban : HÉTFŐ: Szadat egyiptomi elnök és Vance amerikai külügyminisz­ter megbeszélése Alexandriában — Államcsíny történt Hondurasban — Turbay Ayala, az új kolumbiai elnök megalakította kormányát KEDD: Leonyid Brezsnyev részvéttáviratot intézett VI. Pál pápa halála miatt Villot vatikáni államtitkárhoz — Washington­ban bejelentették, hogy szeptember 5-én amerikai—egyip­tomi—izraeli csúcstalálkozó lesz Camp Davidben — Újabb incidens a kínai—vietnami határon SZERDA: Kiújultak a harcok Bejrútban — Nobre da Costa az új portugál miniszterelnök — Albán leleplezés Kína balkáni aknamunkájáról — Riadókészültségbe helyezték az észak- írországi brit alakulatokat az írek tüntetései miatt CSÜTÖRTÖK: 120 milliárd dolláros katonai költségvetést hagyott jóvá az amerikai képviselőház __ Genfben ülést tartott az a szov­j et, amerikai és angol küldöttség, amely a nukleáris fegy­verkísérletek teljes betiltásáról tárgyal — Kormányellenes tüntetések Iránban PÉNTEK: Moszkvai figyelmeztetés Japán címére a japán—kínai szer­ződés aláírásának veszélyeiről — Vatikáni bejelentés arról, hogy augusztus 25-én ül össze a pápaválasztó konkláve SZOMBAT: Eltemették VI. Pál pápát — Ismét túlbuzgósági sztrájkot rendeznek a légi forgalom francia irányítói — A nyugati pénzpiacokon újból rendkívül alacsonyra zuhant a dollár • érteke, magasba szökött az arany ára A hét 3 kérdése A Közel-Kelet került ismét a világközvélemény érdeklő­désének homlokterébe azzal, hogy bejelentették: szeptem­ber 5-én Camp Davidben amerikai—egyiptomi— izraeli csúcstalálkozó lesz. Mit jelent az Egyesült Államok ilyen közvetlen beavatkozása a közel-keleti alkudozásba? — Ez a kérdés foglalkoztatta elsősorban a hírmagyarázó­kat. Új és félig-meddig isme­retlen politikus került a por­tugál kormány élére. Milyen esélyei vannak Nobre da Costának? A hét végén újabb rekor­dok születtek a nemzetközi valutapiacon: soha még az arany ilyen drága nem volt, soha az amerikai dollár ilyen mélyre nem süllyedt... Mire készülhetnek a tőkés világ pénzügyi szakemberei és — spekulánsai? Mit jelent az Egyesült Ál­lamok közvetlen beavat­kozása a közel-keleti al­kudozásba? Valóban teljesen új elem az, hogy az USA diplomáciája már nem csupán „közvetít”, nagykövetek vagy nemzet- biztonsági főtanácsadók vagy külügyminiszterek nemcsak „ingajáratra” vállalkoznak, hanem az Egyesült Államok elnöke magához hívja meg Egyiptom és Izrael vezetőit. Mi több, híre járta, hogy Washingtonban azt fontol­gatják: a Camp David-i ta­lálkozón Carter felveti majd: amerikai csapatokat kész a Közel-Keletre küldeni egy megállapodás garantálása vé­gett. .. A washingtoni törekvése­ket — legalább húsz év óta. amióta az USA egyáltalán fokozott érdeklődést tanúsít a Közel-Kelet iránt — min­dig is az jellemezte, hogy egyfajta „pax Americana”-t, „amerikai békét” akartak rá­erőszakolni a térség népeire és kormányaira. Ez a 70-es évek elejéig azért nem sike­rülhetett, mert az USA túl­ságosan átlátszóan Izrael pártját fogta, s mert az arab államok többsége ezért is an- tiimperialista elveket vallott, Amerika ellen fordult. Az 1973-as háború után „a kissingeri kis lépések takti­kája” változást hozott. Szadat felajánlkozott partnernak, az amerikai dollárok reményé­ben egyre-másra tett enged­ményeket Washington és Jel Aviv irányában. Tavaly novemberben a jeruzsálemi látogatással tetőzte be ezt az új politikáját... A szadati engedményekre Begin korántsem válaszolt hasonlókkal. Az utolsó fél­évben egyre csökkentek a közvetlen egyiptomi—izraeli megállapodás lehetőségei, Szadat keserűségére és Car­ter elégedetlenségére. Az egyiptomi elnöknek is, az amerikai elnöknek is belpoli­tikai okokból szüksége lenne a mégoly csekély közel-kele­ti részmegegyezésre, hogy ez is, az is elmondhassa: íme. neki köszönhető, hogy a közel-keleti probléma el­mozdult a holtpontról Begint belpolitikai érdekei inkább a hajthatatlan, a ke­mény, a merev álláspont fe­lé tolják: az ő választói, az ő hívei inkább azt várják tő­le, hogy engedmények nél­kül tudja elfogadtatni Izrael álláspontját mind Kairóval, mind Washingtonnal. Carter kétségtelenül a sze­mélyes tekintélyét is latba veti a hármas találkozó megrendezésével. Ha Camp Davidben kudarcot kellene elkönyvelnie, az súlyosan visszahatna már az 1980-as elnökválasztási esélyeire is! Éppen ezért számos hírma­gyarázó azon a véleményen van, hogy legalábbis valami látszateredmény megszület- hetik Carter, Szadat és Be­gin alkudozásainak végén. Ha nem, akkor utolsó lehe­tőségnek a genfi konferencia felújítása marad. Ahol az USA már nem lehet egyedül döntőbíró, vagy a megállapo­dás szorgalmazója. Milyen esélyei vannak az új portugál kormányfőnek? Eanes tábornok, a portu­gál köztársasági elnök álta­lános meglepetésére egy úgynevezett „technokratát' nevezett ki miniszterelnök­nek, az 55 éves Alfredo Nob­re da Costát. Hivatalosan nem tartozik egyik párthoz sem, de az sokat mond, hogy a baloldali pártok elégedet­lenségüket fejezték ki Eanes döntése miatt, viszont a jobboldali Freitas do Ama­ral, a kormányválságot ki­robbantó demokrata szociá­lis centrum vezetője „jó vá­lasztásnak” nevezte Nobre da Costa kormányfővé tör­tént kijelölését. Az Intersindical. a hatal­mas szakszervezeti központ szintén bizalmatlan az új miniszterelnök személye iránt. A kommunisták is ar­ra emlékeztetnek, hogy Nob­re da Costa rövid ideig volt már egyszer iparügyi mi­niszter, akkori tevékenysége az államosítási folyamat megállítását célozta. Az új miniszterelnök első nyilatkozatában „a gazdasági helyzet megjavítását” emlí­tette fő céljaként. Sikerülhet- e ez neki? Ha úgy kezdene hozzá, hogy a tőkések érde­keit tekinti meghatározók­nak, akkor Portugáliát a szo­ciális bizonytalanság és nyug­talanság, tehát a sztrájkok és a termelés visszaesésének útjára vezetné. Mert a Soa- res-kormány is csak úgy tu­dott az utolsó hónapokban a helyén maradni, hogy az In­tersindical inkább türelemre intette a tömegeit. Nobre da Costa, aki gépészmérnöki képzettségű férfiú, a Luso- tecna vállalat elnök-vezér­igazgatója, ezenkívül egy francia cég portugáliai leány- vállalatának igazgatótanácsi tagja. Baráti, családi kapcso­latai a portugál „régi rend­hez” kötnék, kérdés, hogy megkockáztatja-e kormány­elnökként — legalábbis gaz­dasági téren — a „régi” módszerek alkalmazását? Mire kcszü’hetnek a tőkés világ pénzügyi szakembe­rei és spekulánsai a dollár újabb árfolyamzuhanása nyomán? A hét végére újabb — né­hány éve még hihetetlennek tartott — rekord dőlt meg a nyugati tőzsdéken: az arany unciánkénti ára már a 210 dollár közelébe szökött fel, viszont az amerikai dollár Frankfurtban már 1 márka 92 pfenniget ért csupán. Az Egyesült Államok pénzének ilyen méretű értékcsökkenése nyilván összefüggésben van azzal, hogy az olajexportáló országok az olaj árának eme­lését tervezik — ha előbb nem, akkor jövő év első fe­lében, s ha nem többel, ak­kor is 5 százalékkal. Söz- tudomás szerint az olaj drá­gulása csak még jobban neg. növelné az USA óriási fize­tési mérleghiányát. Alapos a gyanú, hogy a bankóp,-és működtetésével, azaz újabb és újabb dollártömegek ki­bocsátásával fedezhetné ezt a hiányt az amerikai Kor­mányzat. így aztán nyilván­való, hogy a híguló dollár- i ba vetett bizalom is fogyat- kozóban van . .. Különösen az lenne végzetes az ameri­kai valutára, ha az olajex­portáló országok elhatároz­nák: a „fekete és folyékony arany” árát ezután nem dol­lárban számítanák. hanem — hogy értékállandóságát biztosíthassák — több ország valutájának értékét alapul- vevő új „könyvelési valutá­ban”. Ugyanakkor továbbra is áll az, hogy az olcsó dollár olcsóvá teszi az amerikai exportárukat a világpiacon. Az Egyesült Államok mono­póliumai növelhetik szállítá­saikat akár Japánba, akár az NSZK-ba. abba a két ország­ba. amely ma már vetély- társa lett az USA-nak. Washington Orlando Letelier, volt chi« lei külügyminiszter meg­gyilkolásában bűnösnek vallotta magát Michael Townley, a DINA hilei tit­kosszolgálat volt ügynöke egy washingtoni bíróság előtt. Townley elmondta, hogy a chilei titkosszolgálattól kapott megbízása a'apíán pokolgépet készített és He­lyezett el Allende kormá­nyának amerikai emigráció­ban élő külügyminisztere kocsijában. Pinochet korábban több­ször nyilvánosan cáfolta, hogy neki, vagy titkosszol­gálatának bármi köze lenne Letelier meggyilkolásához, Glenview Egy Vulcan típusú brit bombázó röviddel felszállás után kigyulladt és lezuhant Chicago külvárosa fölött. A gép négyfőnyi legénysége szörnyethalt. A négymotoros bombázó a közeli glenview-i katonai légi támaszpontra1 Chicagóba tartott, bog részt vegyen a város föK rendezendő hét végi p rádén. Memphis A sztrájkoló 110 városi rendőr helyettesítésére a nemzeti gárda egységed kellett Memphisbe vezé­nyelni, hogy legyen kinek féken tartani a városba •özönlő Elvis Presley-ra.i in­gók ezreit. A város polgár- mestere a rendőrsztrájkra hivatkozva éjszakai kijárási tilalmat rendelt el. butorussscir Kápolnán! Fegyverkezési verseny Uj rakéták árnyékában Szűkszavú közleményben adta hírül az Egyesült Álla­mok fővárosának tekintélyes lapja, a Washington Post: az amerikai törvényhozás bizottságai új hadműveleti rakétafegyver létrehozásá­ra adtak engedélyt, s meg­szavazták az ehhez szüksé­ges pénzeszközöket az 1979- es költségvetési évre. Az új rakétát, a Pershing—2-őt a Pentagon kifejezetten az eu­rópai hadszíntér szamára terveztette meg. Olyan, több atomrobbanófej hordozására alkalmas fegyvert gyártaná­nak tehát, amelynek hatótá­volsága meghaladja az ezer kilométert, s így a nyugat­európai NATO-tagállamok területéről a szocialista or­szágok és a Szovjetunió földjén levő célpontokat semmisíthetnének meg vele. o Az amerikai döntés nem érte váratlanul a megfigye­lőket. Az Egyesült Államok felelős vezetői már koráb­ban is több olyan nyilatko­zatot tettek, amelyből nyil­vánvalóan következett: a Pentagonnak célja, hogy a folyamatban levő fegyver­zetcsökkentési tárgyalások hatókörén kívül eső rakéta- fegyvereket állítson rend­szerbe. s ezzel hadászati fö­lényre tegyen szert. Ezt a célt szolgálják az un. szár­nyasrakéták, s azok a hadá­szati rakétarendszerek is. fàfiëwsm AS7S. augusztus 13,, vasárnap amelyeknek felállítását a következő években tervezik. Milyen fegyverekről van szó? Nos, az amerikai kato­nai vezetés jelenleg a 'egna- gyobb hangsúlyt az MX je­lű nagy hatósugarú hadá­szati rakéták mielőbbi be­szerzésére helyezi. Ezeket a rakétákat 9—11, egyenként 350 kilotonnás nukleáris rob­banófejjel látnák el. A ra­kétákat szárazföldi támasz­pontokon helyezik el. A ko­rában létrehozott rakétaki­lövő bázisoktól eltérően eg.y- egy MX-rakéta számára több betonsilót készítenek, vagy pedig hosszú föld alatti alagutakban tárolnák, illet­ve mozgatnák a rakétákat. Ezzel a fegyver sebezhetősé­gét akarják csökkenteni. Ugyanakkor ez lényegében azt is jelenti, hogy az USA hadvezetése mintegy 200 ha­dászati támadófegyverét igyekszik kivonni az ellen­őrzés korábban elfogadott rendszere alól. (Ismeretes, hogy a korábbi SALT-egyez- ményekben a szovjet és az amerikai fél megállapodott abban, hogy az ellenőrzésről nemzeti eszközökkel, azaz felderítő műholdakkal gon­doskodnak). Az MX-rakéta bevezeté­sével a Pentagon arra tö­rekszik. hogy un. „első csa­pásmérő képességét” visz- szanyerje, azaz olyan nagy mértékben biztosított pusz­tító eszközzel rendelkez­zen. amely képes a Szovjet­unió területén levő rakéta­állások megsemmisítésére. . o Az új fegyverek bevezeté­sét elemezve Milstejn altá­bornagy, a hadtudományok doktora, neves szovjet szak­értő, az Izvesztyijában kö­zölt cikkében arra utal, hogy ezzel a Pentagon a ha­dászati egyensúly ■ destabili- zálására törekszik. Mindez egyszerűen azt jelenti, hogy a „szovjet katonai veszély” ürügyén az amerikaiak fel akarják rúgni azt a koráb­bi megállapodást, amelyben elismerték, mind a két fél­nek egyforma joga van a biztonságra. ,.A stratégiai fölény birto­kában tárgyalni”. Ez a tétel jól megfelel a Fehér Ház je­lenlegi politikájának. A stra­tégiai fölény elérése azon­ban nem könnyű most, ami­korra a két nagyhatalom, valamint a NATO és a var­sói szerződés között erő- egyensúly alakult ki. Ezért aztán Washingtonban és Brüsszelben a NATO főha­diszállásán arra töreksze­nek, hogy „réseket” találja­nak, amelyeket „kitágítva” katonai előnyökre tehetnek szert. Ilyen „résnek” tűnt szá­mukra a szárnyasrakéta be­vezetésének lehetősége, s lé­nyegében erre szolgál a be­vezetőben említett közép- hatósugarú rakéta ügye is. Q Ezeket, a fegyvereket úgy tervezik, hogy a nyugat-eu­rópai NATO-országok terü­letén helyeznék el. A raké­ták a Pershing—2 nevet kapták, s bevezetésüket a szovjet katonai veszély ürü­gyén folytatott kampány előzte meg. Különböző ma­gas rangú amerikai katonai és polgári személyiségek minden alkalmat megragad­tak arra, hogy a Szovjetunió egy általuk SS—20-nak ne­vezett közép-hatósugarú ra­kétájának veszélyeit ecse­teljék. A kampány csúcspontja az volt, amikor Mondale al- elnök az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszakának szó­noki emelvényét használta fel erre a célra. A vádasko­dást ott akkor G romi ko szovjet külügyminiszter uts- sítota vissza, s cáfolta meg. A szovjet szakértők fel­hívták a figyelmet: az új amerikai közén-hatósugarú rakéta feladatát tekintve nem új fegyver! Lényegé­ben kiegészíti a szocialista közösség határai közelében levő támaszpontokon állo- másoztatott pusztító eszkö­zöket. az amerikai flotta re- pülőgép-anyahaióinak atom. fegyver-hordozó repülőgépe­it. Ezek csakúgy, mint a Pershing—2. képesek fontos célok elérésére a Szovjet­unió területén is. Katonai szakértők emlé­keztetnek arra: az MX. és a Pershing—2 rakéták ugyan a hadviselés két kü­lönböző szférájának eszkö­zei, de bevezetésüknek ugyanaz a célja: hadászati erőfölény elérése a Szovjet­unióval szemben. Az amerikai lénések ve­szélye igen nagy. Elsősorban azért, mert a fegyverkezési verseny egy új, veszélyes fordulóját jelentik. A na­gyobb veszély azonban a politikai következmény, ne­vezetesen az „erő pozíciójá­ból való tárgyalás” szembe­állítása az enyhüléssel, s an­nak a téveszmének az el­uralkodása, hogy. ezzel a módszerrel bármiféle en­gedményt. is kicsikarhatnak a Szovjetuniótól. Miklós Gábor Am írj a készlet Egyes típusú kárpit garnitúrák és szekrénysorok 20—30 százalékos árengedménnyel kerülnek értékesítésre. Több mint 5 millió Ft-os árukészlettel várjuk a kedves vásárlókat. OTP-, takarékszövetkezeti hitellevélre is kiszolgálunk! Nyitva tartás: 8—16 h-ig Szombaton: 8—12 h-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom