Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-12 / 189. szám
 Minisztertanács tárgyalta; Kevesebben változtatnak munkahelyet Eredményes a munkaközvetítés Általános tapasztalat, hogy a munkaerő ésszerű felhasználását célzó rendelet megjelenése, vagyis 1976 közepe óta országszerte mérséklődött a munkaerőmozgás, s ha egyelőre szerény mértékben is, de megkezdődött a munkaerő átcsoportulása is a kevésbé gazdaságos munkahelyekről a népgazda- ságilag fontosabb területekre. Tavaly a termelőágazatokban — a mezőgazdasági szövetkezeteket nem számítva — 55 ezerrel kevesebben változtattak * munkahelyet, mint egy évvel korábban, vagyis a létszámhoz viszonyított arányuk 15,7-ről 14,2 százalékra ' csökkent. Vannak azonban olyan területek, iránt például Vas megye, ahol 30 százalékkal mérséklődött a munkaerőmozgás. Ennek ellenére — az elhelyezés nagyobb szervezettségének hatására— a korábbinál többen vállaltak munkát népgazdaságilag elsőrendűen fontos területeken. A munkaügyi miniszter 1976. július 1-én adott ki rendeletet a munkaerő közvetítéséről, szervezetten történő elhelyezéséről és toborzásáról. a tanácsokra bízva, hogy a helyi adottságoknak megfelelően alkalmazzák a kötelező munkaerő-közvetítés lehetőségét. Ennek a fo_ lyámatnak a tapasztalatait vizsgálta meg a munkaügyi miniszter • jelentése alapján csütörtöki ülésén a Minisztertanács. A tapasztalatok szerint elsősorban a népgazdasági beruházásokon dolgozó vállalatok, az új beruházásként létesült üzemek, kommunális szolgáltató, közüzemi, a lakosság számára szolgáltatást nyújtó, napi szükségletekéi kielégítő és nagyobb méretekben exportra termelő vállalatok jutottak a korábbinál valamelyest könnyebben munkaerőhöz. A munkaerő- források és -igények egyensúlyának hiányát azonban továbbra sem sikerült felszámolni, legfeljebb kismértékben csökkenteni. Mindent egybevetve azonban a kötelező munkaerőközvetítés elősegíti a munkaerő tervszerű irányítását, egyes vállalatok indokolt munkaerő-szükségletének kielégítését, s máris hozzájárult a munkaerőkereslet és a káros munkaerőmozgás mérsékléséhez. Beváltak azok a rendelkezések is, amelyek a munkaerőtoborzást, az állás- hirdetéseket megfelelő etikai keretek közé szorították. A vállalatokat azonban elsősorban a közgazdasági szabályozók ösztönzik a helyesebb munkaerő-gazdálkodásra. Ennek folyamatát kell állandóan erősíteni. Fokozni kell a közgazdasági szabályozás szerepét, és arra kell törekedni, hogy e szabályozás teremtsen olyan helyzetet, hogy a dolgozók a népgazdaságilag fontos helyekre kerüljenek. Ez összhangban van azzal a koncepcióval, hogy a munkaerő-keresletet kell mérsékelni. Olyan vállalatoknak kell lehetőséget nyújtani újabb munkaerő felvételére, amelyek népgazdaságilag fontos tevékenységet fejtenek ki. Kiegészítő eszközként azonban továbbra is szükséges a kötelező munkaerő-közvetítés, mégpedig oly módon, hogy ennek gyakorlatát tovább egyszerűsítik. A szakmunkásképző iskolát végző fiatalok munkába állítását továbbra sem indokolt központilag szabályozni, ahol azonban az célszerű, a tanácsok a kötelező munkaerő-közvetítés átmeneti alkalmazásával az ő esetükben is elősegíthetik, hogy tervszerűbben, a népgazdasági érdekeknek jobban megfelelő munkahelyre kerüljenek. (MTI) Kifelé a hullámvölgyből Javuló eredmények a tanácsi villanyszerelőknél Az alapítása óta eltelt több, mint negyedszázad talán legnehezebb esztendejét élte a Heves megyei Tanácsi Erősáramú Villamos Szerelőipari Vallalat tavaly. Nem kellett túlzott pesszimizmus még talán annak jósolgatá- sához sem. hogy a cég veszteségessé válik, a sok sikeres év után ez alkalommal elkerülhetetlen a kudarc. — Sok minden összejött, úgyszólván egyik gondból a másikba estünk — beszéli most, még mindig redős homlokkal Deli István igazgató. — Túlfeszítettük a tervet, aztán valójában még a kisebb teljesítmények feltételeit is csak a legnagyobb nehézségek árán lehetett biztosítani. Emberek egész sorát pótolni képes gépeink mondták fel teljesen váratlanul a szolgálatot, rossz volt az anyagellátás, a munkaerő, betegség, s ilyenolyan okok miatt jó ideig, sajnos, még a legfontosabb vezetői posztokról, is hiányzott. .. Szerencsére azonban nem rekedtünk meg a bajoknál. problémáknál, kétségbeesés helyett inkább a kivezető utat kerestük. Megbeszéléseinken, értekezleteinken a kommunisták és pártonkívüliek, munkások, műszakiak egyaránt legőszintébb tenni akarásukról adtak bizonyságot, igazán ki-ki azon volt, hogy a legjobb ötletet, tanácsot adja, a legtöbbet mutassa. Aminek aztán meg is lett az eredménye ! December végére úgy- ahogy, rendbe jöttünk. Ha szerény teljesítményekkel is, de adósság nélkül, nyereséggel búcsúztunk 1977-től... — S milyen a folytatás, hogy sikerült az idei első fél, év? — Nem szeretnénk „elkiabálni”, de ágy érezzük, hogy helyrejött a vállalat, ismét „egyenesben” vagyunk, újra optimisták lehelünk valamennyien. Az első fél év során a megye területén végzett munkák értéke a tavalyi hasonló időszakhoz képest több mint a felével növekedett, teljes saját termelésünk csaknem harmadával nagyobb a korábbinál, pénzügyi helyzetünk ismét stabilizálódott. .. Meghozta hajáét az újabb piackutatás: megbízást szereztünk a KAEV gyöngyösi gyárának fejlesztésénél, részt kaptunk az erdőgazdasági igények, kielégítéséből. az egri autóbusz, pályaudvar rekonstrukciójából. Folyamatosan dolgozunk a bélapátfalvi nagyberuházá- sdn, s számottevő munkáról tárgyalunk a recski ércbányával. Felnémeten pedig megkezdtük a fűrészüzem rekonstrukciós munkáit, hogy csupán néhányat említsek... Szemmel láthatóan úgy iparkodik a gárda, hogy elfeledhesse a tavalyi „szűkebb” esztendőt. Az igyekezet következtében lényegesen javult a termelékenység, a vállalat nyeresége több mint háromszorosára gyarapodott. „Dióhéjban” ennyit említene az igazgató. Aztán, beszéd közben, természetesen egyéb is kiderül még. Többi között az, hogy az idén lényegesen mérséklődött a létszámmozgás, amely minden bizonnyal összefügg a bér- színvonal, az élet- és munkakörülmények kedvezőbbé válásával. A munkasellátás fejlesztésére több mint kétmillió forintot költöttek, s még majdnem ennyivel javítják a helyzetet az év végéig. Tovább erősödött az üzemi demokrácia, ki-ki jobban érezheti, hogy okos elképzeléseivel, hasznos tevékenységével részese a kollektíva eredményeinek. — Mi tagadás, magam is szívből örülök a változásoknak — folytatja az igazgató' — valójában azonban még egyikünk sem lehet igazán elégedett. Mert az az igazság, hogy ha a tavalyi első félévihez viszonyítva határozottan javulók is az eredményeink, nagy a fejlődés, 31 millió forintos programunkat 4,4 százalékos adósság mellett teljesíthettük, s a vállalati eredmény még mindig 600 ezer forinttal volt kisebb a tervezettnél. Kétségtelenül közrejátszott ebben a szakmánkban rendkívüli módon zavaró esős időjárás, akadályokat jelentettek a sajnos még mindig tapasztalható anyagellátási zavarok, de meg kell vallani azt is, hogy a termelés előkészítésének. szervezésének, hiányosságainak okait magunk között kell keresnünk. S bizony észre kell vennünk a beszerzői munka fogyatékosságait is. Több minden múlott rajtunk is, s az említett hiányosságok megszüntetése nélkül aligha jutunk addig, mint szeretnénk! Fejlődik a szocialista versenymozgalom vállalatunknál is, ám őszintén szólva: többet is hozhatna. S minden bizonnyal meg- éreznénk az újítómozgalom erősödését is ! Ha tovább akarunk lépni, a termelést segítő mozgalmaknak hatásosabbaknak kell lenniük. Gyóni Gyula Kedvezőbben hat az autósokra Több mint négymillió facsemete Gondos asszonykezeK ritkítják az akácfasorokat Jegenyefasorral övezett hosszú út vezet a káli csemetekertbe. A messze nyúló földeken, amelyeket néhány centis akác-, fenyő- és más fakezdemények borítanak, asszonyok hajlonganak. Tisztítják a sorokat, irtják a gyomot. — Ilyenkor, nyári időben, ez az egyik legfontosabb munka. — mondja Engel István erdész, a csemetekert helyettes vezetője. — Mellette persze rendszeresen kell öntözni, vegyszereznl is. Körülbelül 20 fajta facsemete gondját viseljük egész évben. Az idén négymillió fenyőt és hatszázezer lombosfafélét ápolunk, gondozunk. Lucfenyőből — a közismert karácsonyfából — tízezret nevelünk. A legerősebb, legfejlettebb példányokat suhángne- velésre választjuk ki — ezek a fák csak parkok, kertek díszítésére valók, erdőtelepítésre nem. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdészetei gyűjtik be rendszeresen azt a magmennyiséget, amely biztosítja a csemetekert folyamatos termelését. Az elmúlt évben egyébként rekord magtermést takarítottak be — 20—30 évenként ismétlődik ez legfeljebb —. s az első tölgyfacsemeték már növekednek is az ágyásokban. — Mi történik à maggal a begyűjtés után? — A begyűjtött magokat tároljuk, majd amikor eljön az ideje, elvetjük, méghozzá igen sűrűn. Tavasszal kiemeljük a hajtásokat, majd beiskolázzuk őket. ami ritkább hálózatba — vagyis nagyobb sor- és köztávolságba — való átültetést jelent. A téli hónapokban jégveremében tároljuk a kiemelt facsemetéket, amíg vevőre nem találnak. Jelenleg 40 ember dolgozik a csemetekertben, ez persze változó, begyűjtéskor például. vagy a tavaszi munkák idején jóval több kézre van szükség. És vajon mennyi gépre? — Többre, egyre többre — mondja Reisz János erdész. — Jelenleg van négy erőgépünk, egy személyszállító kocsink, több permetezőnk, műhelyünk; már ezekkel is csaknem 200 ember munkáját takarítjuk meg. Az elköFsiosztotíák a szakmunkásképzési alapot A munkaügyi miniszter jóváhagyásával felosztották a központilag kezelt .szakmunkásképzési alapot, amelyből az idén összesen 350 millió forinttal támogatják, az üzemi. gyári tanműhelyek fejlesztését. A vállalatok, szövetkezetei; által befizetett szakmunkásképzési hozzájárulásból képződött. 1972-ben rendszeresített alap idei felosztása során különösképp ügyeltek arra, hogy elsősorban azok a termelők részesüljenek a támogatásban, amelyek ezt a gazdasági és termékszerkezet korszerűsítését célzó megbatározott fejlesztések érdekében használják fel. Előnyben részesítették azokat a területeket is. ahol. a képzés feltételei még az átlagosnál kedvezőtlenebbek. A rendelkezésre álló ösz- szegből 270 millió forintot ipari, illetve építőipari szakmákat oktató vállalatok kapták. A gépiparon belül például elsősorban a kohászat, továbbá a szerszám-, a mező- gazdasági és a vegyi gépgyártó. valamint a közúti járműprogramban részt vevő, illetve "a híradástechnikai műszeripari vállalatok tanműhelyei nék korszerűsítését támogatták. Kapcsolódva az ipartelepítési tervekhez, új tanműhelyek épülnek, főként vidéken létesített * üzemegységek, gyárak mellett. Székesfehérváron, Fehérgyarmaton, Nyírbátorban, Tápiószelén és Vajsz- lón. Az építőiparban főként a magasépítő és a szerelő jellegű szakmák alapszakmai képzésének színvonalát emelő tij tanműhelyek építéséhez adtak támogatást. Ezeket elsősorban megyeszékhe. lyekre telepítik. A vasúti, közúti járműpark rekonstrukcióján dolgozó. valamint a távközléstechnikai hálózatszerelést, karbantartást ellátó vállalatok közül is többen részesül, tek a szakmunkásképzési alapból. Üj tanműhelyt építenek Salgótarjánban, ahol a Volán Tröszt és Szombathelyen. ahol az AFIT autószerelőit képezik ki. Vasúti járműjavító szakmákat oktató tanműhelyeket létesítenek Cegléden, Dunakeszin és Dombóvárott. Meglévőket korszerűsítenek Debrecenben és Szentesen. Az OKISZ a lakosság számára nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtó Ipari szövetkezetek szakmai utánpótlásának előmozdításához részesült anyagi támogatásban. . , vetkezendő évekre azonban komoly fejlesztési tévéink vannak: már az idén meglesz például az új iskolázógép, de az ápolási munkák nagy részét — műtrágyázást, gyomVarga Béla, a gazdaság osztályvezetője : — Szükség volt már egy •nagyüzemi módon termelő csemetekerti-e, amely el tudja látni a megyét megfelelő mennyiségű fás szaporító anyaggal. A facsemetéket ugyanis három területen használjuk fel: régi erdőink felújításához, a lekopott ler- mőrétegű vidékeken új erdők telepítéséhez, valamint a települések fásításához, parkok, üdülőkörzetek Stö. díszítéséhez, A bővítés 12 millió forintba kerül, de e- lenleg újabb 8 millió forintos beruházás előtt állunk. A csemetefák iránt ugyanis a nyugati piacokon is nagy az érdeklődés, s hogy a kívánalmaknak eleget tudjunk tenni, nagymértékű .fejlesztésre, elsősorban gépesítésre tesz szükségünk. A káli csemetekert egyik legnagyobb feladata lesz az épülő új M3-as út Heves megyei — mintegy 100 kilor » pr i ' " mm : i* •' WW?’. -" ' ’fi' ■■iá s f P. IPÜI Öntözik, gyomlálják a fenyőpázsitot irtást, porhanyósítást — is gépesíteni akarjuk. — Bizony sok gondozást és törődést kíván egy csemete, s annál szomorúbb látnunk az útszéleken a megrongált, kipusztított fákat. Talán furcsán hangzik, de a mezőgazdaság az egyik legnagyobb károkozónk: kiszántják a bokrokat, lepermetezik a fiatal fákat, az állatok lelegelik, megtépik a lombozatokat, s tarlóégetéskor a figyelmetlenségből tovaterjedő tűz is gyakran okoz jelentős veszteséget. Ez már csak azért is szomorú, mert a KPM. a vízügy mellett a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok a legnagyobb vásárlóink közé tartoznak! » O A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság káli csemetekertje már 25 évvel ezelőtt is létezett. Az eredeti 16 hektárnyi területet 3 évvel ezelőtt 60 hektárra bővítették. S természetesen ezzel. együtt sok minden megváltozott. méteres — szakaszának a fásítása. Az autópályát elválasztó élősövényhez, s az útmenti facsoportokhoz több száz millió cserje- és\ facsemetére lesz majd szükség, melynek nevelését már elkezdték. Érdekességnek számít, hogy az eddig megszokott fasor helyett bizonyos távolságonként ismétlődő, szabálytalan alakú facsoportokat alakítanak ki. A szakemberek szerint ugyanis ez a forma kedvezőbben hat az autóvezetőkre, mint a hagyományos, kerítésszerű sor. Előreláthatólag 1980-b3ti Hort és Hatvan között már megkezdik az első fák kitelepítését. A kiskörei vízlépcső üdülőkörzetének parkosítását, díszítéséi szintén a gazdaság végzi majd. s szerepel a ‘érveik között egy arborétum létrehozása is. amely nemcsak új termesztési bázis lesz, hanem egyben a káli csemetekert „kirakata” is. M. s; 320 méter mélységben / ál Az épülő Márkus-hegyi szénbánya építői — az eredeti határidő előtt kilenc hónappal — befejezték az ország leghosszabb, ezerhatszáz- negyven méteres lejtősaknájának mélyítését. Háromszázhúsz méteres mélységben vízszintes irányban folytatják tovább a munkát. Az új bánya — elkészülte után —, ú Bicskei Hőerőművet fogja ellátni barnaszénnel. A képen: új eljárással, mosással készül a támfal. (MTI fotó — Tóth Gyula felv. — KS) tHwkmGi 1979. augusztus 12., szombat
