Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-11 / 188. szám

Döntés és végrehajtás A pártalapszervezetekben mindenütt jól tudják, hogy — a Központi Bizottság ez évi áprilisi határozata értei­mében — most a legfőbb fel­adat a határozatok végrehaj­tásának további javítása minden területen. Tudják, hogy a fő figyelmet a végre­hajtás megszervezésére, az ehhez szükséges feltételek kialakítására kell fordítani. E feladat azonban csak ak­kor oldható meg jól, ha he­lyesen értelmezzük, ha nem egyszerűsítjük le a teendő­ket, ha világosan látjuk, mit jelent a pártmunkában, a politikai munkában a végre­hajtás. NEM PARANCS­VÉGREHAJTÁS Az ugyanis csak igen rit­kán, kivételes esetekben egyenlő valamilyen utasítás tudomásulvételével és annak a cselekvésben történő azon­nali, közvetlen realizálásá­val. A politikai tevékenység­nek más a természete. Egy­részt azért, mert általában összetett, sokrétű folyama­tokra kíván hatni, másrészt pedig mert fő módszere a meggyőzés, az érvelés, a gon­dolkodásmódra való hatás. Ezért a politikai életben a végrehajtás sok tekintetben mást jelent, mint a termelés folyamatában, vagy mond­juk a hadseregnél. A párt- munkában a végrehajtás nem különül el mereven a dön­téstől, az irányítástól. Ha egy alapszervfezet tovább akarja fejleszteni a végre­hajtás színvonalát, akkor ennek során — mondhatjuk: ennek szerves részeként — fejlesztenie kell döntéshoza­tali, irányító tevékenységét is. Merő tévedés lenne tehát olyasmire gondolni, hogy ha egyszer a végrehajtás kerül előtérbe, akkor az alapszer­vezetekben kevesebbet kell gondolkozni, a helyzetet ta­nulmányozni, elemezni, s inkább csak arra kell figyel­ni, milyen „ukáz” jön felül­ről. A felsőbb szervek hatá­rozatai ugyanis nem hajtha­tók végre minden áttétel nél­kül, hiszen azok túlnyomó többségükben több — és hosszabb időtartamú — fo­lyamatra vonatkoznak, kü­lönböző típusú és szintű pártszervek és -szervezetek számára határoznak meg tennivalókat. Ezért intenció­ikat „le kell fordítani” a he­lyi körülmények „nyelvére”, meg kell határozni, hogy ott és akkor milyen teendők megoldását igénylik. Mind­ezek alapján pedig konkrét döntéseket kell hozni, ame­lyeket nevezhetnek — a do­log jellegétől függően — ha­tározatnak, ajánlásnak, meg­bízatásnak, intézkedési terv­nek, cselekvési programnak és így tovább. De bármi is az elnevezés, a dolog lénye­ge az, hogv a végrehajtás egyúttal konkrét döntések meghozatalát igényli a helyi partszervezettől, vagyis a helyi döntéshozatal a pártha­tározatok végrehajtására irá­nyuló tevékenységnek elen­gedhetetlen eleme. AZ ALAP­SZERVEZET IS DÖNT A pártalapszervezeti mun­káról tartott tavaszi orszá­gos tanácskozás éppen ezért bírálta azt a felfogást, amely az alapszervezeteket kizáró­lag végrehajtó szerveknek tekinti. A pártban ugyanis nincsenek csak irányító és csak végrehajtó szervek. Va­lóban a helyi pártszervezet áll a végrehajtás első vona­lában, de feladatköre széle­sebb, több ennél. Dönt a működési területén felmerü­lő lényeges társadalmi-politi- kai-ideológiai kérdésekben, irányítja a helyi politikai életet, s egyúttal végrehajt­ja a felsőbb szervek határo­zatait. Ám ha itt megállunk, még mindig leegyszerűsíthetjük a dolgot. Hiszen ez a szélesebb feladatkör oly módon is fel­fognám, hogy van, amikor dönt, irányít a helyi párt- szervezet, s van, amikor végrehajt. Holott — mint utaltunk rá — a dolog lé­nyege éppen ennek a kettő­nek a szétválaszthatatlansá­ga. S e két folyamat éppen azért nem különíthető el mereven, mert a központi párthatározatok sem kezel­hetők függetlenül az alap­szervezeti élet mindennapi folyamataitól, valóságos szükségleteitől. Az előbbiekben említett tanácskozás zárszavában fi­gyelemreméltó gondolatok fogalmazódtak meg erről: . célszerű lenne eljutni oda, hogy az alapszervezetek számára a határozatok ne je­lentsenek konkrét politikai feladataiktól független, el­vont, kampányszerű akciót. A határozatok nem szolgál­nak mást, mint elvi alapot, útmutatást a konkrét valóság problémái nak megoldásához. Általában nem a határoza­tok diktálják, hogy mit kell tenni, hanem az élet heiyi szükségletei szabják meg a feladatokat, amelyeket a ha­tározatok szellemében kell megoldani. „Vagyis a kiin­dulópont nem az, hogy kap­tunk egy határozatot „felül­ről”, amelyet végre kell hajtani. Hanem az, hogy a mindennapi munkában ilyen és olyan feladatokkal birkó­zunk, emilyen és amolyan kérdéseket kell megolda­nunk, s az iránytű, az útmu­tatás a konkrét célok megje­löléséhez és a megoldási mó­dok megleléséhez az e kér­déskörrel foglalkozó határo­zatban keresendő és találha­tó meg. Mostanában tanácskoztak a mezőgazdasági üzemek párt- szervezetei a Központi Bi­zottság ez év márciusi — a mezőgazdasággal és élelmi­szeriparral foglalkozó — ha­tározatának vésrrebaitásáról. Taggyűléseik jól tükrözték, hogy a végrehajtás csak ak­kor lehet jó, ha a pártszer­vezetek átgondolt és konkrét döntéseket hoznak a helyi — rövidebb és hosszabb távra szóló — feladatokra. S azt is hozzátehetjük, hogv e döntések ott segítik igazán a végrehajtást, ahol szorosan kapcsolódtak a helyi szük­ségletekhez: a Központi Bi­zottság határozata szellemé­ben vázolták fel a cselekvés irányát a helvileg lényeges, időszerű, figyelmet és állás­foglalást igénylő kérdések­ben. A végrehajtás további ja­vítása tehát lénvegét tekint­ve nem más. mint a helyi szükségletekből adódó teen­dőknek a határozatok útmu­tatásai szerint történő el­végzése, a helyi problémák­nak a határozatok szellemét és betűjét híven tükröző megoldása. E tevékenység nem nélkülözheti a gondos szervezést, intézkedést, cse­lekvést, ellenőrzést, de nem kevésbé igényli az átgondolt döntéshozatalt, is. Gyenes László Hatvanezer írógép évente Az Irodagép- és Finomme­chanikai Vállalat — együtt­működve a svájci HERMES- céggel — az idén _ 60 ezer táskaírógépet gyárt. (MTI fotó — Balaton József felv. — KS1 Van vetőmag, gép, műlrágya Már most megkezdődtek esz előkészületek Igaz, még az aratással sem végeztek a megye gazdaságai, s hátravan a talajmunkák nagy része is, néhol azonban már most megkezdték az őszi, talán legnagyobb, s leg­jelentősebb munkák előké­szítését. A termelőszövetkezetekre mintegy 31 ezer hektár kuko­rica betakarítása vár és nem­csak a terület nagy, hanem — mivel az érési idő is hosszabb az idén — lényegesen keve­sebb idejük lesz a kombáj­noknak a termés begyűjtésé­re. Ráadásul néhány helyen csak májusban tudták befe­jezni a kukorica vetését, s ezeken a táblákon csak ak­kor várható elfogadható ter­més, ha elmaradnak a szo­kásos korai fagyok, melyek "ugyancsak megtizedelnék, helyenként silózásra ítélnék a félig érett növényt. Ahol időben földbe kerül a mag, ott szép termésre számítanak a gazdaságok. Különösen az alföldi részeken — az andor. naktdlyai, hatvani és vámon- györki termelőszövetkezetben — látni olyan területeket., melyeken két-három méter magasra is megnőtt a kuko­rica, s a sarakon már két-há­rom cső is lógatja bámuló bajuszát. A várakozás sze­rint mintegy 13 és fél ezer vagon termés érik a megye szövetkezeteiben. Hatvanban, Tarnamérán, Poroszlón — a megye legje­lentősebb termelő gazdasá­gaiban — jól fejlődik a cu­korrépa. A 2800 hektáros ter­mőterületről mintegy 9 ezer vagon répa kerül majd a cukorgyárakba. Betakarítás­ra vár még ezen az őszön több mint 4 ezer hektár nap­raforgó, és valószínű, hogy a zöldség egy részét is szem- temberben, októberben kell majd leszedni. Várható, hogy az ősz első hónapjában kerül a piacokra a dinnye többsé­ge is. A hűvös nyár miatt októ­berre esik a szüret csúcsidő- szaka is. Termésbecslést még nem tartottak a gazdaságok, de ha a továbbiakban elke­rüli a jég, illetve a liszthar­mat az ültetvényeket, akkor a tizenegy és féí ezer hektár­ról a tavalyihoz hasonló, jó termés kerül le. 145 MILLIÓS GÉPKÉSZLET Nemcsak a gazdaságok, de a Heves megyei Agroker Vál­lalat is készül az őszre, hogy a termés veszteség nélkül be­takarításra kerüljön, s hjgy a többi munkát — műtrágyá­zást, szántást, s a vetést — minél előbb fennakadás nél­kül elvégezhessék mindenütt. A legtöbb termelőszövetke­zetben a tarlóhántást követő műtrágyázás szereit már ko­rábban beszerezték, de a mű­trágyát szállító járművek mégsem állnak. A jövő évi jó termést alapozzák meg azok a szállítmányok, melyek ezekben a napokban kerülnek a gazdaságokhoz. A szállítást ugyanakkor nehezíti, hogy a MÁV a csúcsforgalom miatt egyre kevesebb vagont tud Kétezer pince Eger alatt Hit találtak a papiak alatt? Ahol a gyújtó nem égett Amikor a török Eger várát ostromolta, a lakosság éle­tét és vagyonát mentette a pincékben. Majd amikor békésebb évek következtek, tüzes borokat érleltek az eg­ri pincék. Telt-múlt az idő, az. 1960-as évektől gyors fej­lődésnek lendült a város. Emeletes házakat, nagy köz­épületeket építettek, ma már csuklós buszok és több ton­nás teherautók közlekednek és mindez alaposan próbára teszi a mállott kövű föld alatti üregeket. Amelyik ezt is kibírná, azt elintézi a víz. Mert a tufa és a mészkő legnagyobb ellensége a csa­padék és a szennyvíz. Az utóbbi években sok pince beszakadt, új lakások, érté­kes műemlékek, utak és hi­dak, oiykpr emberi életek kerültek veszélybe. Az 1974- es őszi esőzések után Eger­ben 59 helyen fordult elő pincebeomlás, földcsuszam­lás, 39 épület vált, életveszé­lyessé. Egyszóval a regi hí­res pincék közül több hír­hedtté vált. A város védekezik Először felkutatták az ed­dig ismeretlen egri pincéket, a térképen pontosan megje­lölték a szerteágazó labirin­tusokat. Kétezer talajmecha­nikai fúrást végeztek, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem és a városi ' tanács műszaki ősz- gályának irányításával el­készült Eger építésföldtani térképe. Egerben legutóbb 1902 pincét tartottak nyilván. Hosszuk összesen 86 300 mé­ter, a pincék alapterülete 200 000 négyzetméter és eb­ből több mint 150 0Ó0 négy­zetméternyi a város belterü­lete alatt. De a nagyobb épít­kezéseknél újabb pincéket találnak, legutóbb a színház mellett és a Kisvölgy utcai híd- és útépítkezésnél. így a térképekre és a nyilvántar­tásba újabb pincék kerül­nek. Hol, merre kígyóznak az egri pincék? Fekete Mihály, a városi tanács csoportveze­tője a térképen mutatja, hogy a Kővágó tértől a Rác­hegyig, a Szala-völgy terü­letén, a Hajdúhegy felé eső lejtőn át a város értékes műemlékei, középületei alatt déli irányban, egészen a Lajosvárosig. keleti oldalon a Cifrakapu utcától a Te­temvárig és a vár területén át a Szarvas térig keresztiil- kasul alápincézett .a város. Az alagutak, a föld alatti termek és pincék legjobb is­merője Varga Imre, a Bá­nyászati Aknamélyítő Válla­lat egri üzemének vezető ak­násza. Számára a legemléke­zetesebb az első feltárás. Csontváz a vágatban — Ha jól emlékszem. 1971- ben kezdődött. Az Almagyar utcai bölcsődét kiköltöztet­ték, mert szétrepedeztek a falak, megrongálódott az épület. A bölcsőde alatt há­romsoros pincét találtunk. Amikor a második szintre értünk, kutatóvágatot haj­tottunk. Azt kerestük, hogy hol végződnek a pincék. Amikor észrevettük, hogy a vágatot valamikor összerob­bantották, , nagyon kíván­csiak lettünk. Kopogtatá­sunkra az egyik helyen egé­szen másként szólt a pince fala mint másutt. Húszcen­tis fúrás után majdnem has­ra estem. A fúrás nyomán újabb pincébe jutottam. A vetőlap mellett sokáig vizs- gálgattam a talajt, baiúszos robbantási kifúiást találtam. Ez a fekete lőnor nyoma. Valószínű, sőt biztos, hogy törökök iártak ebben a pin­cében. Bizonyára az ostrom alatt a várba akartak bejut­ni. de ráiuk robbantották a falat, a betolakodók ott lel­ték halálukat. Két csontvá­zat találtam a vágatban — tanúsítja Varga Imre. Néhány évvel ezelőtt a Galagonyás úton szép, nagy házat építettek, az udvart is lebetonozták. Aztán egyszer­re betonostól. mindenestől el­tűnt a kocsibei ár ó A gazdá­nak semmi baja sem történt, segítségért az aknamélyítők­höz szaladt. — Kötélen ereszkedtem le a frissen keletkezett szaka­dékba. Maidnem ott marad­tam örökre. A sötétben gáz­öngyújtómat akartam hasz­nálni, de nem gyűlt meg. A tapasztalt bányász tudja, hogy ez oxigénhiányt és ve­szélyes gázokat jelent. Az­óta a Lenin úton, a Kolozs­vári utca környékén nem­csak régi pincéket, hanem több hajdani sóderbányát is találtunk. Fejből már nehéz lenne felsorolni, hogy a Grónay Sándor, a Szarvas Gábor, az Arany János, a Szovjethadsefeg úton, a Csiky Sándor, a Bródy Sán­dor utcában, a Dózsa György téren hány pincét tártunk fel, homok- és betontöme­dékeléssel. mennyit szüntet­tünk meg. De a naplók és az elszámolások tanúsítják, hogy falazással, betonele­mekkel mennyi pincét és házat megmentettünk. — Hallottak-e már arról, hogy mit találtunk a felné­meti papiak alatt — kérde­zi a vezető aknász. — Mit sem sejtve bemen­tünk a pélibániahivatalba. Onnan lejárat nyílt a föld alá, egy kis terembe,, innen egy pincerendszerbe. Amikor a felső ágat belyukasztot­tuk, újabb pincét találtunk. Ezt is feltártuk, és a szarvaskői útra jutottunk ki. De ezzel még nincs vége. A felnémeti plébánia udvarán négyszögletű, mély kút ta­lálható. A föld felszínétől vagy nyolc méterre a kúton halad át a pincerendszer egyik ága. Valaha csak egy elmés szerkezetet kellett el­fordítani és az épületből észrevétlenül lejutottak a pincébe, az éléskamrába, a magtárba, aztán a kúton át Szarvaskő felé lehetett tá­vozni. De nemcsak Felné­meten. hanem Egerben is több összefüggő, messze ka­nyargó pincerendszert, egy. más alá és fölé fúrt alag. utat találtunk. Például az érsekség udvarában a pin­cén .át a 'Taverna borozóba lehet jutni. Igaz, most jó erős ajtó állja a hívatlan vendég útját — nevet a ve­zető aknász Pincementés — pincéből Stílszerű a Bányászati Ak­namélyítő Vállalat egri üze­mének épülete, udvara. A Kováts János utca 27-ben ideiglenes faházban találjuk az irodákat. De alattuk és mellettük, mögöttük és előt­tük pince pince hátán. Az udvarról is pincék nyílnak. Szépen kibetonozták, rak­tárnak és a pincementés gé­pesített kísérleti telepének használják. Eger évszázados pince- rendszerében ötvöződik a szőlőművelés, a borérlelés ősi. hagyománya és a bá­nyászat. korszerű technikája. A történelem furcsa váltása, hogy a törökök, a hajdani szőlősgazdák és kapás pa­rasztok nyomán ma farmer­ruhás vezető aknász lépked. De teli hordó és jó bor is akad még Egerben. Vajon mi lenne velünk és a sok rossz pincével a derék bá- nyászok és műszakiak nél­kül? Fazekas László biztosítani, a közúti járművek nagy részét pedig még az aratás köti le. Az Agrokernek csaknem 20 millió forint értékű műtra- gyakészlete várja az elszál­lítást, de időben gondoskoo- tak a szükséges növényvédő szerekről is. Nemcsak a ta­laj munkák vegyszerei, hanem a gépei is már a vállalat te­lepein állnak. A 145 milliós árukészlet újdonságai az MTZ—82-es, négykerékmeg- hajtású traktorok, melyekhez alkalmazhatók a hagyomá­nyos munkagépek. ísméc kapható a közkedvelt csen- sziovák gyártmányú jóét ír erőgépek teljes választéka. A tavaszi Agromasexpón be­mutatott. s most már kapha­tó IH vetőgépek, tárcsák, ekék viszont már inkább a nehézerőgépekhez — Rábák­hoz. K—700-asokhoz — kap­csolhatók. Szükség lesz a nagy teljesítményű gépekre, hiszen az őszi mélyszántást nem keveselm, mint 70 ezer hektáron kell majd elvégez­ni. A betakarító gépekből ilyenkor már kevesebb fogy az AGROKER-nél. mivel a leg­több gazdaság még' az araWs előtt megvásárolta a komba;— nokát.'tnelyekef azután csak megfelelő adapterrel kell fel­szerelni a kukorica, napra­forgó betakarításakor. Ezek­ből az adapterekből azonban megfelelő mennyiség vár el­adásra. KORSZERŰBB FAJTÁKKAL Hatvanezer hektáros terü­let vetőmagszükségletét keil kielégítenie a Vetőmag Vál­lalat Észak-magyaror... gi Területi Központjának. A gé­peknek először 60 ezer hek­táron az őszi árpa magját kell kiszórnia. A vállalat rak­táraiba került már az előké­szítő üzemből az a 130 vagon fémzárolt, alaposan átvizs­gált vetőmag, amit a gazda­ságok rendeltek, ötvenket- ezer hektáron vetik majd a legfontosabb gabonát, a bú­zát, s a szükséges több mint 800 vagon 17 féle vetőmag előkészítésével is végeznek időben. Az idén is megfele­lő készletek várják a gazda­ságokat, s a minőségre sem lehet panasz, hiszen a leg­jelentősebb magtermelő gaz­daságok — a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet, a füzes­abonyi és a hevesi állami gazdaságok, valamint hatvani termelőszövetkezet — a leg­korszerűbb szovjet, jugoszláv, magyar és olasz fajtákat sza­porították tovább. A vállalat egyébként a Iu_ cernatelepítésekhez is bizto­sítja a szükséges mennyiséget, és már előkészítették a 2500 hektár káposztarepce vető­magját is. A vállalat 7- több eves ta­pasztalatok alapján — kéri a gazdaságokat, hogy a meny­nyiben saját termelésű vető­magot kívánnak az ősszel fel­használni. azt, haladéktalanul vizsgáltassák meg a vető- rnagfelügyelőséggel, mert ha — mint ez sajnos szokás — utólag akarnak búzát, árpát vetéshez vásárolni, akkor már Csak korlátozott válasz­tékból tudnak szállítani. (czirákí) íMmmötiGl 1978. augusztus 11., péntcií

Next

/
Oldalképek
Tartalom