Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-05 / 183. szám

Középpontban az ombor (3.) A legfőbb ok; a fegyelmezetlenség Orvos a mezőgazdaságban Figyelmeztetnek a balesetek A humanizmus egyik meg­nyilvánulása, amikor azt mondjuk, hogy „halálos balesetből egy is sok”. Saj­nos azonban a baleseti ve­szély a munkával együtt jár. A tengely törhet, a traktor felborulhat, a kazalról az ember leeshet, jószág meg­vadulhat. A mezőgazdaság tehát balesetveszélyes mun­katerület. Az itteni helyzet mégsem rosszabb a népgaz­dasági átlagnál. Tavaly pél­dául ezer dolgozó közül a bányászatban 37-et ért va­lamilyen baleset, a villa- mosenergia-iparban 35-öt, a mezőgazdaságban 28-at, a textiliparban egyet. A munkavédelem az em­ber megbecsülésének egyik legfontosabb területe, még- 'sem vállalkozhatunk arra, hogy itt most felsoroljuk e témakör valamennyi ága- bogát. Inkább csupán két problémáról, de arról rész­letesen szóljunk. A kötelező jegyzőkönyvek­ben gyakran szerepel az a Nem kevesebb, csak többen vagyunk... Különösen az elmúlt hét végén távozott igen sok há­ziasszony, vásárló üres sza­tyorral az egri húsboltokból. Mivel szerencsére elszoktunk már az effajta meglepetés­től, ezert fölöttébb érthető, hogy igen sokan felkapták a fejüket a kora reggeli órák­ban elhangzott „nincs”, a már „elfogyott” válaszokon. Mi történt? Miért pines több, illetve a megszokottnál miért fogy gyorsabban a hús a megyeszékhely hús­boltjaiban? A kérdésekre a megye és a város kereske­delmét irányító szervek ve­zetőitől kértünk választ. Mint az őszinte, a kertelés nélküli véleményekből, té­nyekből, megtudhattuk: az egyik legnagyobb gondot az okozza, hogy a turistaszezon beköszönte óta Egernek korántsem hatvan, hanem 80—100—120 ezer „lakosa” van a hét legtöbb napján. A városunkat meg­tisztelő turisták pedig ko­rántsem csak a Szépasszony- völgybe, a várba, a borozók­ba látogatnak el, hanem az üzletekbe, a hús-, a kenyér­boltokba is. Ennek pedig az az egyik következménye, hogy nő a forgalom, fogy az áru, amely alól nem kivétel a hús, a kenyér sem. Ezen belül is elsősorban a tőkehús a legkeresettebb. És miért nincs akkor több comb, karaj — vagyis disz­nóhús? Annál az egyszerű és korántsem titokzatos ok miatt, mert népgazdaságunk érdekei változatlanul és vi­tathatatlanul azt kívánják, hogy a nevezett áru egy ré­szét külföldön értékesítsük. Miért nincs akkor több szárnyas és marhahús? — teheti fel bárki az újabb jo­gos kérdést. Az alkalman­ként üres boltok ellenére is azt kell mondanunk, hogy a központi keretek a tava­lyinál is több húst biztosíta­nak Egernek. Ez a több azonban mégis gyakran ke­vés. Különösen most, nyáron. Mert ahogyan már említet­tük: nemcsak mi, egriek sze­retjük a húst, hanem az ide­látogató külföldi és hazai turisták is. Ezek szerint hagyjunk fel minden reménnyel, és lega­lábbis a turistaszezon befe­jezéséig próbáljunk leszok­ni a húsról? Ennyire azért nem súlyos a helyzet. A hétközben tett megyei és városi intézkedé­sek eredményeként máris több lett a marhahús, és na­gyobb a kínálat a szárnya­sokból is a boltokban. Meg­értve és jogosnak tartva a város panaszát, a megye ke­reskedelméért felelős veze­tők keresik tovább a lehető­ségeket a felmerült átmene­ti gondok enyhítésére. . — koós — megállapítás, hogy a baleset „a dolgozó hibájából” kö­vetkezett be. Ez nemritkán valóban igaz. Különösen be­takarítás idején, vagy egyéb, az időjárástól is függő kam­pánymunkák elvégzésénél általános kísérő jelenség az idegfeszültség és ez könnyen vezethet balesethez. A lé­nyegig hatolva azonban a be­jegyzés mögött nem ezt ta­láljuk. Nem ezt, hanem a fegyelmezetlenséget általá­ban. És nemcsak a dolgozók fegyelmezetlenségét, hanem a munkahelyi vezetőét is. Például, ha veszélyes vegy­szerrel permeteznek, a mun­kavédelmi szabályzat előír­ja, hogy a kezelők kötelesek védőálarcot viselni. Csak­hogy meleg van, az álarc ké­nyelmetlen. A dolgozó le­dobja, vagy úgy teszi fel, hogy ne a szűrőn keresztül kelljen lélegeznie. A brigád­vezető pedig ahelyett, hogy ragaszkodna a szabályhoz, és időnkint inkább pihenőt adna, elnézi a szabálytalan­ságot, mert így a munka gyorsabban halad. Azután ha valaki beszippantja a mérget és kórházba kerül, akkor beírják a jegyző­könyvbe, hogy a baleset a dolgozó hibájából követke­zett be. Vagy pedig. Minálunk a traktorokra kötelező az úgy­nevezett védőkeret felszere­lése. Ormótlan csőváz ez, de ha a traktor felborul, ak­kor megakadályozza, hogy a traktoros a nehéz gép alá kerüljön. Előfordul azonban, hogy egy traktornak be kell járnia hodályba, istállóba, színbe stb. de a kiálló keret­tel együtt nem fér be az aj­tón. A keretet tehát lesze­relik. Ez még nem veszé­lyes. Gyorsan ki kell azon­ban menni a határba, a ká- tyűs utakra, vagy a mere­dek domboldalakra, behoz­ni valamit. Nincs kéznél, csak ez a traktor, amelyiken a vezető védtelen. Hadd ha­ladjon a munka, kiküldik ezt a gépet, és ha felborul... Olyanfajta fegyelmezetlen­ségről van tehát itt szó, amely a munkaerő megtartá­sának egyik eszköze. A veze­tő nem mer szólni, az álarc vagy a védőruha, vagy a védőkorlát, vagy egyéb ké­Hatvan és Fülek szövetsége Az egyesült hatvani Le­nin Termelőszövetkezet ve­zetői az első közös aratas küszöbén alaposan fölmér­ték a lehetőségeket, számba vették : mit hogyan csinál­janak a siker érdekében. — Vásároltunk ugyan kombájnokat, de sejtettük, hogy egy gyors érés esetén kevés lesz a gépparkunk há­romezer hektárnyi kenyér- gabona betakarításához. Ek­kor vetődött fel az ötlet, hogy a szemveszteség meg­takarítása végett szlovákiai barátainktól kérünk segítsé­get — mondja Kiss János pártvezetőségi titkár, akivel a vendég kombájnosok bú- csúvacsoráján beszélgetünk. — Náluk. Fülek környékén az éghajlati viszonyok mi­att később érik minden, nyolc—tíz napra nyugodtan kölcsönözhetik masináikat. Mi később viszonozzuk a tá­mogatást ... ★ A hívó szóra hat cseh­szlovák kombájn gördült át a határon, s nyergükben Szendrei László. Kovács Sándor. Komora József, György Tibor, Ujeszki Lász­ló, Hrudina Tibor vágott neki a ringó búzatábláknak, Sülé Béla és Tóth Ferenc nyelmetlen illetve időrabló felszerelés elhanyagolása miatt, mert akkor a dolgo­zó megharagszik, otthagyja a munkahelyét. Mintegy összekacsintva teremtik meg tehát a balesetek bekövet­keztének fokozottabb veszé­lyét. Az ilyenfajta elnéző magatartás azonban megen­gedhetetlen, és ugyanígy megengedhetetlen a munka ily módon való gyorsítása is. Az üzemi orvosi ellátás a munkavédelem egyik sarka­latos pontja. Itt is van mi­vel dicsekednünk. Találunk az országban — elsősorban néhány állami gazdaságban — főállásban alkalmazott üzem­orvost, és szinte kacsalábon forgó, mindenféle helyisé­gekkel felszerelt egészség­házat. Az ilyen példa ritka, és akkor is rendszerint ki­derül, hogy külső biztatásra valósult meg. Az ' általános valóság any- nyi, hogy néhány állami gazdaság és mindössze két- * száz mezőgazdasági termelő- szövetkezet tudott eddig üze­mi orvost alkalmazni, az esetek túlnyomó töbségében csupán részfoglalkoztatás­ban. Ha egy ember asztmatiku­sán köhög, az a körzeti or­vosnak egy eset, amit lelki- ismeretesen ellát, illetve szakorvoshoz irányít. De ha egy takarmányszárító üzem­ből öten jelentkeznek az üzemi orvosnál asztmatikus köhögéssel, akkor a képzett egészségügyi szakember már nem elégszik meg a beteg­ség eseti gyógyításával. Hanem elmegy az üzembe és megnézi, hogy miért kö­högnek az ott dolgozók, utá­na pedig a szövetkezet vagy állami gazdaság vezetőségé­hez fordul és kéri — jobb. ha követeli —, hogy ezt a munkahelyi ártalmat küszö­böljék ki. Talán ezzel az egyetlen példával sikerült érzékeltetni, hogy miért lenne szükség sokkal több helyen üzemi orvosi ellátás­ra (Folytatjuk) Földeáki Béla Következik: ­Fiatalok, szakemberek.. pedig a bálázás nem kevés­bé könnyű munkáját végez­te oldalukon. — Többször jártunk már Magyarországon, olyan is van köztünk, aki minden válogatott futballmérkőzésre átjön. A nyelvet jól beszél­jük, így aztán ez sem volt akadálya a gyors barátko- zásnak. a munkakapcsolat kialakításának — jegyzi meg Szendrei László. — A fogad­tatásról pedig igazán csak felső fokban beszélhetünk. A hatvaniak úgy törődtek velünk, akár a közeli rokon­nal, Szállásunk a nagygom­bosi főiskolai diákotthon volt, teljes kényelemmel. S ehhez társult a négyszeri bőséges étkezés, utánozha­tatlan magyar ízekkel. Hasz­nosak, kellemesek voltak az esti bratyizások is! Amikor egy-egy pohár bor vagy jég­hideg sör mellett beszélget­tünk közös dolgainkról, csa­ládi eseményeinkről, helyze­tünkről. Bevallom, otthon, a MINDENEKELŐTT a jó hír: az idei első félévben kevesebb volt a bale'set me­gyénk munkahelyein, mint 1977 első hat hónapjában. A fejlettebb technológiák, a folyamatosan javuló munka- körülmények éreztetik hatá­sukat e téren is. A statiszti­ka szerint összesen 1498 há­rom napon túl gyógyuló sé­rülés történt, 181-gyel ke­vesebb, mint tavaly jú­liusig. Csaknem ötezerrel csökkent a kiesett munka­napok száma is, összesen 34 4Ö3 napot hiányoztak munkahelyükről baleset miatt a dolgozók. Ezek a számok persze mindenképpen tovább vizs­gálandók, hiszen a nemegy­szer tragédiába torkolló bal­eseteknél nem nyugtathat meg soha egy statisztikából kiolvasható esetleg kedvező kép. Figyelmeztetnek a ha­lálos balesetek is. Ezek szá­ma országszerte megnőtt az idén: tavaly 166-an haltak meg munkahelyi baleset miatt az első félévben, az idén kétszázán. A félévi statisztika Heves megyében tíz halálos balesetet rögzí­tett. sajnos az utóbbi he­tekben ez a szám már ket­tővel gyarapodott, a Thorez bányaüzemben és az Eger­esein bányában következett be a két tragikus végű üze­mi baleset. Göcző Géza főfelügyelő, a Szakszervezetek Heves me­gyéi Tanácsának mur» .»vé­delmi osztályvezetője szin­tén ezeket a figyelmeztető tényeket hangsúlyozta be­szélgetésünkkor: — A munkafegyelem kö­rül nincs minden rendben — általánosan ez a tapaszta­latunk. Elsősorban persze az óvórendszabályok betartása alapján ítélünk így. de az a véleményem, hogy ahol terv­szerű, jól szervezett munka folyik. o!1 a balesetek meg­előzéséért is többet tudnak tenni. — A halálos balesetek kö­zül a legtöbb a közlekedés­füleki állami gazdaság földjein, nehezebbek a beta­karítás körülményei. Sok a kisebb parcella, s olykor ne­hezen másszák meg gépe­ink a hegynek beillő dom­bokat. •Ar Hrudina József „Civilben” gépkocsivezető de minden nyáron búcsút mond a vo­lánnak. — Más a kombájnon ülni. Fárasztó ugyan, de mindig újszerű és izgalmas — mond­ja. — Persze az igazsághoz tartozik, hogy ilyenkor meg­szedi magát az ember. S a plusz korona jól jön az őszi bevásárlások idején... Itt mire mentünk a csaknem két hét alatt? Most mégnem tudni, mert a Lenin szak­emberei egyelőre csak a tel­jesítményünket mérlegelték A pótkocsis szállító autók fordulóit! A munkabért Fü­leken kapjuk majd meg. Én semmi esetre sem aggódom, nél, a szállításkor .követke­zett be. Ez ugyancsak fi­gyelemre méltó tény, le kell vonni belőle a tanulságo­kat. Ellenőrzéseinknél álta­lában azt láttuk, hogy a dolgozók nem tartják be az előírásokat, a vezetők pedig nem követelik meg tőlük. Mindenképpen meg kell je­gyeznünk mindezeket még akkor is. ha az adatok sze­rint javult a baleseti hely­zet, és folytatódik a negye­dik ötéves terv idején kez­dődött örvendetes fejlődés. Az elmúlt években ugyanis Heves megyében folyamato­san csökken a balesetek szá­ma. A MUNKAVÉDELMI osz­tály ágazatokra bontva is elemezte a balesetek alaku­lását. s itt már nem olyan egyértelműen kedvező a kép. Az élelmiszeriparban több baleset volt, mint tavaly, nőtt a kiesett munkanapok száma. Ugyancsak ez a helyzet az építőknél, ahol csaknem 400 nappal volt több a félévi munkanap­kiesés, s hasonlót mondha­tunk el megyénk bányásza­táról is Az olajbányászok­nál és a szénbányászoknál több volt a baleset, ugyan­akkor az ércbányászoknál már kedvezőbb az idei kép, mint a tavalyi volt. A többi ágazatban szintén kisebb-nagyobb mértékű .ja­vulásra utalnak a baleseti kimutatások. Ac idei év a balesetek szempontjából rosszul kez­dődött országszerte. Nyilván ezért is került, sor február­ban az e témában összehí­vott rendkívüli tanácsko­zásra. s megszaporodtak a vizsgálatok, ellenőrzések is. Június 21-én újabb minisz­tertanácsi határozat szüle­tett a munkavédelmi tevé­kenység továbbfejlesztéséről, s ezt a közeljövőben me­gyei intézkedések követik. Tükröződik mindez már az SZMT munkavédelmi osztá­lyának második félévi mun­katervében is. A megye Még a megdőlt, viharvert táblákon is jól haladtam, s ahogyan számolom, többet teljesítettem, mint azonos idő alatt a saját tábláinkon. Egyébként ha konkrét adat­ra kíváncsi, Dostál Zoltán anyagbeszerzőnktől tudomi, hogy a szlovákiai kombáj­nok négyszáz hektárnyi ke­nyérgabonát arattak le. Ha ennyit visszakapunk odaát, megoldja gondjaink^-¥■ Szűrszabó Gusztáv elnök mond rövid beszédet, mi­előtt feltálalnák a friss bir­kapaprikást. A dicséret hangján szól a füleki kom­bájnosok helytállásáról, a folyamatos munkáról, a me­net közben gyakorta és gyor­san eszközölt gépjavítások­ról. s velük bosszankodik az Olykor előadódott alkatrész- hiányról. Ami ugyan mind­két országban ismeretes gond, de most eltekintettek több műszakos üzemeiből szúrópróbaszerűen a délutá­ni, éjszakai műszakokban 4- lenőrzéseket tartanak. .Már folynak a vizsgálatok a diákfiatalok nyári és őszi munkahelyein : milyen kö­rülményeket biztosítanak, nekik. hogyan szervezik. meg munkájukat. A terme­lőszövetkezetekben, ál Tan', i gazdaságokban az őszi mun­kák előkészületeit a járás; hivatalokkal, városi taná­csokkal közösen vizsgálják. A nyári, őszi gépszemléken, szintén közös ellenőrzéseket tartanak. Különösen nagy figyelmet szentelnek a me­gye két fontos beruházásá­nak, a bélapátfalvi cement­gyár és az egri kórház épít­kezésének Mindezek mel­lett üzemekben, termelőszö­vetkezeteknél végeznek munkavédelmi minősítő cél­vizsgálatokat. A munkavédelem fontos­ságára hívják fel a figyel­met a nagyobb számban megrendezendő üzemi fóru­mok, konferenciák, vetélke­dők. Októberben munkavé­delmi vándorkiállítás „láto­gatja meg” az üzemek dol­gozóit; a munkabiztonság, a közlekedés, munkaegészség­ügy témaköréből mutat be tájékoztató anyagokat. Az idei első félévben egyébként 176 esetben vé­geztek munkahelyi ellenőr­zést az SZMT munkavédel­mi felügyelői és társadalmi aktívái. 119 alkalommal in­tézkedtek üzem, gép. beren­dezés azonnali leállításáról. Büntető eljárást három al­kalommal kezdeményeztek, és 57 esetben fegyelmi fele- lősségrevonás is következett az ellenőrzések után. EZEK A SZÁMOK IS fi­gyelmeztetnek. Mint aho­gyan figyelmeztet az a szám­adat is, amire egy országos jelentésben . bukkantam : az idén halálos balesetet szen­vedett kétszáz dolgozó után 155 kiskorú gyermek ma­radt árván.. : ' volna tőle. Majd a kapcso­latok továbbépítéséről ejt szót. — Szívvel, örömmel segí­tünk a közeli napokban mi is! öt pótkocsis tehergépko­csink már Füleken végzi a szállítást, a hét végén pedig útnak indítunk két John De- ere-t és Claas Dominátort. Szlovák földön nem ismerő­sek ezek a nagy teljesítmé­nyű gépek, így bizonnyal sikert aratnak majd. De a gazdaság igazgatójával és főmérnökével arról is be­széltünk, hogy az aratással nem zárul le barátkozásunk. Kitűnőek a csehszlovák cu­korrépafejelő gépek, ősszel azzal jönnek a fülekiek S egyúttal papírra vetjük: ki mit vár a másiktól az 1979- es gazdasági esztendőben? Mi a magunk módján tehát már eltüntettük a határokat, szinte egy ország polgárai­ként munkáljuk a jöven­dőt. . ; ___________ímoldvayf ( hekeli) Ök hatan: Szendrei László, Kovács Sándor, Komora József, György Tibor, Üjeszki László, Hrudina Tibor. (Szabó Sándor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom