Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-27 / 202. szám
I« AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANAGS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 202. szám ÄRA: 1 FORINT 1978. augusztus 27., vasárnap Bikovszkij harmadszor a világűrben Kíséri az NDK első űrhajósa Üjabb nemzetközi űrkettős indult útnak szombaton délután Bajkonurból: a Szojuz 31. űrhajó szovjet és NDK-beli személyzettel úton van a Szál jut 6. űrállomás felé. Az új nemzetközi űrpáros parancsnoka az űrhajózás egyik ismert veteránja, aki ráadásul már dolgozott együtt az NDK tudósaival: Valerij Bikovszkij ezredes, a Szovjetunió kétszeres hőse, a nagy tapasztalatú űrrepülő. Bikovszkij aki 1934-ben született, az űrhajósok közé az elsők között került: 1960- ban kezdte meg a felkészülést, és ötödiknek .indult a világűrbe, még az első, Vosz- tok-típusú űrhajón. A Vosz- tok 5-ön 1963. június 14-én. Üt ja sokáig emlékezetes marad, mert két nappal később csatlakozott hozzá a világűrben az első, s mindeddig egyetlen női űrhajós: Va- lentyina Tyereskova. Ketten együtt csoportos űrrepülést hajtottak végre, s a két Vosztok-típusú űrhajót egymás közelébe juttatták. Bikovszkij akkor öt napot töltött a világűrben. ★ Bikovszkij ma a műszaki tudományok kandidátusa, több tanulmány és cikk szerzője, s több újítása van. Tizenhárom évvel első űrutazása után Bikovszkij is_ mét rajtolt a világűrbe, ezúttal a Szojuz 22. parancsnokaként, Valerij Akszjonov társaságában. Valamivel több, mint egyhetes útjuk egyik fő feladata volt a szovjet és NDK-beli tudósok tervei alapján a jénai Kari Zeiss gyárban készült különleges fényképező berendezés, az MKF—6 kipróbálása, a nemzetközi fontosságú felvétel- sorozat, s egyúttal a több módosítás is, amelyek alapján az űrállomáson jelenleg használt MKF—6 készüléket gyártották. Valerij Bikovszkij többször járt az NDK-ban, találkozott a gyár műszaki vezetőivel, tervezőivel, s tevékeny részt vállalt a készülék módosításában. Az űrhajó parancsnoka 1963 óta tagja az SZKP-nak. Nős, felesége Valentyina, Csillagváros múzeumában dolgozik. Két fia középiskolás. Az .első NDK-beli űrhajós, az űrhajós-kutató beosztásban levő Sigmund Jähn, a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadseregének repülő alezredese, az egyik legképzettebb, legmagasabban kvalifikált pilóta. A háború előtt, 1937-ben született, munkáscsaládban, Kli- gentahl városa mellett egy kisközségben. A katonai szolgálata idején jelentkezett tisztiiskolára és elvégezte a Franz Mehring repülőtiszti iskolát. Már itt is kitűnt nagy szorgalmával, kiváló ké_ pességeivel és fegyelmezettségével, s itt vették fel az NSZEP tagjainak sorába. Különböző beosztásokban szolgált egészen 1966-ig, amikor a Szovjetunióba, a Gagarin repülőakadémiára került tanulni. Négyéves akadémiai tanulmányai alatt 21 vizsgájából 13-at kitűnő, a többit jeles minősítéssel tette le. Visszatérve az NDK-ba, kimagasló tudásáért megkapta az „NDK Érdemes Vadászrepülő Pilótája” címet. Magas fokú szakmai tudása miatt esett rá a választás az űrhajós- jelöltek kiválasztásánál. Az NDK űrhajósa a nemzetközi kiképző tanfolyamon is példásan helytállt, parancsnokai a legmelegebben szólnak szorgalmáról és nagy felkészültségéről. Jähn alezredes nős, két gyermeke van. Köszöntötték a Kun Béla Ifjúsági építőbrigád tagjait Ünnepélyesen köszöntötték szombaton a Kun Béla ifjúsági építőbrigád Szovjetunióból hazaérkezett 190 tagját. Ezek a fiatalok a brigád többi tagjaival együtt a KISZ KB felhívására vettek részt a KGST-tagországok közös beruházásával épülő Uszty- Ilimszk-i faipari komplexum építésében. Az ünnepségen részt vett Buda István munkaügyi miépítőbrigád tagjai fogadalmukhoz híven teljesítették kétéves megbízatásukat. Meleg szavakkal köszöntötte az építőket Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára. Elismerését fejezte ki a messze Szibériában végzett eredményes munkáért. Az ünnepségen a legkiemelkedőbb munkát végzett fiatalokat kitüntetésben részesítették. Lázár György Mongóliába utazik Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és a Mongol Népköztársaság kormányának meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatást tesz a Mongol Népköztársaságban. Tüntetés Abadanban TEHERAN (MTI) Több tízezren tüntettek pénteken éjjel az iráni Abadan városában, a múlt szombati nagy mozitűz színhelyén. A fölvonulók a sah és a kormány elleni jelszavakat kiáltozták, s szemtanúk közlése szerint kirakatokat, bankablakokat törtek be, gyújtogattak. Áldozatokról és károkról eddig nem érkezett jelentés. Vietnami V vendégek A Egerben 'A Magyar Népköztársaság Honvédelmi Minisztériumá. nak vendégeként hazánkban tartózkodó vietnami katonai delegáció, szombaton háromnapos látogatásra Heves megyébe érkezett. A vendégeket Egerben fogadta dr. Patkó Benjámin, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetője. A küldöttség tagjai itl^tartózkodásuk alatt a megyeszékhely és környékének történelmi nevezetességeivel ismerkednek meg. Az a drága, ami rossz “ toronyban — melyet jelképes tanulságai miatt érdemes e gondolatsor elején fölidézni, s mely Prágában, a Károly-híd közelében emelkedik —, különös rendeltetésű vasketrec látható. A minőségvédelem sajátos eszközeként, arra szolgált hajdanában ez a zárka, hogy benne állítsák pellengérre a céhtagot, aki nem átallott az előírtnál rósz- szabb minőségű vagy kisebb súlyú terméket forgalomba hozni. Nem tudni mire vezetne, ha ezt a módszert a mi Kereskedelmi Felügyelőségeink is átvennék; annyi bizonyos, hogy kohászatunk aligha győzné anyaggal, a vasketrec- gyártást. Dehát ne tréfálkozzunk azon, aminek a fele sem tréfa; maradjunk inkább a prágai muzeális emlék mélyebb jelentésénél — annál, hogy a minőségrontással szemben a társadalomnak már évszázadokkal ezelőtt is nyomatékos szankciók alkalmazásával kellett védekeznie. Nos, ilyen védekező intézkedésekben éppenséggel ma sincs hiány: legutóbb 1974- ben szabályozta átfogó határozatban a kormány az áruk és szolgáltatások minőségvédelmével összefüggő teendőket, 1976-ban ugyancsak minisztertanácsi rendelet rögzítette a lakossági javító-karbantartó szolgáltatások minőségi biztosítékait, az anyagi következményeket pedig részint újraszabályozta a Polgári Törvénykönyv. Szabályokat és határozatokat még jócskán sorolhatnánk, ám az olvasó méltán tűnődhetne e szabályok nem éppen vasketrecszigorán, a boltokban szerzett olykor baljós tapasztalataira hagyatkozva. Érdemes azonban most egy olyan szankcióra, következményre utalnunk, amely a minőséget termelői oldalról már ma is nagymértékben befolyásolja, s hatása a jövőben — bizonyossággal állítható — mind nyomatékosabbá válik. Ez pedig ama közhellyel fejezhető ki, hogy ami rossz az egyszersmind — drága is. Közelebbről ez azt jelenti, hogy a nem kielégítő minőség egész sor hátrányos következménnyel jár a termelő- vállalat számára, beleértve bizonyos közvetett következményeket is. Ami a közvetlen hátrányokat, tehát a költségnövelő hatásokat illeti, az ezzel kapcsolatos tények olykor nem fejezik ki elég megbízhatóan a helyzetet. Egy kohó- és gépipari vizsgálat megállapította például, hogy vállalatainak minőséggel kapcsolatos vesztesége — ide sorolva a selejt, a minőségi kötbér, a garanciális költség forinthatásait —, összevetve a nettó árbevétellel 1970-ben 1,86 százalék volt, 1976-ban pedig 1,54-re mérséklődött. A mutató, részint a csekély aránnyal, részint csökkenő mértékével okot adhatna a derűs elégedettségre, ha azok a bizonyos közvetett — és mutatókban aligha kifejezhető — hatások nem csatlakoznának az előbbiekhez. Erről szólva nem árt közelebbről szemügyre vennünk a minőség mai, korszerű fogalmát, mert ily módon kitűnik, hogy a piaci értékesíthetőség tömérdek feltétele sűrűsödik ebben a szóban, a technikai színvonaltól az esztétikai ha-> tásig, a megbízhatóságtól a termék újdonságértékéig, az ár-’ ral egybevetett tartósságtól a csomagolásig tucatnyi tényező rangsorolja a minőséget. Jellemző, hogy az Európai Minőségi Szervezet számításai szerint ma már az optimális minőség garantálása, feltételeinek folyamatos megteremtése a korszerű vállalatoknál eléri a termelési költségek 12—15 százalékát. A minőség egyenetlensége vagy tartósan alacsony színvonala — az imént említett „minőségköltségek” lefaragása — végül is ahhoz a következményekhez vezet, amit a közmondás oly szemléletesen érzékeltet: olcsó húsnak híg a leve... A gyenge minőség ugyanis előbb-utóbb mindenképpen korlátozza az értékesítést, vagy mérsékli az elérhető árat. Átmenetileg bizonyos hiányzó termékek piacán ezt a hatást ellensúlyozhatja a kereslet. Am ezúttal is közbeszól az a tartósan hátrányos következmény, hogy az ilyen típusú értékesítésre berendezkedő vállalat technológiailag elmarad, korszerűségben megreked, s ezért előbb-utóbb magas árat kell fizetnie. Ami pedig a külföldi értékesítést illeti — s ehhez napjaink exporttapasztalatai bőséggel nyújthatnak példákat —, a minőség, illetve az elérhető ár viszonya érzékletes pontossággal igazolja: ami rossz, az drága — más szóval: a gyenge termékminőség mindenképpen visszahat a bevételekre. S előbb-utóbb ez a következmény töltheti be azt » nyomatékosító szerepkört, amit hajdanán, ott a Károly-híd mellett a vasketite volt hivatott a társadalom védelmében teljesíteni! TÁBORI ANDRÁS A Mátra tövében, a történelmi borvidéken ezekben a hetekben a szőlő felé fordul a figyelem. A közös gazdaságok már a szüretre készülnek. Az időjárás eddig nem kedvezett a szőlőnek, ám a közös gazdaságokban mindent elkövetnek a jó termés érdekében. Felvételeink a Mátra alji szőlőkben, az aktuális munkákat örökítette meg. Bállá Mihály gyöngyösi traktoros (bal oldali képünk), a szőlősorokat kultivátorozza a patai út mentén. Skvara Kálmánné és asz- szonytársai a markazi szőlő- oltványokat kapálják. (Fotó: Szabó Sándor) SiÂà f nisztériumi államtitkár, Jant- ner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, Roska István külügyminiszter-helyettes, politikai állami és gazdasági életünk több vezető személyisége. Jelen volt V. Muszatov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa. Cséf- fai János, az építőbrigád vezetője jelentésében elmondotta: a Kun Béla ifjúsági Szőlfimunkások a Mátra alján
