Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-24 / 199. szám

Turizmus - tanulságok AZ IDEGENFORGALOM — nemcsak nálunk, hanem a világon mindenütt — ma az egyik legelőnyösebb üz­letág. Olyan lehetőség, amely az adott országnak igen ked­vező devizabevételt nyújt. Például Olaszországban, Ausztriában a nemzetközi idegenforgalomból származó bevételek az összes valutabe­vételnek 24—35 százalékát is elérik. Vagy Itt van ha­zánk esete. Az idegenforgal­mi devizabevétel tavaly az exportból származó bevéte­lek 3,5—3,7 százalékát tette ki. Rubelben ez csaknem négy és fél millárd forintot, valamint konvertibilis valu­tában több mint 2 milliárd forintot jelent. E bevételek egyébként nagyságrendjüket tekintve sem lebecsülendők. Hiszen megközelítik vagy el­érik például a híradástechni­kai gépek, cikkek, kohászati alapanyagok általunk ex­portált értékét. Az is tény, hogy az idegenforgalom — az itthon eladott árukkal, a szállodai és egyéb szolgálta­tásokkal együtt, stb. — gaz­daságosabban termeli a de­vizát, mint az áruexport. De ha tovább szemléljük a statisztikát, kiderül például, hogy a szocialista országból érkező turisták átlagosan 128 forintot, míg a nem szocialis­ta országokból jövők 300 fo­rintot költenek naponta. Ez több szempontból is figye­lemre méltó: úgy tűnik, elég kevés lehetőséget adunk a turistáknak a pénzköltésre (hiányoznak bizonyos szol­gáltatások, illetve a nagyszá­mú turista viszonylag kevés vendégéjszakát tölt hazánk­ban), bár hazánk a nemzet­közi turistaforgalmi főútvo­nalakon helyezkedik el, pél­dául rajtunk • haladnak át Nyugat-Európából Görögor­szágba, Törökországba, a jugoszláv és a román ten­gerpartra, S mivel keveset költenek az átutazó turisták az országhatáron belül, a magyar idegenforgalmi be­vételek minden bizonnyal je­lentősen elmaradnak a le­hetségestől. Erre utalnak — g nem csupán az idei rekordév ta­pasztalatai mondatják ezt ve­lünk — a KSH rendszeresen közreadott statisztikai ösz- szefoglalói: 1966 és 1977 kö­zött a külföldi látogatók száma majdnem négyszere­sére nőtt (1977-ben 12,4 mil­lió volt) Viszont a legalább egy éjszakát eltöltő külföldi turisták száma ennél szeré­nyebb mértékben nőtt — mindössze két és félszeresé­re. HELYESEBB az idei ta­pasztalatok után úgy fogal­mazni : miközben örvendete­sen gyarapodik a magyar idegenforgalom az ideláto­gató turisták, illetve az itt átutazók számát tekintve — még nem mindig tudunk él­ni az irántunk megnyilvá­nuló érdeklődés valamennyi kínálkozó lehetőségével. Másként fogalmazva: nem az a baj, hogy nagy a forga­lom, hanem inkább az, hogy e nagy forgalomnak még mindig nincs meg az elvár­ható haszna. A kérdések kérdése, hogy miként lehetne adottságain­kat jobban, gazdaságosab­ban kamatoztatni; s a tényt — a világátlagot jelentősen meghaladó módon nő Ma­gyarország idegenforgalma — méltóbban kiaknázni? Aligha árulunk el titkot, e kérdéseket állandóan napi­renden tartják az illetékesek csakúgy, mint a megoldás módjainak vizsgálatát. Köz­tudott, hogy a hasznos devi­zabevételek növelését első­sorban a szálláshelyek bőví­tésével, kulturáltabb pihenési centrumok kialakításával, színvonalasabb idegenforgal­mi programokkal, stb. lehet­ne elérni. (És egyebek mel. lett precízebben működő ide­genforgalmi apparátussal is.) De hát ezek igen költséges, nehéz ügyek. Hiszen például a szállodaépítés olyan beru­házás, amely csak hosszú idő múlva térül meg, és igen igényes kivitelezői munkát követel. Drága annak a hát­térágazatnak — infrastruk­túrának — fejlesztése is, amely nem csupán az ide­genforgalom céljait szolgálná, hanem elválaszthatatlanul hozzá tartozik a hazai lakos­ság jobb ellátásához. Tehát mindehhez pénz kell, még­hozzá nem kevés, továbbá építő, szerelő kapacitás — azaz olyasmi, amiben ez idő tájt nem vagyunk gazdagok. Igaz, a beruházásigényes drága megoldások, lehetősé­gek mellett adódnak egysze­rűbb, könnyebben kivitelez­hető feladatok. A kemping az a turistaintézmény, amely viszonylag a legkisebb költ­séggel, a legrövidebb határ­idő alatt, jó színvonalon megteremthető. S ez az más­különben, amely iránt világ­szerte hatalmas mértékben erősödik az érdeklődés, ép­pen a motorizáció, az autós, motoros turizmus fejlődésé­vel. Továbbá ez az intéz­mény az, amelyhez hazai adottságaink kiválóan meg­felelnek — éghajlatunk, út­hálózatunk lehetővé teszi megfelelő kempingek kiépí­tését. EGYÉBKÉNT EZ nem pusztán lehetőség immár. Ta­lán érdemes lenne e tekin­tetben a legalaposabban megvizsgálni az idei nyár tapasztalatait, szemügyre venni a Balaton környéki kempingek az elviselhetet- lenség határait súroló túlné­pesedését. Könnyen kiderül­het, hogy az ország vonzása miatt (továbbá a Balaton csakugyan eredetien kedvező feltételein kívül) más tájain­kon — a Mátra, a Bükk, a Tisza tájain is érdemes le­het kialakítani több olyan kempinget, amelyek mellett nem tud elmenni az idegen v anélkül, hogy kedvet ne kapjon néhány napot Ma­gyarországon tölteni. Matkó István Movényvédelenn — termésvédelem Kísérletek az egri szőlőkben Határainkon túl is ismerik az aranyérmes egri borokat, amelyek a várost körülölelő, a Bükk előhegyein futó nagyüzemi szőlősorokon te­remnek. Am ezeknek a sze­met gyönyörködtető, szabá­lyos szőlősoroknak a védelme évről évre nagyobb feladatot jelent az ország legnagyobb szőlőgazdaságának, az Egri Csillagok Termelőszövetke­zetnek. Főleg az utóbbi néhány évben nagyon elszaporodtak a gyomok, ezenkívül a nyá­ri és a kora őszi esőzések miatt, a gyakori peronoszpó. ra és a szürkerothadás ve­szélyezteti a szőlőket. Nem csoda tehát, hogy a közös gazdaság vezetői mindent el­követnek, hogy megóvják a nagy hírű borvidék szőlőit, az idén is biztató termést! Ezért az újat keresve, alig két esztendővel ezelőtt egy nyugatnémet és egy svájci vegyipari céggel létesítettek kapcsolatot, az általuk gyár­tott gomba- és gyomirtó szerek kipróbálására és be­vezetésére. Kísérleteket kezdtek az eg. rí borvidék egyes részein, a város határában a kisgala- gonyási-, az Almagyar- és a ráchegyi-dűlőben. Vizsgálják, hogyan hatnak az import szerek a szőlőre, és hogyan a ír „Jónak” ígérkezik a szarvasbőgés Érkeznek a külföldi vadászok Hamarosan megérkeznek az őszi szezonra az első kül­földi vadászok, hogy a szep­tember elején kezdődő szarvasbőgésre magyar kol­légáikkal együtt elfoglalhas­sák leshelyeiket az erdők­ben. A MAVAD-tól kapott információ szerint az idei szarvasbőgés vadászszem­szögből nézve jónak ígérke­zik; értékes trófeákkal ke­csegtet. Szarvasbőgés Idején a leg­könnyebb rátalálni az agan- csosokra, amelyekből a leg­több a Duna árterében, Za­la, Baranya és Somogy me­gye erdeiben él. A szarvas­bőgés az időjárástól függően, de leggyakrabban az ország déli részén kezdődik és észak felé tartva Zemplén, vala­mint Borsod vidékén fejező­dik be szeptember végén. A kilőtt szarvasok agan­csát a trófeabíráló bizottság leméri, lefényképezi, pontoz­za. Az árakat a trófea súlya alapján a MAVAD állapítja meg. A vállalat a vadászat­ból 4—5 millió dollár bevé­telhez jut évente. (MTI) gyomokra, a peronoszpórára. es miként védik meg a nö­vényt a szürke- és a zöld- rothadástól? Erre azért van szükség, mert a jelenleg használatos szerek egy része már kezdi elveszíteni hatá­sát. a gyomnövények ugyan­is ellenállnak ezeknek. Az egriek tehát keresik a na­gyobb hatású és biztonságo­sabb vegyszereket a védeke­zésre. Az elmúlt két esztendőben kedvező eredményeket értek el. Bebizonyosodott, hogy a kipróbált szerek a szőlőt nem károsítják, viszont el­pusztítják a gyomokat. A kísérletek eddigi eredmé­nyei arra utalnak, hogy a vegyszerek nagyobb adagolá­sával hegyvidéki környezet­ben, a kötött talajon teljes sikert érhetnek el a szőlő gyomirtásában. A kísérletek azonban nemcsak a gyomok ellen, hanem a szürkerothadás el­len is irányulnak. A kisgala- gonyási-dűlőben például riz­lingszilváni szőlőfajtán egy svájci vegyszer hatását pró­bálják ki a szürkerothadás megelőzésére. Az öt perme­tezésből eddig hármat vé­geztek, a virágzás után, fürtszóródás előtt és után. A továbbiakban a szüret idejé­től függően, kéthetenként folytatják a biztonság érde­kében. Eger déli részén, a kőporo- si-tetőn tramini szőlőtáblák­ban peronoszpóra elleni vé­dekezésre folytatnak vegy­szeres kísérleteket. Hatásuk a szakemberek szerint jó­nak mutatkozik, különösen ezen az esős nyáron, amikor elég gyakori a fertőzésve­szély, A Svájcból importált szer érdekessége, hogy ha a peronoszpora meg is támad­ja a szőlőfürtöket, a levele-, két, ezzel permetezve rövid idő alatt teljesen megszün­teti a fertőzést, a növény kü­lönösebb károsodása nélkül. A növényvédelmi kísérlet­teket, melyeket Tokaj után Egerben, hegyvidéki környe­zetben telepített szőlőkben folytatnak, eddig kedvező eredményekkel kecsegtetnek. Az újabb szerek kipróbálá­sa és a nagy értékű, csak­nem ezerhektárnyi szőlőte­rület megóvására irányul. A biztató indítás alapján vár­ható, hogy a szerek közül néhányat a nyolcvanas évek elején be is vezetnek a kö­zös gazdaságban és soroza­tosan alkalmazzák majd a védekezéseknél. Egyelőre csak földi gépekkel folytat­ják a kísérleti permetezése­ket, az ötödik ötéves terv végére viszont már a kor­szerűbb. nagy területet átfo­gó helikopteres permetezést kívánják felhasználni a kí­sérletekhez. Törekvésük a termés védelmét szolgálja, hiszen az Egri Csillagok Termelőszövetkezet éves ár­bevételének kétharmad ré­szét a szőlő adja... (mentusz) R szakszervezet és a KISZ együttműködéséről A SZMT ifjúsági bizottsá­ga augusztus 23-án ülést tar­tott a siroki Mátravidéki Fémművekben. A SZOT és a KISZ-kb együttes határozata alapján tájékozódtak a KISZ és a szakszervezet együtt­működéséről. A Fémművek dolgozóinak egyharmada harminc éven aluli fiatal, s ezek a fiata­lok jelentős eredményeket értek el a politikai, a gaz­dasági és kulturális munká­ban. Több iskolát patronál­lfolantol volánig Avagy: egy megpróbált élet elismerése Amikor pár hónappal ez­előtt a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki Bordák Józsefet, többen összenéztek régi munkahe­lyén: érdemrend és gépko­csivezetés? Ilyesmiért ad arany fokozatot az Elnöki Ta­nács? Akik viszont ismerték magatartását, s tudták, mi­lyen viharos idők állnak mö­götte, azok örömmel nyug­tázták a gesztust, a magas elismerést.... Mert a Heves megyei Húsipari Vállalat so­főrje nem akárhonnan indult. Életének csaknem hat évtize­dében pedig alapos tanúságot adott arról, hogyan szolgál­hatja tágabb közösség, egész társadalmi rendünk ügyét a hétköznapok „szürke” embe­re. S miként válhat tisztes­sége, szeretetreméltósága ré­vén példává közvetlen mun­katársai körében. ' Jóformán legényemberré sem vált még a Nagytarnán született Bordák József, ami­kor az Északkeleti-Kárpátok­ban meghúzódó faluból csa­tasorba szólították. De mi­lyen rendért? A Horthy-re- zsimet kellett szolgálnia olyan harcban, világméretű háborúban, amelynek leg­főbb célja a szocializmust építő Szovjetunió és szövet­ségeseinek megsemmisítése, a fasizmus diadalra juttatá­sa volt. Az ifjú katona, aki­nek édesanyja ukrán szár­mazású volt, s falujában, kétkezi munká közben nyi­tottak szemei a társadalmi valóságra, nem is sokat te­ketóriázott. A hullámzó har­cok közepette többed magá­val átszökött a hazánkat fel­szabadító Vörös Hadsereg­hez, s 1944. október 22-től annak soraiban küzdött a ná­cik ellen. Két hónappal a ka­pituláció után szerelték le, majd azt követően telepedett le Gyöngyösön. Szerette a motort, különböző kísérletek végén így kötött ki a gépko­csik volánjánál. Szolgálta a növényvédelmet, 1957-től pe­dig egészen rokkant-nyugdí­jazásáig a húsiparnál dolgo­zott. Hogy milyen vöröskatona lehetett a nagytarnai szár. mazású, a küzdelmekben férfivá edződött Bordák Jó­zsef? Bár beszédes, szereti a társaságot, ebbéli érdemeit nem szívesen fitogtatja. Ám ha végigtekintünk az Attila utcai szép házacska egyik szobáján, a tokba zárt külön­böző kitüntetéseken, hamar fogalmat alkothatunk helyt­állásáról. A szovjet hadveze­tés elsőként arra találta mél­tónak, hogy a Budapest el­foglalásában szerzett ’ érdé-, meit jutalmazza emlékérem­mel. Bevetették alakulatai a Bécsért folytatott csatákban is, aminek szintén itt az igazolása érdemrend formá­jában. S nem feledkeztek meg róla, amikor elérkezett a Németország felett aratott győzelem napja. Nevét szá­mon tartották, s 1962-ben megkapta ezt az , érdemren­det is... Ekkor már öt esz­tendeje ’vezette a Húsipari Vállalat tehergépkocsijait. Amilyen pontqsan indult a szállítmányokkal, úgy is ér­kezett vissza a megye külön­böző településeiről. S hogy nemcsak pontos, nemcsak rendszerető ember volt Bor­dak József, hanem Ukaré­"i?m atî A kertbem, a kedvenc virágok között (Fotó: Szabó Sándor) kosán, balesetmentesen veze­tett: Kiváló dolgozó-jelvény és -oklevél rá a bizonyság, két egymást követő eszten­dőben. ■dr Közben azonban megrom­lott. az egészségi állapota, könnyebb munkakörbe he­lyezték. Akkor sem valami­féle irodát, papírtologatást választott, hanem egy ki­sebb gépkocsit. A vállalat egyik személyautójára került Ami pedig mozgalmi életét, családi otthonát illeti: válto­zatlanul szolgálta az üzem pártszervezetét, ahol vélemé­nyére, javaslataira mindig sokat "adtak. És dolgozott, küzdött azért is, hogy új há­zassága felhőtlen legyen, édesanyját pedig magukhoz vehessék, gondoskodhassanak róla öreg napjaiban. Ekkor bővítették az Attila utcai há­zat egy szobával, konyhával, kellemes környezetet teremt­ve a megfáradt asszonynak... De milyen az élet! Amikor a távol élők egymás közelé­be kerülhettek, amikor köz­vetlen melegséggel ölelhette volna magához naponta fiú az anyát, anya a gyer­mekét, közbeszólt a kér­lelhetetlen sors. Ünnepel­ni indult a mama messzi szovjet földre, leánytestvére házasságának ötvenedik év­fordulóját, s a jókedv feke­tébe fordult. Rosszul lett, meghalt, ott ástak neki s\t. .. De majdnem Bordák Jó­zsefnek is, csakhogy idehaza, Gyöngyösön! S midőn az a kora délutáni pillanat felöt­lik benne, minden porcikája végigborzong. 1977-et írtak, szeptember kilencedik nap­ját. Igazgatójával indult ha­za Gyöngyösre, Kerecsend- nek tartottak. Kanyar, szem­közt egy hatalmas teherautó, megrakva sújyos villanypóz­nákkal. Már majdnem egy­más mellé ér a két jármű, amikor a meglazult oszlopok széthullanak, rá a személy­autóra. „Főnök, végünk van!” Csak ennyit tud kimondani, s már recseg-ropog az alkot­mány, törnek a csontok, ser- ked a vér. .. Míg a mentők a helyszínre nem érkeznek, a „főnök” tartja karjaiban, nyugalmi helyzetben a gép­kocsivezetőt. S orvosok állít­ják, hogy ennek is szerepe van Bordák József megmen- | tett eletében. talpra állasa- ? ban ... Szolgálni azonban már nem tud többé. Hosszas kórházi ápolás, majd a lába­dozás hónapjai következnek, hitvesi gondosság közepette, mígnem 1978. februárjában rokkanttá nyilvánítják, nyugdíjazzák. Tudja, így jó. Hatvanhoz közel nincs értel­me a virtusnak, a meggyö­tört szervezet új és új próba­tételének. Persze, végérvé­nyesen nem adja meg ma­gát. A teljes tétlenség egyenlő a halállal, amitől egyszer már megmenekült! Ezt gon­dolja, ezért szervezi meg ma­gának mindennap program­ját. Mindig szerette a kertet, a növényeket, csak kevés volt az ideje. Most oda for­dul. S szenvedéllyel műveli a parcellákat, bajlódik rózsa­fáival. Ha pedig eljön a hét­vége, vagy asszisztensnő fe­lesége szabadnapokhoz jut, kivonulnak a természetbe. Tájakkal, városokkal ismer­kednek. Ahová hajdan köte­lességből, hivatalból járt, oda most már kedvtelés el­vezetgetni a fekete Volgát. Sajátjukat, ami ugyancsak minőségi különbség. S ami azért egy kicsit a múlthoz, a kemény évtizedek esemé­nyeihez köti mindmáig ... nak, hogy a tanulókat meg­ismertessék a vállalat mun­kájával. megkönnyítsék a pá­lyaválasztás gondjait. A dol­gozók maguk is tovább akar­nak lépni, sok a beiskolá­zott a* különböző közép-, és felsőoktatási intézmények­be. A munkaverseny és az újítások területén is nagy eredményeket értek el. 1977- ben 564 fő vett részt mun­kaversenyen. A fiatal dolgo­zók aktívan bekapcsolódnak a különböző politikai szer­vezetek munkájába, a párt­tagok száma 109, a létszám 24 százaléka, a szakszerve­zeti tagok száma 64, a KISZ. tagoké pedig 378. A szabad idő hasznos eltöltéséről, az üdültetésről is gondoskodik a gyár. 1971-től 4682-en vet­tek részt üdülésen, ebből 785 fiatal dolgozó és 80 szak­munkástanuló. Jelentős a tömegsport- és a társadalmi munka is. A befolyt pénzt gyermekintézmények támo­gatására, sportkörre, kultu­rális létesítményekre fordít­ják. Tájékoztatják a fiatalokat a szakszervezeti bizalmik megnövekedett hatásköréről, amely a fiatalok érdekét szolgálja, de a gyakorlatban csak nehezen fogadják el. Ez különösen fontos, hiszen a bizalmik 40 százaléka az ő korosztályukból kerül ki. Ja­vítani kell még a baleseti statisztikát, külön munkavé­delmi -őrjáratokat szervez­nek. Tízezer füzetcsomag fogyott el A tavalyinál jobb az ellátás Jónak mondható a tanszer- ellátás az idén. Az iskolás korú gyermekek hetven szá­zalékának a szülök már megvették a füzetcsomago­kat. írószereket. A tanszer- vásár is ösztönözte ezt, s az árleszállítás ideje alatt a for­galom megkétszereződött: Az egri Széchenyi úti írószerben például 30 ezer füzet fogyott el. A Bajcsy-Zsilinszky úti papírboltban eddig 10 ezer füzetcsomagot adtak el az 1—8. osztályosoknak. Moldvay Győző , 197». »„euszlus ?t eriiföríök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom