Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-19 / 195. szám

Cikkünk nyomán A színész válasza Kaptuk a következő levelet: „A Népújság 1978. július 30-i számában Márkusz I.aszló aláírással riport jelent meg Mikor jár „jóéknál" a színész? címmel. A cikk alapja a színjátszás általános problémáiról, színházi műhelymunkákról velem történt beszélgetés volt. a megjelent riport az elhangzottakat az egyes észrevételek felnagyításával, lényegi megállapítások elhagyásával — mint például az Agria Játékszín létrejöt­te, a négy év sikerei, irodalmi és közönség szempontból egyaránt — összefüggéseiből kiragadva használta fel. Nem említi az ügy kitűnő és kultúrpolitikáikig csak helyesel­hető voltát. A lap oLvasóinak az Agria Játékszín tevékeny­ségét, a színészek munkáját, a műhelygondokat felnagyít­va, hamis megvilágításban mutatta be, így a cikk egészé­vel, a beszélgetésből levont következtetésekkel nem értek egyet. Már csak azért sem, mert a cikk összességében mintha az egész ügyet támadná és kérdőjelezné meg. Szakmai és műhelyproblémákról történt beszélgetésünk kizárólag az ügy érdekében, a színvonal emeléséért történt. Kérem szíveskedjenek az előzőeket helyreigazításként közreadni, a lap olvasóit észrevételemről tájékoztatni. Tisztelettel : Maros Gábor színművész" . ★ íme megtettük. Annak ellenére, hogy levélírónk a cikk egyetlen mondatát, megállapítását, munkatársunk el­mondott, s az interjúban közölt véleményét nem cáfolta meg, azt nem vonta vissza, így tulajdonképpen nincs is mit helyreigazítanunk. Mégis közreadjuk a levelet, mert sorai az egyedi eseten túl is szolgálnak némi tanulsággal. Nem a méltán népszerű színész az egyetlen, aki olyat is beleolvas egy cikkbe, ami egyáltalán nincs benne, ami nincs megírva. A szóban forgó interjúban mi sok minden­re nem vállalkoztunk, a négy év értékelésére, az Agria Já­tékszín történeti áttekintésére, mélyreható következtetések levonására például semmiképp. Egyetlen évad két színházi produkciójával kapcsolatban közöltünk egy véleményt; Ma_ ros Gáborét, őszintén sajnáljuk, hogy éppen ő az, aki most nem ért egyet cikkünkkel, pontosabban korábbi vé­leményével. Szerkesztőségünk nem fél attól, hogy egy-egy ügyben más vélemények is nyilvánosságot kapnak. Az olvasó meg­ítélésére bízzuk annak eldöntését: vajon munkatársunk Maros Gáborral készített interjúja valóban az egész Agria Játékszínt mint ügyet támadja és kérdőjelezi meg? Vagy netalán éppen az ügy érdekében, a művészi színvonal emelésénék igényével jött létre a beszélgetés, s jelent meg az írás? Amely, mint ilyenkor lenni szokott, nem nyerte meg mindenki tetszését. Talán éppen a riportalany aggodal­maskodó, és szókimondó őszintesége miatt. (A Szerk.) Gsebokszárl levél Ahol a szépet tanulják Novocsebokszárszkban egyre több szó esik a művészeti iskoláról, amely a fiatal vá­ros 4. számú középiskolájá­nak részlegeként működik. Zenei, képzőművészeti és ko. reográfiai tagozata van. Szeptember elsején az ének tagozat is megkezdi műkö­dését. Az elmúlt tanévben 156-an tanultak itt, jelentke­ző azonban jóval több akadt — egy helyre hárman pályáz­tak. A mindössze alig egy esz­tendeje alakult iskolában hét év lesz az oktatás időtar­tama. Az első sikerek máris jelentkeznek. Egy év alatt több mint 30 hangversenyt rendeztek, rendszeresek vol­tak a rajz- és szó borkiállítá­sok. így a közelmúltban a Vegyészek Kultúrpalotájában zajlott le nagy sikerű rajz­kiállítás. A növendékek különösen szívesen foglalkoznak a tánc­teremben, ahol. N. T. Beka- szov, a koreográfia tagozat vezetője tanítja őket. Az ifjú táncosok eredményesen sze­repeltek a báli táncok zóna-, közi és össz-oroszországi ver­senyén. Az utóbbin a Re­ménység diplomával tüntet­ték ki őket, mesterük pedig díszoklevelet kapott. A gyerekek előtt új kon­certek állnak, új találkozá­sok a nézőkkel. Lehetőségeik kitűnőek. Képzőművészeti tagozat. Itt a gyerekek rajzolni és szobrot gyúrni tanulnak, Munkáikból az egyik emele­tel állandó kiállítás van. A hatalmas színes rajzok azon­nal szembeötlenek: vad marsbeli tájak, kozmoszba fúródó rakéták, űrhajósok, sisakjukon à CCCP betűk, kel. A mostani tárlat témája az űrhajózás, a tematika azonban folyamatosan válto­zik. Egy üvegvitrinben fale­velekből készült alkotások, ezeket a legkisebbek csinál­ták, az elsősök, másodiko­sok, harmadikosok. A nézőt ámulatba ejti a gyerekek fantáziája. A szokványos le­velekből színes lepkéket, kü­lönböző virágokat, mulatsá­gos emberkéket, hosszú lábú struccot formáltak. A művészeti iskola tehát „teljes gőzzel’’ működik, az igazgatásnak azonban még sok gondja van. Zenei felsze­reléseket kell vásárolni, hogy jó hangversenyeket adhassa­nak, szeptember elsejére be kell fejezni az új táncterem építését. A régi ugyanis már szűknek bizonyult. Folynak az új koreográfiái tagozat szervezési munkálatai. ide harminc gyereket vettek fel. A felnőttek nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a gye­rekek iskolán kivtíli tevé­kenysége harmonikusan öt­vöződjék tanulmányaikkal, hogy ne zavarja, hanem se­gítse az általános nevelési folyamatot. Sem a tanárok (harmincán vannak), sem a szülők nem törekednek ar­ra, hogy a gyermekek a jö­vőben hivatásos művészekké váljanak. A lényeg az, hogy fejlettebbek, szebbek, lel­kiekben gazdagabbak legye­nek és hogy jobban értsék és értékeljék a szépet. Kántor Klára (Csebokezári) itScapírenden a könyutari tevékenység A közelmúltban tárgyalta és értékelte a Mátraalji Szénbányák Vállalat szak- szervezeti bizottsága a fel­ügyelete alá tartozó két ön­álló és három fiókkönyvtár munkáját. Amint a helyszíni adatgyűjtés és felmérés alap­ján összeállított tájékoztató anyagból kiderült, a könyv­tárak egyre jelentősebb sze­repet vállalnak az üzemi és lakóhelyi olvasói bázis ki­Az új egri teleionközpcntról Nagyon .jelentős nap lett 1978. július 21-e Eger életé­ben, amikor megkezdte pró­baüzemelését a Crossbar- rendszerű új távbeszélő köz­pont. Ismerőseim, aho! ta­lálkozunk, igen nagy elis­meréssel nyilatkoznak az új távbeszélő ragyogóan jövő tárcsahangjáról és mindenki közvetlenül tudia hívni Bu­dapestet, Miskolcot, Debre­cent és így tovább. Július 21-e előtt egy-egv ilyen beszélgetésre 4—5 órát is kellett várni. Nem beszél­ve arról, hogy egy-cgy helyi telefonáláshoz tárcsahangra sokszor 5—10 perc is kel­lett, és nem biztos, hogy eredményes volt a hívás — mert vagy fondait volt, de gyakran melléfogott a jó öreg „Ericsson”. Városunk életében Igen nagy Jelentőségű nap ez, 197». jú­lius 21-e. Sok-sok munka — éjszakákba nyúló túlórák — fáradságos gondolkodás- akaratok-tettek árán szüle­tett mg ez az óra, amikor Eger város lakosságának új telefonközpont segíti min­dennapi munkáját. Telefo­nálók százainak több száz percet adott vissza hasznos munka végzésére az új tele­fon. Segíti a mindennanos munka termelékenységét, ha­tékonyságát, közvetve vagy közvetlenül. Befolyásolja az emberek gondolkodását. Ami tegnap rosszul hatott, ma az emberi erő. akarat, megvál­toztatta a technikát, segíti a munkát, az embert. A megváltozott körülmé­nyekért szeretnék ezúton is köszönetét mondani a for­galmi dolgozók nevében mindazoknak, akik segítet- > ték. építették és sikerre vit­ték az úi telefenköznont lét­rejöttét. megszületését, mun­kába állítását. Kállai Lajos, a megyei postahivatal vezetője Kilátok; sok weszëll»el Mind több kiránduló kere­si fel a Mátra egyik legcsen­desebb vidékét, Mátraszent- lászlót és környékét is. A község északi végénél emel­kedő Vöröskő közkedvelt ki­rándulóhely. A hegy tetején áll egy kilátó, de igen megvi­selt, romos állapotban. A szép kilátás ked­véért mindenki kockára te­szi testi épségét is. Kíváncsi vagyok, hogy miért kell ad­dig várni, amíg egy komoly baleset nem történik?! Igaz, már vége felé közeledik a ki­rándulószezon, de még van idő a kilátó felújítására, Ködmön Ferenc szélesítésében, az irodalmi és esztétikai nevelő, valamint az ismeretszerző tevékeny­ségben. Az alapvető, illetve a legfontosabb működési fel­tételekről folyamatosan gon­doskodnak a szakszervezeti bizottságok, ugyanúgy az újabb könyvek beszerzésé­nek anyagi fedezetéről is. Például a Thorez bánya­üzemnél önálló könyvtárat létesítettek két éve, ahol függetlenített könyvtárvezető látja el a teendőket. Űj, tága­sabb helyre költözött a könyvtár, bővült a felszere­lése, s esaknejn százezer fo­rintot biztosítottak a két év során új könyvek beszerzésé­re. A petőfibányai könyvtár harmincezer forintot kapott ez évben a könyvtári felsze­relések pótlására. A két ön­álló könyvtárnak az elmúlt évben mintegy kétezer olva­sója volt, s az idei év első félévében kereken ezerhat- száz. Az olvasók jelentős ré­sze a munkahelyi szocialista brigádok tagjaiból tevődik össze, számúk az elmúlt év­ben több mint 1400, ez év első felében pedig 1025 volt. Mindkét könyvtár eredmé­nyesen szerepelt az „Olvasó munkásért” pályázaton s megyei elismerésben része­sült. A testületi ülés megál­lapította, hogy a fiókkönyv­tárak eredményesebb műkö­dése céljából javítani kell a propaganda- és a szervező munkát, valamint a letéti könyvek cseréjét A vállalati és üzemi üdülőkben biztosí­tani kell a szabad idő hasz­nos eltöltéséhez igényelt ol­vasási feltételeket. Zachar László Petőfibánya Mii# Rendet, tisztaságot temetőinkben A végső búcsú szerette­inktől, lehangoló, szomorú eseménye az emberi életnek. A halottak birodalma, a te­mető tiszteletre méltó hely. Különösen feltűnő ezért, ha elhanyagolt, piszkos, rende­zetlen. A mai kor embere is tiszteli hozzátartozói és hő­sei emlékét, gondozza azok 6irjait. Egyes helyeken való­ságos temetői kultusz ala­kult ki az utóbbi években. Amíg azonban a egyes sí­rok ápoltak, virágokkal van­nak tele, addig az összkép eléggé „változatos”. A teme­tői utak mentén hónapokig el nem szállított szeméthal' mok, víztócsák a csapok környékén, a tiltótáblák el­lenére balesetveszélyes autó- forgalom rontja a környeze­tet és a hangulatot. Nem valami gondozott park benyomását keltik te­metőink. Ezért és köz­egészségügyi okokból is több hivatalos ellenőrzést, törő­dést, netán anyagi ráfordí­tást érdemelnének. A ki­pusztuló fákat, cserjéket, bokrokat sem ártana néha pótolni. A névadókra, házasságkö­tésekre már odafigyeltünk, figyeljünk oda temetkezési helyeinkre is, mint fontos közterületre, amely minden ember kikerülhetetlen utol­só lakóhelye. Kütösi Károly Gyöngyös Válaszol az illetékes Lékelik a dinnnyét Eger óriási idegenforgalma közismert. De minden hiedelem ellenére Eger nem közismert — az ide látogató idegenek hírét tudják, de helyét nem a sok és érdekes látnivalónak. Szóvá is tették ezt nemegyszer személyesen is, levélben is, a Nép­újság hasábjain is. Néhány tábla nem csinál „nyarat”, de m; mégis örömmel köszöntjük ezt a városi térképet, amelyből megtudhatja a megyeszékhelyre látogató idegen: mit, hol talál meg. .............................. .................. (Fotó; Szántó Gyö,jy) A Népújság 1978. augusz­tus 12-i számában megjelent „Miért a vevő” című cikkre válaszolva az alábbi tájé­koztatást adom: 1978. augusztus hó 13-tól a ZÖLD­NEK által országosan egy­ségesen került meghatáro­zásra a görögdinnye fo­gyasztói ára, a megyei ZÖLDÉRT Vállalatok , az áfészek részére. Ez idő­ponttól kezdve minden el­árusítóhelyünkön lékelik a dinnyét. A lékelés megkez­dése előtt is valamennyi ZÖLDÉRT-boltban és eláru­sítóhelyen kicserélték a vá­sárlók által visszavitt éret­len, kereskedelmi forgalma zásra alkalmatlan görő• dinnyét. Patkó József, igazgató KOSSUTH 8.25 Lányok, asszonyok. 8.49 Az éneklő ifjúság az Üj Fülharmónikusok klub­jában. 10.05 Zenekari mu­zsika. 11.29 Az ember útja. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva. 12.45 Melódiakoktél. 14.00 Köz­vetítés az öttusa VB-ről. 14.10 Liszt: Három Petrar- ca-szonett. 14.30 Tudomány és gyakorlat. 15.05 Űj zenei újság. 15.40 A Skorpió együttes felvételeiből. 16.08 168 óra. 17.30 Sugár Rezső —Romhányi József : Hunya. di. 18.30 Esti magazin. 19.03 Közvetítés az öttusa VB. ről. 19.13 Világszínház. 20.13 Kedves lemezeim. 21.09 Miller Lajos. 22.15 Közve­títés a vízilabda VB-ről és a kajak-kenu. .bajnokságról, 22,35 A beatkedvelőknek. 23.20 A Wilanow vonósné­gyes felvételeiből, PETŐFI 8.33 Patience (operettrész.). 9.15 Válaszolunk hallga­tóinknak. 9.30 Polkák fú­vószenekarra. 9.52 Hetilap, szemle. 10.00 Gratulálunk! 12.03 Előadja a szerző. 12.33 Turandot (operarészl.). 13.20 Eco-mix. 14.00 Fiataloknak! 14.50 A magyar népkölté­szet hete. 15.05 Török Er­zsébet népdalfel.vételeiből. 15.25 Orvosi tanácsok — a gyógyfürdőről. 15.33 Nap­raforgó. 16.20 Éneklő ifjú­ság. 16.33 ötórai tea. 17.30 Népi zene. 18.10 Könnyű­zene. 18.56 Operettdalok és kettősök. 19.45 Magnósok, figyelem! 20.33 A magyar népköltészet hete. 21.30 Népdalcsokor. 22.33 Zene­kari muzsika. 23.20 Sláger­múzeum. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.30 Hírek, időjárás —Ze­nés hétvége — Közben: El szeretném mondani, Paul«, vits Ágoston jegyzete. 18.00 Észak-magyarországi kró­nika (Iskolaavató ünnepség Nyékládházán. Egy évvel a határidő előtt adták át az Ózdi 10. sz. Általános Isko­lát) — Szombat este. Zenés magazin. Szerkeszti: Antal Magda és Nagy István — Hírek, lapelőzetes. TEJ 9.05 Tévétorna. 9.10 Kuckó. 9.40 Utánam, srácok! (té­véfilmsorozat). 10.40 Min­denki közlekedik. 10.55 Tö­kéletes házasság (amerikai film). 11.55 Üsző- és vízi­labda VB. 13.55 Ma­lom. 14.20 Minden évben újra (NSZK tévéfilmsoro. zat). 16.00 Barátság 25 nyelven. 16.50 Nem felejtek és nem emlékezem (dok- film), 17.40 Túri gölöncsé­rek. 18.25 „Ember éneke". 18.45 Egymillió fontos hangjegy. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Szép magyar, tánc (üvegestávc). 20.05 Fekete gyémántok (magyar film L). 21.25 Kettős arckép. 22.20 Tv- hiradó. 2, MŰSOR 20 01 Rivalda, nélkül. 20 10 Gyurkó László: A búsképű lovag Don Quijote de la Mancha szörnyűséges ka­landjai és pyönyörnszép halála. 21.10 Tv-hiradó 2. MrnmQ 1378. augusztus 19., szombat t

Next

/
Oldalképek
Tartalom