Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-19 / 195. szám
Megelőző közegészségügyi és járványügyi feladatok Polgári védelmi köte3 ezettség A fertőző betegségek jelentősége az utóbbi évtizedekben kétségtelenül csökkent. A korábban veszélyes fertőző betegségek (himlő, kolera, pestis stb.), amelyek félelmetes járványokat okoztak Európában Is, ma már nem en- démiásak Bár — mint azt az utóbbi időben a kolera tette — könnyen eljuthatnak a világ bármely pontjára, kisebb-nagyobb járványt és nagy riadalmat okozva. A betegségek — így a fertőző betegségek is — az emberiség állandó kísérői. Történelmileg visszatekintve a háborúk során sokszor több ember pusztult el a fertőző betegségektől mint a csatákban szenvedett (szerzett) sebek miatt. Közismert, hogy egy esetleges háború vagy természeti csapás, a rossz település és élelmezési viszo-- nyok, a zsúfoltság, a tömegek mozgása, a higiéniás viszonyok nagyfokú romlása kedvező feltételeket teremt mind a közegészségügyi állapotok romlására, mind a járványügyi betegségek elterjedésére. A fertőző betegségekkel szemben akkor léphetünk fel eredményesen, ha előre, jól szervezetten felkészülünk és megelőzzük a járvány aktivizálódását, elvágjuk a továbbterjedés lehetőségeit és lokalizáljuk azt. Ha a közegészségügyijárványügyi szervezet és a lakosság kellően felkészült, megvan a lehetősége annak, hogy megvédj ük a lakosságot egy olyan szerencsétlenségtől, amely a középkorba vetné vissza, amikor az embereket a dögvész tizedelte. Ezen cikksorozatban nem kívánunk foglalkozni a közegészség ügy i-j á rvány ügyi, egészségügyi, valamint az együttműködő szervezetek feladataival, hanem a lakosság részére a legalapvetőbb közegészségügyi-jár- ványtani fogalmak, eszközök és módszerek megismerésében szeretnénk segítséget nyújtani. Ezen belül a legszükségesebb : — közegészségtan, — jarványtani alapismeret és a — fertőtlenítés célja, módszerei és eszközei. A légién.»ïgesebb a közegészségtan! ismereteket, háborús viszonyokra vonatkoztatva, — a személyi higiéniára; — a táplálkozási higiéniájára és — a környezet higiéniájára csoportosítjuk. A SZEMÉLYI HIGIÉNIA A személyi foglalkozik mindazokkal a szabályokkal, módszerekkel, amelynek célja az egészség megvédése, megtartása, a .szervezet ellenálló képességének növelése. Röviden tekintsük át azokat a legfon to«•vKH s'.-ía'hn Ivnlr-W*.; fttn^voV betartására, betartatására háborús viszonyok között fokozott figyelmet kell fordítani. 1. A test ápolása, a rendszeres mosakodás, fürdés és fehérnemű váltása. Háborús viszonyok között ennek feltételei nem minden esetben adottak úgy, mint békében. Tehát minden lehetőséget, minden alkalmat maximálisan ki kell használni és meg kell teremteni a rendszeres testápolás feltételiét. Az ápolatlan test, a piszkos fehérnemű rendkívül kedvező körülményeket teremt a különböző betegségeket okozó kórokozók elszaporodásának és széthur- colásának. A száj üreg, a fogak rendszeres ápolása háborús viszonyok között is elengedhetetlen követelmény. A köröm rövidre vágott legyen. A hosszú körmök alatt hemzsegnek a legkülönbözőbb kórokozók. 2. Háborús viszonyok között alapvető szabály: a különböző testnyílásokhoz (szem, orr, fül, száj stb.) csak frissen mosott tiszta kézzel nyúljunk. Békében is nagyon elterjedt rossz szokása köröm rágása, a szemzúgok kitörlése, az orrlyukak és fül vájkálása, az utóbbinak különböző eszközökkel (gyufaszál, fogpiszkáló stb.) történő piszkálnia, letépett fűszál, levél stb. rág'csálása, kopAuues, az orr váladékának a szabadba történő kifúvása stb. Mindezek különböző fertőző betegségek forrásai lehetnek. Mind békében, mind háborúban harcolni kell ezen elterjedt, rossz szokások ellen. Ez mindenekelőtt az „egészségügyiek” feladata. Háborús körülmények között a WC használata előtt és után is kezet kell mosni! HOGYAN ÖLTPZKÖDJÜNK 3. Nagy jelentősége van egészségünk védelmében a célszerű öltözködésnek. Az emberi szervezet hőszabályozó mechanizmusában nagy szerepe van a bőrnek és a test felületét közvetlenül körülvevő levegőrétegnek, mint hőszigetelőnek. Ebből következik, hogy alapvetően nem kizárólag, a ruhadarabok vastagsága, hanem azok rétegszáma a döntő. A rétegek változtatásával viszonylag egyszerű módon segíthetjük szervezetünk hőszabályozó mechanizmusát. Tehát a hűvösebb vagy hidegebb évszaknak megfelelően a testünket boriió ruházat réteg- számának növelése a fehérnemű fölé öltött gyapjú vagy szintetikus , alapanyagokból készült ruházat (pulóver, karcUann stb.) a legmegfelelőbb. A ruhadarabok kiválasztásánál a háborús viszonyokra figyelemmel — célszerű figyelembe venni: a) Fehérnemű: a fehérnemű legyen könnyen mosható, lehetőleg világos színű, mert ezen a különböző szennyeződés (radioaktív por, vegyi-, biológiai harcanyag stb.) könnyen észrevehető, ezen túl a „természetes piszkoló- dás”-t is jelzi. b) Felsőruházat: a felsőruházatnál az alábbiakra legyünk figyelemmel: — biztosítsa a kényelmes mozgást, elálló, lógó díszítőelemektől lehetőleg mentes legyen, ezek rendkívül balesetveszélyesek, a környezet tárgyaiba könnyen beleakadnak, rálépnek stb. — legyen sűrű szövésű, nem vagy kevéssé bolyhos, így kevésbé veszi át, illetve nem fogja fel a port, a radioaktív szennyező részecskéket könnyen el lehet távolítani róla; — a női és lánykaruházat lehetőleg hosszú ujjú, zárt nyakú, a csuklónál és a nyakrésznél gombolható vagy más módon (cipzár stb.) zárttá tehető, sima fel- színű, díszítő elemektől mentes, könnyen és jól mosható legyen; — rendkívül hasznos a különböző típusú esőkabát, ballon, orkán stb., mert ezek egyrészt az időjárás viszontagságai, másrészt — bizonyos fokig — a radioaktív porok ellen, vegyi és biológiai harcanyagok ellen is védelmet nyújtanak.' A célszerű öltözködéssel sok esethen megelőzhetők az úgynevezett „hűléses-hurutos” megbe' "god é«eir: F.z háborús viszonyok között rendkívül nagy jelentőségű, annál is inkább, mert az egészségügyi szolgálat nem lesz mindig olyan helyzetben — a nagyszámú háborús sérültek, mérgezettek ellátása miatt — hogy a békés viszonyok között megszokott egészségügyi ellátást biztosítani tudja. KÉNYELMES LEGYEN A LÁBBELI c) Lábbeli: A lábbeli megválasztásánál tartsuk szem előtt, hogy az legyen kényelmes, erős, strapabíró, zárt, korábban már viselt, a lábhoz „betört”. Semmi esetre se legyen új, nagyon magas sarkú (tűsarkú) vagy nyitott szandál típusú. A háborús követelményeknek legjobban megfelel a zárt, gumi- vagy műanyag talpú lábbeli. Feltétlen előnyben kell részesíteni a gumicsizmát, a zárt, és gumi- vagy műanyag talppal rendelkező lábbelit, mert ezek viszonylag hosszú ideig ellenállnak a vegyi harcanyagoknak és mentesítésük, fertőtlenítésük (vegyi és biológiai harcanyagoktól) egyszerű és eredményes. Bár a gumi- és műanyag talpú Iá 1*3élik kiváló védelmet nyújtanak, azonban a láb higiéniája szempontjából néhány kedvezőtlen tulajdonsággal rendelkeznek: ilyenek a láb fokozott fezadása és ennek következményei, lábfeltörés, fagyásveszélÿ. Az elcsúszás veszélye is nagyobb (bokaficam, törés, zúzódás stb.). Mindezeket mérlegelve még mindig kisebb egészségkárosodást jelentenek, mint pl. egy mustársérülés vagy súlyosabb esetekben az egész szervezetre kiterjedő általános mus- tármérgezés. Tde sorolhatók — háborús viszonyok között — a magas védőképességgel rendelkező légzés- és bőrvédő eszközök, valamint az életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) is. A személyi higiéniával ösz- szefüggő háborús követelmények alkalmazására, betartására és betartatására vonatkozó szabályokat természetesen differenciáltan kell alkalmazni Egyeseknél pl. testápolás állandó jelleggel, míg másoknál gumitalpú lábbeli, gázálarc stb. viselése csak adott esetben indokolt. (Folytatjuk) A Hvt. vonatkozó rendelkezése értelmében a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyeket a polgári védelmi kötelezettséggel összefüggésben megjelenési és bejelentési kötelezettség- is terheli. A Hvt. és végrehajtási jogszabályai rendelkezése alapján a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy az illetékes polgári védelmi szerv vezetőjének felhívására, a felhívásban megjelölt helyen és időben, az abban meghatározott célból köteles megjelenni, és a polgári védelmi kötelezettséget érintően a jogszabály által meghatározott váltó, zásokat az illetékes polgári védelmi vezetőhöz az előírt időn belül köteles bejelenteni. A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy megjelenési kötelezettsége nyilvánvalóan csak személyesen teljesíthető, a megjelenésére szóló felhívás alapján. A felhívásnak többféle módja lehet, szólhat egyes meghatározott személyekhez (névre szólóan), de általánosságban is (hirdetmény, körlevél). A megjelenési kötelezettséggel összefüggően más ok is lehet, de elsősorban az érintett személyek nyilvántartásba vételének biztosítása. A megjelenésre való felhívást írásban kell kiadni. Ellentétben a megjelenési kötelezettséggel, amelyet csak személyesen lehet teljesíteni, a bejelentési kötelezettség mind . szóban, mind írásban teljesíthető. A bejelentési kötelezettség alapján a kötelezettnek az illetékes polgári védelmi szervhez be kell jelentenie az állandó lakóhelyében vagy a munkahelyében bekövetkezett változást, a szakképzettség, avagy az újabb szak- képzettség megszerzését, továbbá minden olyan változást, amely személyét érinti, és a polgári védelmi kötelezettség alóli mentességét eredményezi. A bejelentést a kötelezettnek a nyilvántartását vezető polgári védelmi szervhez a változás bekövetkezésétől számított 48 órán belül kell megtennie. A polgári védelmi megjelenési kötelezettség, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása jogellenes cselekmény és sza. bálysértésnek minősül, _ 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Tekintettel arra, hogy a megjelenési és bejelentési kötelezettség teljesítése mind béke, mind pedig háború idején szükséges, a kötelezettségszegés mindkét vonatkozásban egyformán jogsértésnek minősül, és ahhoz a már említett szabálysértési következmény fűződik. A polgári védelmi kötelezettség megsértésével kapcsolatos eljárás szabálysértés vagy büntető eljárás lehet. A szabálysértési eljárásra a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvénynek az 1971. évi 28. számú és az 1974. évi 23. számú törvény- erejű rendelettel módosított, illetőleg korszerűsített formája az irányadó. Ezek a jogszabályok az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelettel és ennek módosító, illetőleg kiegészítő rendeletéivel együtt alkotják a hatályos szabálysértési jogot lényegé. ben a szabók sértési kódexet. A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos jogsértések közül a szolgálat kötelezettségének megsértése há. ború idején bűncselekmény, amelyre tekintettel a cselekmény, illetőleg magatartás elbírálására a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény rendelkezései az irányadók. A polgári védelmi szolgálat kötelezettségének háború idején való megszegésének bűncselekménye ügyében az eljárásra a katonai bíróságnak van hatásköre. A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos eljárás. A Hvt. és a végrehajtásáról szóló jogszabályok egyértelműen meghatározzák a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok jogait és kötelezettségeit, részletezik azok tartalmát, és megfelelő biztosítékot nyújtanak érvényesülésére. Az említett szabályozás mellett a jogszabályok meghatározzák a polgári szervek vezetőinek — mint polgári védelmi vezetőknek — az említett, jogok, illetőleg kötelezettségek érvényesítésével kapcsolatos jogkörét is, amely e vonatkozásban tulajdonképpen hatósági jogkört jelent, tekintve, hogy ez esetben az államigazgatás — ezen belül a honvédelmi igazgatás, illetőleg közelebbről a polgári védelmi igazgatás — njegnyil- vánulásáról van lényegében szó. A polgári védelmi kötelezettség vonatkozásában ugyanis a polgári védelem államigazgatási és üzemi vezetői hatósági jogkört gyakorolnak akkor, amikor az állampolgárokat érintően jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, vagy valamilyen adat, tény stb. igazolására, illetőleg nyilvántartására stb., vonatkozó cselekményt végeznek. A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos eljárás jelentős az állampolgárok tekintetében is. Az eljárás kellő biztonságot nyújt azáltal, hogy egyértelművé teszi a polgári védelmi kötelezettség teljesítésére való beosztást, illetőleg kijelölést, és a kötelezettség körébe tartozó feladatok teljesítésének elrendelését, módozatait (hely, idő stb), továbbá a kötelezettségek teljesítéséhez fűződő jogok körét és taralmát, továbbá érvényesülésének módozatait. Az eljárás szabályainak nagy szerepe van a szocialista törvényesség érvényesülésében, illetőleg to- vábbszilárdításában. a) Az alapeljárás szabályai : Az üzemi polgári védelmi szervek, bár nem minősülnek államigazgatási szervnek, eljárására részben az egységes eljárás érdekében, részben az MT rendeletben (64. §) foglalt rendelkezések értelmében, ugyancsak az államigazgatási törvény rendelkezései az irányadók. Mindez következik abból is, hogy az MT rendelet e vonatkozásban az eljárási törvényre utal, illetőleg az annak keretében szabályozott hatósági aktust (határozathozatalt) írja elő az üzemi polgári védelmi vezetők tekintetében is. A polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő alapeljárásra az a polgári védelmi vezető illetékes, akinek területén a kötelezettnek állandó lakhelye, illetőleg munkahelye van. (Folytatjuk) K. J; Járványügyi alegység települése biológiai tárterületen Alegységek besorolása menet végrehajtásához A f
