Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-30 / 178. szám
Hem hivatali Lőrinciben sem Az egyesült Zagyvavölgye Termelőszövetkezet központjában nemigen találunk vezetőt, felelős szakembert. Kiadós éjszakai eső után a határt járják, kémlelvén : hol lehet ismét mihamar folytatni a betakarítást. Lőrinci, Apc, Zagyvaszántó határában csaknem ezer hektárnyi őszi búzája van a közös gazdaságnak, Kertész •János főkönyvelő szerint mindeddig alig 80 hektárról tudták begyűjteni az „életet” és az elmaradás, a gond most mindenkinek fejfájást okoz. Különösen akkor válnak aggodalmassá a tekintetek, ha az emberek arra gondolnak, hogy hirtelen beüthet a kánikula. Ez esetben nincs pardon, napok alatt végezni kell a munkával! Különben kipereg a szem, megcsappan a jónak ígérkező búzatermés, meg a borsó, repce hozama, amiből szintén hátra van kétszáz hektárnyi. Mind e problémák közepette kerestük fel Lőrinciben Szentgyörgyi János “nagyközségi tanácselnököt. tudakolván, miként próbálják enyhíteni a gazdaság nehézségeit? — A tanácsra milyen feladatot ró a nyári mezőgazdasági munka, a betakarítás? — Az utóbbi években sokat változott a helyzet, módosult a tanácsi apparátus szerepe az aratással kapcsolatban. Amíg például tíz esztendeje én voltam az első számú felelős a sikerért, s nekünk kellett igen sok betakarítási részfeladatot megoldanunk, most a fordítottja igaz. Mind az előkészítés, mind a lebonyolítás a termelőszövetkezet vezetőire tartozik, minket inkább csak rendszeresen tájékoztatnak a különböző munkák állásáról. Véleményem szerint ez a helyes! Nem azért, mert másra hárultak a begyűjtés kisebb-nagyobb | gondjai, azt igencsak elviselte az ember. Viszont többrétű, magasabb szintű lett időközben a tanácsi munka, szaporodtak a jogszabályok, ami önmagában kimerít minden energiánkat. Meg aztán mondják, emlegetik a közös lovat. Igen, több a kára, mint a haszna, ha mi operatíven beavatkozunk bármely termelőegység ügyes-bajos dolgaiba. Ezen a címen akár az erőmű, akár a vegyes- üzem termelési gondjaiból is kikövetelhetnénk a magunk részét. Jó. ahogy vanl Ez az egészséges. Ami természetesen nem egyenlő a teljes közömbösséggel, a tanács részvétlenségével. Mi sem így cselekszünk... O — Hanem? — Igen szoros mind a pártbizottság, mind a tanácsvezetés kapcsolata a közös gazdasággal. Amint említettem, naponta informálódunk az aratási gondokról, s amiben csak lehet, segítséget nyújtunk a termelőszövetkezetnek. Nem ringatjuk magunkat abban a kényelmes, hazug illúzióban, hogy nincs reánk testált feladat, tehát semmi közünk a határban zajló eseményekhez. Sikerült például időlegesen mentesíthetnünk olyan kis- katonákat, akik kombájno- sok, s e funkciójukban most az egész népgazdaságnak hasznára válnak kint a búzatáblákon, a gabonaföldeken. A gazdaság elnökével, párttitkárával abban is megegyeztünk, hogy riasztanak bennünket, bárminő géphiány esetén. Mi már a nagyközség valamennyi üzeménél .tárgyalást folytattunk, s f a tanács rest! kötelező ígéretüket vettük, hogy szükségben járművekkel segítik a mezőgazdaságot. Oda vezényelhetjük őket a kombájnok mellé, de a szárítóba, vagy a raktárakba is szállítani fogják a learatott kenyérgabonát. — És ha kaszát kell ragadni? O Utóbbi kérdésünkkel arra az aggodalomra utaltunk, amely több termelőszövetkezetben mutatkozik. A viharok, hosszú esők ugyanis olyan nagy területeken, s annyira a földre nyomták a búzát, árpát, hogy a kombájnok kalászemelővel sem győzik a munkát. — Ahogyan a startjelet helyettesítő gépszemlénél jelen volt a tanács, úgy próbál segíteni az ilyen végveszélyben, a cél előtt. Valóban számoltunk azzal már az első napokban, hogy a gép ezúttal nyilván nem minden. Szükség lehet apáink hagyományos munkaeszközére, a kaszára. S ha a termelőszövetkezet nem bírja cérnával, felsorakozunk mögéje. Nagyjából számba vettük az üzemekben a hajdani kaszásokat, beszéltünk nyugdíjasokkal is, ilyenformán lesz munkaerő-utánpótlás, lesz aki levágja, megmentse a pusztulástól a sárba nyomott gabonát. El még embereinkben, ipari munkásainkban a föld szeretete. Mintha csak Szentgyörgyi Jánost akarná igazolni, e szavaknál kopogtatnak, ajtó nyílik, majd Tiszóczi István vb-titkár az egyik petőfibá- nyai üzem névlistáját teszi az elnök asztalára. Igazgatói hozzájárulással tizennégyen vállalnak kézi munkát, ha hívja őket az aratás... 1 Moldvay Győző H gyár hétköznapja Az új gép mellett kell majd helytállnunk — mondja Nagy Ferencné A cseppben benne van a tenger. Ezen a hétköznapon is, a nap minden órájában ott az egész üzem öröme, gondja. A mindig visszatérő, a hosszú időre szóló. Sírok, Mátravidéki Fémművek. Nem kell bemutatni az 52 falu 3600 munkását foglalkoztató nagyvállalatot, felfedezték azt már határainkon túl is. Az idén már csaknem másfél milliárdot termelő vállalat beruházásainak összege is egyedülálló: 350 millió forint lesz ebben az évben, több mint amit fejlesztésre az egész negyedik ötéves tervben költöttek. Érthetően nagy az igyekezet, hogy valóban meghozzák hasznukat a drága gépek. Nyári hétköznap. Az „előrejelzést” Hossó Ferenc termelési osztályvezetőtől kérjük: — Júliusban az egész vállalatnak, beleértve a füzesabonyi gyárat is, 113 millió 648 ezer forint értéket kell termelnie. A napi terv — így ma is — 4 millió 169 ezer forint. Eddig ebben a hónapban 100,8 százalékon állunk; tartjuk a programban előírtakat. Am azt is meg kell mondanom, a következő napok nehezebbek lesznek. Tömegtermelésnél az alap- anyaghiány^ kritikus helyzetet teremthet, s ha gyors változás nem történik, be kell újabb szállítások» sajnos még nincs ígéret — nem tudják teljesíteni a vállalt kötelezettségeket. ★ A tubusgyáregység aero- sol-üzemében Hegedűs Lajos üzemvezetőt a gépek között találjuk. Nagy figyelemmel mustrálgatja a dobozokba kerülő alumínium palackokat; a „Credo” nevű deso- dort töltik majd beléjük a felirat tanulsága szerint. A vásárló: egy NSZK-beli illatszergyártó cég. — Nagyon kell ügyelnünk a minőségre, a vevők igényesek, nagyon fontos a szép, a tetszetős kivitel. Erre a palackra például négy színt Aki szintén külföldi gyakorlaton járt: Gál II. József né avatkoznunk a tervszerű munkafolyamatokba, és azt kell gyártanunk, amihez éppen kapunk anyagot. Aa előbbi számok talán érzékeltetik: nagy teljesítményű, termelékeny gépeken gyártjuk a tubust, aerosol-palac- kot és a többi termékünket Egy-egy átállás is- nagy veszteségekkel jár. A pénzverdétől kapjuk az alumínium korongokat, amelyekből az aerosol-palack készül, a Salgótarjáni Acélárugyártól a hevedereket az ipari és motorláncokhoz. Néhány n&pi’H elég csupán a készletünk. Mindkét társcégnél ott vannak pillanatnyilag is a vállalatunk megbízottai, «É az ottani áfpmüafifaek átlagát, reméljük, itthon sens lesz baj az új gép mellett. — Más gyárban mi még nem dolgoztunk — folytatja Gál II. Józsefné —, az itteni körülményeket ismertük csak eddig. De úgy vettük észre, nálunk nagyobb a munkafegyelem, mint ott kint volt. Itt is lehetne ezen még javítani, az új üzemben meg különösen nagy lesz a felelősségünk. De ezek szerint szégyenkeznünk sem kell... A József Attila brigád egyébként a munkaverseny félévi értékelése alapján a legjobbak közé került. ★ Mi lesz nyolcvanmillióból? A vállalat egyik nagyberuházásának színhelyére, az aero- sol-üzemcsarnokba már megérkeztek az első gépegységek. A svájci Polytype-cég a fő szállító, de a gépsor egyes részei az NSZK-ból származnak. Zázrivecz István, a tmk- üzem lakatosa a szerelés vezetője. A nagy gyakorlattal rendelkező szakember — akit egyébként kiváló újítóként is ismernek — a napokban érkezett haza Svájcból. A gépgyártó cég vendégei voltak négyen, az ő küldöttségük feladata is a tapasztalatszerzés volt. — A mosó, lakkozó és a beégető berendezések megérkeztek, a többivel pedig már úton vannak a kamionok — mondja. Az ütemezés szerint ennek a gépsornak augusztus 20-tól már dolgoznia kell. — Mekkora teljesítményt ígértek a gyártók? Palackozzák a közkedvelt márkát: a Márkát (Fotó: Tóth Gizella) Csak bemutatkoznak Ha megszomjazik az ember... Már szinte ki sem merjük mondani, hogy itt a nyár. Nemcsak banális hangzása miatt, hanem attól való félelmünkben sem, hogy amint kimondtuk, már el is illant. Beszéljünk hát egyszerűen csak meleg napokról, aminek kétségtelen megérkezését nemcsak a nyakunkból csörgő veríték, s a strandok napi forgalma jelzi, hanem sok minden más is. Például: szomjasabbak vagyunk. .. Ogy tűnik, az idei nyár itala nem a sör, hanem az üdítő. Az üzletek pultjaira kirakott üvegek gyorsan fogynak, s bár az ellátással nincs baj, a választékkal már annál inkább. A tévében, a plakátokon hirdetett hétféle Márkából legtöbbször csak két-három félét találhatunk a boltokban — leggyakrabban narancsot, mandarint, és szőlőt. Ha van meggy, málna vagy tonik, akkor az előbbiek hiányoznak. Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát egri üdítőpalackozójában elmondták, hogy az üzemnek két gépsora van, amin egyszerre csak egyfélét tudnak termelni. Bár naponta kétszer-háromszor is váltanak más fajtára — az alapanyag-ellátástól függően — a fogyasztás gyorsabb, mint a termelés. Mire az egyik fajtát megtermelik, az üzletekben elfogy az előző. így a vásárló azt veszi, amit kap. S hogy azt menynyire megveszi, bizonyítja az a 20—30 százalékos forgalomnövekedés, ami a nyári hónapok üdítőital-fogyasztásában lemérhető. A gyöngyösi Ásványvíz és Jégipari Vállalat még a hűvös júni------------------------------------u sban is több mint 900 ezer üveg — félliteres és háromdeci s Pepsi colát és csaknem félmillió palack Orange üdítőt forgalmazott. De a Márkákon és a colaféléken kívül gyárt az ipar Vitis, Gyöngy, Olympos, Sztár, De- lt üdítőt is több változatban. Az újfajta termékek viszont sokszor csak bemutatkoznak a boltok pultjain, aztán már el is tűnnek, s csak néha bukkannak fel újra — ha felbukkannak egyáltalán... Vannak, akik nem kedvelik a szénsavas üdítőket, kár hogy rájuk nem gondolnak az üzletek, éttermek vezetői. A rostos alapanyagú italok, a gyümölcslevek, vagy az egyre népszerűbb paradicsomlé, a juice-ok a nagyobb üzletekben még csak-csak kaphatók, a legtöbb étteremben viszont a vendég kérése lehetetlen kívánság! A sörellátás éveken át igazi nyári probléma volt. Bár a szállítás néha akadozik, a sör végre lekerült a hétvégi hiánycikkek listájáról. A teljes ellátást a hazai ipar természetesen nem győzné egyedül, a sör egy része Szlovákiából, Lengyelországból és az NDK-ból érkezik. A kőbányai sörgyár egri kirendeltsége havonta mintegy 13 és fél ezer hektoliter sört értékesít. Sok fogy a sörből a fehér asztalok mellett is. Csak a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat egri éttermeiben, vendéglőiben naponta 50 ezer palackkal szolgálnak fel, de a gyöngyösi, hatvani vendéglőkben is elfogyasztanak összesen napi 180 hektó sört. Nem tudni ugyanakkor, hogy miért gyérebb sok esetben az éttermekben a választék, amikor ugyanazon a napon a boltokban 4—5, esetleg hat féle sörből is válogathatunk. Raktározási gondok? Rossz szervezés? Erre a kérdésre a Panorámánál sem tudtak válaszolni. .. v... Miklódu Erika Zázrivecz István már az új gép mellett (Fotó: Perl Márton) nyomunk, elcsúszni, egymásra kenődni véletlenül sem szabad. Nyugati exportunk egyébként az első félévben már több volt, mint tavaly egész esztendőben. — Mekkora lesz a mai teljesítmény? — Napi 125—130 ezer aerosol-palack a tervünk. Ma csak 120 ezer körül lesz; az előző sorozatról le kellett állnunk, nem volt megfelelő alapanyagunk. A mai átállás érződik a teljesítményünkben, de holnap, holnapután be tudjuk hozni a lemaradást. A körbe járó végtelen lánc tüskéire aggatva özönlik a gép szárítókemencéjéből a kész termék. Csortos Arnold- né mellett állunk meg; ugyancsak fürge kézzel kell kapkodnia, hogy meg ne szakadjon a sor. — Két év alatt már volt módom megtanulni — fordul oldalt egy pillanatra — most már gyorsan megy. Különben a férjem is itt dolgozik, csak másik műszakba jár, a szerszámüzem raktárosa. — Megtervezték-e már a nyári szabadságot? — Már csak pár napunk van, nem megyünk sehová. Házat építettünk Párádon, a szabadság az idén arra ment el. ★ A József Attila brigádból két gépmunkásnő, Nagy Ferencné és Gál II. Józsefné nemrégen Csehszlovákiában dolgozott egy hetet. A Prága melletti tubusgyárban olyan gépen gyakoroltak, ami majd ide kerül hamarosan az új aerosol-üzemcsarnokba. — Különböző tesztvizsgákon kellett megfelelnünk, úgy választották ki a jelentkezőket — mondja Nagy Ferencné. — Az új gépen dolgozunk majd, annak a teljesítménye sokkal nagyobb lesz, hozzá kell szokni. Gyakorolni mentünk Csehszlovákiába is. Az első két napon csak figyeltünk, utána ültünk a gépekhez, teljesítet: — Ennek a teljesítménye 120 aerosol-palack percenként. A mostani gépeink ennek a harmadát tudják. Ha ezt a névleges tej lesitményt nem is, de mondjuk a százas számot produkálja percenként, az is nagy előrelépés a termelékenységben. Azoknak, akik ezen a gépen dolgoznak, valóban nagy lesz a felelősségük... 'k A láncüzemben nem eny- nyire újak a gépek, de pillanatnyilag itt sem ez okozza a legnagyobb gondot. Fónagy István vezető diszpécser a következőkkel fogad: — Két nap múlva át kel! állni másik típusú ipari láncra, ha addig nem kapunk alapanyagot Salgótarjánból, Mi már egy hónapja jeleztük a várható helyzetet, de hát nem az ittenieken múlik a megoldás. Az anyagosztály- lyal naponta értekezünk, persze, hogy mindannyian idegesebbek vagyunk, mert az anyag miatt baj van a tervszerűséggel, a folyamatossággal. Ma 250 ezer forint körül lesz az üzem termelési értéke, a munkások egy része a selejtfeldolgozást végzi. Szétszedjük a láncokat, kivesszük a még felhasználható alkatrészeket. (Beszélgetésünk óta eltelt az említett két nap — az üzem anyaghiány miatt kénytelen volt átállni egy másik, későbbre rendelt termék gyártására.) ★ Műszak végén oda térünk vissza, ahonnan elindultunk. Az elmondottakhoz még eny- nyi kiegészítést kapunk: hat önként jelentkező munkást küldenek innen a budapesti pénzverdébe dolgozni, s ott így egy újabb műszak beindításával elkészítik az alumínium korongokat a Fémműveknek. Egy átlagos nap, külön1 e- ges események nélkül; az egész esztendő gondja ;al, örömeivel együtt. Â _______< Hekeli Sándot J _ i í
