Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-13 / 163. szám
I Tájékoztatás — f a társadalom Javára IL A POLITIKAI tájékoztatás alapvetően betölti feladatát megyénkben is, a párttagságot, a pártonkívüliek tömegeit széleskörűen tájékoztatja a világ, az ország, a megye eseményeiről. Különösen jelentős a szerepe a helyi politika, a gazdasági és kulturális élet helyzetének és céljainak bemutatásában, a megye politikai és gazdasági feladatainak megvalósítására történő mozgósításban. Ebben a megyében is rendelkezésre állnak azok a lehetőségek és eszközök, amelyekkel a Politikai Bizottság ide vonatkozó határozatait meg lehet valósítani. A pártbizottságok, pártvezetőségek ma már irányító munkájuk szerves, elválaszthatatlan részének tekintik a párttagság és a párton kívüli dolgozók folyamatos politikai tájékoztatását. Tájékoztató tevékenységük része a párt eszmei-politikai munkájának, elősegíti a párttagság szemléletének, magatartásának formálását és cselekvésre késztet. A párton belüli tájékoztatás sokszínű, gazdag eszközei mind ezt szolgálják. A rendszeresen megtartott taggyűléseken — amelyeken a párttagság 85—90 százaléka vesz részt — megismerhetik a központi, a megyei — általában a felsőbb pártszerveik — határozatait, a helyi feladatokra vonatkozó határozatokat és azokat a tennivalókat is, amelyek egy-egy párttag személyére vonatkoznak. A határozatok, a döntések, az állásfoglalások megismerése. —- a tájékoztatás tehát — mint a munka elvégzésének egyik feltétele, biztosított. Helyes azonban, ha a tájékoztatás nemcsak a határozatok, a döntések ismertetésére szorítkozik, hanem szóljon a megszületés szükségességéről, körülményeiről, indokolja, hogy miért ez a döntés született, és konkrétan, személyre szólóan szabja meg az egyes kommunisták feladatait is. AZ UTÓBBIBAN még van tenni, javítani való. A munka összhangjának és folyamatának, de az ellenőrzésnek is szükséges feltétele, hogy a taggyűlés ne csak a felsőbb szervek, a titkári és a reszortfelelősi tanácskozásokon elhangzottakról tájékozódjon, hanem a pártcso- portok, az alapszervezeti ve- ■.etőség tevékenységéről is. Ellentmondásnak tűnik talán, de mégis van benne igazság, hogy a tájékoztatás fórumainak mennyisége nem mindig párosul a megfelelő tájékozottsággal. A tájékoztatás egyik és egyre jelentősebb fóruma a pártnapok rendszere, amelyet megyénkben évente általában két alkalommal szerveznek. A 120—170 helyen szervezett pártnapokon 15—20 ezer párttag, illetve pártonkívüli vesz részt. A pártnapok általában elérik céljaikat, gond azonban, hogy kérdés vagy vélemény ritkán hangzik el ezeken. Ösz- szefügg ez azzal is, hogy túl általánosak az előadások, alig vannak közvetlen kapcsolatban a helyi tapasztalatokkal. Helyes lenne, ha a pártszervezetek az országos „témák” mellett olyan kérdéseket is megtárgyalnának pártnapon, amelyek az adott terület párttagságát, lakosságát foglalkoztatják, tehát ha ezt a tájékoztatási formát jobban a helyi Rolitika szolgálatába állítanák. Gyöngyösön például még a nagyobb vállalatok, intézmények pártalapszervezetei között is akad olyan, amelyik csak a felsőbb irányítás hatására szervez esetenként egy-két pártnapot. A tájékoztatás új formájával, a „Politikai vitakör” szervezésével és irányításával rendkívül hasznos eszközt találtak pártszervezeteink a tájékoztatásra, az egységes értelmezésre, a politikai munkára és a cselekvésre. A megye pártszervezeteiben 1977—78-ban a 333 tanfolyamon mintegy hatezren vettek részt és ennek több mint a fele párttag. De ezt mondhatjuk el a pártoktatás egészére, amely nagy lehetőséget biztosít, hogy viszonylag gyorsan, egyszerre nagy tömegeket tájékoztasson. (Az 1977—78-as pártoktatási évben a párt- és tömegszervezeti oktatásban, 2813 tanfolyamon 71 865 hallgató vett részt és ebből 13 804 volt a párttagok száma.) A párt- és tömegszervezeti oktatásban nem kevesebb, mint 3465 jól felkészült propagandista — ezek közül 2458 a párttag — tevékenykedett. Csak a példa kedvéért: a KlSZ-tanfo- lyamokon és -előadássorozatokon a 998 propagandista közül 358 volt a párttag és 510 a nők száma. A pártoktatásban a fontosabb központi és megyei határozatokat mindenkor feldolgozzák, a propagandistákkal továbbképző tanfolyamokon tárgyalják meg az anyagokat, hogy a tájékoztatás, az értelmezés egységesebb legyen, és így a hallgatók is az egységes értelmezést viszik magukkal környezetükhöz. Nagy haszna még a pártoktatáson belüli tájékoztatásnak az is, hogy ezek a szűkebb körű megbeszélések lehetőséget adnak az aktív véleménycserére, a tisztázatlan kérdések megvilágítására. TÁJÉKOZTATÁSI rendszerünk gerincét az írásos formán közül az országos kiadványok, a központi, a megyei, az üzemi és mozgalmi lapok alkotják. A párt országos lapja, a Népszabadság 30 ezer példányban jut el a megyébe, a Népújság, a megyei pártbizottság lapja 35 ezer példányban jelenik meg. A 14 üzemi, mozgalmi lap 1977-ben 155 alkalommal jelent meg, 450 ezer példányban. Ugyancsak növekvő tendenciát mutat a párt elméleti folyóiratainak olvasottsága is. Jól szolgálja a tájékoztatást a megyei pártbizottság propaganda, és művelődésügyi osztályának kiadásában időszakosan megjelenő Heves megyei propagandista című kiadvány, amelynek 1970-től mintegy 50 száma jelent meg, csaknem 170 ezer példányban. Az országos pártlapból és folyóiratokból, a megyei lapból és a helyi kiadványokból a megye közössége tájékoztatást nyerhet a világ, az ország, a megye politikai, gazdasági, elméleti, kulturális, stb. életéről. A megyei lapban a megye vezetői gyakran tájékoztatják a megye párttagságát, lakosságát a legfontosabb kérdésekről, a megye előtt álló célkitűzésekről. A lap rendszeresen tájékoztat a megyei, járási, városi stb. testületek tevékenységéről, igyekszik hű krónikása lenni a megye hétköznapi, dolgos történelmének. Az üzemi és mozgalmi lapok rendszeresen írnak területük életéről, tevékenységéről, s mint a megyei pártlap is, megszólaltatnak politikai, gazdasági vezetőket, hangot adnak a munkások véleményének, és így egységes párbeszéd alakul ki a megyei és a helyi vezetés között. (Folytatjuk) Papp János Élen a Dunántúl Több tejet ad a mezőgazdaság Az év első felében az elmúlt év azonos időszakához képest — kereken 8 százalékkal nőtt az állami tejipar felvásárlása A tejüzemek mintegy 60 millió literrel nagyobb mennyiségű alapanyagot dolgoznak fel. mint 1977 első hat hónapjában. Az állami tejipar maradéktalanul kielégítette az év első felében a lakossági igényeket, sőt kisebb mennyiségben exportra is futotta készletéből: főleg sajtot szállítottak külföldre. Az elmúlt 6 hónapban a legerőteljesebben Veszprémben, Nógrád és Győr-Sopron megyében nőtt a tejmennyiség, míg a legk: cbb mértékben Pest, Szolnok és Baranya megyében. Mindez azonban még hozzávetőleges tájékoztatást sem ad. hiszen például a most első helyen végzeu megyékben tavaly csak kisebb mértékben nőttek a hozamok. A tejipar szakemberei szívesebben használják az 1972—77-es évek összehasonlító statisztikáját. Ennek annál inkább bizonyító ereje van, mert 1973. január 1-én hirdették meg azt a 'kormányprogramot, amely a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését ösztönözte, s így az ötéves periódus elemzése már sokkal valósabb képet mutat. Ezek szerint 1972—1977 között a legjobban Szabolcs-Szatmár megyében bővült a tejtermelés, a második helyre Csongrád, a harmadikra pedig Borsod megye került. A további két helyet Békés és Pest megye foglalja el a statisztika összesítésében. Amennyiben ezt az ötéves adatsort egybevetjük az első félév eredményével, úgy kitűnik. hogy például Pest megye. amely az elmúlt hat hónapban viszonylag a legkisebb hozamnövekedést érte el. tulajdonképpen nem követett el „hibát”, hiszen 5 év alatt rendszeresen jól dolgoztak tehenészei, amit a statisztika 5. helye is bizonyít. Az egy hektár mezőgazda- sági területre eső tejtermelés, amely az ágazati koncentrációról ad képet, a dunántúli megyék elsőségét bizonyítja: az első helyen Vas megye áll, a második Győr-Sopron, a harmadikon pedig Zala, s a további két helyezést, a 4. 5. helyet szintén dunántúli megyék, Baranya és Tolna érte el. (MTI) Az első munkahelyen Ki hinne, hogy a furatot i« Ich"* köszörülni. Bizonyít Bukta Mária. Ir’ BCcalaka — banEs, berédí módra — Kétszer iszunk áldomást. Ha egyenesben vannak a falak, meg amikor fölkerül a cserép a házra ... öt méter magasból a mester, Tóth Sándor intézi hozzánk' e szavakat, miközben tizen-tizenöten szorgoskodnak körülötte. A „tulai” Szekszius József, ö építtet Azaz építkezik. Mert reggel hat óta családjával együtt itt dolgoznak ecsédi munkatársai, valamint három sógora, feleségestől. — Kalákában megy, miként ez felénk már régi-régi szokás. Tavaly tavasszal fogtunk hozzá, s ha minden jól megy. ma este megisszuk az első áldomást. Velünk tarthatnak. Lesz rizling, kőbányai, meg fekete. Előre lefőzött az asszony vagy kétli- ternyit. Szabadkozunk, hiszen még nekünk is akad mára tennivalónk. Inkább a portán nézünk körül, a felfutó falakat gusztálgatjuk. Ügy tűnik, lesz benne legalább négy szoba, s a félkönyékkel a A házépítésben segít a család apraja és nagyja, no meg a barátok és a komák is. (Fotó: Szabó Sándor) szőlődombra támaszkodó épület földszintjén kap helyet a gazda kocsija, barkácsolóműhelye. Szekszius József az ecsédi termelőszövetkezetben ágazatvezető, felesége konzervgyári szakmunkás. Most éppen gyesen van a második gyerekkel, akit Gergőként jegyeztek az anyakönyvbe. — Tíz esztendeje gyűjtögettünk, míg az elmúlt esztendőben nékivághattunk. Persze kölcsönökkel! A takarék 140 ezret adott, a gyár 40 ezer forintot. Mert az is segített rajtunk, az asszony munkahelye ... Hogy miért haladunk lassacskán? Kíméljük a pénzt, amit zabái egy ilyen építkezés. Sóder, mész. tégla, falazóblokk, gerendá- zat. mind rengeteg forint, s ki kell fizetni a TÜZÉP-nek. A kétkezi munkán lehet takarítani valamit! Így hát csak vasárnaponként dolgozunk, de akkor istenigazában. Nem lát itt lazsálást Néha még a nasvobbik fiúnk. Józsika is odaáll maltert kavarni. A gazdaságból Gyurikovsz- ky Lajos, Ács István, Nagy Ferenc jött el ezen a vasárnapon. Fiatalabbak Szekszi- usnál jó néhány esztendővel, de azért valamikor ők is oda jutnak, hogy lesz család, s födelet kell föléje húzni. — Akkor majd a Jóskának szólnak, hogy jöjjön visszasegíteni — mondja a betonkeverőtől Gyurikovszky — Tudja, olyan bank ez a kaláka, amelyikbe most beadjuk az energiánkat, aztán pár év múlva megtérül. Kinek mikor lesz pénzmagja az induláshoz. És kockázat nincsen. A falusi dolgos ember szíve nem bírja a becstelenséget. Amit segítségként kapott, viszonozza, ha belege- bed is. Vagy állít maga helyett mást. A mester, aki szintén sógora az ágazatvezetőnek, rosszallóan tekint ránk, miközben az utolsó simításokat végzi a falak tetején. Pillantásából kiérzik, sokallja a beszélgetéssel elfecsérelt időt. Pedig közelben a gléjt- ni-fa, ami jelzi, hogy minden egyenesben, jövő vasárnap átvehetik a terepet az ácsok Valaki odébb már rőzsetüzet is gyújtott szalonnasütés céljából. Kell az „alap” a megérdemelt áldomáshoz. (moldvay) Tarjáni Gyula, a Gép- és Műszeripari Szakközépiskola tanulója, másfél hónapja dolgozik a gyárban, mint köszörűs. I.ám. mit jelent, ha valaki a gyakorlatot is megismeri. (Perl Márton képriportja) Uj szálloda épül Egerben Elkészültek Eger új „B” kategóriájú szállodájának a tervei. A kétágyas, fürdőhelyiséggel is ellátott szobákban kétszáz vendéget fogadnak, s a létesítményben százszemélyes étterem is várja majd az idelátogatókat. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói a következő év első felében kezdik meg az építési munkálatokat, s a tervek szerint 1980 végétől igényelhetnek szállást az új szálloda első vendégei. (MÊÊ£Mj©\ 1973. július 13., csütörtök £
