Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-06 / 157. szám
amk témája  munkaszervezés A VÁLLALAT új, korszerű berendezést vásárolt, és a munka jó megszervezésével sikerült elérnie, hogy a gép beszerelése alatt a termelés átmenetileg sem esett vissza. A dolgozókat már az átállással egyidőben megtanították a gép kezelésére, az új munkamódszerekre. Nincs ebben semmi rendkívüli, hacsak az nem, hogy az ilyesfajta megoldások még nem mondhatók általánosnak. „Ez a szervezés” — mondjuk, ha arról hallunk, hogy valahol jelentős megtakarításokat értek el új gépek üzembe állítása nélkül, „csupán” a munkafolyamatok jobb összehangolásával. De ezt állapítjuk meg akkor is — persze egészen más hangsúllyal —, ha az üzemben akadozik az anyagellátás, ha a lebontásra ítélt irodahelyiséget előbb még kifestik és Új bútorokkal látják el' vagy amikor a frissen elkészült útburkolatot azért kell felszedni, mert a közművezetékeket még nem helyezték el... Szervezés ez is, legfeljebb roász szervezés. A példákat, — jókat, rosszakat egyaránt — hosszasan tudná sorolni bárki. Még évek múltán is beszédtéma az a munka, melyet svájci szervezők végeztek a Zalaegerszegi Ruhagyárban. Külön-külön nem nagy változásokról volt szó — ám az ésszerű megoldások tömeges alkalmazása kiemelkedő eredményt hozott. A szervezés a termelés elemei — emberek, gépek, anyagok — közötti összhang megteremtésének az eszköze. A cél, hogy minden, amire a termelésben szükség van, akkor, ott, olyan mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésre, amely a legkedvezőbb működést, az elérhető legjobb eredményt biztosítja. A szervező munka fejlesztésének középpontjában azoknak az ésszerűsítési lehetőségeknek a keresése áll, meA NEB megvizsgálta... Gyümölcsöző szervezettség a hatvani cipőüzemben Fiatal üzem a Duna Cipőgyár hatvani egysége, éppen ezért tartotta fontosnak a népi ellenőrzési bizottság, hogy megvizsgálaja a munkaszervezés helyzetét. Ha az indulás évei jót mutatnak, bízhatunk a jövendőben, az immár hatszáznál több embernek kenyeret nyújtó ipartelep termelésének fejlődésében! Kiterjedt, mintegy nyolc esztendő minden periódusára figyelmet fordító ellenőrzést végeztek a bizottság társadalmi munkatársai, • s örömükre szolgált, hogy különösebb problémával nem találkoztak’ a vizsgálódás napjaiban. Mi több: a rendelkezésre álló - mutatókból megállapíthatták, hogy a termelési tervek dinamikus teljesítését —. a többi gyáregységhez hasonlítva — a legalacsonyabb költségráfordítással érték el a hatvaniak. 1 Miben gyökerezik a gyümölcsöző szervezettség? Elsősorban a központ és a gyáregység összehangolt, alaposan megvitatott éves tervében, amit szükség szerint féléves, illetve tíznapos operatív programra bontanak. Így szinte naponként figyelemmel lehet kísérni a tervek teljesítésének állását, s úgy korrigálják munkájukat. elképzeléseiket, ahogyan az új helyzet megkívánja. Termelési vonalon ezt jelentette például a kézi munkák kisgépesítése, mintegy negyven asszonyt érintő munkaszervezéssel. A talpbélés-beragasztást, bőrszél- festést, közbélés-beragasz- tást tudták csekély ráfordítással termelékenyebbé tenni. Hasonlóan hasznos üzem- szervezési „sakkhúzás” volt a gyártelepre érkező félkész és kellékanyagok megfelelő napi előkészítése, amihez központi fogadó raktárát létesítettek. S a nyersanyag folyamatos biztosítását szolgálja egy háromnapos, úgynevezett biztonsági készlet, amelyet szintén külön tárolnak. A szervezettebb munka ugyanékkor nem választható el a szocialista brigádmozgalomtól, amely vállálati szinten folyik. Továbbá a technológia fejlődését kapcsolatba hozhatták a NEB munkatársai az újítómozgalommal, ami fellendülőben van a korábbi évekhez képest. A továbblépés lehetőségeinek vizsgálatáról sem feledkeztek meg a népi ellenőrök. Ilyen szemszögből feltétlenül az 1978-as esztendő szervezettségi színvonalemelkedését hozza majd a kézi rakodás gépesítése, a szállító- csúzda meghonosítása. S tervezik a készáruraktárak ösz- szevonását, ami gyorsabbá, könnyebbé teszi az itt készülő csizmák, cipők útját az üzemtől a fogyasztóig. Egyébként eddig a legtöbb munkaszervezési gondot komolyabb beruházás nőik ül oldottak meg a gyártelepen. És ha valamit furcsának tartunk: az így elért eredmények kapcsán mindmáig senki sem részesült anyagi, vagy erkölcsi elismerésben Kerek- haraszton ... (moldvay) lyek alapvetően a termelőerők jobb kihasználását eredményezik és csak kisebb mértékű kiegészítő beruházásokat tesznek szükségessé. Nyilvánvaló, hogy a szervezés nem önmagáért és önmagában — a vállalat egyéb tevékenységeitől elszakítva — tölti be funkcióját. Szoros összefüggésben áll a technikai, gazdasági és szubjektív tényezőkkel. Ha például egy munkahelyen rendszeresen több szerszám törik a megengedettnél, nem biztos, hogy a nem megfelelő minőség az oka. Lehet hibás a technológiai előírás, a munkások betanításának hiánya, az érdekeltség torzulásai, stb. A vártnál nagyobb szerszámfogyasztás egy idő után minden bizonnyal fennakadást eredményez, és az adott munkahely a termelés folyamatában, mint szűk kereszt- metszet jelentkezik. A felszínen ez szervezési probléma, de az is látható, hogy a szerszámellátás jobb megszervezése csak személyi és technikai feltételek együttes mérlegelésével, a kedvezőtlen tényezők kiszűrésével valósítható meg. A vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről •szóló 1971-es párthatározat megjelenése óta megélénkült a vállalatok szervezési tevékenysége. Sorra alakultak a szervezési osztályok, a gyárakban egyre több szakember foglalkozik szervezéssel. Ez persze nem mindig jelenti azt, hogy a szemléletben is változás következett be. A szervezési javaslatok megvalósításánál akadnak még nehézségek: többségüket elfogadják, ám sok javaslat bevezetése késik, vagy teljesen elmarad A további fejlődés FELTÉTELE, hogy a vállalati vezetők jobban igényeljék a szervezők közreműködését a tartalékok feltárásában, a veszteségidők csökkentésében. Föld S. Péter Kombájnok bevetés előtt Ex is ünnepi pillanat A felvásárlótelepen kisebb ben, hanem nagyon is valőNagy nap ez a mai, bár látszólag semmiben sem különbözik a többitől. A gyöngyöspatai főutcán lévő tsz-központ tárva-nyitva álló kapuján ki-be hajtanak a különböző motorok és személygépkocsik. Tágás parkoló ad nekik helyet odabent. Néhány méterrel árrébb a buszmegállóban kisebb csoport várakozik. Bőröndök és kézi kosarak, sportszatyrok között álldogálnak, csendesen beszélgetnek. Egy aránylag fiatal férfi ül a pádon, a lábánál majdnem borjú nagyságú kutya. Mellettük a benzinkút: Benzin elfogyott! Aztán a zöldségesbolt, az ajtaján tábla: Zárva. Odébb a nagyobbacska üzlet, kirakatában néhány blúz és ing árválkodik a Tavaszi ajánlatunk plakátok között. A másik kirakatban szinte csak néhány tányér, a sarkon túli üvegfelület pedig korsót és műanyag kannák tucatjára nyit' ablakot csoportban várakoznak a sorukra néhányan. Nyúlket- recek árulkodnak arról, mi dolguk lehet itt. A túloldalon az egyik ház élőkért j ében félmeztelenre vetkőzött férfi kapálgat a virágok között. Egy Zaporozsec indul el a porta elől, fiatal asszony integet a kocsi hátsó ülésén helyet fogláló emberkének. Néhány cseh rendszámú autó vonul el az úton. o o o o A tsz-központot nemrég bővítették. Most már a telefonjuk is olyan, hogy közvetlenül lehet hívni őket Gyöngyösről és mindenhonnan máshonnan, ahol a távhívás lehetősége adott. Egy kicsit fennhéjázva úgy is megfogalmazható ez a státusz, hogy „bekapcsolódtak az ország vérkeringésébe” a telefon segítségével. Az megint más, hogy a hívásra a legtöbbször a foglalt jelzés a felelet. Az épületben is állandó a Garamszegi János és komba,jnostársai a nemrég vásárolt Claas-Dominátor kombájnok átvételét végzik ságos formában. Az aratás a kenyérnek való betakarítása. Hogy is mondták valamikor? Vágták a rendet, behordják az életet. És itt a szó: élet — azt fejezte ki, hogy ha jut a búzából elég, lesz kenyér is elég, lesz tehát élet is. Nagy nap tehát ez a mai. o o o o Mosolyognivaló lenne^ ha nem véletlen szervezte volna úgy, hogy három személygépkocsi suhanjon egymás után a patai úton a közeli tanya irányába. Az elnök ment a magáéval, piert neki még Egerbe is elvitt az útja, aztán a párttitkár fuvarozta a másikban dr. Nagy Jánost, a tsz műszaki osztályának a vezetőjét, minden gépek felelősét, majd az újságíró következett. Micsoda „flancolás” mondhatnánk, pedig semmi más nem történt, mint a szükség kényszeréből szervezett túraautózás, hogy lássuk, miként készült fel az aratásra a Mátrai Egyesült Tsz. Hiába, a mai élet már a gépek nélkül el sem lenne képzelhető. De a mai mező- gazdaság sem. Itt érzékeljük es ebben a furcsa helyzetben, hogy mennyire igaz: az autó nagyon sok embernek a munkaeszköze is. És ez a képzettársítás kicsit . sem erőltetett a mostani témánknál. Mert az is ennek a napnak a krónikájához tartozik, hogy amikor eljött az ebédidő, motorok, autók tucatjai kanyarodtak ki fürgén az utakra a különböző telephelyekről, hogy a szerelőt, a raktárost, a brigád vezetőt ebédelni vigyék haza. — Nem kell messzire menniük — magyarázta Németh András tsz-elnök. — A negyven perces ebédszünetben vígan megjárják az utat. Pedig a gazdaság meleg Ebédet is ad annak, aki erre igényt tart. A határban dolgozóknak a helyükbe viszik az ennivalót, a porciózást is a tsz egyik dolgozója végzi. — Az aratásban részt vevők másfél adagot kapnak Első a közérdek Készül az egri viadukt Elkezdődtek a 25-ös számú út egri szakaszának legérdekesebb és minden bizonnyal legnehezebb építési munkálatai. Egerben a Vörösmarty utca végétől a Ráckapu térig. a Kisvölgy utca és környékén tereprendezést, földmunkát végeznek, előkészítik a nagy közúti híd építését. Ez lesz Eger és a környék legnagyobb hídja. Az útépítést elodázni már nem lehet, mert Egerben egyirányú ugyan a Széchenyi és a Knézich Károly utca forgalma, mégis maholnap lehetetlen átvergődni a megyeszékhely szűk utcáin. Végre épül az új út és Eger legnagyobb hídja! A lakosság többsége örül, de egyesek vitatkoznak. Kik és miért? A Kisvölgy utca, a Barta- los, a Balázs Ignác, a Vöröstüzér utca és a Ráckapu tér lakói közül többen haborog- nak. mert az új híd és a 25- ös út egy szakasza házuk, kertjük, vagy udvaruk helyén épül. Bármennyire is iparkodtak a tervezők, a régi kis utcák helyén nem féléi az új út és híd. Más baj is akad. A Vörösmarty utca végétől a Kisasszony-temetőig, sőt még azon is túl, újabb pincéket találtak. Az építkezések előtt a régi pincéket meg kell szüntetni, amelyiket lehetséges, betonozással, téglafallal megerősítik. Több lakást lebontanak, sok ezer köbméter földet mozgatnak meg, hogy jobban lehessen közlelsedjai és lakni a városban. Bizony, az építkezés, a kisajátítás sok kellemetlenséggel jár, különösen akkor, ha egyesek megnehezítik a közösség és az egyéni érdek egyeztetését. Előfordul, hogy egyesek túlzott makacssággal ragaszkodnak régi otthonukhoz, még akkor is, ha a tanács lakást ad a lebontott helyett, ha megfizetik az építkezéssel okozott kárt. Az út-, hídépítés, valamint az életveszélyes pincék megszüntetése sürgős és feltétlenül közérdekű feladat. Ezeket a munkákat1 senki sem akadályozhatja. Külön jogszabály intézkedik a közérdekű építkezések miatt szükségessé váló kisajátításokról, kártalanításokról és a Minisztertanács 12/1977. számú rendelete külön szabályozza a különösen nagy kárt okozó pincebeomlásokkal érintett területeken szükséges intézkedéseket. Eger város területén körülbelül 2000 pince található. Ezek közül egyre több omlik be. akadályozva az építkezést, vagy veszélyeztetve a régi lakásokat, több esetben a lakosság vagyonát és testi épségét. Az általános jogszabály szerint a veszély elhárításáról. rríások vagyoni és testi épségének megóvásáról az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni. Ám több pincét már régen elhagytak, ezek sem a telekkönyvben, sem a térképen nem szerepelnek. De ha ismert is a tulajdonos, magánszemély aligha kötelezhető több százezer, esetleg több millió forintos helyreállítási munkára. Ezért a jogszabály úgy rendelkezik, hogy ha az építési munka elvégzése közérdekből szükséges, azokat, az e célra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet terhére, a helyi tanács vb végezteti el. Viszont az építési munka elvégzését a tulajdonos és a használó tűrni köteles. Mi történik akkor, ha a veszélyes pincét, vagy annak egy részét állami költséggel megszüntetik? A költségeket az állam viseli, viszont a tulajdonost (használót) kártérítés nem illeti meg. Ám az is előfordul, hogy a pincét víztelenítik, megerősítik, vagy helyreállítják. Ilyen esetben jogos, hogy az építési munka elvégzését követően a tanács megállapítja a pince tulajdonosát (kezelőjét) terhelő költséget, illetve költséghányadot, azt megfizetteti, vagy közadók módjára behajtja. Államunk, tanácsaink milliókat költenek utak, hidak, lakások építésére. Védik az állampolgárok érdekeit, kisajátítás esetén kártérítést fizetnek és az elmúlt, években 280 millió forintot költöttek az. egri pincekárok elhárítására, megelőzésére. De nem lehet, csak a jogokat követelni. A kötelezettségeket is teljesíteni kell A közérdekű munkákat minden állampolgár tűrni köteles. A régi megszokotthoz, a saját tulajdonhoz nem lehet olyan csökönyösen ragaszkodni és nem szabad olyan túlzott anyagi követelménveket támasztani, hogy bárki akadályozza, vagy késleltesse a város fejlesztését. F. t; iÄPIPPi Z/ Varró Sándor gépműhely vezető (jobbra) átadja az új gépet Özse János kombájnosnak (Fotó: Szabó Sándor) ki-be járás. A titkárságon az egyik fiatal nő a gép előtt ül, a jogtanácsos diktál neki. A másik az íróasztalnál mélyed bele a munkájába, ha idegen érkezük, csak egy pillantást vet rá, azzal méri fel, kiféle, miféle lehet az illető. — Az elnök? — Kint van a párttitkárral a határban. Próbaaratást tartanak. Most derül ki, lehet-e már vágni az őszi árpát. Nagy nap tehát ez a mai, bár látszatra sémmiben sem különbözik a többitől. Az sem szokatlan, hogy az elnök és a párttitkár egymás mellé ül be a kocsiba, hogy közösen nézzenek meg valamit, de ez most, ezen a napon, az aratás „kóstolgatásának” napján mégis jelez valamit. Az elnök és a párttitkár. Ha valaki megrendezte volna, hogy a két ember együtt- léte hangsúlyt kapjon, akkor sem lehetett volna ezt jobban érzékeltetni. Jó is az, hogy így van. A gazdasági és politikai vezető, a két felelős személy együtt dönt. A kenyérről van szó, és most nem csupán átvitt értelemannyi pénzért, amennyi egy adagért jár — jegyzi meg az elnök. Ez a tény. Ha tetszik: összkomfortos aratás. Még az ital sem hiányzik, mert a szódavizes ballon ott áll a tábla szélén, a hűvösben, a szerelőkocsi mellett. Ha a kombájnos vagy a teherautós megszomjazik, nem kell keresgélnie a vizeskupát. — Hát... nagy ritkán egy üveg sör is kerülközik — vallja be kis húzódozás után Kozák István, aki ma a próbaaratáskor a Claas- Dominátort irányította. Nem szabályos? Hogy mer ilyet tenni? Igaz, de hát az aratás mégsem mindennap- munka. Sőt! Annak aztán csakugyan vannak ünnepi pillanatai is. Az egyik ilyen: elsőnek beállni a táblába. Ezért nem olyan ez a nap. mint a többi, itt. Gyöngyöspatán, 1978. július 4-én. (Folytatjuk) G. Molnár Peren« 1978. július 6., csütörtök. * L V".
