Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-02 / 154. szám
Âo«so!î -T- fémállványon... Az előtérben: Pádár Antal Szakoktató cs Pusoma György, a szakmunkástanulók egyik brigád vei etője. Tábor— a nagyberuházásért Az ebéd: finom és bőséges Szabad időben: Szilágyi József és Bóta Tamás , (Szabó Sándor felvételei) Június közepe óta szakmunkástanulók is szorgos- kodnak a bélapátfalvi nagy- beruházás területén — miután a KISZ Heves megyei Bizottsága, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a helyi ifjúsági szervezettel, illetve néhány kivitelező vállalattal összefogva építőtábort nyitott a munkák gyorsítására. Az egri és gyöngyösi diákfiúk úgyszólván a legkülönfélébb feladatokon osztoznak a felnőttekkel, nap nap után becsületes részt kérvén a sürgető tennivalókból. Láthatóan komoly a szándék, ami a nagyközségbe hozta csaknem nyolcvanukat : nemcsak a nyári termelési gyakorlat egyszerű eltöltéséről van szó, hanem sokkal inkább az itteni munkaerőgondok enyhítéséről, az őszinte segítségről. — Igazán szívesen jöttünk valamennyien — vallja mes- gvőzően egy apró termetű, barna legényke. a fürge kis ácsnövendék, a kerecsendi Pusoma Győző —, hiszen, ha valami érdekes, izgalmas, élményt jelentő, hát ez az építkezés feltétlenül az ... ! Le- nyűgözőek ezek a roppant méretek, amelyek körülvesznek bennünket — mutatja —, lépten-nyomon új megoldásokkal, soha nem látott gépekkel találkozunk. Csupán az, hogy amikor megérkeztünk, végigvezettek minket a munkahelyeken, felért egy valóságos kis iskolával! Nem is beszélve arról, amit azóta műszak közben ellestünk, megtanultunk! örülök, hogy itt lehetek, ilyen helyen is kipróbálhatom, mennyit ér a négyes bizonyítványom s mérlegelhetem: elindulhatok-e jövőre a „Szakma kiváló tanulója” versenyen. Legeslegjobban pedig azért vagyok boldog, mert lám, én is tehetek valamit a cementgyári program sikeréért! Pádár Antal — az ide beosztott szakoktató — mosolyogva hallgatja a majdani cementcsomagoló épület fémállványzatán kibuggyanó szavakat, majd maga is hozzájuk fűz néhányat: — Ügyes, szorgalmas, lelkiismeretes gyerek Győző barátunk, s kitűnő brigádvezető. A szakmunkások szintjen mozgó igyekezetéért, a csapatával együtt az elsők között kapott dicséretet a táborparancsnokságtóll A srácok munkáját ugyanis — mint kiderült — rendszeresen értékelik, minősítik. A „mesterek”, a Bélapátfalván dolgozó cégek művezetői műszakról műszakra pontozzák, osztályozzák a fiúk teljesítményeit, magatartását, s ennek alapján válogatják ki minduntalan a legjobbakat. Azokat, akik neveit aztán — az elismerés egyik módjaként — az egész táborral ismertetik a másnap reggeli „eligazításon”, táborszemlén. — Jó érzés lehet az embernek nagy nyilvánosság előtt hallani a nevét — sóvárognak körülöttünk többen is. — Nem csoda, ha titkon mindegyikünk hasonlóra vágyik, valamennyien azon vagyunk, hogy előbb vagy utóbb ránk kerüljön a sor! Kovács Sándor az állami, Bessenyei József a tanácsi építők fiatalja, most éppenséggel kopolitüvegek ablakkeretekbe történő illesztésével, fémből készült nyílászárók beállításával, Kovács János, Tóth István csőszereléssel, a bervai Bajzát Miklós pedig a zsákos porszűrő oldallemezeinek összeállításával próbál feliratkozni arra a bizonyos dicsőséglistára. Mert a legjobbak közé kerülni — ahogyan Tóth Béla festőtanuló magyarázza — persze, többet is jelent az imént elmondottaknál. Turnusonként, nem kevesebb, mint hétezer forint értékű jutalmat helyeztek kilátásba az élmezőnynek, a táborelső pedig még ingyenes üdülésre is számíthat...! — Természetesen én is örülnék, ha dicséretet kapnék a munkámért — halljuk a finomszerelvénygyári Szarvas Andrástól —, mert az lenne aztán a valódi siker! A pingpongban elért második helyemnél meg a sakkozók között szerzett győzelmemnél. jóval többre tartanám ... Mert, majd elfelejtettük : természetesen mi sem dolgozunk egész nap. A tábori programban, műszak után egy sor szórakozás is helyet kapott: sportversenyeket rendezünk, mozielőadásokra járunk, tévézünk, magnózunk, olvasgatunk, a hét végén pedig, amikor már több a szabad időnk, kirándulunk. Most például még Salgótarjánba is ellátogatunk! — Ha ráérek, szívesen „bütykölök” a faliújságok körül is — kapcsolódik a témához az abasári Szabó József. — Mert például a faliújságok készítésében is vetélkedünk odabenn! Nagyon klassz a szilfásunk, remekül telik mindig ott is az idő. Nos, igen: persze, ehhez a táborhoz is hozzá tartozik a szállás, csak úgy, mint, mondjuk, a finom és bőséges koszt, amiről a tábor épületéig folyik a dicséret, útközben, „hazafelé”. No, meg az eső, a sár, ami elől olykor — mint most is — szaladni kell.. ! Tulajdonképpen egy barakk, amihez a fiúkkal érkezünk munka után, de igazán takaros épület kívül, belül. Rend, tisztaság, amerre csak nézünk. Szépen berendezett hálók, tágas klubszobák, hideg-meleg vizes fürdők nyílnak a folyosóról: három hétre, kényelmesebb otthont talán el sem lehetne képzelni. — Iparkodtunk, hogy a fiúk kellemesen töltsék a turnusokat — magyarázza Nagy Miklós, egri táborparancsnok. Boldogok vagyunk, hogy tanulóink elégedettek s a 31. számú AÊP, a Csőszerelőipari Vállalat, a GFV és a „fémmunkás" is jó véleménnyel van rólunk. Kollektívánk első kétheti átlagos osztályzata 4,23, ami nem rossz, s biztató a még hátralevő napokra, illetve a következő két turnusra, a mintegy 160 gyöngyösi, hatvani, selypi fiatalra nézve is. A táborparancsnok — amint emlegeti — 18 esztendeje jár táborozni szakmunkástanulókkal. Volt már velük dunántúli kerékpárúton, a Balatonnál, természetbarátokkal vert sátrat többször is a Bükkben. Néhányszor itt a nagyközség határában ütött tanyát, sőt, egyszer beruccant a fiúkkal még erre a helyre is, ahol most töltik a nyarat: segíteni egy kicsit a tsz akkori földjein. Építőtábort azonban először vezet... Szokatlan is neki ez a tábor. Érzi : valami hiányzik a többiből. Ezért töri annyit a fejét azon, hogy vajon mit lehetne még átültetni mostani körülményeik közé abból a sok ötletből, amit korábban megvalósítottak, mivel lehetne még hasznosabbá, romantikusabbá, hangulatosabbá, felejthetetlenebbé tenni az itteni időt is. — Kapcsolatot teremtettünk már a honvédséggel is. Beszélgettünk arról, rendezhetnénk közösen is valamit Mondjuk: lövészversenyt. Ha körülményes is, szinte már biztos a tábortűz, ami a régebbi, a más jellegű táborok emlékét élénken őrző Sárkány Ottót, s még sok társát is bizonyára megnyugtatja. A tábortűz hallatán, felcsillan a fiúk szeme. Sárkány Ottóék félretolják a.z asztalon a sakkot, s közelébb húzódnak parancsnokukhoz, jobban is faggatózni. Miről is van szó? A következő, a várható nagy eseménynek már puszta említése is valósággal tűzbe hozza őket. Diákgyerekek... Gyóni Gyula Ki védi meg a Bükki Nemzeti Parkot?! Mennyi, hegy és mennyi domb! Mennyi napfény, mennyi lomb! Mennyi ösvény, szekérút! Mind a párás fénybe fut.., Aki csak egyszer is megfordult a Bükkben, annak már élete végéig feledhetetlen élménye marad. Akik itt születtek, itt élnek, s akik első szemvillanásuk óta megszokhatták már környezetüket, még azoknak is mindannyiszor megdobogtatja a szívét a Bükk látványa. Papp József, a magyar flóra és fauna kiváló ismerője szerint: „Hazánk tájai közül természetrajzi értelemben a Bükk érdemli meg legjobban a hegység elnevezést”. Nem véletlen, hogy a hegységből 38 ezer hektárnyi terület nemzeti park lett! Nemzeti parkjaink sorában a Bükk a Hortobágy és a Kiskunság után következik. Nem értéke, hanem megalakításának dátuma (1977. január 1.) alapján. Csodálatos adottságai, különleges látnivalói, természeti értékei páratlanok. Bárhonnan is közelítjük, mindenütt új meg új meglepetésekkel halmozza el látogatóit. 1978. július 2., vasárnap A hegység belsejébe szurdokok, Vízvájta völgyek nyitnak kaput. Ezek roppant változatosak: ábrándos lejté- sűek, meredek falúak, sza- kadékosak. Messzire nyúlna, ha mind fel akarnánk sorolni e völgyek tájképi és természeti értékeit. Ezért ízelítőül csak két példát említünk: a Szalajkavölgyet és a Leányvölgyet. A Szalajka-völgy sok megkapó szépségű tájunk között a legregényesebb, sellője — a tizenkét lépcsős Fátyol-vízesés — igazán a természet legbájosabb látványossága. A Leány-völgy — mindjobban összezáruló, sza- kadékos szűk szurdok — már inkább félelmetes szépségű, az ország itt látható leghatalmasabb sziklafalával. Igen gazdag a hegység érdekes sziklaalakzatokban, barlangokban, nem szólva az úgynevezett „Iátókövek”-ről. Több barlangot is az emberi művelődés legősibb állomáshelyeként, tartunk számon : Szeleta, Istállóskő, Subalyuk. És nem feledkezhetünk meg történelmi emlékeinkről: Éleskővára, Gerennavár, Dé- desvár, Odorvár stb. Újra Papp Józsefet idézzük: „A Bükk hegység preg- laciális és glaciális reliktum- faiaival, dealoin, submediter- rán és balkáni-dácikus flóraelemek találkozópontia- ként, sőt kelet-kárpáti endé- mizmusok feltűnése révén a Magyar Középhegység növénytanilag legérdekesebb része.” Említsünk meg néhányat a Kárpátokra, Alpokra jellemző ritkaságok, az itt található sok különlegesség közül: vörösáfonya, kárpáti sisakvirág, havasi ribizke, szibériai nőszirom, bérei rózsa, északi pofóka, körtikék, tárnicsok, győzedelmes hagyma, havasi ikravirág, kétvirágú ibolya, poloskafű, évelő holdviola, fürtös bodza, szirti páfrány, hegyi kötöröfú, turbán- és tüzesliliom, tollas imola. Változatos és gazdag állatvilágából említést érdemel a császármadár, a holló, kerecsensólyom, bajszos sármány, óriási korai denevér, rézsikló, havasi cincér, óriási meztelen csiga, lapuormányos bogár. Mindez csak töredéke annak a föld-, víz-, növény- és állattani, tájképi értéknek, kultúrtörténeti emléknek, amely a Bükki Nemzeti Park területén található, s amelynek megőrzése minden szempontból indokolt. Ez volt a témája annak a tanácskozásnak Is, amelyet Hazafias Népfront megyei természetes környezetvédelmi munka- bizottsága tartott Szilvásváradon. Az egész napos program során tájékoztatót hallhattunk Sinkó Józseftől, a Bükki Nemzeti Park főmérnökétől az eddigi munkákról és a további tennivalókról. — Milyen változást hozott a Bükkben a nemzeti park megalakítása? — kérdeztük Sinkó Józsefet. — Bár még csak másfél év van mögöttünk — mondotta —, de e rövid idő alatt is „véres” küzdelmet kellett vívnunk, hogy a nemzeti park a legfontosabb rendeltetését betöltse. Ott tartunk, hogy végezzük a részletes természetvédelmi leltárt, s megkezdtük az előkészítő, szervező munkát a Bükki Nemzeti Park Baráti Köre megalakítására Heves és Borsod megyében is. Elsőrendű feladat, hogy a területet természetes állapotában megőrizzük, s értékeinek bemutatását biztosítsuk. A nemzeti park legfontosabb rendeltetése a természetjárással egybekötött természettudományos és kultúrtörténeti ismeretterjesztés. E célból korszerű és természetbe illő berendezések, felszerelések szükségesek, ugyanakkor biztosítandó a látogatók szakszerű vezetése, kalauzolása. Ettől még messze vagyuk, hiszen az értékek védelme sem megoldott, öt emberünk van mindössze arra, hogy a területet őriztessük. Kevés lesz erre, még az engedélyezel tíz őrző is. Sokan vannak a kártevők, s az embereink nem lehetnek ott mindegyikük mellett. — Ez év február elsejétől megnyitották a korábban elzárt erdőgazdasági utat a Bükkben. Ez az út a Bükki Nemzeti Parkot szeli át. Szilvásváradtól a Bányahegyig, fel Bánkútig és le a lillafüredi műútig. Miért engedték az út megnyitását? — Sajnos a nemzeti park területén nem mi vagyunk a gazdák! Állami gazdaság és erdőgazdaságok osztoznak ezen. A mi szerepünk a mező- és erdőgazdálkodás koordinálása, hogy tevékenységük ne sértse a terület természetes állapotát. Feladatunk továbbá, hogy a természetvédelmi törvény előírásait betartsuk, s a területen tevékenykedő gazdasági egységekkel is betartassuk. A MEM-rendelet az elzárt üzemi utak megnyitására szólt! Ez is üzemi útnak minősített, hát megnyitották. Azóta meghat-hétszereződött a forgalom, autók, motorkerékpárok száguldoznak a keskeny úton. Belehajtanak a rétbe, a virágok között tipornak maguknak parkírozóhelyet. Vannak, akik itt csinálnak olajcserét. Képzelheti: ahová az olajat kifolyatják nem virág, de fű se nő többé! Nem szólva arról, hogy a kipufogógáz is menynyire ártalmas a ritka növényzetre. Korábban sorompó zárta az utat, s az út használatáért fizetni kellett. Így csak korlátozottan látogathatták járművek a bükki utat. A sorompóőr pedig minden esetben felnyittatta a csomagtartók fedelét, ellenőrizte a járműveket. Most szabadjára van minden. így történhetik meg, hogy az erdei bútorokat ellopják, kiássák és hazaviszik az értékes növényritkaságokat. Akik gyalog járják a bükki tetőket, korántsem csinálnak annyi kárt, annyi szemetet, mint a gépjárművesek. — Az egyes embereken kívül mi az, ami még veszélyt jelent? — A környezetszennyeződés és környezetpusztulás, mint a műszaki-technikai haladás kísérőjelensége ma már egyre általánosabbá válik. Ősidők óta az erdő védelmet és megélhetést adott az ember számára, most pedig már az erdő szorul védelemre. Az ipari ártalom itt a Bükk-fennsíkon is jelentkezik, megfigyelhető. Évekkel ezelőtt például a hó tiszta fehér maradt. Most már az erdők téli palástja napok alatt megszürkül, beszennyeződik. A Bükköt övező ipartelepek az okozói ennek a szennyezésnek. — Kik és hogyan védhetik meg a Bükki Nemzeti Parkot? — A Bükk természeti értékeinek védelme állami és társadalmi intézkedésekkel, társadalmi együttműködéssel és összefogással oldható meg eredményesen. Büntessük meg a rongálókat, a kártevőket! Az emberek nevelésének nem a szép szó, a türelmes meggyőzés, rábeszélés az egyetlen eszköze, szükség van büntetésre is. A védelem megteremtésében első lépés kell legyen a nemzeti parkon átvezető út újbóli lezárása! Szó sincs arról, hogy bárkit is ki akarunk tiltani a Bükk- ből. Azt akarjuk, hogy az autókból szánjanak ki az emberek, s gyalog induljanak neki az ösvényeknek. Azt akarjuk, hogy az erdőségnek, a Bükknek ezt a 38 ezer hektárnyi szigetét ne szennyezze a benzingőz Jó illatú erdeink pihentető barangolásra hívnak minden embert... Pataky Dezső Munkában a szerkezetlakatosok. Elöl: Pauleczki Mihály.
