Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-15 / 165. szám

Tájékoztatás — a társadalom javára „Nem szívesen állunk../' Rimaszombati segítők IV, A HELYI TÁJÉKOZTA. TAS helyzete, szervezett­sége még több községi alapszervezetnél kívánni­valót hagy, de így van ez néhány üzemi alapszerve­zetnél is. Az itt dolgozó kommunisták sokszor többet tudnak a világ, az ország, a megye dolgairól, mint szű- kebb hazájuk, munkahelyük helyzetéről. Pedig a jól mű­ködő helyi tájékoztatás nem egyszerűen szervezési me­chanizmus, hanem politikai jelentőségű ügy, a dolgozók aktivitása fejlesztésének egyik segítője. A helyi tájé­koztatás hatékony működése kifejezésre juttatja a mun­ka- vagy lakóhelyi demok­rácia, a közélet ' pezsgését, ennek hiánya pedig a vezetői tunyaságot, vagy hozzá nem értést tükrözi. Elgondolkod­tató például az, hogy van­nak községek, ahol ugyan­azon arcokat lehet látni tag­gyűlésen és pártnapon, poli­tikai oktatáson és tanácstagi beszámolón, az ünnepi gyű­léseken és a hétköznapi tár­sadalmi tevékenységben egy­aránt. Amennyiben lehetőség van rá, tovább kell növelni a tájékoztatást a vezető párt­ós állami testületek dönté­seiről és a gazdaságpolitikai tájékoztatás élvezzen el­sőbbséget. A tájékoztatás irányuljon a hatékonyabb munkára, a kezdeményező készség fokozására. A tájé­koztatás fogja át a pártélet, a társadalmi, gazdasági te­vékenység egész területét, is­merje meg és adjon választ a párttagságot, a lakosságot — a belpolitikai és a nem­zetközi élettel — foglalkozó kérdésekre. Törekedni kell arra, hogy ezek a tájékozta­tások hitelesek, megbizható- tók, a lehetőségekhez képest gyorsak, lényegretörők, egy­Szocialisfa brigádok a faluért Besenyőtelken a község üzemeiben és a termelőszö­vetkezetben 11 szocialista brigád dolgozik 160 taggal. A brigádok vállalásainak nagy része a település fej­lesztését kívánja elősegíteni. A Lenin Termelőszövetke­zet Gagarin szocialista bri­gádja a Kossuth utcai ját­szótér felszerelését készíti társadalmi munkában. A Zalka Máté nevét viselő brigád tagjai 240 társadalmi munkaórát dolgoztak a KRESZ-park építésén. A Pe­tőfi és a Dózsa brigádok gondoskodnak arról, hogy a község földútjai mindig rendben legyenek. A Herbá- ria Vállalat szocialista bri­gádjai az iskolát, az óvodát és a napközi otthont patro­nálják. A vállalat Zrínyi Ilona szocialista brigádja pedig az öregek napközi otthona fölött vállalt véd­nökséget, s többek között két kommunista szombatjuk keresetét adják a helybeli idős emberek támogatására. ( császár) Magyarország a második A Fertillizer International angol újság a magyar mező- gazdaság kérdéseivel foglal­kozott, s többek között is­mertette a lap a műtrágya- felhasználás alakulását 1974 és 1978 között. Míg 10 évvel ezelőtt a műtrágya-felhasz­nálás 91 kilogramm volt hek_ táranként, addig 1977-ben 1,5 millió tonna műtrágyát használtak fel hazánkban, ami 275 kilogrammos hektá- rankénti átlagnak felel meg. Ezzel Magyarország 10,5 mil­lió lakosát tekintve az egy főre jutó műtrágya-felhasz­nálásban Üj-Zéland után a második helyen áll a világon. A csekk száma: 232-90179—0092 Készülődés a nemzetközi gyermekévre Megnyílt a gyermekszoli­daritási alap számlája: az Állami Ifjúsági Bizottság ki­bocsátotta a 232—90179— —0092 számú csekket. Lehe­tővé vált, hogy a föld külön­böző égtájain nehéz sorban élő gyermekekkel vállalt cse­lekvő szolidaritás jegyében a támogatásukat szolgáló alapot egyének és kollektívák is gyarapíthassák. Jóllehet, a nemzetközi gyermekév eseményeitől még csaknem fél esztendő választ el, a megyei nemzeti előké­szítő bizottság megalakulását követően társadalmi és tö­megszervezetek hozzáláttak saját feladataik kimunkálá­sához. Az úttörőszövetség orszá­gos mozgalmat indít jövőre „A mi világunkért” címmel. Az ÂTB az Oktatási Minisz­tériummal olyan fórumok összehívását kezdeményezi, amelyeken az iskolák és a patronáló üzemek, intézmé­nyek szakembereinek alkal­muk nyílik a gyermekek ne­velésével kapcsolatos közös feladataik megbeszélésére; Az „Egy üzem — egy iskola” országos mozgalom kimagas­ló eredményei évről évre pél­dát szolgáltatnak arra, hogy nemcsak az oktatási intéz­mények, hanem a munkahe-. lyek is sokat tesznek a gyer­mekek neveléséért. Sokat tesznek a tárgyi feltételek javításáért, és a helyes pá­lyaválasztás megkönnyítésé­ért. Nemcsak az állami támo­gatás, hanem a helyi össze­fogás ereje is évről évre nö­vekszik. Jövőre az , önkéntes munkával, vagy társadalmi felajánlással épülő gyermek- intézményekben márvány­táblák jelzik: „Épült, 1979­ben. a nemzetközi gyermek­évben” ... A különböző állami, társa­dalmi és tömegszervezeteink pályázatokat hirdetnek fel­nőtteknek a nemzetközi gyermekév alkalmából Hi­vatásos és amatőr művészek vehetnek részt a fotópályá­zaton, gyermekeknek szóló kórusművek, meseoperák al­kotására hívják fel a zene­szerzőket, és újabb mesék, novellák, drámák írására ösztönzik az írókat. Megrendezik a nemzetközi játékkiállítást, bemutatják a nemzetközi gyermekrajz-pá_ lyázat legjobb munkáit. Gyermekkönyvnapokat ren­deznek a könyvhéten. Az if­júsági és gyermektévéfilm- szemlének, valamint a gyer­mekkórusok találkozójának ugyancsak az ENSZ által meghirdetett nemzetközi gyermekév ad sajátos tartal­mat. A jövő év derekán Buda­pest nemzetközi fórum szín­helye lesz. A nemzetközi együttműködés a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövőjéért című fórumon vár­hatóan részt vesznek az ENSZ-tagországok, valamint a világszervezet szakosított szerveinek képviselői. Az év programjában a rádiók gyer­mekkórusainak nemzetközi találkozója, a Kalocsán meg­rendezésre kerülő Duna menti' gyermekfolklór-feszti- vál, továbbá a zánkai úttörő­városban és Csillebércen eu­rópai nemzetközi gyermekta­lálkozó szerepel. A Magyar Vöröskereszt az ifjú egész­ségőrök nemzetközi táboro­zásának megszervezésén munkálkodik. (MTI) Angolok Hatvanban Milyen feltételek mellett, milyen technológiával ké­szíti termékeit a Hatvani Konzervgyár? Ezt tekintette meg pénteken délelőtt az üzemben járt angol kereske­delmi küldöttség, melyet el­kísért a gyárlátogatásra dr Mihalusz Ferenc, a Konzerv­ipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója is. A vendé­gek a rövid tájékoztatót kö­vetően megnézték a gyár új beruházását, a közeliö”őben átadásra kerülő 245 vagon paradicsom feldolgozására alkalmas paradicsomsűrítő üzemet. 1978. július 15., szombat , J értelműek legyenek. Segítsék elő az összefüggéseket, a fo­lyamatok megismerését, a döntések megértését, azok elfogadását és végrehajtását. Kerüljék a sablont, a túlsá­gos általánosítást és a gyor­saság se mehet a hitelesség rovására. Tájékoztatásunk fejleszté­se, a közhangulat, a közvéle­mény „naprakész” ismerete a párt tömegkapcsolatának ápolása, erősítése végett is indokolt. Általában is, de különösen az üzemi munká­sok körében gyakrabban és rugalmasabban kell élni a szóbeli tájékoztatás lehető­ségével. A taggyűléseken, a pártnapokon túl gyakrabban kell igénybe venni a brigád­értekezleteket, a szocialista brigádok . tanácskozásait. a termelési tanácskozásokat, a politikai rendezvények mel­lett. más jellegű összejöve­teleket is. Természetesen ez összehangolt munkát igényel és itt sem szabad megfeled­kezni a politikai mértéktar­tásról, mert sokszor a több kevesebb, mint az elég. Tö­rekedni szükséges arra is, hogy a helyi, az országos és a nemzetközi tájékoztatás szervesen kiegészítse egy­mást, de a közérdeklődést mindenkor figyelembe kell venni és igyekezni kell kielé­gítem azt. MÉG SZÉLESEBB kör­ben kell bevonni a tá­jékoztatási rendszerbe az. állami, a tömegszerve- zetöket, a kis csoportok ve­zetőit, „hangadóit”. Az oda- vissza áramlásban éppen te­kintélyük, státuszuk miatt — sok jó információval ren­delkeznek — jelentős a he­lyük a tájékoztatási rend­szerben. A párt- és tömeg­szervezeti oktatás keretei n belül is keresni kell, hogyan lehetne szélesíteni, gazdagí­tani a tájékoztatást. Feltétlenül ajánlatos emel­ni a nemzetközi események­ről továbbított tájékoztatás színvonalát. Csak megalapo­zott. hozzáértő információ „áramolhat” a csatornákon. Az úgy gondoljuk-nak, a ta- lán-nak, a lehetséges-nek itt nem lehet helye akár a nemzetközi kommunista mozgalomban történő ese­ményről, akár bizonyos nyu­gati, tőkés propaganda mani­pulációiról van szó. A tájé­koztatásnak megfelelő isme­rettel. érvekkel, tényekkel kell rendelkeznie ebben a kérdésben• is és nem lehet helye a megalapozatlan „hallottamnak”, vagy az ob­jektivitást mellőző „mit sze­retnék” szubjektív állás­pontnak. A tájékoztató munkában, annak minőségében nagy szerep és felelősség hárul a pártszervek vezető testületéi­re, a pártvezetésben tevé­kenykedő kommunistákra. Szélesíteni kell a megyei párt-végrehajtóbizottság kez­deményezését, amely sze­rint minden megyei végre­hajtó bizottsági tag rendsze­resen, a végrehajtó bizottság határozatának alapján éven­te 4—5 alapszervezethez lá­togat el és ott időszerű kér­désekről tájékoztatja az alapszervezeti, a gazdasági, vagy intézményi vezetést és maga is tájékozódik az otta­ni munkáról. Bővíteni lehet­ne ezt a módszert azzal, hogy a megyei pártbizottság többi tagja, a megyei veze­tő testületek — állami, tö­megszervezeti, stb. is — első számú vezetői is meghatáro­zott tervszerűséggel látogat­nák az alsóbb pártszerveze­teket, 'alapszervezeteket. Ez a „lenti” és „fenti” tájékoz­tatás kölcsönös előnyére vál­na a párton belüli tájékoz­tatásnak. Lapunk, a megyei pártbi­zottság lapja gyorsan, nagy tömegekhez tudja továbbí­tani a párt politikáját, a he­lyi politika időszerű kérdé­seit, sürgető feladatait. Ép­pen ezért a pártalapszerve- zetek vezetőségének is érde­ke, hogy minél több párttag és pártönkívüli olvassa a párt lapját. A tájékozott emberrel könnyebb szót ér­teni, gyorsabban lehet cse­lekvésre késztetni. A csalá­dok jelentős százalékában nem olvasnak napilapot és a párttagok mintegy 35 száza­léka sem, előfizetője a párt megyei lapjának. A TÁJÉKOZTATÓ tevé­kenység állandósága mellett gyorsan változó és alkal­mazkodó cselekvés is. Éppen ezért a ré­gi, bevált módszerek mel­lett állandóan keresni kell azokat az újabb lehetősége­ket, amelyekkel még jobban lehet szolgálni a párt politi­káját és át kell hatni az egész pártvezetést, párttag­ságot annak a megállapítás­nak, amelyet a múlt év szep­tember 6-i politikai bizott­sági határozat is megfogal­mazott: a tájékoztatás nem cél, hanem eszköz. S hozzá­tehetiük: olyán eszköz, amely nélkül nem valósít­ható meg a cél. Papp János Az árokba csúszott egy autó. A kocsi ugyan jól ösz- szetört, de az utasoknak sze­rencsére nem lett komolyabb bajuk. A rendőrök mérik a féknyomokat, a szemtanúk tollba mondják, hogy mit láttak. Az út mellett sora­kozó rimaszombati kombáj­nok vezetői is az esetet tár­gyalják, ki ennek, ki a má­siknak ad igazat. A tíz kom- bájnos már egy hete dolgo­zik a kerecsendi termelőszö­vetkezetben. helyesebben csak dolgozna, hisz a gyako­ri esők miatt eddig mind­össze egy nap tudták vágni a gabonát. Van hát idő a vi­tára. — Pedig ifem szívesen ál­lunk a gépekkel — mondia helyenként idegen magyar­sággal a brigád vezetője. Dórák András. — Amúgy is nehezen éredik a termés, de ezen még segítene a műszárí­tó, mi viszont otthoni norma szerint aratnánk, s különben sem azért utaztunk 130 ki­lométert a kombájnokkal, hogy a tábla széléről nézzük a búzát. Ezt otthon is meg. tehetnénk. — Egyébként sem lesz könnyű itt az aratás — szól közbe Kutny János. — Na­gyon lefeküdt a termés, ezért helyenként beret válni kell a földet majd. hogy fel tud­juk. szedni a kalászokat na­gyobb veszteség nélkül. Ügy állapodtunk meg a kertesen. d’ekkel. hogy csak három százalékos veszteség alatt fi­zet prémiumot a gazdaság. Ilyen körülmények között ez nem könnyű feladat. A normatémába most már mások is belekapaszkodnak. — Mikor ide érkeztünk. Mindig akad_ javítanivaló Az alkalmi tolmács, JanicSek Károly azt hittük, jobb lesz majd az otthoni normánk szerint dolgozni. Mi ugyanis a saját gazdaságunktól kapjuk a fi­zetést. Nálunk Hrincsianszké Zaluzsanyban 2200 hektár aratnivaló van, de a miénk lévén hegyes-dombos vidék — lényegesén kisebbek, egyenetlenebbek a gabona­táblák. Itt Kerecsenden már inkább lehet egyenes tábla- széleket húzni, s jobban ha­lad a gép is — fordítja al­kalmi tolmácsunk, Janicsek Károly, a legfiatalabb kom- bájnos, Babarik Pál szavait. — Hárman érkeztünk te­herautóval — folytatja Jani­csek Károly —, hogy ne csak a betakarítást, hanem a ga­bona szárítását is gyorsít­suk. Az első napon nem is volt gond, hiszen a gépek vagy 16 vagon árpát vágtak le, s jómagam is tízszer for­dultam a szárító és a tábla között. Meg is volt a csak­nem 500 mázsás napi telje­sítményem. Normális esetben lenne még több is, hiszen, ha az idő engedné, aratnánk akár reggel hattól az esti harmat érkezéséig. — Sokan már korábban is dolgoztak a kerecsendi gaz­daságban. Helybéli ismerő­söket, barátokat szereztek-e? — Főleg a kombájnosok- kal, mint kollégákkal és a szerelőkkel barátkoztunk ösz- sze. Már vártak bennünket a szombati érkezéskor és ahogy az szokás lett, egyi­künket, másikunkat meghív­ták a családjukhoz. De ugyanúgy volt ez akkor is, amikor ők voltak nálunk aratni — mondja Zvolenec Pál. — Erre jobbára csak az ilyen esős napokon van le­hetőség, mert ha már ! >s gőzzel megy a munka stè­re mindenki inkább az rgyafc keresi. Sokszor már egy kor­só sörhöz sincs kedve az em­bernek. — Mit szólt a család a két­hetes távolléthez? Többen szólalnak meg egy­szerre: — Megszoktuk már. A kombáj nosok . többsége ugyanis majd minden évben jön Heves megyébe aratni és Csehországban is gyakran vágjuk a gabonát. Ott is ko­rábban érik a termés. És persze ez a távoliét nem két­hetes, hiszen amikor otthon megkezdődik a nyári munka, akkor sem látnak bennünket sokkal gyakrabban — mondja a csoport szóvivője, Janicsek Károly. — Sok szabad időt adott az eső. — Sajnos! A gépek körül azért mindig akadt valami munka, ha meg tényleg rá­értünk, körülnéztünk Eger­A legfiatalabb: Babarik Tál gépét próbálja (Fotó : Perl Márton I ben. Most már talán javul az idő és nekiláthatunk az aratásnak. Mi ugyanis dol­gozni, s .nem pedig nyaral­ni jöttünk ide. ★ Egyheti kényszerszünet után tegnap délután megin­dultak a rimaszombati kom­bájnok Kerecsenden. Nem jöttek hiába. (cziráki)

Next

/
Oldalképek
Tartalom