Népújság, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-15 / 165. szám
PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Kétértelmű döntés Khartoumban BÄR AZ AFRIKAI EGYSÉGSZERVEZET csúcstalálkozója csak a jövő héten kezdődik, a külügyminiszterek Khartoumban zajló előkészítő jellegű tanácskozása sem nélkülözi az érdeklődést. Peter Onu, az AESZ főtitkár- helyettese szerint negyven kérdést tűznek majd napirendre, de közülük is kiemelkedő fontosságú a kontinensen tapasztalható újgyarmatosító törekvések elleni közös fellépés módszereinek, összehangolt akcióinak' a megvitatása. Nem kis meglepetést keltett, hogy a külügyminiszterek — a várakozás ellenére — közös határozati javaslattervben állapodtak meg. Benin és sok más állam nyújtotta be a tervezetet, amelyet részletes vita és módosítások után végül is elfogadtak. Tervezetük lényege: bármely afrikai államnak jogában áll — szuverenitásával élve — a világ bármely államától segítséget kérni, ha megítélése szerint függetlenségét és biztonságát veszély fenyegeti. Igaz, a javaslattervezet meglehetősen kétértelmű, mert nem tisztázza, hogy vajon Khartoumban miként vélekednek a népelnyomó és fajüldöző rendszerek védelmében netán bevehető. Nyugat-barát afrikai rezsimek katonáiból álló Afrika-közi haderőről, ha annak egységei történetesen az AESZ többsége által támogatott hazafias erőkkel szemben bocsátkoznak harcba. Mindenesetre a határozati javaslattervezet a várakozáshoz képest kiegyensúlyozottabb. FIGYELEMRE MÉLTÓ, hogy az AESZ is fontolóra veszi egy önálló biztonsági erő létesítését Az égisze alatt ténykedő erők létrehozásának témáját további vitára, a szervezet úgynevezett védelmi bizottsága hatáskörébe utalták. Khartoumi megfigyelők annak is fontosságot tulajdonítanak, hogy a külügyminiszterek a külföldi hatalmak afrikai ténykedését a vártnál tárgyilagosabb hangnemben tárgyalták. Nem annyira az indulatok, mint inkább az érvek csatáztak a tanácskozás eddigi szakaszában. Kérdés, mennyiben változik a légkör, amikor az újgyarmatosító törekvések meghiúsítására teendő lépések kerülnek előtérbe. Mindenesetre bizonyára befolyásolja a khartoumi értekezletet a namíbiai kérdésben Angola fővárosában létrejött megállapodás, amelynek értelmében a délnyugatafrikai népi szervezet (SWAPO) elfogadta a Biztonsági Tanács öt nyugati tagjának javaslatait a többségi uralom fokozatos megteremtéséről. Ezt a tervet Dél-Afrika — amely megszállva tartja Namíbiát — már korábban helyeselte. A KÖZÖSEN KIDOLGOZOTT és együttesen vállalt határozattervezet megkönnyíti a jövő heti csúcstalálkozó munkáját. Az állam- és kormányfők vitája így az újgyarmatosítás meghiúsítására és a fajvédő rezsimek elleni közös lépések meghatározására összpontosulhat. Gyapay Dénes Schmtdt-Interjü A bonni világgazdasági csúcstaláikozá előtt Helmut Schmidt kancellár a Die Welt című nyugatnémet, a Le Monde című francia, a La Stampa című olasz és a The Times című angol lapnak adott interjújában körvonalazta kormánya álláspontját a bonni világgazdasági csúcstalálkozó előtt. Visszautasította azt a vádat, hogy a nyugatnémet gazdaság nem tett eleget a nyugati gazdasági válságjelenségek felszámolására. Utalt arra, hogy a márka felértékelésével az NSZK kedvező exportlehetőségeket teremtett szövetségesei számára és lehetővé tette új munkahelyek teremtését. Ugyanakkor megnehezítette saját exportját és a belső munkanélküliség csökkentését. A kancellár leszögezte: a gaz. dasági csúcstalálkozó valamennyi résztvevőjének kompromisszumokat kell kötnie, méghozzá valamennyi fontos területen ahhoz, hogy a találkozó sikerrel járjon és kézzelfogható döntések születhessenek. A közös piac brémai csúcs- találkozójára utalva Schmidt elhárította a vádat, hogy — elsősorban francia—nyugatnémet kezdeményezésre — Nyugat-Európa önállósulási törekvései az Egyesült Államoktól való elszakadást céloznák. Megerősítette, az NSZK elkötelezettségét az atlanti szövetség, az amerikai vezető szerep elismerése mellett, A Szovjetunióban kémkedésért és felforgató tevékenységért bíróság elé állított személyek ügyében indított nyugati propagandakampányra utalva a kancellár kijelentette: „Ha most elkezdenénk beavatkozni más államok belügyeibe, a világ egészen biztosan nem lenne egyszerűbb, viszont sokkal nehezebb lenne a békepolitiPekingi segítség Gazdasági nyomással és zsarolással Mihail Jakovlev, a TASZSZ politikai szemleírója a kínai nagyhatalmi politika vonásait elemezve hangoztatja: a — Ma már nem kétséges, hogy a maoistáknak nincs ínyére a déli határ mentén fejlődő független és erős állam, a Vietnami Szocialista Köztársaság léte. — Peking durván beavatkozik a Vietnami Szocialista Köztársaság belügyeibe, megpróbálja aláásni az ország társadalmi-gazdasági átalakulását. Kína ezért nyújt segítséget Phnom Penhnek a vietnami—kambodzsai határon folyó háborúban, ezért állította le a Vietnamnak nyújtandó gazdasági és műszaki segítséget. — A Vietnammal és a még nem is olyan régen szövetséges Albániával szemben folytatott pekingi politika, a gazdasági nyomás és zsarolás azt bizonyítja, hogy ha Peking valakinek „segítséget” nyújt, azt egyáltalán nem önzetlenül teszi. Az effajta „segítségnyújtást” • mindig olyan feltételekhez köti, amelyek nagyhatalmi céljai eléréséhez szolgálnak eszközül — hangsúlyozza befejezésül a TASZSZ szemle- írója. Á Peking—Tokió játszma JÚLIUS 21-ÉN ÚJRA kezdődnek a japán—kínai tárgyalások. Hivatalosan a „béke és barátsági szerződés” megkötéséről van szó. Valójában azonban nem béke és nem is barátság kerül a szőnyegre, hanem egy olyan rendkívül veszélyes törekvés, amelynek célja bevonni Japánt a pekingi nagyhatalmi külpolitika áramlatába, s ezzel hosszabb történelmi távlatra esetleg módosítani a Távol-Kelet stratégiai erőviszonyait. Egy ilyen hadművelet természetesen akkor sem egyszerű, ha az összes résztvevőben megvan a szándék a paktum megkötésére. Japánt Peking szempontjából az te- -szi hajlít.hatóvá, hogy a szovjet-japán viszony rendezetlen. A rendezetlenség oka, hogy Japán területi követeléseket hangoztat a Szovjetunióval szemben Magának követeli a Kurili-szigetek láncolatának legdélibb szigeteit, amelyek pedig a második világháborút követő nemzetközi szerződések alapján kerültek a Szovjetunióhoz. A japán konzervatív kormány évek óta e szigetek átadását szabja a szovjet—japán békeszerződés megkötésének feltételéül. Miután Japánban történelmileg igen erős a nacionalizmus, ebben a kérdésben a japán politikai erők (beleértve a baloldalt is) egyetértenek. Japán igen hosszú ideig az úgynevezett „egyenlő távolságtartás” doktrínáját dolgozta ki. Ennek az a lényege, hogy Japán szoros és egyoldalú szövetségben van az Egyesült Államokkal, — a Szovjetunióhoz és Kínához ■ fűződő kapcsolatait pedig ! azonos szinten tartja. [tàÆmisM • 1978. július 15., szombat Kína — kihasználva a szovjet—japán kapcsolatok nehézségeit — már évek óta azon igyekezett, hogy Tokióval békeszerződést kössön és ezzel felrobbantsa az „egyenlő távolságtartás” doktrínáját. Ennek a kínai törekvésnek a formája a hírhedtté vált „hegemóniazáradék” volt. Ez a záradék a szovjetellenes pekingi kurzusnak azon a hamis tételén alapszik, hogy a Szovjetunió Ázsiában „hegemónia”-meg- szerzésre törekszik. A záradék aláírásával lényegében arra akarják kötelezni Japánt, hogy járuljon hozzá egy szovjetellenes Tokió— Peking szövetséghez, sőt „szükség esetén” kötelezze magát fellépésre is. Jellemző, hogy Japán konzervatív és egyértelműen an- ttkommunista, szovjetellenes kormányai is felismerték ezt a kínai tervet és mindeddig megtagadták a hegemóniazáradék aláírását. Voltaképpen ezért szakadtak meg 1975-ben a japán—kínai tárgyalások. AZÓTA AZONBAN a nemzetközi konstelláció any- nyiban megváltozott, hogy Washington aktívan támogatni kezdte Peking törekvéseit. A korábbi, Kissinger által kidolgozott politika, amely a „kínai nyitáshoz” vezetett, természetesen már magában hordozta azt a szándékot, hogy az amerikai hatalmi érdekek szolgálatában Kínát kijátssza a Szovjetunió ellen. Eredeti formájában azonban ez óvatos törekvés volt és soha sem jutott el odáig, hogy Japánra nyomást gyakorolt volna a hegemóniazáradék aláírása érdekében. A legutóbbi hetekben ' a washingtoni irányvonal megváltozott, amit Brezsnyev egy beszédében úgy fejezett ki, hogy az amerikaiak „magas szinten ki akarják játszani a kínai kártyát”, a Szovjetunió ellen. Ennek a kurzusváltozásnak a leglátványosabb eseménye Brze- zinski, Carter nemzetbiztonsági tanácsadójának pekingi és tokiói utazása volt. Lényegében három új elemet hozott ez az utazás. 1. Felelős vezető amerikai politikus első ízben jelentette ki, hogy az Egyesült Államok és Kína között stratégiai érdekazonosság lenne. 2. Először történt célzás arra, hogy Tokiónak el kellene fogadnia valamilyen formában a Peking által igényelt hegemóniazáradékot. 3. Első ízben történt célzás arra, hogy a novemberi amerikai részleges választások után a Washingtont és Pekinget megosztó tajvani problémában kompromisszumot keresnek, s így megnyitják az utat az amerikai—kínai diplomáciai kapcsolatok teljes helyreállítása felé. Nem véletlen, hogy Fuku- da japán miniszterelnök a Brzezinski-körút után néhány nappal ajánlotta fel Kínának a megbeszélések folytatását. A nehézségek természetesen távolról sem, oldódtak meg. Tokióban ismerik a nemzetközi erőviszonyokat és tudják, hogy a Szovjetunió a meglévő nehézségek ellenére két ízben is javaslatot tett már Japánnak a jószomszédi és együttműködési egyezmény aláírására. A szovjet diplomácia módot talál arra, hogy érzékeltesse: ameny- nyiben Japán aláírja a hegemóniazáradékot és ezzel csatlakozik a kínai külpolitikai vonalhoz — ez hosszú időre befagyaszthatja a szovjet—japán kapcsolatokat. Éppen ezért Tokió mindeddig nem tudta magát rászánni a kínai követelések egyértelmű elfogadására. A JÚLIUS 21-ÉN KEZDŐDŐ tárgyalássorozat tehát távolról sem tekinthető „lefutottnak”. —i—e— kát érvényesíteni.” Schmidt emlékeztetett arra, hogy a helsinki biztonsági értekezlet óta az európai enyhülés terén sok minden történt és felhívta a figyelmet arra. hogy nemcsak a nyugat által kiragadott „harmadik kosár” hanem a többi helsinki témakör vonatkozásában is, az elért eredmények alanián a korábbinál magasabbra állítható a mérce. A bonni kormányfő közvetve bírálta az Egyesült Államoknak a Szövietunióval és a szocialista őrs. ' ’okkal szemben az utóbbi időben alkalmazott politikáját. „Nem hiszem, hogy nekünk németeknek a kemény szavak politikáját kellene folytatnunk, nem vagyunk olyan nagyok, hogy ezt megengedhessük magunknak. És ha olyan nagyok lennénk is, akkor sem engedhetnénk meg magunknak” — jelentette ki Helmut Schmidt. Találkoznak Alexandriában! „Találkozunk Alexandriában" — köszönt el Ezer Weizman izraeli hadügy ni. niszter az újságíróktól Szádat egyiptomi elnökkel és Al-Gamazi hadügyminiszterrel két ízben is folytatott tárgyalásai után az ausztriai Fuschlban. Weizman ezzel megerősítette, hogy rövidesen sor kerül az egyiptomi—izraeli tárgyalások felújítására. Aa izraeli politikus igen derűlátóan nyilatkozott Szadat elnökkel való megbeszélései, ről, de a felek csak annyit hoztak nyilvánosságra, hogy megvitatták a közel-keletf helyzetet. A tárgyalások hasznosak voltak — mondotta Weizman. Szadat elnök szóvivője — aki szerint Weizman ausztriai útját Szadat kezdemé-' nyezte — ugyancsak közölj fe: Weizman tábornok újabb tárgyalásra rövidesen Alexandriába utazik. Küldeményét távollétében is megkaphatja, ha postai meghatalmazást ad! %/ Két Ítélet hazaárulásért t A Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának Katonai Kollégiuma pénteken folytatta Anatolij Filatov bűnügyének tárgyalását. A vád. és védő- beszéd elhangzása után a bíróság Filatovot kémkedés útján elkövetett hazaárulásban és csempészésben találta bűnösnek, ezért golyó általi halálra ítélte. Az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Bíróságának büntető kollégiuma ugyancsak pénteken fejezte be A. Scsa- . ranszki.j bűnügyének tárgyalását. Az ítélet kimondja, hogy a bíróság Scsaranszkijt kémkedés útján elkövetett hazaárulásban, a Szovjetunió elleni külföldi ellenséges tevékenység segítésében találta bűnösnek. Ezért a bíróság a vádlottat 13 évi szabadságvesztésre ítélte. ÉRTESÍTJÜK T. FOGYASZTÓINKAT, hogy Egerben az alább közölt fogyasztási helyen fenntartási munkák miatt ÁRAMSZÜNET LESZ. 1978. július 21-én 07.00 órától 16 00 óriág. Klapka út; BM tömbépületek. Szálloda út 2/a. alatti tömb. ÉMÁSZ Vállalat Egri Kirendeltsége A KÁPOLNAI ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET a Nagyút! 15. sz. Büfé egységvezetői munkakör betöltésére. PÁLYÁZNI LEHET: írásban vagy személyesen. BÉREZÉS: kollektív szerződés szerint. JELENTKEZNI LEHET: ÁFÉSZ Kápolna. Kossuth u. 23., kereskedelmi osztály. Egyet fizet- kettőt kap! MOST VÁSÁROLJON LÁNYKA MÜSZÁLAS ISKOLAKÖPENYT 124—159 Ft, helyett, 39 Ft-os fogyasztói áron. KAPHATÓ: Centrum Áruház Eger, Hm. Iparcikk Kisker., Eger, Gyöngyös, Hatvan gyermekkonfekció- szaküzletciben, AFÉSZ-áruházakban, Füzesabony Gyöngyös, Hatvan, Heves, Pétervásárr. Épül etkarbantartó Szövetkezet, Eger, Csákány utca 11 szám felvételt hirdet az alábbi szakmákban : — üveges, — parkettás, — üveges betanító*’ munkás.
