Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-14 / 138. szám

Népgazdaságunk, versenyképességünk II, Ne többet, hanem jobbat A jövő: a szalonoké Népszerű fehér ilfSfllfŰ A cserearány-változás a tőkés piacokon robbanássze­rűen ment végbe, a KGST keretében viszont késleltet­ve, kilengések nélkül, évről évre fokozatosan érvényesí­tik az új nemzetközi árara­nyokat. A szocialista gazda­sági szervezet tagállamai 1975-től minden évben az előző öt esztendő tőkés vi­lágpiac árainak átlagát te­kintik alapnak, így az ár­emelkedések hatása teljes egészében 1979-től érvénye­sül majd egymás közötti el­számolásaikban. Jövőre tehát lényegében kiegyenlítődnek a rubel- és dollárárak, de még ekkor is sokkal előnyösebb lesz szá­munkra a szovjet import. A hosszú távra biztonságos el­látás, a rendkívül gazdasá­gos, egyedülálló sorozat­nagyságú export és a hosszú távú szovjet hitellehetőség leszi ezt előnyössé. Tömegé­nél fogca azért e csere­arányromlás veszteségei sem lebecsülhetőek. A magyar külkereskede­lem cserearányai a dollárel­számolású forgalomban 20 százalékkal, a rubelelszámo­lásúban 16 százalékkal rosz­szabbodtak 1970. és 1977. kö­zött. Vagyis ugyanazért az importért jelenleg 20, illetve Ifi százalékkal több magyar áruval kellene fizetnünk. (A magyar munka ilyen mérté­kű világpiaci leértékelődésé­nek gazdasági hatása a ter­melékenység. a hatékonyság jelentős visszaesésével azo­nos súlyú. Mivel nem tudtuk és még ma sem tudjuk e veszteségeket pótolni, így kénytelenek vagyunk külföl­di hiteleket igénybe venni.) Ennél nagyobb arányú cse­rearányromlás csak Olaszor­szágot, Japánt, Spanyolor­szágot, Görögországot, illetve több fejlődő országot (pl. In­diát, Dél-Koreát, Malawit, Sri Lankát, Ugandát, Zambi­át) sújtotta. A külgazdasági vesztesé­gek kiegyenlítésének elvileg' két változata kínálkozik. Az egyik: ugyanannyi, de drá­gább importért több áruval lehet fizetni. A másik: fo­kozni lehet a termelés haté­konyságát, növelni az érté­kesebb (a világpiac által fel­értékelt vagy legalább nem leértékelt) termékek ará­nyát, a nem jövedelmező, vagy ráfizetéses áruk rová­10 napos késésben a növények Az állandó esőzések nyo­mán országszerte szépen fej­lődnek a kalászos gabonák, bár a mezőgazdászok szerint most már jól jönne a szára­zabb, napsütéses időjárás. A növények mintegy 7—10 na­pos „késében” vannak, arra kell számítani, hogy az ara­tási idő egy héttel később kezdődik majd. Kisebb gon­dot okoz, hogy a hét végi vi­harok sokfelé megdöntötték az árpát és a búzát, s ezeket a táblákat különös gonddal kell majd learatni. Országszerte nagy erővel dolgoznak a zöldtakarmá­nyok betakarításán. A lucer­nát már lekaszálták, és most arra várnak, hogy újra sar­jadjon a növényzet; három­négy hét múlva újabb lucer­nabetakarításra kerülhet sor. A zöldség- és gyümölcs- kertekben a növényzet szin­tén jól fejlődött, viszont ugyanilyen kedvező körül­mények között fejlődhettek a gyomok is, ezért országszer­te nagy erővel dolgozik a nö­vényvédelem. Hatvannal szövetségben Csány: félmilliárd köbméter víz A Csányi Állami Gazda­ságnak van négyszáz hektár­nyi földje, amely tavasztól őszig sok öntözést igényel. Zöldségfélét termelnek itt, s eddig az eesédi bányától kap­ták a vizet körülményesen, nagy erőfeszítéssel. A közel­múlt döntő változást ered­ményezett! A gazdaság szer­ződést kötött a hatvani Le­nin Termelőszövetkezettel, amelynek értelmében pár­huzamosan fejlesztik ki mindkét helyen az öntöző- rendszert, illetve Csányt is bekapcsolják a hálózatba, amely a sóderbánya hatal­mas vízkészletére épül. Hogyan oszlanak meg a feladatok és a költségek? Az állami gazdaság vállalta, hogy Sastelekről saját föld­jéig megépíti a harminc cen­timéter átmérőjű azbesztce­ment vezetéket. A szövetke­zet ugyanakkor nagy telje­sítményű szivattyúkat tele­pít a víztárolóba és megfe­lelő díj ellenében évente félmilliárd köbméternél több vizet juttat az öntözendő csányi területekre. Persze, nem olcsó mulatság ez egyik félnek sem, de hosszabb tá­von kifizetődik a termés­többletben, a gazdag be­takarításban. Az pedig kü­lön nyereség a hatvaniaknak, hogy a burgonyaföldjüket keresztező új vezetékről hid- ráns közbeiktatásával a „ve­tőmagot” is öntözni tudják a jövőben. A téma kapcsán azt is el kell mondanunk, hogy a szer­ződésbe foglalt és most be­fejezett hálózatfejlesztés ide­iglenes jellegű, mivel a Le­nin Termelőszövetkezet ön­tözőrendszerének a fővezeté­ke a béruházás második sza­kaszában más irányba visz majd. s további négyszáz hektár föld vízellátását biz­tosítja. Csány helyzete is ak­kor szilárdul meg! A végle­ges gerincvezetéket hosszab­bítással csatlakoztatják az ál­lami gazdaság öntözőtelepé­nek csőrendszeréhez. Egyébként a szerződéskö­tés pillanatától mindkét gazdaságban nagy lendület­tel dolgoztak, hogy a vállal­kozás már az idei esztendő­ben haszonnal járjon. S szinte egy napon fejeződött be a vezeték építése, vala­mint a szivattyúk letelepíté­se, hogy a szükséges nyo­máspróbák után beinduljon i a vízszolgáltatás. Most már | teljes az üzem, az időjárástól függetlenül biztosítva van a hatvani és csányi határ több száz hektár földjének jó ter­mőképessége. (m. gy.) Ijuumm; iiuiutvciutui fektető gépek. (MTI Fotó: — Bajkor Jó­zsef felvétele — KS) Ül©' 1978. június 11,, szerda Épül az Adria vezeték Az Adria, kőolajvezeték üzemeltetéséhez szükséges hírközlő automatika és biz. tonsági berendezések kábelét fektetik az építők. A mun­kabrigádok az olajvezeték magyarországi szakaszának teljes hosszában — a határ és Százhalombatta között le­fektetik a kábeleket. Ké­elviszik tisztelt ügyfeleink S megtisztított ruhaneműket. Előfordul ugyanis, hogy he­tekig ott marad a megren­delt és elvégzett munka. Képzelje el, a nem túlságo­san nagy területű szalonok­ban mekkora zsúfoltság len­ne, ha mindenki később jön­ne a kitisztított ruháért. Van azonban egy másik oka is az előrefizetésnek, tudni­illik, hogy így szeretnénk ki­alakítani a kölcsönös bizal­mat. Egyébként, ha az ügy­fél elégedetlen a munkánk­kal, kártérítést kap. Nincs tehát zsákbamacska. — Említette, hogy a jövő a szalonoké. Ezek szerint újabbak megnyitását is ter­vezik? —• Igen, legközelebb Eger­ben, a Gsebokszári-lakótele- pen építünk egy új komplex szalont, egyelőre azonoan nincs elegendő anyagi fede­zetünk hozzá. Ha még sike­rülne 4 millió forintot rá-' Vígh Lajosnénak és munkatársainak könnyű dolguk van, hisz a Condor vegytisztitó gép szinte mindent elvégez helyettük. millió forint fejlesztési ke­retből elsősorban a vegytisz­tító üzem bővítésére költe­nek. — A megyében jelenleg 32 felvévőhelyünk van, ebből négy szalon — mondta az igazgató. — A jövő a szalo­noké, hiszen helyben és rö­vid határidő alatt végzik el a munkát. Nemrégen adtuk át az egri szalont, emellett Hatvanban, Hevesen és Gyöngyösön van szalonunk. Igaz, a gyöngyösi pillanat­nyilag nem üzemel, mert komplex szalonná kívánjuk átalakítani. Eddig ugyanis csupán vegytisztítást tud­tunk vállalni, ezután már az úgynevezett lakossági pipe­remosásokat is. Ha minden igaz, a harmadik negyedév végén megnyitjuk a gyön­gyösi komplex szalont. — Sokan panaszkodnak, hogy a szalonokban előre kell fizetni. A megrendelők úgy érzik, zsákbamacskát vesznek... — Annak, hogy a szalo­nokban, és csak a szalonok­ban előre kérjük a tisztítási díj kifizetését, több oka is van. Az egyik, nem is a leg­fontosabb, hogy így biztosan (Fotó: Szabó Sándor) fordítanunk, a tervidőszak végén átadnánk a szalont. — Eddig csak a városok­ban. illetve járási székhe­lyeken működő szalonok és átvevőhelyek bővítés* öl esett szó. Gondolom, a. kis­községekben is igénylik most már a Patyolat munkáját. — Az idén tíz ú.j átvevő­hely nyílik, melyek kö’ül nyolc kisközségekben épüi. ­— Tulajdonképpen há v i helyen végzik el a munkái? — Van egy központi vegy­tisztítónk és egy központi mosodánk. Rájuk hárul minden munka, valamint a szalonokra. Üzemeinkben főleg import gépekkel dolgo­zunk. amelyekhez nem könnyű alkatrészt találni, il­letve sokáig kell várnumr, amíg a gyártó cég hajlandó pótolni a hibás atkatrészt. Munka pedig van bőven, és akár egyetlen apró alkatrész hiánya, vagy hibája hetekre visszavet bennünket. A munka mennyiségére csupán egyetlen jellemző adat: az idén, az első negyedévben 20 973 tételt vállaltunk, kizá­rólag felsőruházati cikkek­ből. — És mindezt kizárólag nők végzik. — Sájnos, a férfiakban még mindig úgy él a mosás, hogy kifejezetten női munka. Pedig néha . bizony ige i „férfias” súlyokat emelget­nek a lányok és asszonyok. — A Patyolat ágynemű- kölcsönzéssel is foglalkozik? — Ez idő szerint 300—400 garnitúrát tudunk kölcsö­nözni. Nem sok, de nem is kevés, mert alig van rá igény. — Többnyire mi, ügyfelek kérünk a vállalattól. Most önökön a sor... — Első hallásra talán ap­róság, amit kérünk, de sok vitát elkerülhetnénk, ha megrendelőink elolvasnák az átvevőblokk hátoldalán levő tudnivalókat. Fél percnyi ol­vasáson múlik, hogy az ügy­felek és a Patyolat közö- 5 még jobb legyen a kapcsolat, még mélyebb a kölcsönös bi­zalom. "■-„az János sára. Minden állam arra tö­rekszik, hogy a fejlődés az egyensúlyteremtés forrásává ne a több, hanem a jobb, az ésszerűbb, a takarékosabb munka váljék. Gyakorlatilag mégis a két módszer kombi­nált, párhuzamos alkalma­zása elkerülhetetlen. Az a cél, hogy hosszú távon növe­kedjék és túlsúlyba kerüljön a termelés hatékonyságának növelése. Az árrobbanás okozta többletkiadásokat mi sem a kivitel mechanikus mennyi­ségi növelésével, hanem a jövedelmezőbb exporttal kí­vánjuk kiegyenlíteni. Már csak azért is, hogy csökken­jen a kivitel fajlagos nyers­anyag- és energiaszükségle­te. És azért is, mert a ko­rábbi nagy munkaerő-tarta­lékok végérvényesen kime­rültek. A jövedelmezőséget pedig kétféleképpen növelhet j ük : — magasabb eladási ár el­érésével ; — a fajlagos ráfordítások csökkentésével. • A jövedelmezőségnövelés valamennyi tartalékának tel­jes kiaknázására van szük­ség. A hatékonyság fokozá­sának eddigi üteme ugyanis ’ már nem elegendő a gazda­sági növekedés korábbi üte­mének fenntartásához, tár­sadalompolitikai céljaink el­éréséhez. Többleterőforrá­sokat, mindenekelőtt a ter­melési szerkezet fejlesztésé­vel hozhatunk felszínre. Ez teszi leginkább lehetővé a megváltozott cserearányok­hoz, az új piaci viszonyok­hoz való rugalmas alkalmaz­kodást. Itt vannak a legna­gyobb tartalékaink, s nélkü­lük elképzelhetetlen a nép­gazdaság egyensúlyi állapo­tának helyreállítása. A termelési szerkezet fej- jobb hasznosítását, a nem- íesztése a hazai adottságok zetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek fokozott ki­aknázását célozzák. Arra tö­rekszünk, hogy kiviteli cik­keink, sőt a hazai szükség­letre gyártott termékek , mind szélesebb köre érje el, vagy minél jobban, közelít­se meg a nemzetközileg ver­senyképes színvonalat. Azo­kat az árukat viszont, ame­lyek a világon másutt szá­mottevően jobban, illetve olcsóbban termelnek, mint nálunk, importáljuk. Első­sorban a szocialista munka- megosztás előnyeivel élünk. Nemcsak azért, mert min­denféle hátrányos megkü­lönböztetéstől, protekcionista korlátoktól mentesek, hanem még inkább azért, mert tervszerűek, biztonságosak, hosszú távra szólnak. Így hosszú távon a szocialista integráció válik a termelési szerkezet fejlesztésének, a gyártás koncentrációjának szilárd alapjává. Napjaink­ban pedig a szocialista im­portlehetőségek feltárásá­val arányosan csökkenthet­jük a nem gazdaságos ter­melést. Kovács József (Folytatjuk) A nehéz vasalási műveletet automata gép segíti Burai Jánosné közreműködésével. A fehér hattyús emblémá­nak évek óta nincs szüksége reklámra: megszoktuk, meg­szerettük, nélkülözhetetlen­né tette magát a Patyolat. A megváltozott lakáskörülmé­nyek, valamint, hogy alig akad család, amelynek ne dolgozna minden tagja, szükségessé tették, hogy a tisztítanivalót rábízzuk egy „kívülállóra”. Ma már nehe­zen elképzelhető, hogy a la­kótelepi lakásokban nagy­mosást rendezzen a feleség, vagy a férj. A szabad időt pedig hiba lenne ruhatisztí­tással elfecsérelni... A Patyolat tehát a szol­gáltatóipar részeként bevo­nult a köztudatba. Hogy időnként elégedetlenek va­gyunk vele, természetes, hi­szen közvetlen kapcsolatban áll velünk, személyes isme­rősünk, tévedhet, de hibáz­hat is. A Heves megyei Patyolat Vállalat Igazgatójától, Fehér Istvántól megtudtuk, hogy bizony gyakran az ügyfelek sem tesznek meg mindent a hibák elkerüléséért. Például régi és nagyon helytelen szo­kás, hogy az öltözködés meg­változásakor kampányszerű­en megnő a szolgáltató vál­lalat munkája. A tavaszi, őszi időszak előtt szeretné mindenki kitisztíttatni átme­neti vagy télikabátját. Pedig sok bosszúságtól megment­hetné magát a megrendelő, ha akkor vinné tisztítóba a kabátját, amikor levetette, mielőtt a szekrénybe zárja a ..kabátszezon’’ kezdetéig. Sem a Heves megyei, sem más Patyolat nem bírja szusszal a hirtelen rájuk zú­duló tisztítanivalót, annak ellenére, hogy a vállalat so­kat fejlődött az utóbbi esz­tendőkben. Üj mosodát állítottak üzembe 1973-ban, amelynek műszakonként! kapacitása 15 mázsa volt. Az idén már 20—21 mázsa ruhaneműt ké­pesek kitisztítani egy mű­szakban, naponta tehát több mint negyven mázsát. Va­salógéppel, centrifugával bő­vült a mosoda. Az idei 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom