Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-14 / 138. szám
I I KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: i Egy szavazás háttere BEFEJEZŐDÖTT az Olasz Köztársaság történetének második népszavazása. Az elsőre négy évvel ezelőtt került sor. A téma akkor a válás volt, de a tét jj iova! nagyobb. Annak kellett eldőlnie, vajon megmaradhat-e az iparilag fejlett Itáliában egyfajta intézményesített, majdnem középkori szemlélet, vagy pedig Nyugat-Európa egyik legjelentősebb országa végre túlléphet ebben a kérdésben is a saját árnyékán. Az eredmény közismert: a jobboldal minden erőfeszítése ellenére akkor az olasz nép a változásra szavazott. A mostani nénszavazái tematikailag kettős volt: arról kellett dönteni, megmaradjon-e két, már létező törvény. Az egyik a pártok állami támogatását szabályozza. a másik, amely Reale volt igazságügyminiszter nevéhez fűződik a korábbinál valamivel keményebb fellépést tesz lehetővé a terrorizmussal szemben A SZÉLSöBALOLDAL mindkét — voltaképpen bevált — törvényt szerette volna semmissé tenni, ezer* kénvszerilette ezt a referendumot Itáliára. Az időpont nem akármilyen. A pártok állami támogatása nem utolsósorban azért érdekes téma most, mert jelenleg az Olasz Kommunista Párt is az ötpárti parlamenti többség tagja. Egy, a pártok állami támogatásával kapcsolat«.s ..zavarórepülés” siker esetén alkalmasnak tűnhetett arra, hogy újra felborzolja a Kedélyeket, újra megnehezítse a parlamenti együttműködést., amely — minden természetes nehézség ebenere — mindmáig a legnagyobb akadálya mind a szélsőbal, mind a szélsőjobb törekvéseinek. A másik téma, a közbiztonsági törvény megtartása még sajátosabb időpontban került terítékre: az Olaszországot és a világot is felkavaró Moro-ügy utón. Ennek fényében az eredmény különösen tanulságos. A lényeg az, hogy mindkét törvény megmaradására szavazott a többség — de nem olyan elsöprő arányban, amilyet a helyzet részben indokolttá tett volna. Bár a szélsőbal és a szélsőjobb közös kísérletét újra meghiúsította az olasz nép, jogos a kérdés: miért nein voltak a számszerű arányok még meggyőzőbbek, még impozánsabbak? A HELYZET BONYOLULT, a válasz nem köny- nyü. De azért nem is lehetetlen. Az olasz élet igazán jó megfigyelői világszerte körülbelül így felelnek erre a kérdésre: bár mindkét szóban forgó törvény helyesnek bizonyult, az eddigi végrehajtás során sok volt az elkedvetlenítő motívum. A pártok állami támogatásával kapcsolatban a kereszténydemokratáknak nem egyszer túlságosan is maguk felé hajlott a kezük, a terrorizmus elleni törvényről pedig nyilván számtalan szavazónak az jutott eszébe, mennyi kínos kardőjel volt — és maradt meg — a Moro gyilkosai után folytatott nyomozár terén. Harmat Evdre Vance-nyilatkozat A Elkésett és kötelezettségeivel ellentétes ígéret Tüntetés volt New Yorkban, az Egyesült Államok ENSZ- missziója előtt. A demonstráció résztvevői a fegyverkezési hajsza megfékezését és a nukleáris fegyverek betiltását követelték. (Népújság telefotó — UPI — MTI — KS) A TASZSZ megállapítja: minden valószínűség szerint e hivatalos amerikai nyilatkozat közzétételekor figyelembe vették az atomfegyverrel nem rendelkező országok pozitív reagálását arra a szovjet nyilatkozatra, hogy a Szovjetunió az atomfegyver alkalmazása ellen lép fel és hogy csak rendkívüli körülmények másik atomhatalom részéről a Szovjetunió és szövetségesei elleni eszközéhez folyamodjék. Megérti a fejlődő országoknak az aggodalmát, amelyek elégedetlenségüknek adnak hangot. Az atómha- talmak ugyanis arra akarják kényszeríteni őket, hogy mondjanak le az atomfegyver kifejlesztéséről. Maguk részéről azonban nem szívesen ígérik meg azt, hogy nem alkalmaznak ilyen fegyvert ellenük. Az amerikai hírügynökségek úgy vélik, hogy Cyrus Vance nyilatkozata semmiféleképpen sem tükrözi az Egyesült Államoknak a NATO-val, Dél-Koreával, Tajvannal és más szövetségeseivel szemben vállalt kötelezettségeit. WASHINGTON: Cyrus Vance amerikai külügyminiszter újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette: az Egyesült Államok nem fog atomfegyvert alkalmazni ilyen fegyverrel nem rendelkező országokkal szemben, ha azok aláírták az atomsorompó-szerződést vagy olyan kötelezettséget vállaltak, hogy nem vásárolnak nukleáris robbanóeszközöket. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az Egyesült Államokat vagy szövetségeseit nukleáris hatalommal szövetséges ország támadja meg. Ceausescu Londonban Kedden délben négynapos hivatalos látogatásra Lon- "donba érkezett Nicolae Ceausescu, a Román Államtanács Meghalt Kuo Mo-zso Június 12-én, nyolcvanhét éves korában elhunyt Kuo Mo-zso, a kínai tudományos akadémia elnöke, az országos népi gyűlés állandó bizottságának alelnöke. A neves író, költő, történész és közéleti személyiség halálhírét Peringben még nem jelentették be hivatalosan, kínai kül- ügyminisztériumi források azonban megerősítették. Kou Mo-zso 1891-ben született a Szecsuan tartománybeli Losanban. A tokiói egyetemen végzett. 1954 óta volt tagja a kínai országos népi gyűlésnek és alelnöke a népi gyűlés állandó bizottságának. A fel- szabadulás óta töltötte be a kínai tudományos akadémia és a kínai országos irodalmi és művészeti szövetség elnöki tisztét. Az 50-es években tevékenyen részt vett a nemzetközi békemozgalomban, illetve a kínai— szovjet baráti társaság munkájában. 1951-ben nemzetközi Lenin-békedíjjal tüntették ki. Kuo Mo-zso egészen haláláig a kínai tudományos, kulturális és politikai élet tevékeny résztvevője volt. 1018. június 14., szerda elnöke. A látogatásra elkísérte felesége, Elena Ceausescu, a Román KP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága Állandó Irodájának tagja, az RKP PVB tagja, Ge- orghe Oprea, a miniszterelnök első helyettese és Stefan Andrei külügyminiszter. Ceausescu különgépe a gatwicki repülőtéren szállt le. Ceausescu és kísérete kü- lönvonattal folytatta útját a londoni Victoria pályaudvarra. II. Erzsébet angol királynő itt üdvözölte ünnepélyes külsőségek között a román államfőt. Ceausescu szerdán találkozik James Callaghan brit kormányfővel, dr. David Owen külügyminiszterrel és Edmund Dell kereskedelmi miniszterrel. Fogadja a brit üzleti élet számos képviselője. A brit—román tárgya- . lásokon várhatólag áttekintik a kétoldalú kapcsolatokon kívül a kelet—nyugati viszonyt, a közel-keleti és afrikai kérdéseket. Több államközi megállapodást írnak alá. Megölték Frangié fiát Is Heves harcok a libanoni jobboldali frakciók között BEJRUT Kedd hajnaltól órákon keresztül heves harcok dúltak Libanon északi részén — Tripoli és Zghorta városok körzetében az egymással rivalizáló jobboldali frakciók között. Frangié volt libanoni elnök hívgi és ellenfelei csaptak össze, mindkét fél aknavetőket, ágyúkat, vetett be a harcokban. amelyeknek — nem hivatalos források szerint — húsznál is több halottjuk van. Életét vesztette Frangié fia, Tonv Frangié parlamenti képviselő, valamint felesége és két kiskorú gyermeke is. Az egész családot a fa'angis- ta párt fegyveresei gyilkolták le. behatolva Ehden hegyvidéki településén levő nyaralóiukba. A bejrúti rádió közölté, hogy a harcok hírére az Brüsszeli konierencia a Mobutu-rezsim megsegítésére Kedden délelőtt a brüsszeli Egmont-palotában megkezdődött az a nemzetközi konferencia, amelyet Zaire — pontosabban a Mobutu-kor- mány — megsegítésére hívtak össze. A konferencián az NSZK, Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország, Irán, Olaszország. Japán, Hollandia, Nagy-Britannia és Belgium küldöttsége vesz részt, és jelen van a zairei kormány delegációja is. Hiányzik viszont Szaűd-Arábia képviselője: az arab ország brüsszeli nagykövete bejelentette, hogy „nem kapott pontos utasításokat kormányától.” A nagykövet mindenesetre kérte, hogy tájékoztassák a konferencia menetéről, és hogy Szaúd-Ará- bia távolléte nem jelenti azt, mintha nem lenne érdekelt Zaire gazdaságának rendbe hozásában. A konferenciát Henri Simonét belga külügyminiszter nyitotta meg. A belga külügyminiszter kijelentette: a konferencia nem hoz lét V semmiféle új szervezetet, vagy segélyezési mechanizmust, csupán megvizsgálja, hogy a fennálló keretek között — a világbank révén — hogyan lehetne fellendíteni a zairei gazdaságot, amelynek erre sürgős szüksége van. Az MTI tudósítójának értesülése szerint a kétnapos brüsszeli konferencia semmiféle határozatot sem hoz, csupán ajánlásokat dolgoz ki, amelyeket az érintett tizenkét kormány és három nemzetközi szervezet elé terjeszt majd. Cedenbal Prágában Jumzsagijn Cedenbalnák, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Nagy Népi Hurai Elnöksége elnökének vezetésével mongo« part- es kormányküldöttség érkezett kedden délelőtt hivatalos baráti látogatásra Csehszlovákiába. A CSKP KB. a « csehszlovák köztársasági ei-.J nők és kormány meghívására érkezett küldöttség tagjai között van Zsambin Bat- mönh miniszterelnök, Csői Dórin Szűrén miniszterelnökhelyettes és Mangalin Dü-. gerszüren külügyminiszter isi A mongol vendégek ünnepélyes fogadtatására a prágai repülőtéren megjelent ' Gus- táv Husák. a CSKP KB főtitkára. köztársasági elnökj Lubomir Strougal kormányfő, valamint számos más magas rangú csehszlovák párt- és állami vezető. A küldöttség csehszlovák vendéglátók kíséretében a repülőtérről a prágai várba hajtatott, s itt a főváros la- lakösságának képviselői melegen köszöntötték a mongol vendégeket, maid Cedenha* és Husák fogadta a várőrség díszalakulatának tisztelgését. Nem sokkal ezután Jum- zsagiin Cedenbal és Gustáv Husák rövid megbeszélésre ült, össze A találkozó szívélyes elvtársi légkörben folyt.’ Hua Ankarában A hivatalos látogatáson Törökországban tartózkodó Huang Hua kínai külügymi- niszer Bülent Ecevit török miniszterelnökkel és Gunduz Okcun külügyminiszterrel országaik közötti kapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről tárgyalt. Hua ezt követően a tiszteletére adott estélyen beszédet mondott,' amelyben megismételte a kínai vezetés ismert szovjet- ellenes vádaskodásait. A kínai külügyminiszter szélsőséges megnyilvánulásaival szemben Gunduz Okcun török külügyminiszter beszédében mértéktartó hangot ütött meg és síkreszá’lt a hatékony nemzetközi ellenőrzés segítségével megvalósítandó általános leszerelés mellett. Huang Hua kedden dél-’ előtt ismét tárgyalt török, kollégáiéval, és a nap folyamán fogadta őt Fahri Korú-, türk államfő. Hua csütörtökön fejezi be törökországi látogatását. »» Che” arabközi békeíenntartó erők több egységét átvezényelték az érintett körzetbe, a rend helyreállítására. Szárkisz libanoni elnök rendkívüli kormányülést hívott össze. 1975-ben a falangista Ka- taeb párt volt Frangié — az akkori elnök — legerősebb szövetségese a libanoni jobboldal és a nemzeti hazafias erők valamint a velük szövetséges Palesztinái ellenállási mozgalom között kirobbant véres polgárháborúban. Akkor támadtak köztük ellentétek. amikor Frangié behívta az országba a Szíriái irányítás alatt álló arabközi békefenntartó erőket. A falangista párt hevesen ellenezte ezt a lépést, és ennek nemesak nyilatkozatokban adott hangot, hanem azzal is. hogy fegyveres harcot kezdett az arabUözi erők ellen. Olyan hihetetlen! Ernesto „Che” Gueva- varát, hogyha élne, ma még csak ötvenedik születésnapján köszöntenénk. Ráadásul, mostanában a XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó küszöbén 122 ország fiatalságában elevenedik fel újra a guevarai életút. A nevét, személyét övező legendák a maga idejében a magasságokba röpítették. Ernesto Guevara liberális polgári nézeteket valló család gyermekeként 1928. június 14-én látta meg a napvilágot Argentínában, Rosario városában. Orvosnak tanult, de szakmája mellett rövidesen mind erősebben a forradalmi-politikai tevékenység vonzotta. Asztmája már akkor súlyos volt, amikor jórészt gyalogszerrel bejárta Latin-Amerika sok országát, s a szörnyű nyomor és kizsákmányolás láttán egy ösztönös forradalmár eszével-szívével végképp elhatározta, hogy életét az emberi betegségek helyett a társadalmi bajok gyógyításának szenteli. Először 1954-ben Guatemalában kapcsolódott be a polgári demokratikus forradalomba. Amikor amerikai közreműködéssel a reakció erői leverték azt, Mexikóba utazott, ahol megismerkedett és egy életre szóló barátságot kötött Fidel Castróval. Ettől kezdve Guevara életének és az űj erőre kapó kubai forradalomnak eseményei szinte együtt peregnek. 81 forradalmár oldalán 1956 novemberében Mexikóból a Granma hajó fedélzetén maga is Kubába indult. A partraszálláskor azonban súlyosan megsebesült. Az árulás, a kudarc mégsem törte le a forradalmárokat: az akció 12 túlélője — köztük Guevara — újból megkezdte a szervezkedést a Batista- diktatúra megdöntésére. Guevara ebben a küzdelemben mindvégig hihetetlen bátorságával és akaraterejével tűnt ki. Bajtársai, maid később a kubai tömegek csak „Che”-nek nevezték — „barátom, őregem”, talán így lehetne lefordítani ezt az Argentínában használatos kis szócskát. így hívták őt Bolíviában is, ahová nyughatatlan hite hajtotta, hogy fölébresztheti a latin-amerikai népek felmérhetetlen forradalmi ereiét. A fiatal Kuba is nehéz helyzetben volt. Che Guevara úgy vélte, ha még egy helyen győz a forradalom, az a szigetország létét is köny- nyebbé teszi a kontinensen. Ezért aztán 1965 végén minden tisztségéről lemondott Kubában, és egy gerillaegység élén megkezdte a harcot Bolívia elnyomói ellen. A halál Bolíviában érte 1987. október 7- én — gyilkosok keze végzett vele... Kubában 1968-ban egy esztendőn át az egész sziJ getország fogadott fia emléke előtt tisztelgett. De a XI. Világifiúsági és Diáktalálkozó sem múlik el anélkül, hogy a részt ve '«k le ne rónák kegyeletüket a forradalom mártírjai előtt — iúlius 31-én Havannában tárJ saival együtt Che Guevaráról is megemlékez zik a világ ifjúsága. J k. m.
