Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-02 / 128. szám

CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Az ENSZ fórumán A VILÁG LEGRANGOSABB FÓRUMÁN, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán fejtette ki kormányunk álláspontját az emberiség egyik legégetőbb kérdését, a leszerelést illetően Púja Frigyes külügyminiszter, a magyar delegáció vezetője. Hangoztatta, hogy országunk külpolitikai tevékenységét alapvetően a nemzetközi béke és biz­tonság megszilárdítását célzó törekvés vezérli. Ma­gyar részről úgy vélik, hogy a politikai enyhülés ügye szorosan összefügg a leszerelés problémaköré­vel: az előbbi kedvező folyamat eddigi eredményei, és további sikerei csakis hatékony leszerelési intéz­kedésekkel biztosíthatók. Ebből az elvi álláspontból következik, hogy a magyar kormány egyetért minden olyan intézkedés­sel, amely elősegíti az óriási anyagi eszközöket fel­emésztő fegyverkezési hajsza megfékezését, és támo­gat minden kezdeményezést, amely előbbre visz a leszerelés útján. Ezzel összefüggésben Púja Frigyes kitért a Szovjetunió küldöttsége által , a napokban az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett „A fegyverkezési verseny megszüntetésének gyakorlati módszereiről” című okmányra. Hangsúlyozta, hogy a magyar kor­mány teljes mértékben egyetért a dokumentumban foglalt javaslatokkal és támogatja a megvalósításuk­ra irányuló erőfeszítéseket. A LESZERELÉSI TEENDŐKET rangsorolva, külügyminiszterünk aláhúzta annak fontosságát, hogy a világ két legerősebb hatalma, a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttműködjék e téren. Po­zitív hatást gyakorolna a leszerelési folyamat egé­szére, ha mielőbb megszületne a két ország közötti SALT—II. megállapodás, amely a hadászati fegyver- rendszerek korlátozását szabályozná. A magyar kül­ügyminiszter a legsürgetőbb feladatnak a nukleáris leszerelést mondotta. Hozzátette, hogy az ezt célzó intézkedésekkel párhuzamosan szükség van olyan nemzetközi szerződés megkötésére, amely a nemzet­közi kapcsolatokból véglegesen kiiktatná az erőszak alkalmazásának és az erőszakkal való fenyegetésnek minden formáját. A nemzetközi feszültség csökkenésével arányo­san — mondotta Púja Frigyes — országunk szívesen csökkentené katonai kiadásait. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy más országok, mindenekelőtt a katonailag jelentős államok — összhangban az erre vonatkozó szovjet javaslatokkal — kezdjék el kato­nai költségvetésük csökkentését. A magyar kormány abból indul ki, hogy a leszerelés minden ország né­pének létérdeke. Éppen ezért minden kormány kö­telessége, hogy aktívan hozzájáruljon a leszerelést célzó erőfeszítésekhez. EZ UTÓBBI KÖVETELMÉNYNEK a magyar kormány az ENSZ fórumán felelősségteljesen es konstruktív módon tett eleget. Pdlfi Viktor Folytatódik az ENSZ rendkívüli ülésszaka Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli leszerelési ülésszaká­nak szerda esti ülésén, Púja Frigyes magyar külügymi­niszter is beszélt. A magyar diplomácia vezetőjén kívül Indonézia, Egyiptom, Malay­sia és Madagaszkár, tehát mind olyan országok kül­döttségvezetői kaptak szót, amelyek az Indiai-óceán és a hozzá csatlakozó tengerek térségében fekszenek. Felszó­lalásaikban ezért jelentős szerepet kaptak bizonyos kö­zös regionális érdekek. Mochtar Kusumaatmadja, a „két óceán és két kontinens között több ezer szigeten el­terülő Indonézia külügymi­nisztere helyeselte a szocia­lista országok elgondolását a nukleáris leszerelés majd minden témakörében. El­mondotta, hogy Indonézia nagy fontosságot tulajdonít az atomsorompó-szerződés- nek, amelyet most készül ra­tifikálni. Az indonéz külügyminisz­ter támogatta Sri Lanka ja­vaslatát egy nemzetközi le­szerelési hatóság életre hívá­sára vonatkozóan. Helyeslő­én nyilatkozott a francia köztársasági elnök New York-i beszédének több pontjáról. Nagyobb mértékben alkal­mazta a francia — helyen­ként a kínai — terminológiát beszédében Mohamed Ibra­him Kamel, egyiptomi kül­ügyminiszter, bár úgy fogal­mazott egy helyen, hogy „a két szuperhatalom közötti feszültség szelektív kétolda­lú mérséklődése a 70-es éveknek jelentős fejlemé­nye”. Állást foglalt az atom­leszerelés elsősége mellett, sürgette a közel-keleti atom­fegyvermentes övezet meg­valósítását, de szembehelyez­kedett a genfi tárgyalás szov­jet—amerikai társelnöki in­tézményével. ScMt és a két csúcstalálkozó Az európairól világméretű­vé kiterjesztett NATO-kon­cepció és a nyugatnémet- amerikai ellentétek elsimítá­sa jegyében fogalmazódott Helmut Schmidt nyugat­német kancellár kormánynyi­latkozata, amelyet csütörtö­kön olvasott fel a bonni par­lamentben. A kormányfő „egymást ki­egészítő eseménynek,, nevez­te az ENSZ Rendkívüli lesze­relési üléss7.akát és a NATO washingtoni csúcstalálkozó­ját. Megfogalmazása szerint a két fórum párhuzamos meg­rendezése annak a gondolat­nak a kifejezője, hogy a po­litikai enyhülés csak a kato­nai erőegyensúly megterem­tése alapján képzelhető el. Schmidt szerint a tartós béke megvalósításához négy tényezőre van szükség: a po­litikai, stratégiai és katonai egyensúly politikájára: „Az érdekkiegyenlítésen, a konf­liktusok korlátozásán alapu­ló enyhülési politikára; a válságok leküzdésének ké­pességére, valamint a politi­kai és a katonai magatartás egyértelműségére és kiszá­míthatóságára.” A nyugatnémet álláspont csatlakozik az amerikaihoz, amelyet Carter elnök a wa­shingtoni NATO-csúcson fej­tett ki: Schmidt is az észak­atlanti tömb fontos feladatá­nak tartja, hogy Európán kí­vül a többi földrész — első­sorban Afrika — helyzetével is törődjék. A kancellár kor­mánya támogatásáról oiztosi- totta a francia, belga és ameri­kai kormány közös akciólat a zairei felkelők visszaszorí­tására és üdvözölte az Afri­kával foglalkozó „párizsi né­gyes-konferencia” gondolatát. Ugyanakkor Bonn „aggódal- mának" adott hangot az eu­rópai katonapolitikai helyzet alakulása miatt és kijelentet­te: az NSZK szorgalmazza, hogy a stratégiai fegyverek és a haderők csökkentése mellett folytassanak tárgya­lásokat a középhalósugarú rakéták számának csökkenté­séről is. Az NSZK kormányának nyilatkozata hangvételében és egyes elemeiben elütött a Carter-beszédtől Schmidt új­ból emlékeztetett arra. hogy Gierek Jugoszláviába készül — Napjaink elsőrendű fon­tosságú nemzetközi kérdése a leszerelés ügye, Reméljük, hogy az ENSZ-közgyűlés je­lenlegi rendkívüli ülésszaka jelentős szerepet tölt majd be a fegyverkezési hajsza megfékezésében és a leszere­lési világértekezlet előkészí­tésében — hangoztatta a ju­goszláv televíziónak adott nyilatkozatában Edward Gierek, a LEMP KB első tit­kára, aki pénteken érkezik kétnapos hivatalos jugosz­láviai látogatásra. A szerdán este közvetített nyilatkozatban a LEMP KB első titkára a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom helyzetéről szólva megállapította, hogy az eu­rópai kommunista és mun­káspártok berlini értkezletén elfogadott határozatok meg­valósítása megfelelően halad. Úgy vélem, hogy a nemzet­közi munkásmozgalom meg­szilárdult, s az alapvető kér­désekben egységesen, határo­zottan lép fel — mondotta a LEMP KB első titkára. — A lengyel—jugoszláv kapcsolatok jók — mutatott rá Gierek, s ezzel összefüg­gésben méltatta Joszip Bvoz Tito érdemeit. Szárkisz villámlátogatása Elias* Szárkisz libanoni államfő Szíriában tett 24- órás látogatását befejezve Eszmék és fegyverek csütörtökön hazautazott La­taktából. A libanoni államfő három ízben tárgyalt Hafez Asszad sziriai államfővel, el­sősorban a Libanonban ki­alakult helyzetről. Szerdán este Jasszer Ara­fat elnökletével Damasz- kuszban ülést tartott a PFSZ Végrehajtó Bizottsága — kö­zölte csütörtökön a WAFA palesztinlai hírügynökség. HA FELTESSZÜK A KÉR­DÉST, szükségszerű-e, hogy az ideológiai küzdelemmel együttjárjon a fegyverkezési verseny, józan értelmünk egyértelműen és határozottan ezt válaszolja: nem. A való­ság mégis mást mutat. Fo­lyik, időnként és helyenként még élesedik is a két társa­dalmi rendszer eszméinek harca, s ez természetes — de folytatódik, időnként és he­lyenként nyugtalanítóan gyorsul a hadieszközök gyár­tása. S ha így van, meg kell vizsgálnunk az okokat, ösz- szefügg-e a kettő? Sajnos igen, ha nem is a mi hibánk­ból. Vannak megváltoztatha­tatlan dolgok. Időről-időre a nyugatiak felhívásokat intéz­nek a szovjet kormányhoz: „állítsa le” a nyugat-európai kommunista pártok osztály­harcát vagy az afrikai nem­zeti mozgalmakat. Valójában még*") akarná se tudná ezt megtenni. Annak eldöntése ugyanis, hogy melyik megol­dás, melyik rendszer jobb — történelmi méretekben folyik; ezt semmilyen kormányren­delettel nem lehet leállítani. A fegyverkezést azonban igen. Miért nem teszik tehát, miért nem állítják le azt, ami valóban leállítható? A szo­cialista országok leszerelési javaslatok egész sorát nyújt­ják át a nyugati kormányok­nak, reális, megvalósítható f&,Néws5jj 1978. június 2., péntek felhívásokkal, s ha ezek a kí­sérletek nem is teljesen ered­ménytelenek, — az áttörés még várat magára, új ár­nyékok tűnnek föl a láthatá* ron, új fenyegetések. Ha a fegyverkezési verseny és az eszmék küzdelmének összefüggéseit kutatjuk, két fő mozgetórúgót találunk: a tőkés kormányok másként értelmezik az ideológiai har­cot, mint mi. És ebben a vi­tában segítségül hívják —, ha nem is a háborút, de — a fegyverkezést. Különös el­lentmondásnak vagyunk ta­núi. A szocialista országok azt vallják, hogy az ideoló­giára nem vonatkozik a bé­kés egymás mellett élés. Amíg tehát katonai és politikai te­rületeken, a gazdasági élet­ben meg kell és meg is lehet találni az együttműködés módjait, a kölcsönösen elő- t nyös középutakat, — a tár­sadalmi fejlődésről alkotott nézeteinkben nem ismerünk megalkuvást. A nyugatiak viszont — elvileg — azt kí­vánják, hogy az eszmék terü­letén is érvényesüljön a koegzisztencia. S MIT TAPASZTALUNK a valóságban? Mi valóban az eszmék síkján tartjuk a vitát. A tényeket, a társadalmi rend­szerek eredményeit engediük mérkőzni egymással: rábíz­zuk a nem szocialista orszá­gok kommunista pártjaira, hogy a maguk portálán vív­ják meg a csatát. A tőkés kor_ mányok azonban megpróbál­nak közvetlen hatást gyako­rolni a szocialista országok életére, más szóval beavatkoz­ni belső tigveikbe. Egyirányú irioológiai hékés egvmá« mel­lett élést óhajtanak: csak tő­lük induljon áramlat felénk. Világos példája volt ennek az emberi jogok kampánya, amelynek lényege: a polgári rend törvényeit és szokásait rákényszeríteni a szocialista országokra. Mindhogy azonban ez nem megy és szinte minden föld­részen hódítanak a szocializ­mus eszméi, nő a Szovjetunió tekintélye, a Nyugat a fegy­verkezést is beveti ebbe a küzdelembe. Fogalmazzunk pontosan: nincs felelős nyu­gati államférfi, aki atomka­tasztrófába akarná taszítani a világot, de a fegyverek tö­megével, azok technológiai színvonalával és elrémitő ha-! tásával szeretnének súlyt adni politikai és ideológiai követeléseiknek. Mi a teendő? Biztos recept nincs, de mindent meg kell tennünk, hogy két dolog hiá­bavalóságáról meggyőződjön a nyugati közvélemény. A fejlődést nem lehet megállí­tani: ahol a társadalmi hely­zet változásra érett, ott előbb-utóbb győz az új. Hiá­bavaló továbbá a fegyverke­zés, ebben a versenyben sen­ki nem győzhet. Nem hiába­való azonban a békés egymás mellett élés keretében zajló verseny. Ezen minden nép csak nverhet. ABBÖL INDULTUNK KI. hogy egyelőre mind az esz­mei harc, mind a fegyverke­zési verseny fokozódik. A szocialista országok az utób­bi megfékezésére összponto- sítiáVc erőfeszítéseiket, egye­bek között azért, mert ideoló. giájuk elég erős ahhoz, hogy ne követelje meg a fegyve­res alátámaszt?'* Tatár Imre KISKER..PÉNTEK ? KISKER-PÉNTEK! MINDEN PÉNTEKEN A HEVES MEGYEI ÉLELMISZER KISKER. VÁLLALAT az egri „Szuperen”, a gyöngyösi „Mátrakapu” ÉS A HATVANI DÓZSA GY. TÉRI ABC-ÁRU HAZAIBAN EGYES ÉLELMISZERCIKKEKBŐL 20—30 Í„ árengedménnyel árusít! tu*. KTSKER.-PÉNTFK? kisker.-péntek: a» enyhülési politikán u rópában nincsen altern., á- ja és azt javasolta, hogy a helsinki értekezlet ajánlását világszerte használják fel bi­zalomépítő intézkedések vég­rehajtására. Schmidt azt ál­lította, hogy kormánya a jö­vőben is tartózkodik majd fegyverek exportjától a NATO-n kívüli övezet*kbe. „Példamutatónak” nevezte a fejlődő országoknak folyósí­tott nyugatnémet segélyt, de egyben figyelmeztette • har­madik világ országait: ne bí­rálják az NSZK politikáját, hanem „tanúsítsanak szolida­ritást” Bonnal. Daián-terv Cisziordániáról Mow Dajan izraeli külügyi miniszter „Ciszjordánia au­tonómiájának tervére vonat­kozó módosításokat” terjesz­tett Begin miniszterelnök elé — jelentette csütörtökön az AFP francia hírügynökség aa izraeli külügyminisztérium­hoz közel álló körökre hivat­kozván. A javaslat, amelyet Begin, jóváhagyása után várhatóan az izraeli kormány vasárnapi ülésén vitat meg, állítólag az eddiginél jelentősebb szere­pet szán Jordániának a Jor­dán folyó nyugati partján tervezett .autonóm” terület közigazgatásában és a térség jövőbeni sorsának az „auto­nómia" megadása után 5 év­vel történő eldöntésében. 'A javaslat ilyen módon bi­zonyos mértékben összecseng Szadat elnök korábbi elgon­dolásaival Cisziordániának Jordánia ellenőrzése alá tör­ténő helyezéséről és az 5 év­vel későbbi népszavazásról, amely döntene a Jordán fo­lyó nyugati partjának jövő­jéről. GÉP- ÉS FELVONÓSZERELŐ VALLALAT BÉLAPATF4LVI Ü.I CEMENTGYÁR kiemelt beruházáshoz FELVESZ: lakatos, hegesztő, csőszerelő szakmunkásokat (orosz nyelvtudás előnyben), segédmunkásokat és kőműveseket. JELENTKEZÉS: Eger. Ady E. ut ZMa. Munkásszállást biztos ítuuli. AZONNALI HATÁLLYAL felveszünk szerelőmühelyUnk irányítására munkavezetőt. Felveszünk továbbá RAKTÁRVEZETŐT. Gépjárműtechnikumi végzettségűek és építőipari raktározási gyakorlattal rendelkezők előnyben. Jelentkezni lehet munkannnokon az üzem vezetőjénél. Cím: Városi Tanács Költségvetési Üzem. Mezőkövesd, Gaál I. 7. Telefon: 235.

Next

/
Oldalképek
Tartalom