Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-11 / 136. szám
„Komoly, őszinte számvetést készítettek a fiatalok..." Beszélgetés Köpf Lászlónéval, ‘h a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkárával Ritmusváltás nélkül.., Negyvenhéfnsillié forint a tét Bébiruhák készülnek a kötőgépen, Kollár Miklósné munka közben Adácsi Borbála varrónő keze alól kikerülő, ruhadarabot ellenőrzi Benga Anna meós. , (Fotó: Szabó Sándor) Eredményes mozgalmi évet -Artak az alapszervezetek — így mondatban így lehetne summázni azt a munkát, amelyet a 920 KISZ-alapszer. vezetbe tömörült, csaknem 26 ezer Heves megyei ifjúkommunista végzett az utóbbi esztendőben. A tömör megfogalmazás önmagában száraznak tűnik, ám egészen ‘ - más a kép, ha egy kicsit ' részletesebben megnézzük, hogy mi is jellemezte a fiatalok mozgalmi tevékenységét, miként álltak helyt, hogyan valósították meg eddig a IX. KISZ-kongresszus határozatait. Ezért kértük meg egy beszélgetésre Köpf Lásziónét, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkárát. — A 26 ezer ifjúkommunista munkájának a megítélésekor mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, hogy lezárult a KISZ-kongresszust követő időszak első félideje. Ez alatt az idő alatt bizonyos átfogó és részfeladatok megoldása várt az alapszer- vezetekre, a fiatalokra. Gondolok itt a szocialista életmód fejlesztésére, ezen belül például arra az alapkövetelményre, mint a munkában, a tanulásban, a magánéletben való helytállás. Vagy a másik nagy, önként vállalt feladatra, a gazdasági építőmunkába való, fokozott bekapcsolódásra. Ami pedig konkrétan az elmúlt mozgalmi évet illeti, egy sor részfeladat került az alapszervezetek akcióprogramjába: a 60. évfordulóval kapcsolatos politikai munka, az „Edzett ifjúságért” mozgalom eseményei, a VIT-re való készülődés. — Volt hát miről számot adniuk a januártól napjainkig tartó beszámoló és vezetőségválasztó tag-, illetve a területi küldöttgyűléseken a megye ifjúkommunistáinak. Arra kérem, vonjunk párhuzamot: mi reprezentálja leg- kézzelfoghatóbban az eredményeket, s mik voltak a hiányosságok? — A KISZ-fiatalok helyi és területi számvetését, ön■ maguk munkájának a megítélését mindenütt a komolyság, a nyílt, őszinte párbeszéd jellemezte. Sokat segítettek ebben a patronáló ■ pártszervezetek, amelyeknek a képviselői szinte valameny. |; -nyi tag- és küldöttgyűlésen ott voltak, odafigyeltek a ■ j tevékenységükre. Ezután a I „kézzel, fogható” eredménye.1 inkről: a megyében négy bizottság kapta meg a KISZ- kb vörös vándorzászlaját. Az fi Egri Dohánygyár, a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium, a hatvani Lenin Termelőszövetkezet és a Mátra- alji Szénbányák ifjúkommu- n^táinak munkáját ismerte el ezzel a központi bizottság. Két ifjúsági brigád, a dohánygyári Karikás Frigyes, illetve a petőfibányai Ságvá- ri Endre nevét viselő kollektíva a KISZ-kb jubileumi oklevelét érdemelte ki. Természetesen nem lenne teljes a kép — s ez a másik oldal —, ha nem szóltak volna a számvetéskor a fiatalok a mozgalmi munkájuk hiányosságairól is. Csak néhány ezek közül. Még sokszor nem tudják megfogalmazni a gazdasági építőmunkában ránk váró feladatokat. Konkrétabban: beszélünk az üzem- és munkaszervezésről, de sok esetben nem találtuk meg azokat az eszközöket és módszereket, amelyekkel a legjobban hozzájárulhatnánk a termelési akadályok, hátráltató tényezők, 1 megszüntetéséhez. Talán ez- j zel is összefügg a követke- ; zö gondunk, miszerint itt-ott még döcög a fiatal mérnökök és közgazdászok tanácsának a munUája, nem elég el- • terjedt az „Alkotó ifjúság” pályázat, s hogy jobban oda kellene figyelni a KISZ-ra- dar „Oldd meg!” mozgalmára, mert ez még nehézkesen bontakozik ki. De hogy ne 1 csak a termelőmunkában dolgozókat vegyük, hadd említsem meg, hogy a taninté- ! zeti területen még nem si■ { került teljes egészében megvalósítani az átfogó tanulmányi mozgalmat. S hogy nagyon sok helyen nincs meg a lehetőség az „Edzett ifjúságért” mozgalom egy-egy programjának a teljesítésére. Van tehát tennivalónk bőven, s tulajdonképpen ezekről esett szó a közelmúltban lezajlott városi és járási küldöttgyűléseken is. A június 17-én megtartandó megyei küldöttértekezleteknek is az lesz a feladata, hogy megállapítsa, meddig jutottunk, jó úton haladunk-e a céljaink megvalósításában? — Említette az előbb, hogy a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűléseken őszinte és nyílt értékelés folyt. Mit jelentett ez az egyes KISZ- tagok munkájának megítélését illetően? — A KISZ-tagok zöme becsületes, kiemelkedő munkát végzett, teljesítette az egyéni vállalását. Ezt minden esetben értékelte is a vezetőség, illetve maga a kollektíva. Néhány KISZ-tag azonban nem tett eleget a már említett alapkövetelményeknek, tehát nem élt ifjúkommunistához méltóan, baj volt a tanulásával vagy a munkájával, esetleg nem teljesítette az önként vállalt feladatait. Ezeket a fiatalokat — szám szerint 330-at, a megyei taglétszám egy százalékát — hosszabb-rövidebb időre kizártuk az alapszervezetekből. — Ha már a KISZ-en kívüliekről esett szó, kapcsolódik a kérdés: milyennek ítéli meg az ifjúsági mozgalom vonzását, van-e hatása a nem KISZ-tagokra? — Feltétlenül van Két példával is bizonyítom ezt. Ha egy üzemben fiatalokat érintő probléma, gond van, akkor nemcsak a KISZ-esek fordulnak az ifjúsági vezetőhöz, hanem a szervezethez nem tartozók is, hiszen a KISZ-t a fiatalok érdekkép- viselőiéként ismerik és tartják számon ők is. A másik példa : egy-egy jelentősebb, nagy tömeget mozgósító rendezvényünkre — „Edzett ifjúságért” sportnap, VIT-mű- sorok, politikai rendezvények, dalestek — számtalan KISZ-en kívüli fiatal is el jár. — Szóba került az imént a VIT. Megyénk ifjúkommunistái miként készülődnek erre a nagy, nemzetközi seregszemlére? — A kubai VIT-re való felkészülés már az elmúlt mozgalmi év elején megkezdődött. Szó volt az alapszervezeti taggyűléseken, az ifjúsági klubokban a VIT-ek történetéről, Kubáról és a kubai ifjúságról. Vetélkedőket rendeztek, pályázatokat hirdettek megyeszerte, sikeres volt a Heves megyei fiatalok VIT-műszakja, amelynek eredményeként —- a tervezett 350 ezer helyett —július végéig egymillió forintot fizethetünk be a VIT-alapra. Június végén kerül sor a megyei kis VIT-re, amelynek színhelye Eger és Felső- tárkány lesz. Természetesen megfelelő útravalókkal látjuk majd el a Havannába utazó küldötteinket, a petőfibányai Herle Istvánt, az egri Czeglédi Lászlót, a hatvani Józsa Pált, a gyöngyösi Kőhalmi Erikát és PatócS Lászlót, Kiss Sándort, a KISZ volt megyei első titkárát és a viszneki kiváló úttörőt, Csörgő Tibort, akik bizonyára sok-sok élmény- beszámolóra való emlékkel térnek majd haza. Számítunk az ott szerzett tapasztalataikra, s mindazokéra, akik valamilyen formában segítséget nyújtanak a következő mozgalmi év munkájához. Köszönöm a beszélgetést. Tízmillió forintba került, de sokkal többet ér! A hatvani Háziipari, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet elnöke, Kiss László fogalmazott így, amikor a napokban fölkerestük a Tabán utcában épített új üzemházat, ahová a városban szétszórt hét különböző üzemrészt, műhelyt vonták össze két hónapja. Hogy miért ér többet tízmilliónál? Erre gyors terepszemlénk s a műhelyben dolgozó lányok, asszonyok — véleménye adott egyöntetű választ. — Tágas, levegős, szociális létesítményekkel jól ellátott az új üzemház, öröm itt dolgozni — mondotta például Agócs Mihályné, aki nyugatnémet exportra készülő ruhákkal volt elfoglalva. — Korszerű gépek segítenek — toldotta meg szavait Adácsi Borbála a konfekciós műhelyben. S azt is hozzá tette, hogy a megváltozott munkahelyi körülmények hatására immár kétezer forint fölé emelkedett a havi jövedelme. A szövetkezet vezetősége természetesen mindent elkövet, hogy az idei, 47 millió forintos termelési terv teljesítése mellett tovább fokozza 130 bent dolgozó kényelmét, s állandó keresetet biztosítson csaknem hatszáz bedolgozónak. Gondoltak arra, hogy összefognak a rövidesen üzemelő tisztítóteleppel, a szomszédos építőipari szövetkezettel, és orvost alkalmaznak dolgozóik rendszeres egészségügyi ellátása végett. Megszervezik a különben szépen kivitelezett konyha, illetve étkező munkába állítását, segítséget kérve a Lenin Termelőszövetkezettől, amelynek konyhája elbírja még ezt a terhelést. — Azonkívül profilt bővítünk! — fűzi eddig szerzett tapasztalatainkhoz a maga mondanivalóját' Kiss László. — Uzemházunk utcai frontján ügyfélfogadót nyitottunk, ahol megrendelésre egyéni kötöttáruk gyártását jegyezzük elő. A régi, elavult divatbolt helyett pedig Üj„ Hatvanban nyitunk üzletet, ötödében saját gyermekeik- keinket dobva piacra... Az ilyen évközi átállás mindig kizökkenti ritmusából az üzletet, ipart. A hat- vani Háziipari, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet márciusi költözködése, úgy tűnik, kivétel lesz. Mindmáig tartják az előirányzott 1 termelési szintet, s első negyedévi nyereségük is megközelítette a tervezett egymillió forintot. Hogy kiket dícsér az eredmény? Nem írjuk egyértelműen az új üzemház, a megváltozott munkaviszonyok javára. A termelt ruhákban, cipőkben, a szép nyereségben benne van a régi vezetők gondos előkészítő munkája éppen úgy, mint a leányoké, asszonyoké, akik most naponta odaülnek a gépekhez, vagy családi otthonukban gyarapítják a közös 'vagyont. (m. g y.) Szilvás István Á népfront és a közművelődés Á több tudás — életszükséglet A HAZAFIAS Népfront közművelődési munkájának az a legfőbb célja, hogy a társadalom minél több tagja .érezze életszükségletnek műveltsége folyamatos gyarapítását. Ez nem .egyszerűé, művelődési cél, hanem szakadatlan törekvés arra, hogy mindenki többet tudjon a világról, a társadalomról, jóban értse a politika, a gazdaság, a kultúra alapkérdéseit és összefüggéseit. E cél érdekében a népfrontmozgalom kezdeményező módon közreműködik a szocialista kultúra terjesztésében, a közösségi emberré nevelésben, az egyéniség mind szabadabb és teljesebb kibontakoztatásában. Milyen módon? Az elmúlt három esztendőben több száz művelődési munkaközösség alakult az országban. Bizonyára sokakban felmerül a gondolat: ugyan mi szükség van a népfrontmozgalom keretén bélül a művelődési munka- közösségek megalakítására, amikor a tanácsok mellett kulturális állandó bizottság, az ipari üzemekben és a termelőszövetkezetekben kulturális bizottság, a művelődési házakban pedig társadalmi vezetőség működik? Ebben az esetben azonban nem illetékes állami és társadalmi szervek újabb bizottságáról, hanem a művelt és művelődni vágyó, a mások művelődését is elősegíteni akaró társadalmi érdeklődésű emberek közösségéről van szó, akik azt tekintik legfőbb feladatuknak, hogy a kultúra az . országban valóban tömegessé váljék. Ennek érdekében azon munkálkodnak, hogy a dolgozók sokaságához eljusson népünk és az emberiség múltjának, jelenének minél több haladó szellemi értéke. Feladatuknak tekintik a tanulási, a továbbtanulás és az olvasási kedv felkeltését, a művelődési igények lehető legjobb kielégítését. Segítenek a szocialista ízlés, életmód, magatartás, az igényes emberi élet általánosabbá válásában. A NÉPFRONTNAK, mint a legszélesebb politikai tömegmozgalomnak, fontos feladata a politikai ismeretterjesztés. Százezrek vesznek részt egy-egy esztendőben ilyen rendezvényeken. A színes és változatos formák között a fórum jellegű rendezvények bizonyultak eddig a legeredményesebbeknek, ahol az emberek kérdezhettek és feleletet kaptak, az országos célokat helyi tennivalókban fogalmazták meg közösen, s a tettre váltás lehetőségeit is kidolgozták. Így a helyi igényeknek megfelelően igén sok településen foglalkoztak a /terület mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi vagy éppen környezetvédelmi kérdéseivel- Másutt fórumokat szerveztek az áruellátás, a szolgáltatások, vagy éppen a háztáji gazdaságok helyzetéről. Megint másutt a politikai vitakörök biztosítottak jó lehetőséget az eszmecserékhez. A politikai ismeretterjesztés mellett a népfrontmozgalom támogatja és szorgalmazza a közművelődés beváll formáit. Az évenként meghirdetett krónika-helytörténeti pályázat nyomán ma már sok ezer pályamű található a megyei levéltárakban amelyek nemcsak egy- egy település múltját örökítik meg, hanem az eltelt három évtized hiteles történetét is. És nem csupán falvak, nagyközségek történetéről készültek ilyen pályaművek, hanem feldolgozták már sok ipari üzem és termelőszövetkezet történetét is. A kertbarát- és kisállattenyésztési körök száma országosan meghaladja az ezret. Gazdája szinte mindenütt a helyi népfrontbizottság, amely minden lehető segítséget megad e népgazdasági- < lag is hasznos hobbi műveléséhez. Akárcsak az értelmiségi, a népfront, illetve a népfront-tanácstag klubok működéséhez. A népfrontmozgalom azonban nemcsak a közművelődés bevált formáit hasznosítja és szorgalmazza, hanem felkarol és támogat minden új, hasznosnak Ígérkező kezdeményezést. A legjobb példa erre az olvasótáborok létrehozása. Hogy mi az olvasótáborok célkitűzése, lényege? Olvasóvá nevelni a munkás- és parasztfiatalokat. Felkelteni bennük az önművelés iránti igényt. Megtanítani őket a könyvtár használatára. Az olvasáson keresztül ösztönözni őket a társadalmi valóság megismerésére, azaz: amikor egy-egy könyvet elolvasnak, ne csak az adatokat, a hősök életútját kisérjék figyelemmel, hanem tanuljanak meg történelmi-társadalmi fejlődésben gondolkodni. így jobban megérthetik saját életüket, fölmérhetik képességeiket és tennivalóikat, kiegyensúlyozottabb egyéniségekké válhatnak, s ez megkönnyíti beilleszkedésüket a felnőttek társadalmába. EZ A MOZGALOM hat esztendővel ezelőtt kezdődött Felsőtárkányban. Akkor csupán ez az egy volt. Tavaly viszont már nyolcvan olvasótáborban ismerkedett az olvasás szépségeivel több mint háromezer fiatal. És nem csupán az olvasótáborok Száma növekedett a népfrontmozgalom támogatásának eredményeként, egyre sokszínűbbé vált munkájuk is. Ma már az irodalmi tá-- borok mellett képzőművészeti, helytörténeti, néprajzi közművelődési, sőt nemze* ségi nyelvművelő olvasói borok is működnek. Mindez jól szemlélteti: a népfrontmozgalom kezdeményezője, támogatója az önművelés legkülönbözőbb formáinak. Rendhagyó irodalmi és művészeti órákat szerveznek a szakmunkás- képző intézetekben. A hagyományos író-olvasó találkozókat igyekeznek újszerűén megrendezni, azaz klubszerűén : vitaindítóval, párbeszédre inspirálóan. S ilyen hasznos kezdeményezés volt a kismama klubok megalakítása is. S bár ez a mozgalom sem tekinthet vissza két-három esztendőnél hosz- szabb időre, annak ellenére már több száz működik országszerte. És a népfrontmozgalom igen aktívan bekapcsolódóit az egyik legújabb közművelődési forma, a Mindenki iskolája szervezésébe is. Csoportokat szerveztek a programok közös meghallgatására, hallgatókat toboroztak és toboroznak ma is. A DOLGOK lényege : általánosságok és régi receptek helyett a jelenlegi valóságnak megfelelő megoldásokat keresnek és találnak is mindenütt a népfrontbizottságok a közművelődés hatékonyabbá tételére. Természetesen ennek a sokszínű munkának az eredményei nem jönnek létre eg’’ k napról-hónapról, a mási a, de amint azt az olvasói o- rok példája is igazolja: oiz- tosan előbbre vezetnek. t Prunkner Pál ] L.u. június 11., vasárnap L. í -
