Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-11 / 136. szám
Heii külpolitikai összefoglalónk ■aaaaääaaaä aaaaaäMMAM Â hét — címszavakban: 1 HÉTFŐ: Közös közlemény a magyar—mozambiki tárgyalásokról — öt NATO- hatalom párizsi tanácskozása a zairei beavatkozás módjairól — Tartományi választások Hamburgban > és Alsó-Szászországban \ KEDD: 5 Vietnam határozottan visszautasltja a kínai rágalmakat — < Az egyiptomi hadügyminiszter washingtoni útja — Deszai 1 Londonban SZERDA: Leonyid Brezsnyev és a svéd király találkozója Moszkvában — Carter beszéde a szovjet—amerikai viszonyról. < washingtoni állásfoglalások a SALT-tárgyalásokkal kapJ csolatban — Brandt Szófiában 5 CSÜTÖRTÖK: ! 0i szocialista javaslat a bécsi haderőcsökkentési megbeszéléseken — Helsinkiben előzetes konzultáció kezdődik a műholdelhárító fegyverek eltiltásáról — A kínai külügyminiszter Mobutunál J PÉNTEK: «Î Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán befejeződik az általános vita — Véget ér a chilei hazafiak éhségsztrájkja, a junta kénytelen megígérni, hogy megvizsgálja az „eltűntek" ügyét SZOMBAT: Az Olasz Kommunista Párt felhívása: szavazzák meg a vasárnapi népszavazás elé bocsátott törvényjavaslatokat — Kína egyoldalúan felmondja a Vietnammal kötött gazdasági megállapodásokat. A hét 3 kérdése Ézsaiás prófétától kezdve, Hérodotoszon keresztül, egészen Einsteinig, sok mindenkit és sok mindent idéztek az ENSZ-közgyű- - lés rendkívüli leszerelési ülésszakán, amely a héten eljutott öthetes tanácskozásának félidejéhez. Az általános vitában részt vevő 140 /elszólaló — közöttük sok államfő, kormányfő és külügyminiszter — a legkülönbözőbb oldalakról közelítette meg a leszerelés bonyolult kérdését, számtalan észrevételt és javaslatot tettek. A New York-i ülésszak vitathatatlan érdeme, hogy ismét a középpontba állította a fegyverkezési verseny korlátozásának és megszüntetésének szükségességét, az elfogadásra kerülő ajánlások nyilván ezt juttatják majd kifejezésre. Ugyanakkor a tanácskozás gyenge pontja, hogy nem jogosult kötelező határozatok hozatalára, arra egy leszerelési világértekezlet lenne hivatott, amelynek összehívását változatlanul szorgalmazzák a szocialista országok, s több más állam képviselői. 1. Mit mutat a washingtoni SALT-álIásfoglalás? Kétségtelen érdeklődés, de főként nagy hírverés előzte meg Carter elnök annapoli- si beszédét, mivel jó előre közölték, hogy az államfő a szovjet—amerikai viszonnyal kíván foglalkozni. A figyelem azért is indokolt volt, mert az amerikai fővárosban az utóbbi időben meglehetősen változatos előjelű és árnyalatú nyilatkozatok hangzottak el ebben a lényeges kérdésben. Akik egyértelmű tisztázást vártak, csalódhattak. A New York Times szerint. az elnök egyszerre lengetett furkósbotot és olajIGY BÜCSÜZTUNK ARGENTÍNÁTÓL: MAGYARORSZÁG —FRANCIAORSZÁG 1—3 (1—3) faNéwsw 19*8. június 11., vasárnap ágat, ami yiszontenem valamiféle kiegyensúlyozottságol jelent, hanem inkább kedvezőtlen, a kibontakozást gátló magatartás. A szovjet—amerikai viszonynak ma a leglényegesebb területe a SALT-tárgya. lások sorozata, hiszen ezek foglalkoznak az atomfegyverkezési verseny szabályozásával, a kapcsolatok különösen érzékeny elemével. Az amerikai megnyilatkozásokból megint kitűnt, hogy nem kívánják a gyakorlatba átültetni az egyenlő biztonság elvét, egyoldalú előnyökre törekszenek, s a fegyverzetkorlátozást össze kívánják kovácsolni más, oda nem tartozó' ügyekkel, mint például a haladó afrikai országoknak nyújtott szocialista segítséggel. Ez a nyilvánvalóan elfogadhatatlan amerikai álláspont. Legfeljebb az a különbség, hogy ezt a külügy. miniszter mérsékeltebb, a nemzetbiztonsági főtanácsadó pedig meglepően éles hangnemben fejti ki, s az elnök mind nagyobb kétértelműségre törekszik. A SALT kétoldalú téma, közvetlenül a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat érinti. A szerződés megkötése azonban az egész emberiség létérdeke lenne. Hajdú-Bihar megyei látogatása során Kádár János ezért emelte ki olyan nyomatékkai, hogy békére törekszünk, s ez poli, tikánk sarkalatos kérdése. „Ennek megfelelően dolgozunk az enyhülés megszilárdításáért — mondotta többek között — a fegyverkezési verseny korlátozásáért, azért, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között létrejöjjön a stratégiai fegyverekre vonatkozó, megállapodás.” Hazánk önmagában természetesen nem meghatá. rozója a nemzetközi helyzet alakulásának. de aminl ugyancsak Kádár János kifejtette, „mégis ott van a világ sorsát formáló erők között, mert társadalmi rendszerét illetően, a nemzetek élvonalában halad. Külpolitikai törekvéseink is a szocializmus és a béke következetes élcsapatába sorolnak bennünket.” Ezért van súlya, tekintélye a magyar külpolitikának, amelyet tovább erősíthet következetes kiállásunk — a szocialista országok egyeztetett álláspontja alapján — a SALT—2 egyezmény mielőbbi aláírása, a fegyverkezési verseny csökkentése és teljes megszüntetése érdekében. 2. Mi a .jelentősége a helsinki előkészítő tanácsko zásoknak? A Helsinkiből keltezett hír. adás. hogy a héten előkészítő tanácskozások kezdődtek a műholdelhárító fegyverek eltiltásáról — jól érzékeltethetik a leszerelési kérdések bonyolultságát. Nem titok, hogy a földünk körül kerin- , gő, mintegy ezer műhold nemcsak azt a célt szolgálja, hogy „élőben” nézhessük a Mundiált. hanem jó részük katonai feladatokat teljesít. A műholdak azok a „nemzeti eszközök”, amelyekkel mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok ellenőrizte öt éven keresztül a SALT—1 betartását, s ez lenne a SALT—2 kontrolljának leghatékonyabb módja is. Mivel az egyes fegyverek és harci célokat szolgáló esz. közök ellenfegyverei mindig megjelennek, van lehetőség rá, hogy megsemmisítsék vagy „megvakítsák” (fényképezésre, felderítésre alkalmatlanná tegyék) a másik fél műholdjait. Ezzel nem annyira katonai pluszt lehet elérni, hiszen a kozmikus térség békés felhasználásáról szóló; korábbi nemzetközi egyezmény eltiltja az „űrbombákat”, hanem — mint említettük — a lehetséges SALT—2 ellenőrző rendszereik kapcsolnák ki. Vagyis lehetetlenné válna a megállapodás megkötése, illetve folyamatos fenntartása. Ezért olyan jelentős a helsinki elő- konzultáció. 3. Miben áll a szocialista országok bécsi kezdeményezése? A közép-európai haderőcsökkentéssel foglalkozó bécsi konferencián lassan az ötödik évfordulóhoz közelednek, de eredmény thée nem születhetett. A tárgyalásokban közvetlenül részt vevő négy szocialista állam (a Szovjetunió, az NDK. Csehszlovákia és Lengyelország) számos indítványt nyújtott be. A szocialista országok, az elvi határozottságot párosítva a messzemenő rugalmassággal, most új kezdeménye, zést tettek. Javaslataikba beledolgoztak több. korábbi nyugati kívánságot. hogy ily módon mozdítsák elő a kompromisszumot. .Elfogadták, hogy a térségben állomásozó atlanti, illetve varsói erők létszámát közös szintre. 900—900 ezer főre csökkentsék: hozzájárultak ahhoz, hogy a tervezett csapatcsökkentés csak a szárazföldi erőkre, s bizonyos meghatározott fegyverfajtákra vonatkozzék; lehetségesnek tartják, hogy a csökkentés első szakaszában csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok vegyen részt. Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy miután — néhány ezer fős különbséggel — a szembenálló felék csapat- létszáma egyenként egymillióra tehető a térségben, két szakaszban, hozzávetőlegesen százezres csökkentéssel, kialakulhatna az egyenlő biztonságot szavatoló, kilenc- százezres „plafon”. A lecke tehát fel van adva, a Nyugatnak válaszolnia kell. A szocialista országok — köztük hazánk, amely mint különleges tanácskozási joggal rendelkező résztvevő, mindenben támogatja a négyek lépését — őszintén remélik, hogy a NATO-ha- talmak nem szalasztják el a kedvező lehetőséget. Reálisan számolnunk kell azonban azzal is, hogy a feszültség bajnokai, a SALT és a többi megegyezés ellenzői, aligha munkálkodnak majd a bécsi sikeren ... Moszkvából Kijevbe és Leningrádba utazik a svéd királyi pár ■ÖW*-Réti Ervin Országjáró körútra indult a svéd királyi pár: Kljev után Taskentbc, Szamarkandba és Leningrádba is ellátogat. Képünkön: Leonyid Brezsnyev a Vnukovoi repülőtéren búc áztatja XVI. Károly Gusztáv svéd királyt és Silvia királynét, (Népújság telefotó — TÁSZSZ — KS) Emsrlkábaa vádat emelnek Letelier gyilkosai ellen? Az Egyesült Államok hivatalosan tájékoztatta Santia- got arról, hogy Amerikában várhatóan vádat emelnek a feloszlatott chilei titkosszolgálat, a Dina több volt vezetője ellen, Orlandó Letelier, a Népi Egység kormány volt külügyminiszterének . meg: gyilkolásában való .közreműködés miatt — írja a Washington Post című lap. Rámutat Pinochet szerepé« re a gyilkossági ügyben éa többé-kevésbé nyíltan a diktátor lemondását követeli. Tokió riadóztatta diplomáciai képviseleteit Támadásra készeinek a terroristák A japán kormány szom-, batra virradóra riadóztatta valamennyi nyugat-európai, latin-amerikai és ázsiai diplomáciai képviseletét, valamint a szigetország légiforgalmi és kereskedelmi ki- rendeltségeit a hírhedt japán „vörös hadsereg” terrorszervezet várható rajtaütésének megelőzése céljából, Mint a tokiói kabinet által a közelmúltban létrehozott különleges terrorelhárító rendőrségi főhivatal bejelentette, az intézkedést az tette szükségessé, hogy az utóbbi flz afrikai jéghegy „csúcsa 99 A FRANCIA KIRÁLYOK Versailles! kastélyában néhány napos tanácskozás után véget ért a „francia-afrikai” csúcsértekezlet. A megbeszéléseken 21, francia nyelven beszélő afrikai ország vezetői vettek részt. Pontosabban: olyan 21 afrikai ország vezetői, ahol a szűk uralkodó kaszt nyelve és egyben az államok egymás közötti érintkezési nyelve is a francia. A részt vevő országok többsége persze a hajdani francia gyarmatbirodalom tagja volt. De nem mindegyik. Éppen a stratégiailag legfontosabb résztvevő, Mobutu, Zaire köztársasági elnöke a belga gyarmatosítás örököse. (Mobutu az országban uralkodó helyzet dra- matizálása végett terepszínű egyenruhában, késve és külön helikopteren érkezett Versaillesba.) Az értekezleten nagyjából két álláspont bontakozott ki. A rendkívül szoros tőkés kapcsolatokkal rendelkező afrikai vezetők a hangsúlyt a francia katonai segítségre helyezték. Tervük szószólója Párizs legfontosabb afrikai politikai partnere, Elefántcsontpart elnöke volt. Kifejtette: a meglévő nyugat-afrikai gazdasági közösséget (CEAO), amelynek tagja Elefántcsontpart mellett Mali. Mauritánia. Niger. Szenegál, Felső-Volta és megfigyelői minőségben Togo — katonai szövetséggé lehetne» átváltoztatni. Elméletben e szervezet tagjait már most is védelmi egyezmény köti össze, ennek azonban megfelelő fegyverzet és katonai szervezettség híján nincs ereje. Elefántcsontpart elnökének terve szerint a meglévő védelmi szerződésbe be kell vonni Gabont, a közép-afrikai Császárságot, Csádot és Kamerunt — sőt, a hajdani belga gyarmat Zairét is. Ezt a szövetséget Franciaországnak kellene felfegyvereznie, és nyilvánvalóan francia megszálló csapatoknak kellene állomá- sozniok a legfontosabb stratégiai pontokon. Ezt az utóbbi igényt félreérthetetlenül elárulta Houphouet-Boigny beszédének kulcsmondata, amely a következőképpen hangzott: „Számítunk Franciaországra, mint ahogy a NATO európai tagállamai számítanak az Egyesült Államokra.” Franciaországnak tehát e kiterjesztett szövetségben azt a katonai szerepet kellene eljátszania, amelyet stratégiai és fizikai jelenlétével az USA játszik Nyugat-Euró- pában. Elefántcsontpart elnökéről tudni kell, hogy a legmagasabb képzettségű, a francia uralkodó osztály csúcsaival évtizedek óta rendkívül szoros együttműködésben dolgozó afrikai államfő. Éppen ezért nyivánvaló, hogy Franciaország katonai jelenlétével kapcsolatban vele mondatták el azt, amit belpolitikai okokból Giscard d’Estaing kevésbé hangoztathatott. A francia elnök beszédének taktikai hangsúlya más volt. Ö nem annyira a francia katonai jelenlétről beszélt, mint inkább a kibővített CEAO államai által létrehozandó afrikai intervenciós haderőről. E taktikailag különböző két álláspont azonban lényegében azonos. Hiszen a monopoltőkés rendszerhez kötődő afrikai államok közös intervenciós hadseregének létrehozása lehetetlen francia katonai jelenlét, kiképzőtisztek, fegyverzet és megfelelő rohamosztagok jelenléte nélkül. A mostani értekezletet tehát úgy lehet tekinteni, mint egy nagyszabású kísérlet kezdetét a kapitalista szövetségi rendszerbe tartozó afrikai országok felfegyverzésére és összefogására! MIKÖZBEN AZ ÉRTEKEZLET ÜLÉSEZETT, francia ejtőernyősök harcoltak a felkelők ellen a stratégiai fontosságú volt belga gyarmat, Zaire gazdaságilag legértékesebb tartományában. Shabában. (Ez a hajdani Katanga, amely a tőkés viláq valóságos kincsesbányája: világpiacra áramló urán, réz, mangán, kobalt és thorium egyik legnagyobb szállítója.) Röviddel az értekezlet után a francia kormány azt is közölte, hogy az ejtőernyősök ott maradnak a tartományban, hogy megvédjék a belga, az amerikai, angol, nyugatnémet és az azoknál sokszorta kisebb francia tőkeérdekeltségeket. Már ebből is kitűnik, hogy Franciaország valójában nemzetközi megbízásból és nem is elsősorban francia érdekek védelmében avatkozott be Zairében vállalva egy regionális intervenciós hatalom szerepét Afrikában. Ennek csak egyik bizonyítéka az, hogy az amerikai légiflotta gépei biztosították a francia ejtőernyősök beavatkozásának logisztikai támogatását. Egy másik bizonyíték Carter amerikai elnök nyilatkozata, amely egyértelműen elismerte, hogy a francia intervenció hátvédje az Egyesült Államok volt. Washington a Vietnam utáni helyzetben nem meri vállalni a közvetlen beavatkozás kockázatát. Ezért esett, a választás Franciaországra. Ennek a stratégiának az első, kezdeti lépése volt a Párizsban összehívott franciaafrikai konferencia, amelyhez a „kísérőzenét” a Shaba bányavárosaiban eldördült sortüzek szolgáltatták. —i —e néhány napban postai levelek egész garmadája érkezeit „a vörös hadseregtől” 'japán központi intézmények és magánszemélyek címére, az ezekben az álforradalmárok fegyveres harcba szólítják s japán népet az uralkodó osztály megdöntésére”. È levelek hatására még jobban megszigorították az új. tokiói nemzetközi repülőtér- biztonságát szavatoló amúgy s rendkívül szigorú rendszabályokat, többek között az érkező. és beszállító utasok ellenőrzését. Illetéktelen , vagy gyanús személyek jelenleg a naritai légikikötőnek még csak a közelébe sem juthatnak. A tokiói hatóságokat most az is nagymértékben ag. gasztja, hogy az Interpol közlése szerint a japán „vörös hadsereg” külföldön te. vekenykedő aktivistái összefogtak nyugatnémet és egyéb terroristákkal. Hír érkezeit péiaául arról, hogy, egy felfegyverzett bűnözőkből álló nemzetközi osztag, tag iái között számos japán is, Kolumbián át bejutott Dél- Amerikába, s támadásokat készít elő. Feltételezhetően áldozatnak _ szemlélték ki kihito japán trónörököst és eleseget, Micsiko hercegnőt akik junius 18-án érkeznek hivatalos látogatásra Brazíliába, s részt vesznek a brazíliai japán emigráció kezde- S, 70- évfordulója alkalmából sorra kerülő ünnepsé?akal?- *ríasztó i'eIzések ar. ra késztettek a Latin-Ameri- kaban szolgálatot teljesítő Japan diplomatákat. hogT a T1,6-mi -nagyk°vetségeken go. lyoallo ablakokat, ajtókat szereltessenek fel, a főkapu‘ r=MPfdí? elektronikus zárakkal lássák el. Argentínában, a labdarúgó-világbaj. nokság színhelyén kiváltképpen nagy éberséget tanúsít a rendőrség. Lépten-nyomon igazoltatják a japán szár« mazású állampolgároké* a japán vendégeket,, s fr, sif, tották őket. arra, hogr .run.; dig tartsák maguknál szeJ méíyázonossági ' igazolván nyukat. j
