Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-09 / 134. szám

J7ÎLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 134. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. június 9., péntek ■CsadsiB* János beszede a deisreceni aBctíwaiiléssn A Hajdú-Bihar megyei lá­togatáson tartózkodó Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, csü­törtök délelőtt —t a megye és a város vezetőinek kísére­tében — Debrecenben vá­rosnézésen vett részt. A Központi Bizottság első tit­kárának a társaságában vol­tak Katona István és Grósz Károly, a KB osztályvezetői. Egy most elkészült, 14 emeletes épület tetejéről mu­tatták meg az építők a vá­ros legnagyobb lakótelepét, az Újkertet, ahol 7500 la­kás készül el az ötéves terv végére. Két esztendővel ez­előtt kezdődött a munka, s jelenleg már 2300 új lakás kulcsát vehették át a lakók. A történelmi nevezetességű református kollégium volt a városnézés utolsó állomá­sa. Bartha Tibor, a tiszántú­li református egyházkerület, püspöke, az Elnöki Tanács tagja köszöntötte Kádár Já- nóst. majd végigvezette a vendégeket a több mint 400 éves, nemrégiben teljesen felújított, ősi intézményben. Kádár János ezután az Arany Bika Bartók-termében aktívaülésen találkozott a megye és a város párt-, ál­lami, tömegszervezeti veze­tőivel. aktivistáival, a ter-, melőmunkában élenjáró dol­gozókkal, szocialista brigád­vezetőkkel. Postás Sándor­nak a debreceni városi párt- bizottság első titkárának megnyitója után Sikula György, az MSZMP Hajdú- Bihar megyei Bizottságának első titkára vonta meg az országrész társadalmi, gaz­dasági fejlődésének mérle­gét, foglalta össze azokat az új, nagy feladatokat, ame­lyek — a Központi Bizott­ság . április 19—20-i ülésén elfogadott határozatából adó­dóan — Hajdú-Bihar megye dolgozó népe előtt állnak. A megyeÿ pártbizottság el­ső titkárának szavait köve­tően — n;/gy taps közepette — Kádár 'János emelkedett szólásra. Örülök, 'hogy sor kerülhe­tett erre a Hajdú-Bihar me­gyei látogatásra, amelynek során az iparban, a mező- gazdaságban, az építőipar­ban, a közoktatásban és más területeken a szocialista épí­tőmunka konkrét.tényeivel is­merkedhetünk meg. Ez mind­annyiunknak, akik a Köz­ponti Bizottságban dolgozunk, nélkülözhetetlen, saját mun­kánk szempontjából. Erre is gondolva, köszönöm a meg­hívást és a baráti fogadta­tást, amelyben mindenütt részesítettek bennünket, ahol megfordultunk. Azt hiszem, a baráti fogadtatásnak poli- ■tikai értelme és jelentősége van: a sok-sok üdvözlet nem­csak nekünk, hanem a kö­zösségért, becsülettel dolgozó minden kommunistának, egész pártunknak szólt, a párt iránti megbecsülést fe­jezte ki, azt az egyetértést, amelyet dolgozó népünk érez a párt politikája iránt. A Központi Bizottság áp­rilisi ülésén alaposan átte­kintette. sorra vette többéves munkánk eredményeit, hiá­nyosságait. A szocialista épí­tés minden fő területén mér­legelte a helyzetet és kije­lölte azokat a soron levő fel­adatokat, amelyeknek megol­dásával a ciklus végéig meg­felelően és jó eredménnyel végrehajthatjuk a párt XI. kongresszusának határoza­Kádár János beszédét mondja, a debreceni aktívaülésen. (MTI Fotó: Vigovszki Ferenc felvétele — Népújság telefotó — KS) tait. E . központi bizottsági ülés egyik, igen fontos meg­állapítása volt, hogy a párt XI. kongresszusának hatá­rozata és a programnyilat­kozat a munkásosztályban, a szövetkezeti parasztságban, az alkalmazotti dolgozók, az értelmiség körében, egész társadalmunkban jó vissz­hangot váltott ki, politikai­lag egyetértésre talált. Ez az egyetértés a későbbiekben aktív cselekedetekben nyil­vánult meg. Ennek köszön­hető minden eredményünk, amit elértünk, s az, hogy tel­jes joggal állapíthattuk meg: a fejlett szocialista tár­sadalom építése hazánk­ban nemzeti programmá vált. A Központi Bizottság — s erre szeretnék külön is utal­ni — a nyilvánosságra ho­zott határozatában nem érin­tett területek helyzetét is felülvizsgálta, így a tömeg­szervezetekben, a tudomá­nyok, a közoktatás, a város- politika, a közlekedés, a köz­rend, sőt még a honvédelem — elég ritkán emlegetett, de nagyon fontos — területén végzett munkát is. Vala­mennyire vonatkozóan azt állapíthatta meg, hogy a XI. kongresszus által megjelölt fő irányban, annak megfele­lően folyik a munka és meg­felelő eredmények születtek. A további munka szem­pontjából nagyon fontos, hogy miként a XI. kongresz- szus határozatai és a prog­ramnyilatkozat, az elvégzett felülvizsgálat tapasztalatait összegező áprilisi, központi bizottsági határozat is teljes egyetértésre talált elvtársa­ink, a szocializmus minden őszinte híve körében. Belpolitikai helyzetünkkel kapcsolatban megállapítot­tuk. hogy a párt, a munkás- osztály vezető szerepe társa­dalmunkban megfelelően ér­vényesül. szocialista rendsze­rünk. belpolitikai helyzetünk tovább szilárdult. A ..szocia­lista rendszer” kifeiezés tör­ténelmileg azt a társadalmi rendet jelöli, amely megsza­badította a dolgozókat az embernek ember általi ki­zsákmányolásától, munkás- osztályunkat és parasztsá­gunkat a tőkések és a föl­desurak diktatúrájától, biz­tosítja nemzetünk szabad fejlődését és felvirágzását. A szocialista rendszer népünk saját társadalmi rendszeré­vé vált, amelyet értékel, óv, erősít és kész továbbfejlesz­teni. Belpolitikai életünkben időszakonként más-más vo­nások jellemzik a fejlődést, így az utóbbi időszaknak na­gyon fontos vonása, hogy mind nagyobb társadalmi szerepet betöltő értelmisé­günk egésze magáénak vall­ja és támogatja a munkás- osztály forradalmi pártjának, a Magyar Szocialista Mun­káspártnak a politikáját. Üj eleme a belpolitikai fejlődésnek, hogy teljesen rendezetté vált az állam és az egyházak viszonya. Ez a folyamat különösen az utób­bi években bontakozott ki és ment végbe, s ennek a szocialista építőmunka, a népi állam és az egyházak szempontjából is nagy a je­lentősége. Üj társadalmi rendszer, új világ született Magyarországon, s örvende­tes és jó, hogy a hívő em­berek és maguk az egyhá­zak is megtalálták benne he­lyüket. Jól kifejeződik ez a poli­tikai egyetértés a hazafias népfrontmozgalomban, amelynek vezető testületéi­ben társadalmunk minden dolgozó osztálya, rétege, a párttagok, a pártonkívüliek, a különböző világnézetű em­berek reprezentáns képvise­lői jelen vannak. Nem sza­bad lebecsülnünk, értékel­nünk kell ezt az egyetértést, mert harcban, nehézségek le­küzdése árán született. Egyes egyházakkal korábban, má­sokkal később rendeződött államunk viszonya. Most már azonban mind­egyikkel rendezett, ami ör­vendetes, fontos és jó dolog, mert azt jelenti, hogy a ma­terialisták és a hívők, a kü­lönböző világnézetű embe­rek egyetértésben munkál­kodhatnak a közös társadal­mi célért, a fejlett' szocialis­ta társadalom építésén. Mi, kommunisták, nagyra érté­keljük ezt és a tapasztala­tok szerint ugyanígy, az egy­házak reprezentánsai is. Belpolitikai helyzetünk tehát a XI. kongresszus óta tovább szilárdult, társadal­munk politikai viszonyai megfelelő irányban fejlőd­tek és kézzel fogható, je­lentős eredmények szület­tek a gazdasági épitőmunká- ban. Ez utóbbiak értékét külön is növeli az a tony, t hogy a nemzetközi gazdasági élet az elmúlt években szá­munkra kedvezőtlenül ala­kult, ami komoly nehézsé­geket okozott, majd hang­súlyozta: a kongresszus óta eltelt időben megfelelően vég­rehajtottuk az ötéves terv időarányos felada­tait, ami nagyon fontos és jó eredmény. Az ideológiai munkában, a közoktatásban, a szakkép­zésben, a világnézeti okta­tásban, továbbá a tudomá­nyos és a kulturális élet kü­lönböző területein és a szo­cialista tudat fejlesztésében is megfelelően haladtunk előre a XI. kongresszus óta. A fejlődés ezen a téren sta­tisztikailag upmn nehezen mutatható ki, de sokféle módon érzékelhető. A szo­cialista tudat erősödésének nagyszerű, megnyilvánulása volt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére kibon­takozott szocialista mun­kaverseny, amelyhez — a csepeli dolgozók kezdemé­nyezésére — az ország úgy­szólván minden munkahe­lye, egész dolgozó népünk csatlakozott. Ennek nem kis része volt abban, hogy a tavalyi esztendőt jó ered­ménnyel zártuk. A gazdasági munkának, mint a szocialista építés döntő területének a kérdé­sei természetesen előtérben állnak. Hasonlóan nagy fi- • gyeimet kell azonban fordí­tanunk az ideológiai, a köz­oktatási, a kulturális mun­kára is, mert a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben most már nemcsak az anyagi, hanem a szintén nélkülözhetetlen tudati fel­tételeket is meg kell te­remtenünk. Az eddiginél jobban, komolyabban kell foglalkoznunk az ifjúság ne­velésével. Fontos része en­nek a szakmunkásképzés, az ipari munkásosztály, és ma már a mezőgazdasági dolgo­zók utánpótlásának biztosí- sítása. Fordítsunk kellő fi­gyelmet a növekvő társa­dalmi szerepet betöltő értel­miség utánpótlására, az egyetemi, a főiskolai diá­kokra. S amikor az ifjúság neveléséről beszélünk, első­sorban az ifjúság munkára nevelésére gondolunk. Olykor ugyan a szabad idő helye, eltöltése lép elő központi problémává. de úgy vélem, a munkaidő megfelelő eltöltésével is fog­lalkozni kell. A KISZ-mun­kája az utóbbi években fej­lődött, ifjúsági szövetségünk mind jobban megtalálja a fiatalok számára megfelelő munkamódszereket. Fontos a kulturális nevelés, a szín­vonalas szórakozás. De még fontosabb —, ehhez kérjük a szülők, a pedagógusok, s természetesen a párt- és társadalmi szervezetek se­gítségét is — a munkára ne­velés. Az, hogy minden fia­tal megértse: úgy tűnik a szocialista rendszerben is érvényes a bibliai átok. amely szerint mindenki csak arca verítékével, munkával keresheti meg mindennapi kenyerét. A párt nagy figyelmet fordít társadalmunk szocia-> lista vonásainak erősítésére.* Ennek megfelelően — kell foglalkoznunk az idősebb nemzedékek nyomdokaiba lépő fiatalokkal is. Tulaj­donképpen nagyon könnyű szót érteni velük, főként, ha az idősebbek visszagondol­nak arra, hogy fiatal ko­rukban nekik is minden sürgős volt, mindent komo­lyan vettek, s az öregeket ők is kritikus szemmel nézték. Fiataljaink azt mondják, hogy majd ők megmutatják, hogyan kell világot formálni. Mi erre azt mondjuk: helyes, de a világnak szocialistának kell lennie! És ha tudnak, alakít­sanak ki még szebb szocia­lizmust — emiatt nem fo­gunk irigykedni rájuk De tudniuk kell, hogy aki a társadalom rendes tagja­ként, tisztességes emberként akar élni, annak sokfélekép­pen fel kell készülnie az életre. Szakmai tudásban is, társadalmi felelősségben és más tekintetben is. A régi társadalom maradványai ma még sokak szemléletében él­nek. De a fiatalok ne ezek példáját kövessék, hanem azokét — és ők vannak töb­ben —, akik tudják, hogy az egyén csak a közösséggel együtt boldogulhat igazán, az egyén a szocialista társa­dalomban bontakozhat ki teljesen. Néhány évtizede még so­kakban élt valamiféle nosz­talgia a fejlett kapitalista országok életkörülményei iránt. A fiatalok is átvették például a hajviseletet, a di­vatot, de azután rájöttek, hogy nem ez a dolgok lénye­ge. Sokan utaznak külföldre. Akik nyitott szemmel jár­nak, mindinkább kiábrán­dulnak abból az illúzióból, amit valaha Nyugat-Európa, a fejlett kapitalista világ je­lentett az emberek számára. Mert amíg a mi társadalmi rendszerünkben biztosított az ember szabad fejlődése, s nálunk létbiztonság van, a tőkés országokra a létbi­zonytalanság a jellemző. Ez nemcsak a munkanélküliség veszélyét jelenti, hanem pél­dául a betegséggel járó anyagi terheket is. Ezért azok is, akik szeretnek utaz­ni, általában kétszer örül­(Folytatás a 3. oldalon.) Szekér Gyula tárgyalásai Zágrábban Dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, aki a Horvát Szocialista Köztársaság kormánvának meghívására hivatalos Ka'-áti látogatáson Horvátors? íaban tartózkodik. Zágrábban csü­törtökön megkezdte tárgya­lásait Petal' Flekoviccsal. a horvát kormány elnökével. . Tájékoztatták egymást or­szágaik belső fejlődésérő1, véleménycserét folytattak a magyar—jugoszláv kapcsola­tokról, azok részeként a ma­gyar—horvát gazdasági és kulturális együttműködésről. A magyar kormány elnök­helyettese ellátogatott Kum- rovecbe, ahol megteki ntette Joszip Broz Tito köztársasá­gi elnök szülőházát. Beíe'ezöfiött a szocialista országok ifjúsági szövetségei titkárainak tanácskozása Csütörtökön Budapesten? befejezte munkáját a testvé­ri szocialista országokban te­vékenykedő ifjúsági szövet, ségek ideológiai kérdésekké! foglalkozó kb-titkárainak "3 napos, konzultatív tanácsko­zása. A bolgár, csehszlovák, kubai, lengyel, magyar, mon­gol, NDK-beli, román, szov­jet, valamint a megfigyelő­ként részt vevő vietnami if­júsági vezetők eszmecserét, folytattak a nemzetközi helyzet alakulásáról, az ide­ológiai harc időszerű kér­déseiről és az ifjúsági, szö­vetségek ideológiai együtt­működésének soron levő tar­talmi feladatairól, irányai­ról. A tanácskozás résztve­vői jegyzőkönyvet írtak alá és közös sajtóközleményt bo­csátottak ki. A testvéri ifjúsági szövet­ségek ideológiai titkárait csütörtökön fogadta Győ­rt Imre, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára. Jelen volt Barabás János, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­gának titkára. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, csütörtökön este, az Európa Szállóban fogadást adott a tanácskozás résztve­vőinek tiszteletére. Győri Imre, az MSZMP KB titkára fogadta a testvéri szocia­lista országok ifjúsági szövetségeinek ideológiai témákkal foglalkozó központi bizottsági titkárait. íMTi Fotói Soós feajos felvétele — Űépújság íelefotő ~ K§J* I

Next

/
Oldalképek
Tartalom