Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-15 / 139. szám

Népgazdaságunk, versenyképességünk IIL Â gazdasági fejlődés Nyugdíjas szövetkezeti vezetők tanácskozása Egerben Tóth Mihály, a Heves megyei TESZÖV elnöke köszönti a nyugdíjas szövetkezeti vezetőket. (Fotó: Szabó Sándor) A termelés, az ipar szer­kezete, az egyes ágazatok, termékek, technológiák sze­repe koronként változik. A gyáripar kialakulásakor a textilipar volt a gazdasági fejlődés hajtómotorja. Ké­sőbb ezt a szerepet átvette a vas- és fémkohászat, majd a gépipar (ezen belül is a gép­kocsigyártás), illetve a vegy­ipar. Napjainkban az elekt­ronika, a nukleáris műsze­rek, a távközlési rendszerek, a környezetvédelmi berende­zések és némely vegyipari termék a gazdasági fejlődés hordozója. A termékek rangsorolása részben a kereslet-kínálat, részben a műszaki-gazdasági fejlettség függvénye. Így a hűtőszekrény, az automata mosógép, a televízió — a II. világháborút követő konjunk­túra serkentői — például el­vesztették korábbi szerepü­ket és a legfejlettebb orszá­gokban az importlistára ke­rültek. Másutt, így hazánk­ban is, azért még jövedel­mező lehet ezek gyártása és exportja. Más termékeket viszont nekünk érdemes tar­tósan importálni a fejlődő országokból — munkát, anyagot és más erőforrást megtakarítva. A fejlettség­beli különbségek is serken­tik tehát a nemzetközi mun­kamegosztási. bár az integ­rációnak sokkal inkább ked­vez a szintbeli kiegyenlített­ség. Hogyan dönthető el a ter­melési szerkezet fejlesztésé­nek iránya az adott vállalat, iparág jövője, az egyes gyártmányok, cikkek sorsa? Csak • komplex módon, az úgynevezett műszaki-gazda- sági követelményrendszer alapján. E módszer lényege a konkrétság: a versenyké­pességet (a sorozatnagyságot, a termék, a technológia kor. szerűségét, a termelékenysé­get. stb.). mindig a verseny­társakhoz viszonyítva vizs­gálja. A Nehézipari Minisztérium vállalatai lényegében ezt a módszert alkalmazták távla­ti terveik kidolgozásánál. Közülük a Bakonyi Bauxit­bánya Vállalatot példaként említették a Központi Bizott­ság 1978. áprilisi ülésén. A vállalat. terveiben előirá­nyozta a hasonló adottságú francia versenytárs utoléré­sét, a jelenlegi. egy főre jutó termelés megkétszerezését. Jelzogëmb repülőknek Ahány vállalat, csaknem annyiféle feladat. Az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság felmérése szerint az ipari termékek 10—15 száza­léka megfelel a nemzetközi versenyképesség követelmé­nyeinek, tehát fejlesztésük kívánatos, versenyképessé­gük nagy valószínűséggel a jövőben is fenntartható, öt százalékuk olyan nem gaz­daságos termék, amelyre tár­sadalmi igény van és im­portból nem pótolható. A termékek 10—25 százaléka az egyértelműen kihalásra ítélt. A 60—70 százalékból — tehát a legszélesebb körből — kell kiválasztani a viszonylag rö­vid idő alatt versenyképessé tehető gyártmányokat, a töb­bi pedig itt is megszüntetés­re vár. Más oldalról megközelítve ugyancsak bizonyítható. a magyar ipar termékválaszté­kának jelentős hányada megszüntetésre, visszafej­lesztésre ítélt. Tízmilliós la­kosú népesség nem képes milliónyi árufajtát verseny- képes színvonalon előállíta­ni. Mert nem képes ennyifé­le termékhez munkaerőt, fejlesztő létszámot, kapaci­tást (beruházást) biztosítani — nemzetközileg versenyké­pes színvonalon. Az erők, az eszközök mai szétforgácsolt- sága nehezíti, lehetetlenné teszi a felzárkózást, a ver­senyképesség fokozását. Leg­jelentősebb exportcikkünk, az autóbusz alkotja a teljes magyar kivitel 5 százalékát, az első öt cikk (az autóbusz, a hengerelt acél. a növény- olajipari takarmány, a közle­kedési eszközök alkatrészei és a kiszerelt gyógyszerek) 15—16 százalékát. Ez az ex­portarány a hazánkhoz ha­sonló lélekszámú de fejlett tőkés országokban a listave­zető terméknél 10—30, illet­ve az első Öt cikknél 40—50 százalék. v A termékszerkezet fejlesz­tése közepes és hosszú távú feladat, de elkezdése nem tűr halasztást. Könnyebb az átállás, az elavult termékek megszüntetése ott, ahol a ka­pacitások „konvertálhatók”. (Gyógyszer-, műszer-, kon­fekcióipar. stb.). Nehéz vi­szont a manőverezés, ha a technológia egy-egy termék­félére specializált (kohászat, műtrágyagyártás, stb.). Az hordozói átállás ilyenkor hosszabb időt és több beruházást igé­nyel. De elavult termék ese­tén sincs szükség mindig át­állásra, ahol lehet, a munka­helyek számát kell csökken­teni. Azért, hogy a munka­helyek és a munkaerő száma összhangba kerüljön. De azért is. mert a leggyorsab­ban is érhetjük el a haté­konyság javulását (csökkent­hetjük a ráfizetést). Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1977. október 20—i határozata a hosszú tá­vú külgazdasági politikáról és a termékszerkezet fejlesz­téséről megszabja a tenni­valókat. Kimondja, hogy a „termékszerkezet fejleszté­sére vonatkozó döntések túl­nyomó része vállalati hatás­körbe tartozik”. Főként az előrelépéshez nélkülözhetet­lenek a piaci információk, a rugalmas reagálások, a helyi kezdeményezések. De abban az esetben, ha teljes a visz- szafejlesztés, a felszámolás­sal egyenrangú gyökeres az átállás, aligha várhatjuk a vállalattól, hogy önmaga mondja ki és végrehajtsa sa­ját halálos ítéletét. Gondol­junk csak a hazai gabona- kombájn vagy a traktorgyár­tás megszüntetésére. Az el­határozást hiába közölték, és sürgették a végrehajtást, központilag kellett felszá­molni, más nagyvállalatokba beolvasztani, mind az EMAG-ot, mind a Vörös Csillag Traktorgyárat. Régi példák, újakkal nem szolgálhatunk. Nem alakult még ki az életképtelen válla­latok felszámolásának me­chanizmusa. Sőt a szükséges jelzőrendszer sem működik kielégítően. A nemzetközi­leg versenyképes és az elma­radott vállalatok jövedelmi viszonyaiban nincsenek ha­tározott különbségek. To­vább kell lépni a szelektálás (válogatás) objektív feltéte­leinek megteremtése, a gaz­dasági szabályozás, az anyagi ösztönzés útján. De nem ke­vésbé fontos a szubjektív feltétel, a társadalmi háttér megteremtése, akár a helyi konfliktusok vállalása árán is. KAR VOLNA ELHALL­GATNI: az érdekeltek köré­ben nem váltott ki osztatlan lelkesedést a hír, hogy a me­zőgazdasági miniszter kötele­zővé óhajtja tenni a rendsze­res talajvizsgálatot. Minden­ki elismerte, hogy a vizsgá­latra szükség van, de első­sorban a termelőszövetkeze­tek berzenkedtek a hatósági előírás miatt. Miért kelj ren­deletbe foglalni azt, ami egyébként is mindenkinek saját érdeke? A rendelet azonban a Ma­gyar Közlöny május 26-i szá­mában megjelent és címé­ben hordozza jellegét: „A mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter. . . rendelete a gazdálkodó szervezetek talaj- tápanyag vizsgáin ti kötele- lezettségéről”. Minden szer­vezet, amely több mint húsz hektáron gazdálkodik, szán­tóföldjén háromévenként, bizonyos gyepterületeken pe­dig négvévenként köteles ezt a vizsgálatot elvégeztetni. A minisztérium csak a MÉM Növényvédelmi és Agroké­miai Központja által kijelölt laboratóriumok elemzését fogadja el. A munka nem ingyenes, egy minta meg­vizsgálásáért 160 forintot kell fizetni. Először beszéljünk arról, hogy miért kell ez a vizs­Az idős szakemberek vé­leményeire is számítanak megyénk mezőgazdaságának fejlesztésében. Ez csendült ki abból a tanácskozásból, melyet szerdán délelőtt tar­tottak Egerben, a KISZÖV- székházban. Ott volt Somodi Lajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osz­tályvezetője és dr. Zana Bé­la, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője A kivitelező épitőipar dol­gozói hétszázzal több otthon építését fejezték be az év első öt hónapjában, mint egy évvel ezelőtt. A hivatalos műszaki átvételi eljárásokon a beruházók összesen ti 495 lakást vettek ét a minisz­tériumi és a tanácsi vállala­toktól, az építőipari szövet­kezetektől és a termelőszö­vetkezetek építőipari közös vállalkozásaitól. A legtöbb új otthont az ÉVM-vállala- ! tok építették, mégpedig a korábbinál egyenletesebb ütemben, s így 10 486 lakást adtak át. ami 1336-tal ha­ladja meg az egy évvel eze­lőtti eredményt. A tanácsi vállalatoknál és az építő­ipari szövetkezeteknél azon­ban csökkent az átadások üteme. 626 lakással keveseb­bet építettek, ,s elmaradásuk gálát. Sok egyéb cél mellett azért, mert a mai modern mezőgazdaságban a felhasz­nálandó mütrágyaadagokat csak akkor lehet pontosan megállapítani, ha tudjuk, hogy milyen is az a talaj, amelyre a vegyszert kiszór­juk. A 160 forintos vizsgálati díj csak látszatra kevés. Mintát ugyanis minden 4—6 hektárról venni kell. Egy, mondjuk 5000 hektáros tsz tehát ezer mintát vizsgáltat meg, ami már 160 ezer fo­rintos költség, korántsem jelképes. De megéri. Ezt ak­kor látjuk, ha „visszaszámol­juk” a költséget. Ilyen m.in- lasűrüséggel és három­évenkénti rotációval egy hektárra évenként mintegy 15—20 forint költség jut. Am egvetlen mázsa feleslegesen felhasznált műtrágya lega­lább 300 forintba kerül! Ma­napság pedig, amikor nem­ritkán 8—10 mázsát is ki­szórnak egy hektáron, száz kiló könnyen elcsúszik a pontos ismeretek hiányában. És miért kötelező? Azért, mert ha egy gazdaság ke­vesebb műtrágyát használ a szükségesnél, az tekinthető saját ügyének is. Legfeljebb kisebb lesz a termése. Ha azonban a gazdaság a szük­ségesnél több műtrágyát használ, az már: közügy. Ezt a többletet ugyanis nem A megjelent több mint félszáz nyugdíjas termelő­szövetkezeti vezetőt: elnökö­ket, , élnökhelyetteseket, párt­titkárokat és főkönyvelőket Tóth Mihály, a megyei párt- vb. tagja, a Heves megyei TESZÖV elnöke köszöntötte. Emlékeztetett a termelőszö­vetkezeti mozgalom három évtizedes múltjára és ered­ményeire. Ezután Sramkn László, a szövetség titkára beszélt az MSZMP Központi . Bizottsá­vezeteik teljesítményét. A műszaki átadás után még bőven van tennivaló, a lakásba csak akkor lehet be­költözni, amikor a közmű­hálózatot is összekapcsolták a lakóház vezetékeivel. Ezért az idén a lakásépítkezés sta­tisztikai értékelésében új ka­tegóriaként jelent meg a be­költözésre kész lakás, vagyis az olyan új otthon, amely­nek beköltözhetőségét a ta­nács is elismerte az úgyne­vezett: lakás-használatbavé­teli engedély kiadásával. Eszerint az első öt hónapban átadott csaknem 11 500 la­kásból 5548 a beköltözhető, a tanács ennyiről adta ki a használatbavételi engedélyt. Az építők jelenleg több mint 60 ezer új otthon munkála­tait .végzik, majdnem négy­ezerrel 1 több lakásban dnl­használják fel a növények. A vegyszer beleoldódik a talaj­vízbe és kiszámíthatatlan vándorútra indul. Az ilyen fölösen felhasznált műtrágya az egyik bűnös például ab­ban, hogy a Balatpn vize eütrofizálódik, magyarán: el­lepi a hinár. Ez már környe­zetvédelmi kérdés. Mivel pe­dig éppen a legszakszerűtle- nebbül műtrágyázó gazdasá­gok „takarították” meg szí­vesen a talajvizsgálati költ­séget, nem volt más megol­dás, mint a hatósági előírás. A LEGJOBB EREDMÉ­NYEKET El,ÉRŐ. legjobban vezetett gazdaságok eddig is igénybe vették a laborató­riumok segítségét,. Számukra tehát a rendelkezés az1 írta elő, amit eddig is csináltak. Legfeljebb most más labo­ratóriumhoz lesznek kényte­lenek fordulni. Ha á jövőben valamennyi gazdaság él ez­zel a segédlettel, és ennek nyomán megszűnik a vizek szennyezése, megszűnik a környezeti ártalom, amely ebből a forrásból származott, akkor a rendelet elérte célját. De még jobb lenne persze, ha a korszerű gazdálkodás­nak egy ilyen alapvető ele­mét nem lenne kénytelen a miniszter a Magyar Köz­lönyben szorgalmazni... Fiildcáki Béla gának március 15-i határo­zatából adódó feladatokról. Számoj; adott megyénk me­zőgazdaságának fejlődéséről és rámutatott a gondokra is. Vázolta élelmiszergazdasá­gunk idei feladatait. A beszámoló után vita kö­vetkezett. Az idős ■ Szakem­berek elmondták vélemé­nyeiket, észrevételeiket a főbb teendőkről. A tanácskozás közös ebéd­del zárult. goznak, mint egy évvel ez­előtt. Így kedvező feltétele­ket teremtettek az ez évi tervben előirt 48 800 új ott­hon felépítésére. A népgazdasági tervnek megfelelően a kivitelező épí­tőipar az év első öt hónap­jában 5,1 százalékkal bőví­tette termelését. Ezen belül az ország nagyberuházásait építő ÉVM-vállalatok 14.5 százalékkal több munkát végeztek, mint múlt év azo­nos időszakában. Nagy erő­ket koncentráltak a KGST- országok közös beruházásá­ban létesülő orenburgi gáz­vezeték építésének magyar feladataira, s az előirányza­tot túlteljesítve öt hónap alatt csaknem 300 millió ér­tékű munkát végeztek el. Az építkezéseket jó partner­ként segítette az építőanyag- ipar is. amely ebben az idő­szakban 10.8 százalékkal bő- vitétte termelését. (MTI) izgatható hűtőrendszer Akár a szántóföldön -is felállítható az a különleges gyorsfagyasztó alagút, amelynek gyártását most kezdték meg a tatai hűtő- technika szövetkezetben, a szövetkezeti tex'vező vállalat tervei alapján. Nagy előnye, hogy alkalmazásához nem kell külön épületet eme'ni. hozzákapcsolhatják a vágc- hidakhoz, baromfi-feldolgozó üzemekhez, de ha rendelke­zésre áll a működtetéséhez szükséges energia. bárhol felállítható. A tatai üzerr. megrendelésre a helyszínre szállítja és betonalapra he­lyezve üzembe hetóezi »z a'águtat, A mozgatható hű­tőrendszert főleg a gyorsan romló termékek — eper. málna és más gyümölcsök — szüretó’ősekor ml kalmazhot- ják ió eredménnyel a ter­melők. Az első úi típusú gyorsfa­gyasztó alagutat a Baromfi- feldolgozó Vállalat török­szentmiklósi üzemében állít­ják fel. 1978, június 15., csú*órw* A gyáli Búzakalász Tsz műanyagüzeme több mint százféle terméket készít üvegszál erősítésű műanyagból. Legújabb gyártmányuk a feltűnő színű műanyag jelzőgömb. Ezeket a villamos távvezetékekre szerelik, az alacsonyan repülő gépek pilótáinak figyelmeztetésére. Képünkön összeállítás előtt a jelzőgömbök. (MTI Fotó — Csikós Gábor felvétele — KS) KOVÁCS JÓZSEF (Folytatjuk) is. Csaknem 11 500 lakás épült öt hónap alatt mérsékelte a kivitelező szer-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom