Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-16 / 113. szám
SIS-í í*.**, \.:» í >.'í ■ 'À v'»"Vi * "***#% > JVÈM ■ : , rm i- • '*■'$£' '•<• rr^ Viharjelző szolgálat Siófokon A Meteorológiai Központi Előrejelző Intézet Siófokon működő Időjárási Veszélyt Jelző Obszervatóriuma 1934- ben jelezte először az üdülőknek a vihar közeledtét. A 45. idényt megkezdő obszervatórium május 1-től szeptember 30-ig teljesít viharjelző szolgálatot. Képünkön: léggömb segítségével határozzák meg a szél erősségét és irányát. (MTI fotó — Hadas János felv. — KS) Még nem létezik, de már történelem Duna — Tisza-csatorna — hét ütemben Találós kérdésnek is beillő téma: még nem létezik, de már történelem. Mi az? A válasz: a Duna—Tisza-csatorna. Megvalósítását csaknem 300 esztendeje szorgalmazzák. A „Tsatorna” gondolatát legelsőként Vedres Istvány — így, ny-nyel olvasható neve a több száz éves dokumentum címlapján — vetette fel. Egyúttal választ is keresett arra, hogy melyik várost lehetne legelőnyösebben „összvekapcsolni’’ Budapesttel. ő, természetesen Szolnokot javasolta. Azóta megszámlálhatatlanul sok terv és változat készült, melyek közül kimagaslik Széchenyi gyönyörű álma: „És akkor, ha majd Tokajbul is Marosújvárról is látnék érkezni Pestre hajót és Szolnokra és Szegedre hajón indulnánk. ..” Sajnos, nem teljesülhetett a kívánsága. Vagy a pénz hiányzott, vagy a politikai légkör nem kedvezett az építésnek, végül is, amit elődeinktől örökségbe kaphattunk, azok tervek és elképzelések. Ezek nagyon sok értékes műszaki adatot, méréseket, számításokat tartalmaznak, de ahányszor a csatorna szóba kerül, az is nyilvánvaló lesz, hogy az idő, a körülmények változása, a tervek szinte folytonos felülvizsgálatára, módosítására is késztet Hol fariunk most ? Odáig eljutottunk, hogy a temérdek változat közül a Csepelről induló, Dunaha- rasztin, Gyónón, Fülöpházán át Kecskemétre és Kiskunfélegyházára leágazó, úgynevezett középvezetésű csatorna építése látszott a legalkalmasabbnak. A korábbi tervezők ugyanis nem számoltak azzal, hogy korunkban mekkora hangsúlyt kap a víz- gazdálkodás. Miután a vízszükséglet 75 százaléka a Ti- sza-völgyben jelentkezik, ehhez kellett igazítani a leendő útvonalakat is. A vízpótlási igényeket és lehetőségeket felmérve, néhány éve újabb javaslat született. Eszerint északon Taksony—Dabas—Kecskemét— Kiskunfélegyháza—Alpár vonalon, délen pedig Baját érintve épülne ki a csatorna. Természetesen ez még nem szentírás, csak abban ért egyet mindenki, hogy a csatorna megvalósítása elodázhatatlanná váL A hajón olcsóbb Vegyük hát sorra, hogy miért kell nekünk ez a jelentős és költséges létesítmény? Ahhoz, hogy tartani tudjuk az európai színvonalat, benne kell lennünk az európai víziút-hálózatban. Hiába tervezünk házat, ha nincs hozzá víz, vagy várost, ha nincs hozzá munkahely, amelyek egyúttal víz-, energia-, szállítási szükségleteket is jelentenek. Milliárdokat fuvarozunk el a közutakon, holott a hajón történő szállítás lényegesen olcsóbb, nem beszélve túlzsúfolt útjaink tehermentesítéséről. Itt azonban azt is nagyon meg kell majd nézni, hogy mennyiben kifizetődő a vízi út? Nem ártana előre megtervezni, hogy mit érdemes hajóba rakni és mit nem? Főleg a nagy gépek és a hűtött áru szállítása kínálkozik kedvezőnek, de ezekhez megfelelő rakodótereket, speciális rendeltetésű hajókat kell építenünk, illetve beszereznünk. Érdemes alaposan megvizsgálni, hogy mi legyen a kavicsbányák körül felhalmozódó melléktermékekkel, az úgynevezett meddővel? Ez útépítésre kiválóan alkalmas, de csak hajón mozgatható. Jelenleg semmire sem használják, csak a helyet foglalja el. Amire 300 éve várunk Ki hinné, hogy mennyi mindent kell megfontolni, mérlegelni, hogy végül ne el- • hamarkodottan hozzuk létre azt, amire 300 éve várunk. Beleszól a tervekbe, hogy hol keli a legnagyobb területet öntözni, hol fogy a legtöbb villamos energia, merre a legrosszabbak a közutak és hol vannak a kavicsbányák, hogy csak néhányat ragadjunk ki a sok közül. Az urbanizációval együtt jár az ivóvízfogyasztás idáig példátlan ütemű növekedése, emelkedtek a megmozgatható árumennyiségek is. Fenyegető méreteket öltött a víz elszennyeződése: 80 milliós népesség háztartási — valamint a folyó menti városok ipari üzemeinek— szennyvize terheli, mérgezi a Dunát Budapest fölött. Sokan nem is tudják, hogy a mezőgazdaság is érzékeny a vízminőségre. És a Dunából ma már nem lehet közvetlenül nyerni a vizet. Szükségleteinket már most és a jövőben még inkább, csak az előkezeléses víztárolás útján lehet kielégíteni. A Duna—Tisza-csatorna megvalósítása két ütemben történik. Az elsőben elkészítik a csongrádi vízlépcsőt, ez eltart 1990-ig. A második ütemben kerül sor az alpári víztárolóra. Aki megéri, 1995-ben már tanúja lehet a csatornaépítés kezdetének. De azt már előbb kell eldönteni, hogy hová kerüljenek a kikötők, rakodók, tárolóterek, milyen berendezésekre, hajókra áldozzunk? Mert csak így lesz a csatorna valóban hasznos. Gazdasági életünk fellendítője és a magyar vízgazdálkodás XX. századi nagy létesítménye. Vadas Zsuzsa Objektív 2. Ismerkedjünk meg a fényképezőgéppel ! Miután megvásároltuk fényképezőgépünket, természetesen meg is kell vele ismerkednünk. Először is tanulmányozzuk át a géphez kapott kezelési utasítást. Ebben megtaláljuk a gép legfon. tosabb adatait, rendszerint képes ábrák mutatják be a főbb szerkezeti egységeket. A fényképezőgépnek három fő típusa van: az egyaknás tükörreflexes gépek, az egyaknás prizmás keresővel felszerelt gépek, illetve a 6x6-os filmre dolgozó kétaknás tükörreflexes kamerák. Ha belenézünk gépünkbe, a negatívra kerülő képet látjuk. A korszerűbb gépeknél filmérzékenység beállítására szolgáló tárcsa, illetve az a gomb, amellyel visszacsévé- lés előtt a gép felhúzó fogaskerekeit tesszük szabaddá. A kamera elején található az objektív. Külső szélén olvasható az objektív gyári száma, gyártmánya és típusa, fényerőssége és gyújtótávolsága. Az objektív külső gyűrűjével rendszerint távolságot, vagyis a kép élességét állíthatjuk. A skáláról a beállított távolságot méterben, esetleg lábbal (angol mérték- egység) is leolvashatjuk. Közvetlenül a méterskéla alatt van a mélységélességi skála, amelynek használatéA fényképezőgép-váz felső részén a bcállítótárcsák vannak egyben az élességet is látjuk. A prizmás gépeknél az élesség állításakor a keresőben látható két jelnek fednie kell egymást. Az egyaknás tükör- reflexes gépeknél a matt üvegen eleve éles, vagy életlen képet kapunk. A beépített fénymérős gépeknél a képmező jobb szélén látható a műszer skálája és mutatója. A gépek hátlapjára esetenként emlékeztető tárcsát szerelnek, amin be lehet állítani, hogy milyen érzékenységű és milyen fajtájú filmet fűztünk a gépbe, de ennek csak emlékeztető szerepe van. A fény képezőgép-váz felső részén különböző beállítótárcsák vannak. Ezeken lehet az expozíciós időt és a számlálót beállítani. Esetenként itt van az a’sóérintke- zős vakucsatlakozó is. Bal oldalon a végigfényképezett tekercs visszacsavarására szolgáló tárcsa van, jobb kezünknél pedig a filmtovábbító, ami rendszerint egyidejűleg a zárszerkezetet is felhúzza. Itt található az exponáló gomb is, melynek alsó gyűrűje a retesz, amivel megakadályozhatjuk a véletlen expozíciót. A váz felső részén van még rendszerint a ra még visszatérünk. Forgatható tárcsán állítható be a számskála alapján a rekesznyílás. A gépváz elején található kis kar az önkioldó felhúzására szolgál. Mielőtt kipróbálnánk az űj fényképezőgépet, nézzük meg, hogy milyen méretű film használatára alkalmas. Fénymérős gépeknél feltétlenül tisztázni kell, hogy a filmérzékenységet DIN-ben, ASA-ban, vagy GOSZT-ban kell beállítani. Nyissuk fel a gép hátlapját, nézzük, hogy redőnyzáras vagy lamellás, központi zárás a berendezés. Vizsgáljuk meg a vakucsat- lakozónál, hogy X-re, vagy M-re is állítható. Ezeknek az adatoknak az ismerete a későbbi munkához feltétlenül szükséges, mert az automatikus gépekhez pontosan kell beállítani a fényérzékenységet, a redőnyzáras gépek csak 1/30-ad vagy 1/60-ad kapcsolhatók villanókészülékhez. A vakuszinkron M jelzése az egyes vakut, az X az örök- vakut hozza szinkronba. Természetesen ezekkel a kérdésekkel még részletesebben foglalkozunk. Vida András Avtandil Ádeisvili: Felvilágosító propaganda — Halló! Halló! Állami gazdaság! — Igen, tessék. — Az előadó elindult önökhöz. Halló! Halló! — Igen, igen, tessék! — Készítsenek elő megfelelő helyiséget, szervezzenek hallgatóságot. Az előadás le- mája: Az alkoholizmus és az alkoholizmus elleni harc. Az állami gazdaság igazgatója rendkívüli értekezletet hívott össze. — Egy előadó jön hozzánk Tbilisziből — kezdte — Igen, igen... — ingat, ták a fejüket a beosztottjai. — Fel kell készülni a fogadásra. Te, Vano, levágsz egy bárányt. — Igenis! — mondta a zootechnikus. — Te. Irakit), bort szerze' — Meglesz! — mondta főagronómus. — Te, Elizbar, „Extra ’ konyakot hozol. — „Extrát" könyvelés — elszámoló. — Akkor vegyél háromcsillagosat, Te pedig, Givi, nem enged a mondta a bér. előkészíted a literes ivótülköket. — Rendben! — mondta a raktáros. — Gogi, te mondod a tósz- tokat. — Ezen nem fog múlni — mondta a főmérnök. — Jászon, te arra ügyelsz, hogy mindenki fenékig kiigya a tülköt. — Ne aggódj, senkit sem tévesztek szem elöl — mondta az igazgatóhelyettes Az igazgató elégedetten nézett végig munkatársain.' — No, azt hiszem, minden rendben van, jöhet az előadó. .. •k — Halló! Halló! Tbiliszi? — Igen, tessék. — Haladéktalanul küldje nek orvost. Szívspecialistá' Helikopterrel! Az előadó végét járja... (Zahemszky László ... . , ________fordítása) M AI műsorok: KOSSUTH 8.27: Utazás az agy körül 8 57: Nemzetközi mesefesztivál. 9.16: Cár és ács (Opera). 10.05: Iskolarádió. 10 36 Dohnányi kamarazenéjéből. 11.30: Miről ír 3 Társadalmi Szemle? 11.40: A Balogh család. 12.35: Melódiakoktél. 14 06: Tűrhető Lajos. 14.50: Éneklő Ifjúság. 15.10: Népi zene. 15 27: Bemutatjuk új felvételeinket. 15.44: Magyarán szólva... 16.05 : Harsan a kürtszó! 16.35: Két Bach-motet- ta. 17.07: Ne tessék idegenkedni. • 17.32: Rimszkij- Korszakov: Az aranykakas. 18.00: A Szabó család. 18.30: Esti magazin. 19.15: A sevillai borbély (Opera). 20 05: A rákkutatás élvonalában. 20.35: Népzenekedvelőknek. 21.05: Versszínpad. 22.20: Meditáció. 22.30: Egy óra dzsessz. 23.30: Zenekari muzsika. PETŐFI J.05: a szép Heléna (Operettrészletek). 9.00: ...de ne a más háza elé! 9.10: Polkák fúvószenekarra. 9.33: Derűre is derű. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 11.55: Látószög. 12.00: Nóták. 12.33: Arcképek a bolgár irodalomból. 12.50: Szimfonikus táncok. 13.28: Állatbarátoknak. 13.33: Májusköszöntő. 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Harminc perc rock. 18.33: Népi zene. 19.15: A versenyt vállalni kell! 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Jótét lélek. 20.52: 1977. évi szlovén popzenei napok. 21.17: Magángyűjtemény. 22.43: Ravel: Pásztoróra (Opera). 23.30: Népi zene. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója — Szerkeszti : Varsányi Zsuzsa — Miskolci művészte- lep (Dobrik Istvánnak a Herman Ottó művésztelep munkatársának előadása) — A miskolci tévé-fesztiválról jelentjük — 18.00: Észak-magyarországi krónika (Egyetemünk kandidátusai címmel kiállítás a műszaki egyetemen) — Egy panasz nyomában (Operett- melódiák) — Hírek, lapelőzetes .., tói 9.00: Tévétorna. 9.05: Iskolatévé. 10.20: Játék a GYIK- műhelyben. 11.00: Óvodások filmműsora. 15.40: Iskolatévé. 16.30: Ökölvívó VB. 17.30: Mindenki iskolája. 18.40: Frontoperatőrök. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Autók és emberek (Francia filmsorozat). 20.50: (Angol filmsorozat). 21 35: Zene, zene, zene. 22.35: Tv-híradó 3. i. MŰSOR 20.01: Berlini üdvözlet dalokkal — sztárokkal. 20.50: Tv-híradó 2. 2110: Reggeltől estig. 21.35: Ökölvívó VB. Mp nuit tin A 1978. május 16.. kedd
