Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-09 / 107. szám

^SAAAAAAAAAAAAAAA^AAA^A/«AAAAAAA(VNAAAAAAAAAAA^AAAAA^^AAAAAA/WN. I Hétfő mH kfilpoUtikaJ kommentárunk» A bonni látogatás után Leonyid Brezsnyev hazaérkezett a Német Szövet­ségi Köztársaságból. Véget ért a látogatás, amelynek minősítésére a világsajtóban — pártállásra és világné­zetre való tekintet nélkül — visszatérő jelző a „törté­nelmi” kifejezés. Ez nemcsak az esemény jelentőségé" nek nagyságrendje miatt jogos, hanem azért is, mert jól érzékelteti a lényeget. Azt, hogy egy mérhetetlenül fontos folyamat újabb állomásáról van szó. Nincs manapság politikával foglalkozó, az iránt valamelyest is érdeklődő ember, aki elfeledhetné, hogy a látogatás időpontja lényegében egybeesett a második világháború befejeződésének évfordulójával. Ez kü­lönösen drámaivá teszi a közös közleménynek azt a ki­tételét, amely szerint a mai ifjúságnak „sohasem sza­bad átélnie azt, amit az előző nemzedékek átéltek”. Ezért — a béke megvédéséért — sokat kellett és sokat kell még tenni és ez volt a látogatás legfőbb célja. A kilátások ma minden nehézség és veszély el" lenére jóval biztatóbbak, mint valaha. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányai között 1970-ben aláírt moszkvai szerződés talán a legfontosabb volt az olyan lépések közül, ame­lyek a hidegháború frontjának áttöréséhez vezettek Azóta az NSZK-ban is, más nyugati országokban is aktivizálódtak a hidegháborús erők, amelyek mind­máig mindent megtesznek, hogy visszafordítsák ezt a folyamatot. Ennek ellenére Moszkvában is. Bonnban is úgy látják, sem a két ország, sem az emberiség számá­ra nincs más lehetőség, mint a nehézségeket leküzdve tovább haladni a megkezdett úton. Ilyen nézőpontból elve világos, hogy a látogatás jelentősége messze túlnő a két nagy ország önmagában is fontos kapcsolatain és maguk a kétoldalú kapcsola" tok is világpolitikai kisugárzásúak. „A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság — jelentette ki Leo­nyid Brezsnyev a nyugatnémet televíziónak adott nyi­latkozatában — sokat tehet azoknak a nehézségeknek a megszüntetéséért, amelyekbe az enyhülés folyamata ütközött a maga fejlődésében. Sokban a mi országa­inktól függ, hogy megszilárdulnak-e, elmélyülnek'e azok a pozitív folyamatok, amelyek a hetvenes évek első felében kezdődtek el a nemzetközi kapcsolatok­ban.” A kétoldalú és a nemzetközi kapcsolatok szerves összefüggését jelképezi az a két legfontosabb okmány, amelyet a tárgyalások eredményeképpen a két ország vezetői aláírtak: a szovjet—NSZK gazdasági keret­egyezmény és a megbeszélésekről kiadott közös nyilat­kozat. A kerétegyezmény huszonöt esztendőre szól — a közös közlemény betűje és szelleme pedig remélhe­tőleg negyedszázadnál is jóval hosszabb távon befolyá­solja majd jótékonyan a szó szoros értelmében száz­milliók sorsát. Harmat Endre Pretoria fenyegetőzik idbb ország elismerte az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságot A jelek szerint Pretóriát teljes mértékben „hidegen hagyta” az ENSZ Biztonsági Tanácsának szombati hatá­rozata, amely élesen elítélte az Angola ellen végrehajtott agressziót, és követelte a dél­afrikai inváziós csapatok ha­ladéktalan kivonását. Roelof Botha, a fajüldöző Vorster-rezsim külügyminisz­Pinochet bajban van? Er­ről tanúskodnak a chilei ka­tonai junta vezetőjének azok a lépései, amelyekkel saját elnyomó politikáját próbálja elfogadhatóbbá tenni a világ számára. Először januárban népszavazást rendezett az or­szágban, amelyen a részvé­tel kötelező volt, a szava­zóktól ujjlenyomatot vettek, a .rendre” pedig a junta em. béréi ügyeltek. De még így sem lehetett felhőtlen a diktátor öröme. A leggondo­sabb óvintézkedések ellené­re leadott 25 százaléknyi el­lenszavazat. előzőleg pedig a népszavazási komédia körül a katonai juntán belül ki­robbant ellentétek egyaránt kevés okot adtak Pinochet­nek a lelkendezésre. Ezért aztán tovább próbálkozott. A múlt hónapban újabb „de­mokratikus” intézkedésével, polgári politikusokat vont be a kormányba, és a politikai foglyok egy töredékét am­nesztiában részesítette, illet­ve száműzte az országból. &MÊWSM U78. május 9., kedd tere Pretóriában kijelentette, hogy a biztonsági tanács ha­tározata semmit nem módo­sít Dél-Afrika álláspontján. Botha megismételte azt a ko­rábbi fenyegetését, miszerint Pretoria bármikor újabb ak­ciót indít az Angolai terüle­ten lévő, állítólagos gerilla­támaszpontok ellen. De mi történt ez idő alatt Chile külkapcsolataiban ? A junta szemszögéből nézve a dolgokat, nem sok jó. Elmér­gesedtek a kapcsolatok Chi­le és Argentína között. A szomszédos — és haladónak aligha nevezhető — Bolívia is felmondta a diplomáciai kapcsolatokat a juntával. Chile viszonya az Egye­sült Államokkal is tovább romlott — mégpedig annak a vizsgálatnak következté­ben, amely azt igyekszik ki­deríteni, kit terhel a felelős­ség Leteliernek, a puccsal megbuktatott Allende-kor- mány egykori külügyminisz­terének meggyilkolásáért. A két eseménysor össze­függ. bár azt meg kell je. gyezni, hogy a belső látszat­intézkedések részben már a fokozódó külpolitikai elszi­getelődés következményei. De nemcsak azé! A fasiszta dik­tatúra négy és fél éve alatt, Chilében állandóan erősödött a belső ellenállás a juntával szemben. Ma már nemcsak az egykori Népi Egység hí­vei fordulnak szembe Pino­chettel, hanem azok a jobb­oldali politikusok is. akik 1973 szeptemberében még a diktátornak tapsoltak. A jun­ta által szigorúan ellenőrzött sajtóban az utóbbi időben Az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaságban a Népi Demokratikus Párt ak­tivistái a hét végén tömeg­gyűléseken ismertették az új forradalmi kormányzat cél­kitűzéseit és a lakosságot az ezekből fakadó feladatok teljesítésére szólították fel — jelentik a nyugati hírügy­nökségek a Tanjug kabuli tudósítására hivatkozva. A francia kormány vasár­nap az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság külügy­minisztériumába eljuttatott jegyzékben közli, hogy Fran­ciaország a jövőben is a két ország közötti jó viszony fenntartására, és a normális A széles körű rendőri nyo­mozás, a hét végén végre­hajtott letartóztatások és Moro, immár megerősítést nj’ert búcsúlevele ellenére, továbbra is teljes a bizony­talanság az elrabolt keresz­ténydemokrata vezető sorsát illetően. A „vörös brigádok” terro­ristái Moro halálos ítéletét bejelentő, 9. számú közlemé­nyük óta nem hallattak ma­gukról. Noha az olasz rádió és televízió torinói, genovai és milánói irodái számos, a letartóztatott terroristák sza­badon bocsátását követelő telefonhívást kaptak, a rend­őrség feltételezése szerint, ezek a börtönben levő szél­sőségesek rokonaitól vagy barátaitól érkeztek, és nem álltak közvetlen kapcsolat­ban Moro elrablóival. Az II Tempo című római lap vasárnapi számában részleteket közölt Aldo Mo­rénak családiához intézett búcsúleveléből. A Rómában és környékén indított, rendkívül nagysza­bású rendőri nyomozás so­rán, a hét végén huszonhá­rom személyt őrizetbe vet­tek. A huszonegy férfit és két nőt azzal vádolják, hogy valamennyien felforgató és fegyveres csoportok tagjai. Egyelőre még nem világos, kapcsolatban állnak-e a „vö­rös brigádokkal”. Az olasz közvélemény ugyanakkor még mindig re­ménykedik, hogy a több mint ötven nappal ezelőtt elra­bolt Aldo Moro esetleg élet­ben van. A TASZSZ hírügynökség szemleírója vasárnap rámu­tatott arra, hogy Aldo Moro személyi drámája teljes éles­ségével vetette fel az olasz- országi demokrácia jövőjé­nek kérdését. Nyikolaj Gri- gorjev kommentárjában hangsúlyozta: a keresztény- demokrata párt vezetőiének már föl-fölbukkannak olyan írások, amelyek a változást sürgetik. • „Intézményesítés, alkotmányosítás” — így fo­galmaz például az Ercilla cí­mű chilei hetilap. Leigh tábornok, a légierők főpa­rancsnoka, aki a januári népszavazási komédia ügyé­ben került először nyilváno­san szembe a junta fejével, ugyancsak „intézményesí­tést” és „demokratikus játék- szabályokat” emleget. Pi­nochet látszatintézkedései — hogy „civilt” Iültetett a kor­mányfői székbe, vagy hogy nagy hírveréssel amnesztiát rendelt el (amely a mintegy 2500 politikai fogoly közül, mindössze kétszázat érint !) — mind-mind a valóságos belső feszültség levezetésé­re is születtek. Hatásuk azonban csupán csekély, hi­szen Pinochet most egy újabb „nagy lépésen” mun­kálkodik: „demokratikus” al­kotmányt szövegez, amely természetesen az ő elnöki hatalmát erősítené meg, s amelyet a janu­árihoz hasonló módszerek­kel — kötelező, „rendőrileg szavatolt” népszavazással — kíván szentesíttetni a chilei polgárokkal. Dános András diplomáciai kapcsolatok megőrzésére törekszik. A Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság szomba­ton elismerte az afganisztáni forradalmi kormányzatot. Szalem Ali Rubia, a JNDK államfője, meleg hangú táv­iratban üdvözölte a forra­dalmi kormányzat vezetősé­gét és a baráti afgán népet abból az alkalomból, hogy forradalmi rendszer jött lét­re az országban. Kuvait vasárnap bejelen­tette, hogy az április 27-i af­ganisztáni fordulat nem be­folyásolja a két ország vi­szonyát. „Kuvait, amely jó viszonyt tart fenn Afgansz­sasági rend szétbomlasztásá­ra irányuló kísérlet rejlik. A „vörös brigádok” terror- csoport a legszélsőségesebb reakció érdekeinek kifejező­jeként lépett fel, és minden erőfeszítést megtett annak érdekében, hogy megzavarja az ország politikai fejlődését. A kommentátor emlékez­tet arra, hogy az olasz saitó — és nincs miért kételked­ni ezzel kapcsolatos tájéko­zottságában — cikkek so­rozatát hozta nyilvánosságra a nyugati titkosszolgálatok­nak az ország belügyeibe való beavatkozásáról. Abból a célból, hogy el­vonják a figyelmet az olasz ügyekbe való beavatkozásuk­ról, e nyugati titkosszolgála­tok híreszteléseket terjeszte­nek a Szovjetunió „részvéte­léről” a „vörös brigádok” te­vékenységében. Valójában Vasárnap 10 napos nagy- britanniai és skandináviai látogatásra utazott Mose Dajan izraeli külügyminisz­ter. Anglián kívül Dajan el­látogat Svédországba, Nor­végiába, Finnországba és Dániába is. Elutazása előtt tartott saj­tóértekezletén az izraeli kül­ügyminiszter hangoztatta, hogy kőrútjának célja a közel-keleti konfliktussal kapcsolatos jeruzsálemi ál­láspont kifejtése. Dajan elégedetten szólt ar­ról, hogy az Egyesült Álla­mok egyetért a „lényegi kér­dések” megvitatásának szük­ségességében. Mint emléke­zetes, legutóbbi washingtoni látogatásakor Dajan támoga­tást kapott arra vonatkozó an, hogy a „béketárgyaláso­kon” a közel-keleti béke alapelveiről szóló nyilatko­zat helyett olyan problémák­tán mohamedán népével, reméli, hogy úrrá lesz a ne­hézségeken és biztonságot és stabilitást ér el az ország­ban” hangsúlyozta tudósí­tók előtt Abdel Aziz Husz- szein, kormányügyekkel megbízott kuvaiti állammi­niszter a kuvaiti kormánynak az afganisztáni események­kel foglalkozó ülése után. A kabuli rádió szombati adása szerint a hét végéig a nyugati országok közül Olaszország, Nagy-Britannia, az NSZK, Irán és az Egye­sült Államok ismerték el az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságot. durva ideológiai diverzióról van szó, amellyel leplezni próbálják a katolikusok és kommunisták megkezdődött közeledését akadályozni pró­báló, az olasz demokratikus rend aláásására törekvő erők cselszövéseit. Az olasz és külföldi re­akció erőfeszítései azonban mindeddig nem hozták meg a várt eredményeket. Aldo Moro tragédiája nemcsak, hogy nem vezetett a demok­ratikus és antifasiszta erők szétbomlasztásához, hanem ellenkezőleg, egyesítette őket a köztársasági rend védel­mére. • Az olasz nép ismételten bizonyítja politikai érettsé­gét és elszántságát, hogy ne engedje meg hazájában a káoszt, az anarchiát — feje­ződik be a kommentár. kai kell foglalkozni, mint például a Jordán folyó meg­szállt nyugati partjának jö­vője. A kérdés az, vajon Egyiptom érdekelt-e ebben — hangoztatta az izraeli kül­ügyminiszter. Ezzel össze­függésében kijelentette, hogy Izraelnek a Jordán folyó nyugati partjára és a gázai övezetre vonatkozó rendezé­si terve, amely korlátozott autonómiát irányoz elő az ott élő lakosságnak. Nem tekinthető ideiglenesnek, an­nak ellenére, hogy azt izrae­li álláspont szerint néhány év múlva felül kell vizsgál­ni. Újságírók kérdéseire vála­szolva az izraeli külügymi­niszter hangoztatta, hogy körútja során „egyetlen arab ország képviselőjével sem tervez találkozót”. (Reuter, UPI alapján) Távirat L PROKOPJEV elvtárs, ( az SZKP Csuvas Területi Blá zottsága első titkárának CSEBOKSZÁRI Kedves Prokopjev Elvtársi A hitleri fasizmus lelett aratott győzelem 33. évfordu­lója alkalmából elvtársi tisz. telettel köszöntőm Önt, Csu- vasia dolgozó népét és kom­munistáit. A Szovjetunió népeinek hősies küzdelme és hadsere­gének lelkesítő győzelmei ha­zánk és az emberiség törté­netében döntő fordulatot ho­zott. A győzelemnek nyertese a magyar nép is, mert nem­zeti függetlensége birtokában szabadon él és a fejlett szo­cialista társadalmat építi. Szívből kívánjuk, hogy a szovjet nép érjen el újabb és újabb, az eddigieknél még nagyobb sikereket a kommu­nizmus építésében, boldog le­gyen és békében élhessen. Erősödjék és virágozzék a magyar és szovjet nép örök barátsága. Elvtársi üdvözlettel: VASKÓ MIHÁLY az MSZMP Heves megyei Bizottság első titkára Szomszédainkat köszöntjük! Prága gyönyörű város. Ar­ról azonban gyakran még a csehszlovák főváros kül­földi rajongói sem tudnak, hogy a második világháború utolsó napjaiban a fasiszták ezt a várost is pusztulásra ítélték. 33 éve ezen a napon, szinte az utolsó pillanatban érkeztek a szovjet katonák a csehszlovák fővárosba, hogy megakadályozzák a fa­sisztákat szörnyű tervük vég­rehajtásában — Prága meg­semmisítésében. A város la­kói vörös szegfűkkel kö­szöntötték a felszabadítókat, akik az élet-halálharcot ví­vó, „arany Prága” segítségé­re siettek. A 15 milliós ország törté­netében, 33 esztendővel ez­előtt egy új korszak kezdő­dött; eredményeiről büszkén beszélhetnek szomszédaink. Csehország és Szlovákia kö­zött, igen nagyok voltak az örökölt különbségek. A mea- szüntetésükért tett erőfeszí­téseknek tudható be, hogy hosszú évek óta, de még ma is, Szlovákia fejlődése a gyorsabb. Ennek a gyors fej­lődésnek az eredményeit, amelyek az utóbbi 33 eszten­dőben Csehszlovákiában szü­lettek, mi, magyarok, szinte napról napra figyelemmel kísérhetjük, hiszen a több száz kilométeres közös határ nem elválasztja, hanem ösz- szeköti a testvéri szövetség­ben egyesült, két szomszéd országot. A közös politikai célokon túl, kapcsolataink fejlődését segíti az is, hogy hasonlóak a megoldásra váró gazdasági feladatok. Közösen építünk vízi erőművet a Dunán, kő- olajvezetéket a Dunántúlon, együttműködünk az ipar, a mezőgazdaság sok területén, így a teherautó- és az autó­buszgyártásban is. Évente milliók érkeznek hozzánk Csehszlovákiából, s látogat­nak tőlünk oda — élve a földrajzi közelség és a barát­ság kettős lehetőségével. Részleges kormányátalakítás Egyiptomban Kairóban vasárnap beje­lentették a kormány részle­ges átalakítását. A legfonto­sabb változás, hogy kima­radt a kormányból Abdel Moneim El-Kaiszuni, a gaz­dasági ügyekkel megbízott miniszterelnök-helyettes, aki tervezési miniszter is volt. Hafez Ghanem minisz­terelnök-helyettest, a szociá­lis és fejlesztési ügyek fele­lősét szintén menesztették. Gazdasági ügyekkel megbí­zott új miniszterelnök-helyet­test nem neveztek ki. Az új tervezési miniszter Abdeí Rázzák Abdel Megid lett. öt új miniszter került a kor­mányba, amelynek létszámát huszonnyolcról harmincegy­re növelték. (Reuter, UPI) tragédiája mögött a köztár­Pinochet — mentőövvel Moro búcsúlevelet írt (MTI) Halászhajók Szenkakunál Az elmúlt napokban a Ke- let-kínai-tengéren levő Szen- kakü-szigetcsoport körül kí­nai halászhajó-incidens vonta magára a világ figyel­mét. Az Okinawától 400 km-re nyugatra, csaknem Tajvanig húzódó Szenkaku-szigeteket (kínai nevén Tíao Ju-tai-szi- getcsoport) 1885-ben foglalta el Japán. A második világ­háború után amerikai igaz­gatás alá került a terület. A lakatlan korall-szigetekből álló szigetcsoport (legna­gyobb szigete, az Uotsuri, kb. 8 négyzetkilométer területű). 1972-től ismét japán közigaz­gatáshoz került vissza. 1945 óta az Egyesült Államok hadserege céllövészeti és bombázási gyakorlatokat hajt végre a szigeteken. A kínai érdeklődés 1973 végétől élénkült meg a szige­tek iránt, miután az ENSZ ázsiai és távol-keleti gazda­sági bizottságának kutatócso­portja jelentős kőolaj- és földgázlelőhelyek létezését találta valószínűnek a tér­ségben. A Kínai Népköztársa­ságon kívül a tajvani rend­szer is bejelentette igényét a területre, és azt az „ország integráns részének” tekinti. — TERRA ■ Dajan Észak-Eurépába utazott

Next

/
Oldalképek
Tartalom