Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-06 / 105. szám
Bombasiker Amerikai film Másfél órás jókedvet ígér és ad a Bombasiker. Felfogható ez a film bur- leszknek, ahol a fő ötlet éppen az, hogy annyi évtized hangosfilmjei után most rendeznek egy némafilmet, a némafilmek kergetődzős, sok- mozgásos stílusában. Olyat, amiben az apróbb-nagyobb ötletek ismétlései között is mindig akad egy-egy, amely valóban jóízű nevetésre in- gerli a nézőt A filmbeli rendezőnek ugyanis van két mindenre alkalmatlan, de céltudatos segítőtársa, akikkel csak baj eshetik, akár akarják azt, akár nem. És mert a filmbeli rendező valahonnan visszatér, neki is, munkatársainak is minden akadály új; meg kell ezeket az áttörhe- tetlen falakat rohamozni, akár a térben, akár az emberi tudatban vannak is ezek a falak. És ezek az áttételek teszik szellemessé ezt a játékot azzal a kitalált lehetőségA Heves megyei Propagandista különkiadása. Újabb helytörténeti, ezúttal munkásmozgalmi kiadványt üdvözölhetünk. Az összeállítója dr. Szecskó Károly, szakavatott ismerője mind a hazai, mind a megyei munkásmozgalom történetének. E füzet hiányt szüntet meg, hiszen első alkalommal ad átfogó képet a megye forradalmi munkásmozgalmának indulásáról (nem szólva az 1949-től kimutatható ösztönös mozgalmakról), erősödéséről,. küzdelméről, gél, amely a filmrendező előtt nyílik. A burleszken túl .azonban oda kell figyelni arra a mindenütt jelenlévő szatírizáló hajlamra is, amely a film rendezőjét, Mel Brooks-ot és forgatókönyvíró társait epés megjegyzések, szarkasztikus poénok megfogalmazására késztette. A Fox-filmfőcím felhorkanó oroszlánja helyett a filmstúdió vezetője ásít rá a nézőre, a főcím felirata pedig Ars est pecunia — a művészet pénz —, az Ars gratia artis — a művészet a művészetért — felirat helyett. Ez az ironikus tálalás bizonyítja, hogy Hollywood ismeri önmagát és embereit. Jól pergő és jól összevágott képsorok nevettetik ki ennek a filmes üzletágnak a struktúráját és azt a harcot, amely a profitért folyik. Megvan a hatása a a nézőnél annak a képsornak is, amikor az Elnyel és Felfal Társaság igazgató tanácsa az oltárképpé majd a két forradalom alatti eredményeiről, a megtorlás és a két világháború közötti üldöztetésről, végül a népi demokratikus kor és a szocializmus alapjainak letétele időszakának jelentős sikereiről. Dr. Szecskó Károly írása tiszteletadás a közel évszázados küzdelemnek, a forradalmi munkáshagyományoknak, a hajdan és közelmúlt idő munkásharcosainak, a szocializmus útján elért eddigi eredményeinknek. nagyított dollárhoz fohászkodik a legkenetteljesebb jámborsággal és azzal a babonás hittel, hátha ez a földi csoda, mármint a dollár meghallgatja ezeknek a pénzéhes, egyébként normálisan öltözött polgároknak önző fohászkodását. Nem sokkal később, úgyanebben az igazgatói tanácsban a jelentések után jókora pofonok csattannak el, azt magyarázván kézzel foghatóan a közönségnek, hogy itt azért a farkaspofák játsszák a jófiúságot. Nem a legkisebb ötlet a filmben, hogy a, hollywoodi nagymenőket, akik között feltűnik Búrt Reynolds, James Cant, Liza Minelli, Anne Bancroft és Paul Newman is, epizódszerepre fogják be, kiszolgáltatják őket azoknak az elképzeléseknek, amikből a filmet Mel Brooks megrendezte. A rendezői szándék kivitelezésében Marty Feldman és Dom De Luise segédkeznek. A szexbombát Bernadette Peters alakítja, s vele Amerika megint piacra dobott egy új női képletet. Paul Lohmann színes felvételei sok elevenséget örökítenek meg és igyekeznek a játéktérnek minél jobb kihasználását biztosítani. Gondoljunk arra a tanácsülésre, ahol a szexbomba életnagyságú fotója mellett magyarázza a főnök saját tervei alaposságát: az egyértelmű kétértelműség harsány nevetést vált ki a közönségből. John Morris az amerikai muzsika, a filmmuzsika komoly egyénisége. Ezt az olvadékony, könnyen lebegő dallamvilágot kitűnően kezeli. Mennyi fölényes szakmai tudás sűnűsödik ebben a filmben jó játékká, ha néhol szokványos is! A Heves megyei forradalmi munkásmozgalom rövid története 198^-ig Farkas Ilona: Reggeli felolvasás amácska még ágyban van reggel, mikorra elvégeztem azt a kevés munkát, ami a ház körül adódik. Ágyba viszem a reggelit, mint házasságunk első hónapjában. Mióta nyugdíjasok vagyunk, úgy élünk megint, mint a mézeshetekben. Csak ennek már hullaszaga van. Mamácska megeszi a reggelit, nézi a mennyezetet, korán van még, minek is kelne fel? Tavaly ilyenkor már kezdődött a műszak. Akkor mamácska hozta ágyba a reggelit nekem. Elkísért az állomásig és úgy ment bevásárolni. Alig szólunk egy-két szót. Hangos szó csak akkor van közöttünk, ha nem találok valamit. Ilyenkor ijedten pucol kifelé a macska és én is, ha tehetem, mert úgy dühbe gurul mamácska, hogy az nem mindennapi. Mielőtt elmérgesedne a helyzet ilyen apró hülyeségek miatt, eltüntetem magam egy-két órára. Nyolc óra felé megyek be ismét, ilyenkor jön a postás az újsággal. A gyerekeket cukorkával, mamácskát az újl— 1978. május 6.. szombat Sággal lehet kibékíteni. Sokszor már rettentően unom a felolvasást, de hallgatnom kell, mert különben magamra haragítom. Néha csaltam magamnak egy-két órát, de rájöttem, hogy hamarabb befejezi a felolvasást, ha korábban kezdi és akkor a délután szabad. Mindent elolvas. Azt mondja, ő az egész újságot megvette, tehát az első betűtől az utolsóig el kell olvasni, mert különben a nyolcvan fillér kidobott pénz. És olvas hangosan, én meg hallgatom, ülök csendben, úgy teszek, mintha figyelnék. Néha sajnálom is, mikor majd kitekeredik a nyelve, ha egy-egy idegen név, szó kibetűzésével küszködik. Mert mindent úgy olvas betűről betűre, ahogy le van írva. Legtovább időz a hirdetéseknél. Egyikhez-másikhoz kesernyés megjegyzést is fűz. — Háromnegyed millióért villa eladó. — Hogy mik vannak! Mitől ilyen drága egy villa? Kinek van ennyi készpénze? Mert valakinek, valakinek van. De miből? Hallott már ettől drágábbról is. És elkelnek. Valaki megveszi őket. De ki? Én mindig csak annyi pénzt kaptam, amennyiért megdolgoztam. Persze én is csak annyit kaptam. De ilyenkor nem kezdek vitatkozni vele, mert sehogy nem tudnám megnyugtatni. Mamácska elolvas minden álláshirdetést. Kíváncsi arra, hogy ha nem lennénk nyugdíjasok, mennyi állás közül választhatnánk. Egyik nap, éppen a nyugdíjasoknak kínált állásokat olvasta mamácska, mikor eszembe jutott, hogy hívtak engem a falu épülő szolgáltató házához éjjeliőrnek. Hirtelen felálltam, elindultam kifelé. Mamácska döbbenten nézett utánam. — Elmegyek pengéért, elfelejtettem hozni — mondtam és már csuktam is be magam mögött az aitót, nehogy visszahívjon. Kettőnknek kettőezer.háromszáz a nyugdijunk. Jól jönne hozzá még valami kis pénz. Remélem hajlandó annyi áldozatot Pódiumon a Miskolci Szimfonikus Zenekar A néhány héttel ezelőtti sikeres Csajkovszkij-est után, egészen más jellegű műsorral lépett a Gárdonyi Géza Színház közönsége elé a Miskolci Szimfonikus Zenekar, Mura Péter vezető karnagy dirigálásával. Műsorukon — Ravel Boleróját kivéve — ritkán hallható, szinte kuriózumszámba menő művek hangzottak el, kitűnő szólisták közreműködésével. A hangverseny bevezető száma Britten Négy tengeri közjáték című zenekari műve, amely nem más mint „Peter Grimes” c. operájának zenekari elő- és Közjátékéinak attaca változata. A hazánkban is sikerrel bemutatott modern hangvételű opera egyike az angol szerző legnépszerűbb művének, melyben egy kis halásztelepülés lakóinak életét eleveníti meg. Izgalmas, érdekes felfogásban írott muzsika ez. Mint általában a modern műveknek, ennek is komoly . feladatot jelent az előadása. Kétségkívül a legnehezebb erőpróbája volt az est elő- i adóinak ia. Ügy éreztük,« hogy a műben több van,a mint amit kaptunk, a ponto-* sabb kidolgozás, a merészebb" drámai felépítést hiányoltuk. A folytatásban egy kevésbé ismert, de kitűnő magyar muzsikus, Dohnányi Ernő művét hallhattuk. Bár Bartók és Kodály kortársa Volt, nem követte az ő zenei törekvéseiket. hanem a német utóromantika hatása alatt komponálta műveit. Bizonyította ezt a most elhangzott Gordonkaversenye is, amely egy nagyszabású szonátaforma keretében, érzelmes, romantikus hangulatot árasztott. A versenymű megszólaltatója Onczay Csaba volt. Játékát a kristálytiszta, remek zengésű, kiegyenlített csellóhangzás és művel való átélt azonosulás jellemezte. A Debussy fiatalabb éveiből származó „Fantázia zongorára és zenekarra” c. kompozícióban már olykor felfedezhettük a későbbi Debus- sy-művekre annyira jellemző csodálatos harmóniavilág színakkordjait és az érzékletesen árnyalt hangzáseffektusait. A mű előadója Katona Ágnes neves pianistánk, aki ezt a háromrészes, főleg zongorára koncentrált művet kitűnően tolmácsolta. Az eddig elhangzott művek kapcsán felmerül bennünk a kérdés, vajon érde- mes-e az Ilyen jellegű kompozíciók műsorra tűzése? A műsorösszeállítók részéről nyilvánvalónak tűnik a jóindulatú szándék: a közönséget ritkán hallható művekkel kell megismertetni. Ez a célkitűzés válóban sikerült is, hiszen tudomásunk szerint az előadott művek Egerben még nem hangzottak el. Ezen túl mégis elgondolkodtató; a zeneirodalom kincstárában még mennyi remél?? mű van és vár meg mieré-j sünkre, nem lenne-e helyeJ, sebb inkább ezeket program-í ba venni, s ezeken keresztül megszerettetni, nevelni kö-, zönségünk komolyzenei fz-j; lését? Az est befejező száma} egyben fénypontja Ravel Bolerója volt Érdekessége^ hogy szemben a nagy előd dokkéi, akik a téma bemutat tása után, annak harmónia-- vázára alkották, a variáció-« kát, Ravel a témát változatlanul hagyta, a hangszínekben a hangszerelésben hozott újabb kombinációt, variációt. Mint vékonyan csordogá-i ló erecske indul útjára a téma fuvolán. a mindvég 3 makacsul kitartó boleró-rit- mus felett, mígnem a témái különböző hangszerkombinációk során kiteljesedik és szinte egy óriási vízzuhatag-i gá duzzadva, az extázis he-í vületéig fokozódva hirtelenl megáll. A karmester és zenekar tudatosan felépítve) bontotta ki a mű szépségét, s a közönség élvezte azt a va-J rázslatos remekművet és hád lásan köszöntötte az előadód kát. Ezzel a hangversennyel aai Országos Filharmónia, a ko-j rábbi évekhez hasonlóan! színvonals programot biztod sítva. növekvő érdeklődés mellfett, egy újabb sikeredi hangversenysorozatot zárt. le. , Nagy Miklós Rátonyi Az öreg Latabár után minden komikus szerep az övé volt. Operett itthon és külföldön szinte nem létezett Rátonyi nélkül. Bécsben egy esztendeig „csinálta” a Csárdáskirálynőt, s a Szovjetunió negyvenöt városában lépett fel. Ügy a műfajhoz nőtt, mint nagy elődje, vagy Honthy. Aztán nyolc esztendeje történt valami. — Jött Kazimir, jött a Thália Színház, jött az én átváltozásom. Megkomolyodtam! Olyannyira pedig, hogy a mostani szezonban hat prózai darab kulcsfiguráit játszottam sorozatban. A „Bal 4-es páholy”-ban négy órán át vagyok a színen. S ami különös elégtétel: az operettek táncos, habkönnyű szerepei után enyém lett nemzeti drámánkban a Bib erach, majd munkásfigurát mintáztam László—Bencsik sikeres művében. Nyaranta a Körszínház produkcióiban is fontos feladatokhoz jutok újabban, nemrég pedig filmet hozni mamácska, hogy megtanul magában olvasni. Néhány éve végezte el a hetedik-nyolcadik osztályt, azóta nem lehet bírni vele. Mint az első osztályos kicsi gyerekek, olyan izgalommal járt iskolába. Egy év alatt tette le a két osztályt. Most én is ilyen izgalommal megyek az építőkhöz, hátha kellek még nekik. Sikerült az állás. Nem gondoltam volna, hogy ilyen átkozottul hosszú tud lenni egy éjszaka. Az a legrosszabb az egészben, hogy nincs kihez beszélnem. Van ott egy kutya, de még bolondnak vélnének, ha vele beszélgetnék, és meghallaná valaki. Mamácska nem szokott le a reggeli hangos felolvasásokról. Talán el sem tudnék aludni, ha nem olvasna reggel az ágyam szélénél. A reggelit továbbra is én hordom az ágyába, minek keljen fel szegény, mikor én úgyis talpon vagyok. De az újságért 6 megy ki minden reggel. A legsüketebb napunk a hétfő. Vasárnap reggel, mikor végzek a műszakkal. veszek az újságosnál egv Népszabadságot. Ezt csak hétfőn reggel veszem elő. hosv mamácska hétfőn I« fel tudjon olvasni, hogy köny- nvebben el tudjak aludni. Az éjjeli süketség után, olyan jólesik a hangját hallani, j forgatott velem Sándor Pál. Egy ellopott kabát története a Mándy-novellából született Mélyvíz, s annak a tánciskolának vagyok a tulajdonosa, amelynek ruhatárából szőrén-szálán eltűnik ez a ruhadarab. Érdekes, sok lélektani mélységet feltáró filmről van szó, amiben Psota Irén a partnerem. Presszóasztalnál üldögélünk Rátonyi Róbert érdemes művésszel, aki ma Hatvan vendége Kávét, szeszt, üdítőt elhárít. Fellépés előtt is mindig szívesebben beszélget. Levezeti a drukkot. — Persze gyakorta kérdik, hogy végérvényesen lemond- tam-e a könnyű műfajról, amit én nem tekintek olyan könnyűnek. Azt hiszem, meg-, hasonlás lenne, ha minden vidámságot száműznék munkámból, ha lemondanék a nevettetésről, a humorról, ami olyan jótékonyan hat az emberiségre. Igaz, szakításom. megkomolyodásom nagy művészi élményekhez, ragyogó karakterszerepekhez nyitott ajtót, de nem húztam be végeredményesen magam után. Az Állami Operaház János vitézében királyként továbbra is mulattatok. Benne vagyok az Állami Bábszínház több kacagtató darabjában. Azonkívül van egy önálló show-műsorom, amellyel hét esztendő alatt megfordultam Kanadában} az Egyesült Államokban} Törökországban, Ausztriában} Görögországban, Ausztráliád ban, legutóbb a spanyol nagyvárosokban. A kétórás előadás jelentősebb része zed ne, tánc, kedvelt magyar operettszámokból készített összeállítás, amit mókával öntök nyakon. Egyetlen partd nerem az egyszemélyes red vüben mindenütt valamid lyen jó zenekar. Meg kell mondariom ugyanakkor, hogy turnéimmal nem csupán magyarlakta külföldi tájakat célzok meg. Éppen ezért több .nyelven készültem fel a produkcióra. Angolul. olaszul) németül, törökül. spanyolul vígan megy a nóta, vígan robbannak a poé- pek. Hogy itthon miért nem vállalkoztam a műsor bemutatására? Túlterhelt vagyok, azonkívül nagyon költséges egy olyan zenekar összehozása, utaztatása, amilyet a program igényel. Különben maszek fellépéseket sem igen vállalok. Fontosabb ezeknél a pihenés, az egészség.. Mert túlhajszoljuk mi magunkat. s legtöbb esetben az elpocsékolt energia nincs arányban a sikerrel, az eredménnyel. Az utóbbit természetesen művészi értelemben gondolom, nem pénzoldaláról nézve ! (moldvay).
