Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-06 / 105. szám

Felszámolják a cigánytelepet Zalka Máté Csuvas­földön A esuvasiai lapok számos cikkben emlékeztek meg Zalka Máté 82. születésnap­járól. lsmerették az interna­cionalista harcos életútját, és felelevenítették a csuvasföldi látogatásának emlékét. A harmincas évek elején a köztársaságban hatalmas lendülettel folyt az útépítés. 1933. december 5-én Csebok- száriban útépítési kongresz- szus kezdte meg munkáját, amelyre több mint 500 kül­dött érkezett Moszkvából, Leningrádból és a szomszé­dos köztársaságokból. A Közútépítési Központi Ta­nács egyik képviselőjeként vett részt a kongresszuson Zalka Máté. A néhány nap alatt, ame­lyet a CSASZSZK-ban töl­tött, a minden iránt érdek­lődő Zalka ellátogatott a köztársaság több iskolájába, kolhozába, üzemébe, találko­zott diákokkal, munkások­kal. E találkozók alapján ír­ta meg az Arany Bulgária csillaga (Bulgária: Csuvas­föld ősi neve. — K. K) című útirajzát, amelyben bemutat­ja, „Zalka Mátét, a nagyszerű magyart — írja a Szovjetsz- kaia Csuvasia — ma is úgy őrizzük emlékezetünkben, mint a népek szabadságáért harcoló hőst, aki küzdelmes életével közelebb hózta azt az időt, amikor — az ő sza­vaival élve — a népek egy nagy családban egyesülnek.” Kántor Klára Egy új esti mesét néztem a tévében csütörtökön, csaló, dunk néhány legifjabb tag­jával A mese a gőgös va- rangyosbékárol szólt. Ez a rusnya béka olyan nagy sze­retett volna lenni, mint a vizet szürcsölgető békés bika. Ezért felfújta magát újból és újból a végletekig. Persze akkora nem lett, mint a bi­ka, viszont szétpukkadt az őt néző kis békák nagy örö­mére ... A kis békák és a kis unokák is megtanulhat­ták, hogy ne legyünk nagyon felfuvalkodottak, mert akkor senkivé válunk mások előtt. Szép mese volt, de hát sem­mi sem új a nap alatt, még a pukkadásig terjeszkedő béka sem. Eltűnődtem és eszembe jutott kisdiák ko­rom egyik latin állatmeséje (van tán már ezer éves is): A szétrepedt béka és az ökör, „Rana rupta et bos." Akkor is, abban is ugyanez történt. Csak a mai bika helyett ré­gen egy ökör szerepelt ben­ne. A béka akkor is szétpuk­kant, mégis vannak még ma is felfuvalkodott emberek ... De jó mese volt pedig. íme, fél évszázad után is emlé­kezem rá ... A „Rana rupta et bos’’-ra gondoltam akkor is, mikor az Élet és Tudo­mányban egy címkép aláírá­sát olvastam (77. 52. sz. 1634. old.). Az is állatokról szólt: „A csörgőkígyó albínó pél­dányai igen ritkák, a csa­tornaharcsáéi terjeszke­dőben vannak.” Csak nem terjeszkednek majd annyira a szegény csatornaharcsa példányai, mint a mesében a béka? Mert, ha sokáig ter­jeszkedőben maradnak, a példányok szétpukkadnak és akkor a fehér csatornahar­csa ritkább lesz a földön, mint a fehér csörgőkígyó ... Nyomoztam az értelmező szó­tárban és rájöttem, hogy azért több az albínó csatorna­harcsa, mert példányai ter­jedőben vannak. Nincs stmmi baj, csak terjedőben, nem terjeszkedőben... (ÙR. SZEMES — VARGA) Ecséd község lakóinak szá­ma 4274, ebből 84 cigány származású, vagyis az össz­lakosság 1,96 százaléka. A községben élő cigánycsaládok lakáskörülményei az elmúlt években számottevően javul­tak. Ecséd 24 cigánycsaládja közül 23 önálló lakással rendelkezik. Telepen 15 csa­lád él 51 fővel. Több család igyekezett a telepi lakástól, körülményektől megszabadul, ni és kiemelkedni. Ezért a faluban kedtek el építkezni, illetve lakást vásárolni a községi tanács segítségével. Jelenleg is több család várja lakásvásárlási kérelmének ki­elégítését. A telep felszámo­lását a tanács 1985-re tűzte ki. Ennek gyorsítása érdeké­ben az üresen álló tanácsi értékesítésre kerülő lakások vevőkijelölésénél a cigány la­kosságot előnyben részesítik. A telepen kívüli lakásokban korszerű háztartási gépek, tv, rádió is megtalálható. Ezek­nek a családoknak az élet­módja más, beilleszkedtek a falu közösségébe. A munkaképes korú férfi­ak és nők nagy százaléka a kőbányai Porcelángyárban dolgozik. Sokuknak több év­tizedes munkaviszonya, illet­ve jó munkájukért Kiváló Dolgozó kitüntetést adomá­nyoztak a vállalatok. Aggasztó a helyzet az is­kolai végzettség tekinteté­ben, mivel heten analfabéták, többségüknek 1—4 osztálya van. Valamelyest enyhíti a tényt, hogy az alacsony is­kolai végzettséggel rendelke­zők táborát, főként az idősek alkotják. A telepen élő csa­ládoknál 3—4 gyerek, míg a A vállalat gazdasági veze­tői, a társadalmi szerveze­tek képviselői és a szocialis­ta brigádok vezetői együtte­sen vitatták meg az 1978. év­re tervezett termelési felada­tokkal kapcsolatos legfonto­sabb tennivalókat. Papp Jó­zsef, a vállalat igazgatója rö­viden ismertette az üzemré­szek főbb tennivalóit. 1978- ban a vállalat tervezett ter­melési értéke 791 millió fo­rint. Négyezer 809 vagon készárut kell elkészíteni, melyből 3315 vagont exportra kell kiszállítani. Ebből 1160 vagonnal tőkés piacra szál­lítanak. Termékeik közül két termék mennyisége emelke­dik ki: 1350 vagon zöldbor­só és 1613 Vagon paradi­csomsűrítmény. Így ebben az évben mintegy 1500 vagon­nal több árut terveznek ké­szíteni a konzervgyárban. Si­keres év esetén 56 milliós — 11 millióval több a tavalyi­nál — vállalati eredmény­nyel számolnak. Mindezt változatlan létszámmal kell megoldani. Július végén üzembe helyezik a korszerű, új paradicsomsűrítő üzemet, a konzervipar egyik legna­gyobb új beruházását, amely napi 245 vagon nyers para­dicsom feldolgozására lesz Igen jó lendülettel kezdték KISZ-fiataljaink az 1978-as évet. A tavaszi programjuk között szerepelt az április 4-i csillagtúra, amelyet Mátrahá­záról Kékestetőre gyalogo­san tettek meg. Fiataljainkat elkísérték a zagyvaszántói úttörők is. Jól sikerült az igen ko­moly előkészülettel meg­rendezett. április 15—i össze­vont küldöttgyűlés, ahol új KISZ-bizottsági titkárt vá­lasztottak Verebelyi Pál sze­mélyében. község belterületén lakóknál 1—2 gyermek a jellemző. A 15 tanköteles korú gyerek közül 9 rendszeresen jár is­kolába, 2 felmentett, 4 gyer­mek pedig állami gondozott. Gondot okoz az iskola és a családok közötti kapcsolat- tartás, mivel a szülők nem látogatják az iskolai rendez­vényeket, szülői értekezletről és a fogadóóráktól távol ma­radnak. A 18 óvodás korú gyermek közül egy sem jár óvodába. Az óvodába és az iskolai napközibe beiratko­zott cigánygyermekeket a differenciált pedagógiai fog­lalkozáson túl, kedvezményes étkeztetéssel is segíteni fog­ja az ecsédi községi tanács. A község kulturális életé­be csupán néhányan kapcso­lódnak be. amely az alacsony iskolai végzettségből fakadó alacsony műveltségi szintnek tudható be. A művelődési ház és a könyvtár nagyobb propaganda útján kívánja bevonni a cigánylakosságot a község közművelődési tevé­kenységébe. A fiatalok je­lentős része szívesen sportol, felnőtt vagy ifjúsági fut­ballcsapatban játszik, to­vábbá rendszeresen részt vesznek az MHSZ lövészver­senyein. A községi tanács és a tár-' sadalmi szervek a eigánvla- kosság életkörülményeinek javítását komoly, felelősség­teljes feladatnak tartják, azonban munkájukat nehezíti az a tény, hogv a falu lakos­sága rendkívül nagy előíté­lettel fogadja a beilleszke- * dés útjára tért cigányokat is. Váradi Anna alkalmas. Tovább korszerű­sítik és bővítik a külső fel­dolgozótelepeket, ezzel is a munkaerőgondokon könnyi- tenek. További feladat a munka- és üzemszervezés, a munka- fegyelem javítása. Az újí­tómozgalom az elmúlt évben 1 miliió 700 ezer forint gaz­dasági eredményt 'hozott és a munkaversenynek volt kö­szönhető, hogy 100 millió fo­rinttal több volt a gazdasá­gi eredmény, mint 1976-ban. Ebben élen járt a csaknem 800 dolgozót számláló 73 szocialista brigád. A mennyiségi eredmények mellett tovább kívánják emelni a minőséget, ebben az évben a termékek 97.2 százalékát első osztályú mi­nőségben kívánják kiszállí­tani. A szezonra való műszaki felkészülés a tervezettnek megfelelően halad. így már június első napjaiban meg­kezdődhet a zöldborsó-fel­dolgozás. A szocialista bri­gádok úgy döntöttek, hogy a munkaverseny keretében 50 vagonnal túlteljesítik a zöld- borsókészáru-tervet. Ködmön Ferenc Hatvan Jó előrelátással, megfon­toltan elkészítették az 1978— 79-es akcióprogramjukat. Fő feladatnak tekintik elsősor­ban a becsületes, lelkiisme­retes munkát, a gyár gazda­sági feladatait maximálisan figyelembe véve. Csatlakoz­nak továbbá a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére tett szocialista munkaverseny to­vábbfolytatásához. Feladatul tűzték ki, hogy minden KISZ- fiatal szocialista brigádtaggá is váljék. Szeretnék elérni, hogy ahol a dolgozók több­sége 30 éven aluli, ifjúsági brigádok alakuljanak. Fel­hívást tettek közzé „Egy bri­gád, egy hasznos újítás” mozgalomhoz. Ezenkívül „Radar” hálózatot kívánnak létrehozni, amely a termelő­berendezések biztonságos üzemelését, a munkaidő jobb kihasználását szolgálná. Ebben az évben egy kom­munista műszakot tervez­nek a gyári lakótelep játszó­terének kialakításáért. Az el­múlt időszakhoz hasonlóan szét fogják válogatni a ke­mencéből kikerülő samott- és magnezittéglát. A csőgyári tetőszerkezet letisztítása is szerepel programjukban. Terveznek továbbá a zagy­vaszántói általános iskolások­kal egy közös hulladékgyűj­tést, és védnökséget vállal­tak a cső- és cementgyári Megsajdult a szívem, ami­kor a Népújság 1978. ápri­lis 28-i számát lapozgattam és a 4. oldal bal felső sarká­ban megakadt a szemem egy fényképen, mivel nagyon is­merős volt. A kép fölött a cikk címe: „Kár lenne ér­te...” és még afölött: „El­adó % Fűzfakastély!” A cikk szövegében — töb­bek között — ez olvasható: „Tenken, Papszász Tamás földbirtokos hajdani kúriá­ja a helybeliek ragasztották a Fűzfakastély titulust.” — Meglepődtem és megdörzsöl­tem a szememet, hogy talán már nem jól látok? A fény­képen ugyanis nem Papp— Szász Tamás (tévesen van írva úgy, hogy Papszász) volt kastélya látható, hanem a néhai méltóságos Pazonyi Elek Jánosné. A Papp— Szász-féle kastély, (az úgy­nevezett öreg kastély, amely még a Papp—Szász Lajosé, a Tamás apjáé volt) a felsza­badulás óta, — és jelenleg is — tanácsháza és posta, sőt egy időben mozi is volt ben­ne. A Tamás-féle „kiskas- tély”, mellette, az pedig a háború óta fűszer- és vegy- kereskedés. De nem is ez az érdekes, hanem még inkább az, hogy Tenken a háború végén ösz- szesen nyolc kastély volt. Ebből kettőt; a fekete-tanya- it a volt cselédek lebontották és az anyagát szétosztották. A többi hat jelenleg is áll. A legnagyobbat — nem tu­dom pontosan, hogv mikor — lefoglalta egy budaoesti vállalat. (Így lett az Elek­nagy javítások felett A KPM megalakulásának évforduló­ja tiszteletére gyáron belül egy kiállítást rendeznek. Szorosabbá kívánják tenni a zagyvaszántói úttörőkkel való kapcsolatot és ennek ér­dekében a „Gyermekek nem­zetközi éve” alkalmából együttműködési szerződést kötnek A gyár vezetésével közösen megrendezik a „Nyi­tott kapuk napját”, hogy az úttörők megismerjék gyá­runkat. dolgozóink életét, munkáját. Segítik az „uszodákat a vizekre” akció keretében a lőrinci nagyközségi sport- bizottság munkáját. Reméljük, hogy ezek a szép tervek, célkitűzések valórá válnak Varjú Istvánná, Selyp féle kúriából: „Fűzfakas­tédy”. Szabó Kálmán volt kastélya a tenki „Beke” Tsz központja volt. A Gyulai­féle kastély, — amely a Hallner-kastéllyal együtt a Papp—Szász-birtokhoz tarto­zott — tudtommal egy idő­ben (vagy talán még most is) iskola volt, míg a Balázs (Braun) László-féle kastély­ban, úgy tudom, hogy olyan családok laknak, akiknek még nincs saját házuk. Azt.hogy Tenk község, — amely a háború előtt és alatt, Pusztatenk néven. Erdőtelek­hez tartozott —, lakossága a háború után milyen formá­ban engedte át egÿ idegen budapesti vállalatnak a kör­nyék egyik legértékesebb épületét, azt nem tudom. De, hogy egy 22 helyiségből — benne tíz nagy szobából — álló épületre a községnek nincs szüksége? Hogyan le­het hagyni annyira tönkre­menni egy hatalmas épüle­tet, hogy most már senkinek sem kell, még egymillióért sem. mert csak „a felújítás legalább kétmillióba kerül­ne”. Érdekes, hogy a „kiki­áltási” áron, az egymillión, egy dinnyés tud alkudni. E cikk írója. Tenken. azaz még Pusztatenken született és a fronton töltött csaknem öt évet is beleszámítva, 26 évig ott élt és gürcölt az ura- ságok igájában. Fáj a szive, amikor e sorokat írja: hát valóban olyan gazdagok va­gyunk. hogv milliós érték tönkremehet? Dávid József Gyöngyös WAI műsorok: HADID KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 Szergej Rahmamnov zongo­rázik. 9.30 Mindenki iskolá­ja. 10.05 Csajkovszkij-mű- vek. 10.56 A Maud király­né-föld. 12.20 Zenei anya­nyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva... 12.45 Melódiakok­tél. 14.00 Mendelssohn: a- moll vonósnégyes. 14.30 A környezetvédelem és a kor­szerű gazdálkodás. 15.05 Üj zenei újság. 15.40 Népi ze­ne. 16.00 168 óra. 17.30 A gyermekkor bűvöletében. 17.35 A zongoraművészet első aranykora. 18.40 Köz­vetítés a szabadfogású bir­kózó EB-ről. 18.50 Ember­mesék. 19.55 Verdi: Travia- ta (Opera). 22.15 Közvetítés a szabadfogású birkózó EB" ről. 22.30 A beat kedvelői­nek. 23.15 Szimfonikus ze­ne. PETŐFI 8.33 Népi zene. 9.18 Vála­szolunk hallgatóinknak. 9.33 Ottó Ferenc fúvósmű­veiből 10.00 Szombat dél­előtt. 12.00 Fantaszták. 12.33 Régi híres énekesek műso­rából. 13.04 Nagydíj után — nagydíj előtt. 13.29 Da­lok az anyáról és a gyer­mekről. 14.00 Népdalok, néptáncok. 14.50 A gerol- steini nagyhercegnő. 15.25 Orvosok a mikrofon előtt. 15.32 Napraforgó. 16 20 Éneklő Ifjúság. 16.33 öt­órai tea. 17.30 Közkívánat­ra! 18.50 Népi zene. 19.20 Zenelánc. 20.38 Rónay György emlékezete. 21.16 Melódia és ritmus. 21.55 Népi muzsika. 22.33 Mu- szorgszkij-müvek. 22.55 Madrigálok. 23.15 Sláger­múzeum. SZOLNOKI RADIO 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.30 Hírek, időjárás — Ze­nés hétvége — Közben: El szeretném mondani... Gyárfás Imre jegyzete... 18.00 Észak-magyarországi krónika (Ma zárult a kom­munista műszak az LKM- ben — Szendrőben KRESZ- parkot avatnak. — Szombat este... Zenés magazin. Szerkeszti: Antal Magda és Nagy István) — Sport — lap- és műsorelőzetes... 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola­tévé. 8.35 A nyolcadik aranyérem. 8.50 Pókfonál (Japán balettfilm). 9.20 Ka­mera. 9.50 Tetthely (NSZK bűnügyi filmsorozat). 11.20 Nyitott boríték. 11.50 Játék a betűkel. 13.40 A „Tigris­brigád”. 14.35 „Csatlakoz­zon hozzánk!” 15.15 A má­sik 12 óra. 15.55 Jégkorong VB. 18.25 Főzőcske —, de okosan, 18.50 Egymillió fontos hangjegy. 19.20 Té­vétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Kojak (Amerikai filmsorozat. 20.50 El Can­tor. 21.20 Akiért a harang szól (Amerikai film). 23.25 Tv-híradó 3. 2. MrSOR 19.25 Telesport. Kb. 20.50 Tv-hiradó 2. 22,30 William Walton: A medve (Vígope­ra). 23.25 Parker, a komor­nyik (NSZK filmsorozat). fimusäsC\ 1978. má szomoa*: Több és jobb konzerv aj hatvani konzervgyárból Gazdag program a KISZ-szervezetben Levelek között tallózva Kiken múlik? — teszik fel néhányan a kérdést panaszos levelük végén, amikor szóvá teszik, mint például legutóbb egy hatvani ol­vasónk, hogy a februári táppénz még április végén nem volt a kezében. A táppénz a kiesett kereset pótlására szolgai, nem mindegy tehát, hogy a dolgozó mikor kapja meg. És tulajdonképpen miért késnek a pénzek? Jó néhány esetben vizsgáltuk már, és mindig ugyanaz derült ki. Az el­múlt évtől a dolgozók táppénzét nem az utolsó három havi kereseti átlag alapján állapítják meg, hanem az előző esz­tendő éves átlagát veszik alapul. Ha a dolgozó ott volt év elejétől év végéig ugyanazon a munkahelyen, a táppénz ki­számítása nem nehéz. Es nem is kerül sok időbe. De ha év közben munkahelyet változtatott, — esetleg többször is, már korántsem olyan könnyű az sztk-ügyek intézőjének helyzete. Kérnie kell a többi munkáltatótól az igazolásokat. S azok vagy küldik, vagy nem, és sajnos az esetek egy részében nem, s így a pénz kifizetése is késik. Emellett már nehéz szó nélkül elmenni. Való igaz, maga a dolgozó sem dicséretet érdemlő, ha évente két-három he­lyen is megfordul, de a vállalatok ügyintézőit sem lehet di­csérni, amikor egy-egy esetben két-három hónapot is késik a válasz; az átlagkereset igazolása. Nem vitás, sok a munka mindenütt. De semmi nem indokolja, hogy egy-egy munka­helyről csak későn, és sokszori sürgetésre érkezik csak meg a válasz. Es csodálatosképpen általában ugyanazok a mun­kahelyek késnek rendszeresen az egy-egy dolgozó ügyében adott válasszal, ahol az átlagosnál nagyobb a fluktuáció. Még egyszer összegezve, korántsem tartjuk dicsérendő­nek a munkahelyek változtatását, de azt sem, ha erre hivat­kozva késedelmesen adják meg a dolgozókra vonatkozó ada­tokat. Különösen akkor nem, ha táppénzről, családi pótlék­ról van szó. Mert ez már az egész családot érinti, — és hát­rányosan. Visszhang Valóban Ilyen gazdagok lennénk?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom