Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-30 / 125. szám
/ KÉPERNYŐ EL0TT Földlink és vidéke Gyermek olvasók találkozója az íróval 4 Az ünnepi könyvhét programsorozatának legkedveltebb rendezvényei minden alkalommal * az író-olvasó találkozók. A megye több könyvtárában a fiatal könyvforgatók Marék Veroni. ka írónővel, munkáival ismerkedhettek meg. Nemcsak azt mondta el, hogyan születik a mese, hanem egy rajztáblán megjelenítette a kedves történetek hőseit is, mert az írónő könyveiben, gyermeklapokban maga rajzolja illusztrációit, mesefiguráinak kalandjait. Ké~ pünkön: egri olvasóival. (Fotó: PUIsr E.) WEjrsrFTF Karinthy Ferenc „apróban” — mondanánk. Kolozsvári Grandpierre Emiltől kölcsönkérve a kifejezést, ha élményünk ezt a lakonikus választ váltaná ki belőlünk. A tévé-újság előzetese szerint az író szabálytalan tévéjátékot írt saját korábbi írásaiból, karcolataiból, ötleteiből, hogy képernyőre kerüljön egy része azoknak a zamatos írásoknak, amelyek annyira sajátságosán és elevenen őrzik ezt az írói egyéniséget. A szabály azonban itt is áll: más az írott szöveg és megint más a képekben el- mondiiató, megjeleníthető bölcsesség, humor tapasztalás. Karinthy írásai úgy teremtenek atmoszférát, hogy el-' beszélő-csevegő mondatai bevezetnek minket valahová, akár egy négyszemközti beszélgetésbe, vagy egy apró monológ meghallgatására és szinte várjuk, hogy valamilyen ötlet, kópéság, váratlan fordulat, vagy csattanó jókedvre derítsen minket. Az olvasókat, akik szívesen elkísérjük az írót Leányfalura is, a kék-zöld Floridába is, a Gellérthegyre is, annak bármelyik hajlatára álmodozni. Ez a forgatókönyv mozgalmassá akarta tenni a másfél órás irodalmi anyagot, így hát futott többfelé is, többször is a Zasztawa, játszotta is Sinkovics Imre az író cam- mcgóan ható járását, megelevenedtek az író találkozásai, amik között inkább a nők szoktak szint kapni, mivelhogy egy férfi akkor is hódítani, hatni akar, ha neAz Egri Szimfonikusok — a jubileumi év Házimuzsikájának keretében — vasárnap délelőtt Bach-hangversenyt rendeztek a művelődési központ kamaratermében. Ez alkalommal fokozott érdeklődés nyilvánult meg az egri zenei esemény iránt, mert a műsor első két számában Kocsis Albert hegedűművész lépett fel. A világjáró szólista Bach É-dúr hegedűversenyét és a d-moll partitából a Chaconne-t játszotta. Kocsis Albert stílusát az egri közönség jól ismeri, hiszen nemcsak az Országos Filharmónia által rendezett hangverseny-sorozatokban kedves vendégünk évek óta, de szoros barátság fűzi őt az Egri Szimfonikusokhoz is, akikhez évenként visszatér egy-egy műsor erejéig. Az Egri Szimfonikusok alapvető programja volt és maradt a barokk muzsika megszólaltatása és ebbe a programba kiválóan beleillik Kocsis Albert zenélése. Az orgonadarabjaiban oly fenséges hangulatokat, motívumokat ébresztő Bach az E-aur hegedűversenyben is, de még inkább a Partitában a zene virtuózaként jelenik meg és úgy fogalmazza hangokba jellemét és szellemét, hogy a késői utókor is csak hálával gondolhat rá arra. aki ennyi őszinteséggel és harmóniával tudott élni. Ezt a harmonikus és zárt szellemi és lelki rendet osztotta meg most közönségével Kocsis Albert, aki keményen férfias hanghordozással szólaltatta meg mindkét műben Bachot. Az V. brandenburgi versenyben Asztalos Lóránd (fuvola), Radnóti Tibor (hegedű) és Kalmár Gyula (csembaló) működött közre. A ÉlpníliTfífí 1978. májas 30„ kedd tán íróvá formálta a sorsa. Dobot Vilmos, aki megírta a forgatókönyvet és rendezte is ezt a tévéjátékot, érti az író által teremtett világot. De nem elég csak érteni, szeretni ezeket az írásokat, valami olyan összefűző szálat és kötőanyagot is kellett volna találni ezekhez az apró életképekhez, amely nagyobb összefogó erővel sűrítette Volna egybe ezeket a parányi, de az íróra nagyon is jellemző eseteket. Pedig a rendező visszanyúl az amatőrfilmig is, ahol Karithy Frigyes, az író apja avatkozik 'közbe abba a nagy küzMár a korábbi egri kamarazenei műsorokban is fellépő egri szólisták dicséretére elmondottuk, hogy az egri zeneiskolai tanárok — kölcsönhatásban az Egri Szimfonikusokkal — egyre gazdagítják azt a zenetörténeti kört, amelybe az egri közönséget bevezetik. Most úgy tűnik, hogy Kalmár Gyula személyében olyan zongorista került ebbe a művészi és baráti együttesbe, aki újabb impulzusokat adhat ehhez az értékes és kitartó művészi munkához. Radnóti Ti6. Lajos bácsi egy pillanatig latolgatta, hogy megemlít- se-é a Gitta és Guszti valamikori házasságát, hogy bizony, nem az eljegyzésen, h-nem már esküvőn, sőt gyereken is réges-régen tűi egyszer csak kiderült... De mit se keserítsen egy anyát ilyen gondokkal az egyszem kedves lánya esküvője előtt. Inkább megpróbálta megtudni, hogy milyen szerepet szán neki Gitta ebben az egész nyilvános, vagy látványos micsodában. Sikertelenül. Gitta még nem tudta, csak azt, hogy Lajos bácsira szüksége van. De hogy mire? Miképpen? — Lajoskám, köszönöm, hogy segítettél kitalálni. Vagyis, hogy te kitaláltad. Mert nélküled... ! Tudod, mekkora biztonságot ad nekem, ha veled megbeszélhetek valamit... Hogy hogyan delembe, amely fiai és a fiák barátai között folyt le, úgy 1930. táján. A pergő képek ritmusát úgy kellett volna megszabni, hogy az író mondatnyi petárdái egy-egy jelenet végén magasra felvillanjanak: a hosszú bevezetés és várakozás utáni poén — főképp, ha már olvastuk és megjegyeztük azok legtöbbjét —, nem hoz nagy nevetést, nagy hatást, ünnepi érzést. Vagy kevesebbet, mint amit vártunk. És ebben nem az író a hibás! bor és Asztalos Lóránd lírai egyéniségek, a zenében a hangulatokat, az érzéseket hangsúlyozzák. Kalmár Gyula férfias temperamentum, a fiatalság erőteljes dinamikája érvényesül benne és játékában. Ebben a Bach-ver- senyműben is azt éreztük, hogy vele és játékával színesebbé, gazdagabbá vált ennek a műnek a megszólaltatása, amellyel egyébként a három szólista és az együttes részt vesz az idei kamarazenei fesztiválon. kezdjem el, azon pejrsze még töprengeni kell. Melyiknek mondjam először? A férjemnek? Tudod, ő egy icipicit nehézkes. Guszti barátod? Korrekt, mondom, de nem is tudom, ő talán mégsem. .. Azt sem tudom pontosan, hogy kiket kellene meghívni... A lakás, ugye, közönségesen ,éppen elég nagy, de egy nagyobb társaság oda mégsem fér el. — A csónakház. Lajos bácsi halkan, de határozottan ezt mondta. A csónakház. Gitta előtt felködlött Lajos bácsi csónakháza. Régebben — bizony, elég régen —, még Gusztival, gyakran megfordultak ott. De ebben az utóbbi két évtizedben bizony alig. Tudta, hogy van ott valami fészerszerű építmény is, ahova eső elől behúzódhat akár egy nagyobb társaság. De különben összkomfort éppen nincs. Komfort nincs, de van A Pályaőr — Franz Hi es el rádiómonológja — a kisember egy napjának története. Igaz, ennél több is, mert egy társadalom életének tükrévé szinesült Szabó Gyula értő előadásában. Milyen a pályaőr természetrajza? Bécstől 120 kilométernyire naponta bejárja a rajont, amelyen minden van: alagút, két híd, töltés, kanyar, drótok. „Ha a vezetékek között szél jár, az olyan mint a muzsika, benne szól az egész világ.” Pedig szűk, kis világ ez, s csak az a reményteljes, hogy utána egy másik pályaszakasz kezdődik egy másik pályaőrrel. Ez és ők hálózzák be az egész világot, országokat, földrészeket. Sok millió lépést tesz meg a pályaőr: „Léphetnék kisebbeket is, azátn azt hinné a forgalmista, hogy milyen szorgalmas vagyok. És ha nagyokat lépnék? Ha bolond volnék? Mindjárt kapnék még egy rajont.” Vonatok suhannak el mellette: az olajvonat, a reggeli személy, szén- és brikettvonat, a gimnazista-expressz, utóbb a Wiener Walzer, egy- egy kocsi, ami Sztambulba rohan, vonatok, amelyek államférfiakat szállítanak, akik folyton utaznak a béke érdekében. Emlékek suhannak el mellette a gyermekkorokról, a málnacukorról, anyjáról, egy elrepedt sín okozta riadalomról, kitüntetéséről. Gyermeke nincs, mert a felevadregényes miliő... Lajos bácsi nyilván hajlandó megfőzni valami pompás .ételt. Vagy lehet kivinni különleges szendvicseket^ italt... Tudja az ördög. Elmélázott. Persze, kocsi kell. Azaz kocsik kellenek. Akkor meg itt is van mindjárt egy kellemetlenség; Apu nem ihat semmit. Nem mintha olyan nagy ivó volna, de a megfelelő hangulathoz ez mégis... Azt sem lehet tudni, hogy a Tibor szülei, hogy fogják fel az egészet. Nem ismerte még a táplálkozási és ivási szokásaikat. Kocsijuk van, bár csak egy ócska Volkswagen, látta egyszer, ütött- kopott, mint Noé bárkája; nem kelt valami jó benyomást. Jó benyomást, de hát kiben? Gusztiékban . például. A Guszti feleségében, elsősorban,. Bár az nagyon kétséges, mi indítja meg erősebsége nem kívánt gyermeket. Szombaton esténként barátaival üldögél a Szarvasban, egy pohár bor mellett, ahol újra és újra ugyanazt a történetet mesélik a háborúról és arról, hogy amikor az oroszok bejöttek, akkor mindenki egyenlő volt. Szorgalmas, jó ember. Megbízhatóbb mint a komputer. „Mert ugyan észrevette volna-e azt a repedést a sínen?” Az anyag elfárad, az ember sohasem. Még a forgalmistának sem kíván rosszat, esetleg egy kis tüdőgyulladást vagy hólyaghurutot. Felelget a kakukkszóra, fütyörészve sétál a sínek mentén, szelíd derűvel figyeli a fenyves szélén kötekedő rókákat. Útját nem jelzik tragédiák és váratlan események, azonban a szerző a műfaj lehetőségeit felhasználva a monológot társadalomrajzzá formálta. A kiszolgáltatottság, kihunyó vágyak és a reménytelenség képei mögött felizzanak képzelt katasztrófák, lehetőségek és a keserűség: „Csak mi, pályaőrök nem ben, mikor érzi nagyobb vállalásra kötelezve magát, ha több, vagy ha kevesebb kilátás van az ifjú párnak. A vér szerinti apa státuszát ő is tiszteli. Klári — így hívják a volt férje mostani feleségét — egyszerűen nem teheti, hogy ne gondoljon a saját gyermekeire; neki is lesz még várnivalója az ő elvált férjétől. Ehhez nem árt neki, ha erkölcsi alapot szerez. Ha majd azt mondhatja, hogy ők is ugye, a férje első házasságából otthagyott leány hozományából igazán szépen kivették... vagy, hogy is... odatették a lészüket. Ezt ez a Klári persze hirdetni is fogja. Annyi baj legyen, inkább hirdesse, csak adjanak. De hol is tartott? A Volkswagen; a közlekedés. Aludni olt nem lehet, azon az in- diántelepen, semmi esetre sem. Még, ha szombat estéről maradhatnának vasárnap reggelre, akkor sem. Hacsak nem sátrakban: Lajos persze még ezt is kitalálhatja. De nem, azt nem! Akkor pedig valakinek, azaz valakiknek haza kell vezetni a kocsikat. Gusztiéknak meg nincs is kocsijuk. Tudnak-e maguk gondoskodni róla, vagy segíteni kell nekik? (Folytatjuk) tartunk össze. Innen van minden nyomorúság. Ha a pályaőrök összetartanának, az rettentő hatalom volna. A forradalom szunnyad bennünk” — mondja kételkedve és reménykedve. ★ Az Energia mindenütt — energia 2 0 0 0- b e n, a hétfői ismeretterjesztő órák egyike a Láng Gépgyárban egy sokat vitatott kérdésre, az energiagondokra, a felhasználás eszte- lensegére irányította a hallgatók figyelmét. Van-e és lesz-e elegendő energia az ezredfordulón? A hiedelem szerint néhány évtized alatt elfogy a föld szénkészlete, kimerülnek az olaj- és földgázlelőhelyek, kihűlnek a lakások, leállnak a motorok, s az emberek tanácstalanul álldogálnak majd az utak mentén. Bizakodhatunk, mert a 6zénva- gyon még 250-300 évig, az olaj 100 évig elegendő. De nem is az a probléma hogy miből mennyi van, hanem, hogy előállítása, felszínre hozása mennyibe kerül. Az urán mennyisége sem számottevő, mégis a napenergia mellett az emberiség reménye, mert a tengervízben korlátlan mennyiségben áll rendelkezésünkre. Igaz, hogy az atomerőművek építési költségei jóval meghaladják a hagyományos erőművekét, de az üzemeltetés költsége igen alacsony. Igaz, az is, hogy a napenergiát felhasználó üzemek létesítése hatalmás földterületeket vonna el a termőtalajból, de a világűrben létesített szateliterőművek anyagigénye minimális. A beszélgetések nyomán világossá vált, hogy az emberiség szükséglete és legnagyobb gondja ma nem az energia, hanem az élelmiszerhiány. A rádiós ismeretterjesztés-* nek ez a kérdésre-feleletre épített formája nemcsak azért szemléletes, mert problémák és téveszmék homályának eloszlatását teszi lehetővé, hanem azért is, mert közelségbe hozza a jövő távlatait. lehetőségeket, hitet az ember alkotó fantáziájában és teremtő erejében. Pl. azt a tényt, hogy a földön kb. 10 milliárd évre elegendő ener-' gia van, a föld időtartama viszont ennek durván a fele. Nyersanyagoldalról tehát; nem lesz probléma. j Ebergényi Tiboij FARKAS ANDRÁS Vasárnapi házimuzsika ! Az Egri Szimfonikusok Bach-hangversenye (f. a.) “MOLNÁR ZOLTÁN ELUEGfZES
