Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-30 / 125. szám
Nyolcvan évvel ezelőtt indult útjára az első mentőkocsi AZ ORSZÁGOS Mentő, szolgalat megszervezésének harmincéves fordulója, ennek a nagyszerű intézmény, nek három évtizedes léte önkéntelenül is felveti a kérdést: Hát ezelőtt? Volt-e valamilyen .mentőszolgálat Egerben, hol s mikor, kikben dobbant meg a segítő emberi érzés szívdobogása? Egy régebbi tiszteletre méltó egyesület mellékhajtásaként született meg a mentőszolgálat Egerben, ezelőtt pontosan nyolvan évvel. Annak az egyesületnek mellékhajtásaként, amelynek elve, jelszava ez volt: Közjóért, becsületből. Jutalmuk mindössze annyi volt, hogy összejöttek, elborozgattak, nótázgattak, virrasztván a kisvárosi éjszaka csendességében, mikor veri félre a , harangot a nagytemplom toronyőre. vagy a technika haladásával mikor cseng a telefon, jelezvén, hogy a város valamelyik házára felröppent a vörös káli USZONNÉGY esztendeig működött már az egyesület, amikor kibővítette címét és Egri önkéntes Tűzoltó és Mentő Egyesület lett belőle. Az addig elmúlt mintegy negyedszázad küzdelmes ideje volt az egri tűzoltóknak. 1874-ben nagy tűzvész pusztított a mai Dobó téren, leégett a Centrum Áruház helyén állt városrész, egészen az Eger-patak partjáig. Ez a tűzvész hívta fel a figyelmet a tűzoltóság megszervezésének szükségességére. Egy érdekes, szinte bámulatos szer. vezőképességű orvos élt akkor Egerben, a gyöngyösi születésű dr.. Danilovich Pál, aki a bécsi egyetemi tanulmányait befejezve, itt telepedett meg. ö volt a mozgatója a tűzoltás ügyének, éppúgy. mint nyolc évvel ezután az Egri Dalkör megalakításának. A tűzoltás szervezete még abban az évben megalakult, Tíz évig nem találták helyüket az egri tűzoltók. Voltak a sóház épületében (A Somogyi Béla és Trinitárius utca sarkán) majd az Almagyar utca 18. számú házban, végre tíz év múlva megkapták mai helyükön a hajdani püspöki malmot őrtanyának. Dr. Sa- massa érsek megtartotta a szigorú jogi formákat. Ma-, gánnénztárából kifizette az érseki uradalomnak a malom •és telek árát, mintha a város vásárolta volna meg. a város adta örökös használatra a tűzoltó-egyesületnek. Minden vízimalom egy kis sziget, hiszen a folyó sodrából ki kell emelni egy keskeny ágat a nagy vízikerék meghajtására. Ha valaki megáll ma a Tűzoltó téri hídon s észak felé tekint, megláthatja az Eger-pataknak ama kanyarulatát, ahonnan kiágazott az úgynevezett malomárok s végződött a híd táján. A malomárkot be kellett tömni, az öreg falakat, vén boltozatokat megjavítani, esztendőkbe telt ez. 1897- ig ebben az épületben tartott szolgálatot az egri tűzoltóság, amikor is a város Wind István építészmérnök tervei szerint megépíttette a mai őrtanyát. 1927-ben pedig modern garázsokat építették a régi szertárak és istállók helyén. EBBEN AZ ÉPÜLETBEN alakult meg a tűzoltóság mentőosztálya 1898-ban. Egy év múlva ifj. Simonyi Károly parancsnok és Langer Aurél segédtiszt összeállították az egyesület huszonöt éves történetét. Ebben a következőket írják: „A modern vívmányok és haladás, amelyek Eger városát sem kerülték el, árnyoldalaikat is magukkal hozták. Tapasztaljuk, hogy minél fejlettebb egy város ipara, kereskedelme, minél élénkebb a forgalma, annál gyakoribbak az emberi életet és egészséget veszélyeztető szerencsétlenségek. Hiába, de ez a haladásnak, illetve a lázas munkának egy nagy árnyoldala!" E ma már naiv bájjal ható bevezetés után egri vonatkozások következnek: „Elég gyakran megtörtént, hogy valaki az utcán rosszul lett, elájult stb. és ott feküdt a nagy népcsődület között, míg egy nagy nehezen előkerített rendőr még nehezebben' egy kocsit kerített elő, amelyen aztán elszállították az illetőt. És ha bérkocsi nem került, jó volt a városi Szemétszállító kocsi is e célra.” TÉNY, HOGY MÁJUS és június hónapokban megtartották a mentőosztály kiképzését. Az előadások nyilvános vizsgával végződtek június 25-én. amikor is 14 önkéntes és hat fizetett tűzoltó a városi hatóságok, rendőrség és orvosi kar jelenlétében tanúságot tett elméleti és gyakorlati képzettségéről. „Ugyanekkor a piacon próbamentés, illetve kivonulás is 26 milliárd cigaretta A DOHÁNYZÁS közvetlen és közvetett egészségkárosító hatását a könyvtárnyi szak- irodalmi adat, közlemény és a korszerű vizsgálatok egész sora bizonyítja. Több betegség, köztük a hörghurut, tü- dőtágulat, tüdőrák, szívinfarktus, érszűkület, fekélybetegség lényegesen gyakoribb a dohányosok körében. A kutatások igazolták a dohányzásnak a magzati fejlődésre gyakorolt káros hatását is. Bizonyítottá vált, hogy a dohányfüstös környezet a nemdohányzók, egészségét is veszélyezteti. E tényeket a tömegtájékoztató eszközök állandóan és nyo- natékkal hangsúlyozzák. A cigaretták reklámozása helyett a cigarettásdobozokon figyelmeztető felirat olvasható. Sok helyen működnek dohányzást ellenző csoportok, klubok, melyek küzde- ! nek a tisztább levegőjű környezetért. És mégis, korunk ; egyik legnagyobb, egészséget veszélyeztető tényezője: a dohányzás egyre terjed és szedi áldozatait. Belkereskedelmünk 1980-ban 15.3. 1965- ben 17,5, 1970-ben 22.4.1977- ben 26,1 milliárd cigarettát forgalmazott. Egy aktív keresőre hazánkban évente 5148 darab cigaretta jut, ami 14 darab napi cigaretta-fejadagot jelent. Megdöbbentőek a fiatalság dohányzási magatartását elemző adatok is. Megyénkben végzett felmérés, szerint a 11—15 éves általános iskolások 13.6 százaléka, a középiskolások 27 százaléka, a szakközépiskolások 44 százaléka dohányzik! (Ezen „arányok" szinte teljesen megegyeznek a külföldi adatokkal.) A statisztikai adatok figyelemre méltóak és meghatározzák feladatainkat. Felelősségteljesebb közgondolkodásra, társadalmi összefogásra van szükség ahhoz, hogy a dohányzás okozta károk csökkenjenek. Fokoznunk kell a dohányzás elleni egészség- ügyi felvilágosító, egészségnevelő tevékenységünket. El kell érnünk, hogy a ma fiataljai közül minél kevesebben váljanak dohányzóvá, és a ma még dohányzók közül pedig minél többen mondjanak le e káros szenvedélyről. A dohányzás elleni küzdelemmel. az egészséges életmódra való neveléssel a betegségek megelőzése. az egészség megtartása a célunk, különösen az ifjúság körében. a jövő nemzedéke érdekében. AZON KELL FÁRADOZNUNK, hogy a dohányzás egészségkárosító hatása következtében mihamarabb, a mainál kevesebb teher háruljon társadalmunkra, nén- pazdsságunkra. 1978. áo.rilis 27—2!}-íg külföldi és hazai szakemberek tanácskoztak Budapesten az ifjúság körében vépzendő dohányzás ellőni eeészséen°ve'ési feladatokról. Reméliük. ha«v a Korányi Fricves TBC és Tüdőgyógyász Társaság nem- letközi kongresszusa eredménnyel feiezte be munkáiét, melv meghatározza további tevékenységünket. Dr. Pákozdí Lajos eszközöltetett.” A mentők parancsnoka dr, Glósz Kálmán városi tiszti orvos, orvosuk dr. Czigler Henrik gyakorló orvos volt. Egy budapesti mintára készült mentőkocsival rendelkeztek, melyet Elek János egri kocsi- gyártó mester készített 600 forintokért. A kocsi egy hordággyal és mentőszekrényekkel vblt felszerelve. A mentők abban az évben, illetve már csak félévben 39 esetben vonultak ki. Ebből nyolc zúzódás, négy vágott és szúrt seb, négy csonttörés, két szélütés, két fulladás, három ájulás, öt epileptikus roham. két gázolás, három ittasság, két „görcsök”, két betegszállítás. A betegek közül lakására szállítottak 13, kór. házba 18 személyt, saját lábán távozott 8. És ma? Aki a szocialista világrend legbensőbb értékeivel meg akar ismerkedni, annak számára példa lehet az egri mentőállomás, mint az országos mentőszolgálat egyik láncszeme. Kevés azt mondani, hogy a közegészségügy állami feladat lett a szociális segítéssel együtt, mert ez több, mint szigorú feladat és több, mint pontos teljesítés. Nemcsak a steril tárgyi tisztaság fénylik itt, mintha a műtő levegője uralkodnék az irodában, a tizennégy kocsit befogadó hatalmas garázsban, fürdőben, étkezőben, éjszakai pihenőben, a ruhatári szekrények között, — hanem a szellem tisztasága, amelynek összetevői : az emberség, részvét, segítőkészség, szeretet, gyöngédség, szakmai tudás, s mindezek mögött teljes vértezetben őrködik az állam anyagi ereje és áldozatkészsége. Hatvannégy személy és tizennégy mentőkocsi tart itt szolgálatot, egy-egy kocsi belső felszerelési értéke megközelíti a százezer forintot. A mentőállomás nemcsak a budapesti központtal ési a megye többi állomásával tart rádióösszeköttetést, hanem a kocsikba épített rádió útján valamennyi mentőautóval. Itt mündig tudják és térképen jelölik, melyik kocsi pillanatnyilag hol tartózkodik és ha szükséges, rádión keresztül történik az átirányítás, hogy minél gyorsabban érjenek a megjelölt helyre. NÉHÁNY STATISZTÁKAT adat az adatok tömegéből: az egri állomás az elmúlt évben 25 558 esetben vonult ki, elsősegélyhez 1959 esetben, mentéshez 2684, szüléshez 1262 esetben, a többi beteg- szállítás. mozgó őrség tömegeseményekhez. íme, mi lett a hajdani c^engős mentőkocsiból, ami elindult a görbe egri utcákon, ezelőtt nyolcvan esztendőkkel ... Dr. Kapor Elemér Mivel fogtad? A vízparton sokszor hangzik el a kérdés horgászok között, amikor a zsákmányt ( ^másnak megmutatják. A csalinak és az etetésnek külföldön egész irodalma van. Nálunk is gyakran szó esik a témáról, könyvek lapjain, szaklapok hasábjain. A csali kérdése vitát válthat ki. ugyanígy az etetés Is. Nehéz ebben egyértelmű tanácsot adni, mert egyik horgász kedveli a főtt tésztát, a másik gilisztát húz mindig a horogra, míg a harmadik a főtt kukoricára esküszik. Mindenekelőtt: más-más csalit kell használni különböző halfajokra, különböző vizeken, különböző körülmények között, különböző időszakokban. És természetesen nemcsak a csali fontos, hanem az is, hogyan kínálják fel. Ez azonban már külön téma. A horgászok nagyobb része kényelemből olyan csalit használ, amelyet otthon könnyen elkészíthet, nem kell utánajárni. Főként kukoricával csaliznak, különösen, amióta az önkiszolgáló boltok polcain megjelent a dobozolt csemege kukorica. Aki több időt fordít a csali előkészítésére, burgonyával, máiéval, kenyérgyurmával, tarhonyával, mint konyhában előállítható termékekkel is horgászik. Kevesebb azoknak a száma, akik légypondróval, sajttal, ritkábban lótetűvel, kagylóval, piócával, szöcskével, még ritkábban csirkebéllel, békával csaliznak. Még nem találkoztam a vízparton olyan horgásszal, aki főtt kendermagot húzott volna a horogra. Ezt a csalit a belga horgászok vezették be és azóta eredményesen használják. Ennél a csalinál arra kell vigyázni, hogy túl ne etessünk vele. A kendermag főzve használatos és a kenyérgyurmának is jót tesz, ha belemorzsolunk néhányat. Ugyanilyen hasznos a főtt búza és az árpa is, amelyet ismerünk, de nem nagyon használjuk, E rövid ismertetővel nem azt akarom mondani, hogy a felsorolt csalikkal biztos a siker, de lehet közte jól hasznosítható. A magam tapasztalataiból kiindulva . az az érz'.um, hogy kissé kényelmesek vagyunk csali dolgában. Áztatjuk egész nap a horgot és szidjuk a halakat, okoljuk az időjárást) a holdtöltét, de nem gondolunk arra, hogy változtassunk a horogra tűzött csal>KESZEGFÉLÉK A pontyhoz hasonlóan, csapatokban, főleg fenéken járnak és táplálékot kutatva az iszapot túrják. Főként szúnyoglárvát, férgeket, apró kagylókat, csigákat és növényi részeket fogyasztanak. Kora tavasszal és a késő őszi hónapokban szívesen kapnak apró, vörös trágyagilisztára. Nyáron és ősszel előnyben részesítik a tésztaféléket : főtt tarhonyát, kukoricamáiét, tojásos-paprikás kenyeret, mézeskalácsos zsemlegyurmát, továbbá a főtt burgonyából vágott apró kockákat FONTY Táplálkozását, étvágyát több tényező befolyásolja, így a ■v ízhőfok változása, az időjárási frontok, a napszakok, az úszós, vagy a fenekező horgászat. Bármilyen módszerrel horgászunk is, az előzetes etetéstől függetlenül gondoskodjunk arról, hogy a horog körül mindig legyen néhány szem abból, amivel horgászunk. Így a pontyesa- pat könnyebben akad a horogra tűzött csalira. Csalétekül a ponty természetes táplálékát csak kivételesen használhatjuk, bár néha rákap a horogra tűzött gilisztára, vándorkagylóra is. A növényi eredetű csalétkekkel eredményes a ponty horgászata. Ilyenek: a puhára főtt kukorica, a tejes kukorica, a főtt burgonya, valamint a tésztafélék (kenyérgyurma, galuska, tarhonya, stb.) Ezek csak tanácsok, de nem receptek. A több éves tapasztalat felhasználása is eredményessé teheti az egyes halfajok horgászatát. fezabó Lajos Jogi probléma 1 Futó ismerősöm, Parajdi Kálmán feltehetőleg összetévesztett a tévé Jogi esetek című műsorának valamelyik jogász közreműködőjével, mert legutóbbi véletlen találkozásunk alkalmával minden bevezetés nélkül beavatott bonyolult családi problémájába. — Apám jónevű festőművész volt — így kezdte —, tekintélyes vagyon maradt utána, amelyet öcsémmel. Előddel közösen örököltünk. Az én örökrészem már elúszott, s most nagy gondok közt élek, mert semmi szak- képzettségem és keresőfoglalkozásom nincs. Valamikor diétás fivér szerettem volna lenni, de hiába jelentkeztem szakiskolára: eltanácsoltak azzal, hogy . diétás fivérre nincs szükség, csupán diétás nővérekre. Testvéröcsém viszont jólétben él, mert ő is festőművész, és a képei kapósak. Vitán felül áll, hogy néhai apánk művészi tehetsegét ő örökölte. Én ebből a szülői örökségből kimaradtam, se festeni, se rajzolni nem tudok. Mahorka Menyhért. az ismert zugírász biztatására hagyatéki pert indítottam öcsém ellen, arra alapozva a keresetet, hogy az apánk után átöröklődött művészi képességből eredő minden anyagi és erkölcsi haszon fele része engem illet meg. A pert minden fó- tumon elvesztettem. Világos, hogy valaini hiba van az örökösödési jog körül; nem biztosítja kellően az igény- jogosultak között az eszmei vagyon közös haszonélvezetét. ... Eddig tartott Parajdi Kálmán érdekes elbeszélése. Sajnos, tanácsot nem tudtam egyebet adni neki, mint azt, hogy forduljon szakképzett jogászhoz. Én ugyan annak idején két félévet „mezei” jogászként (nem kellett bejárni, csak vizsgázni) elvégeztem a debreceni egyetem jogi karán, ez azonban már elég régen volt. Amellett — úgy gondolom — az első alapvizsgához szükséges római jog örökösödési szabályainak ismerete (amit különben is elfelejtettem már) nem elegendő ahhoz, hogy az ilyen komplikált hagyaték' ügybe i állást foglalhasson e ember. Heves Ferenc KOSSUTH 8.27 És ha azt mondom — véletlen...? 8.57 Alessandro Scarlatti : Amor kertje (opera). 10.05 Iskolarádió. 10.35 Zenekari muzsika. 11.24 Két országgyűlés közt. 11.39 A nagymosoda. 12.35 Melódiakoktél. 14.00 Timur és csapata. 14.49 Éneklő ifjúság. 15.10 Zenekari muzsika. 15.44 Magyarán szólva... 16.05 Ünnepi könyvhét 1978. 17.07 Váci utcán, Váci utcán... 17.32 Holnap közvetítjük... 18.00 A Szabó család. 18.30 Esti magazin. 19.15 Népdalok. 19.45 Párizsi napló. 20.15 Operettek. 20.59 Labdarúgás ’78. 22.20 Népi zene. 22.43 Meditáció. 22,53 Sibelius- művek. 23.39 Schumann: Spanyol szerelmi dalok. PETŐFI 8.05 Nóták. 9.00 Záróréteg. 9.10 Kórusok. 9.27 Monológ. 9.32 Derűre is derű. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 11.55 Látószög. 12.00 Zenés játékokból. 12.33 Arcképek a cseh irodalomból. 12.50 Hangszerszólók. 13.25 Növénykedvelők. 13.30 Decsé- nyi János: Concertino hegedűre és ifjúsági vonószenekarra. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Népi zene. 18.52 Beethoven: Karfantázia. 19.16 Mi arra születtünk, hogy a meséket valóra váltsuk. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Irodalmi kirándulások. 21.03 Slágermúzeum. 21.40 Magyar operaénekesek. 22.43 Kellemes pihenést! Szolnoki rádió 17.00-től 18.30.ig, Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója. — Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — Az igazságügy fórumán. — Dr. Tímár László előadása. — 18.00 Északmagyarországi krónika (A miskolci megyei-városi, járási NEB tárgyalta. — Collegium Musicum hangversenysorozat kezdődik (Musical-részletek) — Hírösszefoglaló, lap- és müsorelőze- tes... tói 16.35 Több világrész egy parkban. 17.00 A szikes puszta élővilága (Ausztrál rövidfilm). 17.30 Mindenki iskolája. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20 00 Trenck báró különös élet- története (NSZK tévéfilmsorozat). 21.10 Színházi album. 22.10 Tv-híradó 3. 22.20 A 18. miskolci tévéfesztivál díjnyertes filmjeiből. 2. műsor 20.01 Karel Gott estje. 21.00 Tv-híradó 2. 21.25 Különös tanítvány (belga tévéfilm' mmsm Q 137*. május M)„ kedd
