Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-27 / 123. szám
Autópálya-prog ram 7 Robbanásszerű a motorizáció honi fejlődése: napjainkban csaknem kétmillió személygépkocsi, motorkerékpár, vontató, teherautó és autóbusz közlekedik útjainkon. A gyarapodás tovább folytatódik; évente mintegy százezerrel nő az autótulajdonosok tábora, mind több és több lesz a vállalati autóbusz, s számolni kell azzal is, hogy a rövid távolságú áru- szállításban egyre nagyobb szerep jut a közútnak. A prognózisok birtokában minden korábbit meghaladó összeget, 35,5 milliárd forintot költ a népgazdaság az utak korszerűsítésére ebben a tervidőszakban. Természetesen az összeg tartalmazza autópálya-programunk költségeit is. Megvalósítása sürgető, fontos feladat, hiszen a meglévő országos főúthálózat máris túlzsúfolt, s ezzel együtt jár a forgalomáramlás lelassulása, amelv tetemes gazdasági kárt okoz. jobb közúti kapcsolat Rt| J6& Az autópályaépítés: létérdek, mivel az idő valóban pénz. A gyorsforgalmi úthá- 1 lózat kijelölésénél — a körülményeket figyelembe véve — az a szempont érvényesül, hogy majdan a közúton közlekedők a leggyorsabban. a legrövidebb úton érhessék el távoli céljukat. Ezzel üzemanyagot takarít- ! hatnak meg és nő a gépko. '! esik élettartama. Nem mel- ! lékes idézni a baleseti sta- ! tiszti kákát sem. Nagyon be- ( szédesek. A biztonságos közlekedés alapfeltétele a modern úthálózat. A nemzetközi ' tapasztalatok szerint az autópályákon tizedannyi baleset történik csak, mint a többi úton, holott az előbbiek áteresztőképessége többszöröse az utóbbinak. Az autópálya-építéshez aligha szükséges híveket toborozni. A szakemberek pontos menetrendet, dolgoztak ki. Elsőként azt határozták el — s ez összhangban van az ország településszerkezetének átalakulásával —, hogy jobb közúti kapcsolatot teremtenek a főváros és a kiemelt megyeközpontok között. Fontos teendőnek tekintik Budapest tranzitforgalmának csökkentését, s vele párhuzamosan a fővárosi agglomeráció közlekedésének segítségét is. E célokat szolgálja Megszigorították a retek, legelők Kitermelésének nyilvántartását Több intézkedés segíti elő a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztését; a rendelkezések nyomán az üzemek többet adnak a korábban éveken át elhanyagolt területekre, viszont a gazdaságok házi nyilvántartása és a termelés elszámolása még mindig felületes, és nem is egységes. Miután a gazdaságok többsége kellő nyilvántartást nem vezet és a legeltetés adatait sem tartják számon, nem ismerik a költség- és jövedelemviszonyokat sem, ami akadályozza a tervszerű rét- és legelőgazdálkodást. A MÉM most felhívta a mező- gazdasági nagyüzemek figyelmét arra, hogy a rét-, legelőterületek fűtermését a számviteli előírásoknak megfelelően tartsák nyilván, és ugyanakkor felkérték a Pénzügyminisztérium Bevételi Fő- igazgatóságát, hogy a pénzügyi revízió keretében fokozottan ellenőrizzék a rétek, legelők nyilvántartását, és a hozamok összesítését. A számviteli előírások megsértéséi a jövőben az eddiginél szigorúbban szankcionálják. * (MTI) majd a tervezett autópályakörgyűrű rendszer, Budapest határában. Szó van arról is, hogy új Duna- és Tisza-hidak építésével — későbbi terminussal — második és harmadik körgyűrű is épüljön, mindenkor a már meglévő lehetőségek felhasználásával. 206 kilométeres hosszúságban Az alapelveknek megfelelően, a negyedik ötéves terv eredményeire alapozva, a népgazdaság teherbíróképes- ségét figyelembe véve hagyta jóvá a kormány 1985-ig, a fejlesztés beruházási javaslatát. Eszerint a legfontosabb irányokban, 13.4 milliárdos értékben. 206 kilométeres hosszúságban épül autópálya. Kiépül az M 1-es Budapest— Tatabánya—Győr között, az M 3-as Budapesttől Gyöngyösig, valamint az M 5-ös a főváros és Kecskemét közötti szakaszon. Talán nem érdektelen ismertetni a részeredményeket sem. Tavaly ősszel, az előírt ütemezésnél valamivel korábban átadták a forgalomnak az M 1 félautópálya Komárom—Győr közötti szakaszát. Már épül a Tatabányát elkerülő 20 kilométer hosszúságú teljes autópálya és ugyancsak az. M 1-esen Törökbálintnál egy rövidebb szakasz. Mindkettőt két év múlva vehetik birtokukba a közlekedők. Az idén ősszel megnyitják az M 3-nak — hazánkban elsőként teljes szélességben épülő — Budapest—Gödöllő közötti részét. Két év múlva pedig már Hatvanig haladhat ezen a forgalom. Javában dolgoznak az építők Hatvan és Gyöngyös között, valamint az M 5-ösön is. A program' 1980Í.Í g előírt teljesítésével az évtized végén 150 kilométeres teljes és 81 kilométernyi félautópályával rendelkezünk majd, s ezzel elérjük a közepes európai ellátottsági szintet. Ez máris meg fogja változtatni a közúti közlekedést a fővárostól számított 70— 120 kilométeres körzetben. Persze, figyelembe kell venni a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet alapos felmérését is; vizsgálatai szerint a mai főútvonalak Budapest száz kilométeres körzetében a következő évtized első éveiben teljesen telítődnek. A vizsgálat csak a meglévő utakra vonatkozik. Minden kilométernyi új út javulást hoz. Az útépítési technológia korszerűsödése, a gépláncok megteremtése kedvezően befolyásolja a létesítmények építését. Mind korszerűbb az ellenőrző hálózat is, és nagyon fontos szempont. hogy a KPM csakis első osztályú autópályát vesz át az építőktől. Gyorsforgalmi úthálózat A vizsgálat nagy segítséget adott az országos gyorsforgalmi úthálózat programjának kialakításához. Ismeretében előreláthatólag 1990-ig megépül az M 1-es Budapest —Hegyeshalom, az M 2-es Budapest—Vác, az M 3-as Budapest—Miskolc, az M 4- es Budapest—Szolnok, az M 5-ös Budapest—Szeged—országhatár, az M 7-es Budapest—Balatonkeresztúr és az országhatár, az M 71-es Sza- badbattyán—Tihany, illetve Veszprém között. Félautópályaként pedig megépül a budapesti körgyűrű. A helye biztosítva van, idejében kimondták körzetében az építési tilalmat. Jó tudni azt is, hogy hazánk is tagja annak a nemzetközi szervezetnek, amely az Európát Észak—Dél irányban behálózó autópályarendszer kialakításán fáradozik; A honi autópályák többsége tehát a század utolsó évtizedére szerves része lesz a kontinentális hálózatnak. F. Gy. lő ütemben halad az egri kórház építése I / ' Az egri megyei kórház új épületei szinte a szemünk láttára „nőnek ki a földből”. Nap mint nap láthatjuk, miként változik a környék arculata, az építmények külseje. A rendelőintézet épületén már a szakipari munkákat végzik. Szerelik az álmeny- nyezetet, festenek, mázolnak. Az egyik szárnyon a külső falakra a homlokzati díszítéseket teszik fel, belül pedig a gépészeti munkákat, a víz-, villanyvezetéket és szellőzőberendezést szerelik. A konyhai részen a kazánokat állítják be. ,.A készültségi fok a tervezettnél tart” — állítják határozottan az építők. A kórház rekonstrukciója, melynek első ütemében új rendelőintézet, műtőblokk, háromezer adagos konyha, kazánház és 250 betegágy létesül, a tervezett ütemben halad. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói vállalták, hogy határidőre, 1979-ben befejezik az építkezést. Utána kezdődhet a második ütem, amelyben 160 ágyas szülészeti és nő- gyógyászati osztály, központi gyógyszertár és kórbonctan épül. Az egészségügyi intézmény bővítése során több orvosra, Hatvan: Terhes örökség Ha nincs virág az üzletekben: szidják. Ha eldugulnak a csatornák, s tengerré válik a hatvani utca: szidják. Ha sárba ragad a szekér a városszélen: szidják. Ha napokig a bérházak tárlóiban bűzlik a szemét : szidják. Ha... De nem folytatom, mert az eddigiekből is kiderül, hogy nem a legnépszerűbb, nem o legmegbecsültebb cégek közé tartozik a Költségvetési Üzem, amelynek felügyeletét a városi tanács látja el. Persze legfőbb rendelője is! Hiszen minden útépítés, csatorna-karbantartás, szállítás, köztisztasági feladat, kertészeti és parképítési munka az itt dolgozó 247 emberre hárul. S bizony, nem olyan a bérezés, nem olyanok a munkahelyi körülmények, hogy a szakemberek javát vonzotta volna az üzem. Az anyagi támogatás sem úgy csepegett, miként várható lett volna. A lazult munkamorál mellé ezért társult az elmaradottság, az avult géppark. GYORS KÖLTÖZÉS Tegyük az előbbiekhez, hogy maga a telep is lehetetlen helyen, a város szívében kapott annak idején szállást. S nem csupán esztétikailag volt káros, hanem az aszfaltkeverőgép füstoszlopa rendre szennyezte a Kossuth tér környékének a levegőjét. Ez, valamint a fejlődés lehetőségének megalapozása késztette a tanácsvezetést a® lépésre, hogy mielőbb kiköltöztesse a Költségvezetési Üzemet a termelőszövetkezettől két és fél millió forintért megvásárolt Hegyalja úti területre, ahol a gazdaságnak egy kertészete áll. Személycsere is történt a cég élén, valamint szerkezeti változásokat hozott az idei esztendő. így például a hatvani üzem vette át Petőfibá- nya lakótelepének köztisztasági, parképítési munkáit, s előtérbe kerül a virágkertészet, amely viszonylag csekély befektetéssel, de jobb szakemberek bevonásával gazdaságossá teheti az egész telep termelőmunkáját. A távszolgáltatás, amit Petőfi- bánya jelent, anyagi szempontból jól érte az üzemet. Egy összegben kapott annyi forintot, amiből fejleszthette szemétszállító kapacitását új gépkocsik vásárlása révén, így aztán az utóbbi hetekben megszűntek Hatvanban a szeméttárolási gondok. S o zártkocsis szállítást rövidesen meghonosítják minden utcában, ahol a gépkocsik közlekedni tudnak. Hogy a hurcolkodás mikor kezdődik? Gyorsan. A Vár utcai kertészet például három hét múlva már a Hegyalja útra költözik. UTAK ÉS TERVEK Csaknem húszmillió forint a Költségvetési Üzem 1978- as termelési tervének értéke. Tizenhárom százalékkal több az előző évinél. S hatmillió forintot tesznek ki a helyi tanács által megrendelt útépítési, felújítási munkálatok. Ebben az esztendőben így kap aszfaltburkolatot a Kisfaludi, Kölcsey, Zöldfa, Mikszáth Kálmán utca, s így korszerűsítik az Arany János, Toldi, Hajdú utcákat, amelyek szélesebbek lesznek, s járdaszegélyt is kapnak. Az útépítő részleg szabad kapacitására az agráregyetem nagygombosi gazdaságával, valamint az apci Qualitál Vállalattal kötöttek hasznos szerződést. A gazdaság részére üzemi utakat építenek, Apcon pedig a kokillaöntőt aszfaltozzák. Nagyobb gondot jelent a belvízvédelem, a város 17 kilométernyi fedett csatornarendszerének állandó karbantartása, tisztogatása. Ez a munka Hatvanban ma is régi módon, kézi erővel megy, sok embert kíván. Tervezik egy nagy teljesítményű, vízágyús tisztító kocsi vásárlását. Az lenne igazán gazdaságos, csak egyelőre nincs rá anyagi fedezete az üzemnek. Ugyancsak az elgondolások közt szerepel —, mint utaltunk már erre — a virágkertészet fejlesztése, illetve szaküzletek nyitása nemcsak Hatvanban, hanem Petőfibányán és Lőrincibe. Éspedig szoros együttműködésben a helyi áfész igazgatóságával, amely a bolthálózatot szervezné. BELSŐ FEGYELEM Amit elmondottunk, jobbára az új utat kereső Költségvetési Üzem feladatait, szolgáltatás jellegű gondjait vázolták fel. A külső tényezőkről, a gazdálkodási nehézségekről vallottak. S jelezték a tervet, amely megvalósításra vár az idei évben. A munkafeladatok azonban emberek vállain nyugosznak! Ezért az elkövetkező hónapokban az üzemvezetés nem csupán a célokra összpontosít. hanem azzal törődni kíván, hogy a költözködés, új honalapítás során alkotó munkalégkör alakuljon ki a telepen. A dekázást, a lazaságot csak így válthatja fel a fegyelem, a gonddal elvégzett napi feladat. S mi kell ■ elsősorban az ilyen munka- ' helyi légkörhöz, a munkások \ jó közérzetéhez? Minden j poszton szakmailag • képzett irányító, hogy eredményesen teljék a nap. Olyan párt- alapszervezet, amely gazdasági és politikai kérdésekben egyértelműen az üzemvezetés munkáját támogatja. s szilárdan lép fel különböző morális kérdésekben. Továbbá az is kell a jó közérzethez, hogy a dolgozók megkapjanak minden szociális juttatást, ami ma már elengedhetetlen. Tehát amikor új műhely, új raktár, új irodaház épül. vagy a régiből csinálnak újat: sorakozzék melléjük a fürdő, mosdó, öltöző, ebédlő, sorakozzák melléjük egy kis klubszoba! Ahol akár 'a szocialista brigádok akár spontán baráti társaságok leülhetnek megvitatni közös dolgaikat az élet mindennapi eseményeit. A termelékenység, a belső fegyelem gyökerei idáig nyúlnak vissza. S ha számol ezekkel a Költségvetési Üzem, előbb- utóbb eredményes jövőt formálhat. Moldvay Győző (Foto: Perl Márton) nővérre, ápolóra, kisegítőre lesz szükség. — Hány dolgozóval gyarapszik majd a kórház? — kérdeztük dr. Szabó Ferenc főorvost, a Heves megyei tanács egészségügyi osztályának a vezetőjét. — Mintegy 250 dolgozó a tervezett létszám. Szükség lesz 32 orvosra, több mint száz középkáderre, tehát nővérekre, ápolókra, asszisztensekre és majd száz kisegítőre. A főorvosi állásokra pályázatot hirdettünk, illetve hirdetünk. Egy-két kivétellel ezekre a munkakörökre már találtunk is megfelelő szakembereket. Az orvosi állások betöltésénél, a kinevezéseknél számítunk a fiatalokba is. Reméljük, hogy a jövőre végző medikusok közül többen is jönnek majd az új kórházunkba. A bővítés során azonban nemcsak orvosokra, hanem nővérekre, ápolókra is szükség lesz. Ezért várjuk az egészségügyi középiskolát és az egészség- ügyi szakiskolát végzettek jelentkezését is. — Milyen szálláslehetőségek, szociális körülmények várják majd az új dolgozókat.? — A rekonstrukció első ütemének végére szeretnénk átadni a Széchenyi út és az Éger-patak közötti területen az orvos- és nővérszállást. Ez az építkezés az idén kezdődik. A 160 férőhelyes épületben korszerű garzonelhelyezés várja majd a lakókat; a két- vagy négyágyas szobához egy közös konyha és fürdőszoba tartozik. Természetesen a vezető orvosok számára igyekszünk minél t-_b lakást biztosítani, s erre ígéretet is kaptunk a városi tanács vezetőitől. A szervezés tehát már most elkezdődött. Mert. lehet ugyan, hoc” az új kórház leendő orvosa csak ezekben a percekben szigorlatozik az egyetemen, de Egerben az építők már szerelik az álmennyezetet, a kazánokat állítják be, vezetik a villanyt, festenek, hogy az építkezés üteme szerint 1979-ben valóban el is kezdődhessék a kórház egész megyére kiterjedő gyógyító munkája. Józsa Péter 1 ,Nmüsw& 1978. május 27., szombat .1
